Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-10-12 / 21. szám
KORTÁRSAINK Qtizélqjith JhnjQj^d JbcufauaJ Hogyan követhetők, mérhetők a magyarországi változások az egyéni emberi sorsok mérlegén? A társadalmi, gazdasági álét különböző területén, erre Igyekszünk választ kapni, Lengyel Lajos segítségével Idézzük fel a hazai nyomdaipar, s a tőle el nem választható társadalmi változások nevezetes állomásait. Lengyel Lajos Kossuthdija« nyomdász, grafikus, tipograílkus és könyvművész több mint félévszázados pályafutása — szinte krónikája a hazai nyomdaiparnak, könyvkiadásnak is. — 1918-ben, tizennégy éves koromban szegődtem el betűszedő inasnak a makói Vörös Hírlap nyomdába —• emlékezik, — Huszonkét éves koromig szülővárosomban maradtam. 1927-ben úgy éreztem, már mindazt elsajátítottam, amire makói mestereim megtaníthattak. Budapestre utaztam, s a jószerencsém révén a Hungária Nyomdába kerültem. Itt, az akkor legkorszerűbb magyar nagyipari nyomdában, Kner Albert mellett sajátítottam el a hazai nyomdászat legjobb hagyományait, Munkám mellett az Atelier művészeti magániskolában képeztem magam. — Milyen döntő szellemi, társadalmi hatások érlelték emberi, szakmai fejlődését ebben at időszakban? w 1988-ban ismerkedtem meg Kassák Lajossal, a magyar avantgarde vezető egyéniségével. Törzshelyén, a Simplon kávéházban kipirult füllel hallgattam az összeverődött művészek vitáit. Az asztalfőn Kassák ült, mellette Illyés Gyula. Vas István, Déry Tibor, Zelk Zoltán és sorolhatnám még az írók, költők véget nem érő sorát, Ott ismertem meg — többek között — Moholy Nagy Lászlót is, Később Schubert Ernő festőt, Juhász László építészt, akikkel azután hárman egy albérleti szobába költöztünk, s éjszakákon át folytattuk a kávéházban félbeszakadt beszélgetéseket: Pieassóról, Corbusier-ről, a különböző izmusokról, Majd amikor Kassák 1928-ban megindította a második folyóiratát, a Munkát, maga köré gyűjtötte a Képzőművészeti Főiskola haladó szellemű fiatal festőit: Komiss Dezsőt, Kepei Györgyöt, Trauner Sándort, s több fiatal munkásfényképészt, az utóbbiak között voltam én is. Kassák körén keresztül így megismertem és kipróbáltam minden lehetőséget, ami izgatott. Foglalkoztam reklámgrafikával, szooiofotóval, belső építészettel, s később Goldmann Györgynél alakrajzot is tanultam. Két évvel ezelőtt, hatvanadik születésnapján, alkotó munkásságának egyik méltatója joggal nevezte Lengyel Lajost a magyar könyvművészet doyenjének. Hiszen 1943 után képességei még szélesebb körben bontakozhattak ki. 1945-ben a Független Nyomda műszaki igazgatója lett, 1948-ban megszervezte a Nyomdaipari Igazgatóságot. 1949-ben a Honvéd utcai Szikra nyomdából megteremtette az ország egyik legjobban, legszebben dolgozó üzemét, a Kossuth Nyomdát, 1939-ben az IBA (International Book Association) Nemzetközi Könyvkötészeti Versenyén (Kökény Imrével közösen) bronzérmet nyert. 1905-ben jutalmazták Gutenberg-díjjal — Magyarországon eddig ő az egyetlen birtokosa a díjnak — s az IBA lipcsei nemzetközi könyvművészeti kiállításén arany- és bronzérmet nyert. 1970-ben, ugyancsak nemzetközi mezőnyben, Moszkvában nagydíjjal, 1971- ben az IBA keretében megrendezett könyvtervezési pályázatról ezüstéremmel tért haza. — Mint o szakma egyik legrangosabb mestere, hogyan látja a magyar könyvkiadás eddig megtett útját és jövőjét? — 1949-ben-befejeződött a nyomdák államosítása éB kialakult az- állami könyvkiadás szervezete. A nagy társadalmi változás óriási tartalmi és mennyiségi igénynövekedést okozott, ezt a könyvkiadás csak fokozatosan elégíthette ki — sokszor sajnos, a minőség rovására —, és csak az akkori technikai és anyagi erőforrásaink korlátái között. (Nem szabad elfelejtenünk, hogy a háborúnak sok nyomdász áldozatul esett, számos nyomda elpusztult vagy romhalmaz lett.) — Aztán sokat vitatkoztunk, hogy milyen legyen a ma szocialista társadalmának könyve, esztétikája. Abban mindnyájan egyetértettünk, hogy minden könyv: a szerző, az illusztrátor, a grafikustervező és tipográfus közös alkotása. — Könyvkiadásunk 1945— 1955 közötti szakaszában különböző stílusirányzatok érvényesültek. Átestünk a „gyermekbetegségen”, amikor úgy gondoltuk: a könyv akkor lesz szép, ha telerakjuk népi díszítő elemekkel, készen kapott nyomdai ornamensekkel, vagy selyembe, szőttesbe, raffiába kötjük. Szerencsére ezen igen hamar túljutottunk. Illusztrátoraink alkotókészsége együtt fejlődött könyvművészetünkkel. Az illusztráló és szöveg összhangjáról szintén sokat vitatkoztunk. És évről évre emelkedett, Javult Illusztrációs kultúránk. — Korunkban a növekvő vizuális igény következtében a képes beszéd, mint korizerű kommunikációs eszköz, könyvművészetünk általános gyakorlatává vált. A képes beszéd egyik legjelentősebb műfaja, a fotóművészet, már bebizonyította, hogy a könyvben művészien éi alkotó módon képes költői gondolatokhoz társulni. így a fotóművészet, a fotógrafika könyveink formálásában lényeges eszköz lett. — A könyvművészet új, távlatait nyitja meg a szakmai, műszaki és tudományos könyvek iránti rohamosan növekvő igény is. Újszerű formatervezésük, a tudományos ábrák esztétikai kifejlesztése : ábraszerkesztők, mérnökök, könyvtervezők, tipográfusok magas szintű kollektív munkáját igényli. — A IV. ötéves tervben mintegy 45 százalékkal növekszik a nyomdaipar kapacitása. S a 15 éves távlati fejlesztési tervek első szakaszában mér eredményesen működnek az elektronikus színbontó berendezések, s a hozzákapcsolódó filmhívó automaták, Értékes oíszetgépek kezdték meg a termelést. S hét vállalat összefogásából Lengyel Lajos: élete szinte a hazat nyomdaipar és könyvkiadás krónikája Gábor Viktor felvétele rövidesen létrejön a mintegy harmincezer ív előállítására alkalmas fényszedő központ. — És végül egy személyes kérdés: Mit tart legfontosabbnak az tlmúlt több mint öt évtizedes alkotó pályájában? — A szerencsés körülményeimet, hogy olyan embereket Ismerhettem meg, akik gazdagították emberi, szakmai fejlődésemet. A kort s az országot, amelyben születtem, s ahol egyre szélesedhetett tevékenységem köre. Hegedűs Mária 4tt kbna uénmncU dnt n UnoatrfgMgi dscorí hoimgswribtotri pUcuit raihs um dtgnö Umcp txctUma OuJtumaa pro ütni c*prrtm;ut »inoa in mesm dütsx 4M* rü conqgrteri. V tsif cű 1 pQft«rí*m:&ofetdm«d.„ _ . . w •ccerütu* uenntnreíTemcjnő pariim «tofu»: áyoMm át*v<JpWnű:impgiirtt>dt uidtltc« cromcfi pfaouW opust Ubori tnqiu-qui onwíbu« biujjsri« grstű ita toomtt wr? puUui:qu*aücjuidrm:ut OWMi ”*uk fotum unter dibgit; wboutfi* orbt* tirv»mir psrtibuf hngs sutrpcmit :tu U fcoy t qualtm uitam «gfftntimiff u*rn*tttui fern plurórü «xoptoti utüquiprccUr>:Rt«moratuc| dtgiu cőfctitnttánitari debit. ÍKpu unó minus fthctfcr gefts compereri* dodos prscauw* pofiit, f sdcum mlmáduértgrtiwfii dia mtaim «pW uokjtsH: ad roezm p«tn*m i" bee Wulifcft pkiribu« dtebu» lucubfsti daigtritt* pittfT dom áss mi ob&nundifTmn« inundommiul. potiflwi Ubori« nut* erttrifttitpíiui qooq oprrt« páKiem« tfb dri>M»J.t fwuá «diet »oor» ««aukmurtuo *tú ilkílri nomád dédtcáixfá puubúnur. Chronica Hungarorum, a legrégibb hazai nyomtatvány első lapja a nyomdásznak, Hess Andrásnak Karai László óbudai préposthoz, Mátyás király alkancellárjához intézett ajánlásával, (Buda, 1473) KISDED SZÓ-TÁR, min A' ritkább Magyar fiákat u A. & C. rendi (kérdőt ealdkutetS wttwi iM-alK Isi* sadalyi lutri SZABÓ DÁVID. A' wu TI UeUttm .’Mi,bnn «’ IbfliíWbb TudoainyokoU Bál Xiréljt TádtéW. L'tmOimttottes índtti rtgtrf tmgarít MZ SS 4 If, «.assisik miUi na*. Baróti «zabó Dávid: Kisded szó-tár, készült Kassán, 1784- ben Länderer Mihály betűivel Thuróczy János: Chronica Hungarorum — Augsburg, 1488. — Könyvdísz Mátyás címerével FALUSI NÓTÁRIUSNAK BUDAI UTAZÁSA, MRI.I.YKT önnön maga sbbsn fort» VISZíZO.VTAOIÁOAIVAL ROTCTCTT •s t\ almit vért MAGYAR SZIVEIT fel ferkciuéiéns , és múlát%4rá r VIRIKIIl VOQIALTT. Jbx/oohm is Komárom*—, Wiiu SIMON Fim IHiUgés« és tf»* Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása (Pozsony—Komárom, 1790.) A metszet készítője Ismeretlen STEMMA EXCELLENTltflMl MM MO I s wMAMtnei **• MSTt. Az első nyomtatott hazai törvénykönyv címlapja Mátyás király és Filtpec János kancellár képével, Lipcse, 1490. Tinódi Sebestyén tudósító histórlás énekei első kiadásának fametszetű címlapja, készítője Jacobus Lucius. (Kolozsvár, 1554.) 6Íó 2ép 1473-1973 öt évszázad tipográfusai, költői, írói, tudósai illusztrátorai, könyvkiadói alkotásai ihlették meg Szántó Tibor könyvmüvészt, hogy fii évezred terméséből megalkossa a magyar könyvművészet képeskönyvét. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent több mint hatszáz oldalas kötetből közlünk néhány képet. SZ A K A TS meftenégneic KÓNYVETSKfejE. .'-Aliira pgnfvwrm Umbra* vü 4ipoLitli«lirfM«gMÉW».IW*# Rate, mimtgy tU*JoauU*a, rdrid«gnk»u ótik, oLmk-kind bUndn kibrloolmit a *_rt-ÍMmíÍ *íj * - I TmUj mm mnwvvinrrvfm 1 *M‘m* n. L»t*uo2Íi« ',®|HMmitmüU. téréi ruftki T>*4év*f, —--------Székely István: Chronloa ez vjlagnac yeles dolgairól című, Krakkóban, 1559-ben készült magyar világkrónikáját a kiadás költségeit viselő Németi Ferenc tokaji kapitány címere díszíti ZOL01VASATT. aTinu«(ILaomUiHol, líí>. Tótfalusi Klz Miklós egyik ,gépkönyvének” címlapja Utazás ÉSZAK AMERIKÁSAN. Fazekas Mihály: Ludas Matyi, Kerekes Ferenc kiadása, Bécs, 1817 ■Isist FASZAI IÁSDOZ Imi, «OLOIITÄZTT im» raMM U*** «“**. <114. Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak Amerikában, Készült Kolozsvárott, 1834-ben, a Református Kollégium Nyomdájában Hatvány Lajos: Petőfi márciusa, megjelent Budapesten, 1955-ben, a Magvető Kiadó gondozásában, A kötésterv Csillag Vera munkája . ‘3$?*— Molnár Ferenc műve Budapesten, 1957-ben, a Magvető Kiadónál látott napvilágot. Retch Károly illusztrációival Szántó Tibor: A nyomtatott betű művészete. A kötet Budapesten, 1958-ban jelent meg a Kossuth Nyomdában, a grafika a szerző munkája Olvasókönyv a külföldön élő magyar gyermekek számára, Budapesten, a Tankönyvkiadó gondozásában készült 1966- ban, Reich Károly lllusztráclóival Szülőföldünk Cervantes: Don Quijote című Tudomány és emberiség, regényének az Illusztrációja, Akadémiai Kl&dé, 1965 Kass János munkája, Móra Ferenc Könyvkiadó, Zrínyi Nyomda, 195»
