Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-10-12 / 21. szám
14 2o'»*|rt»mk*r" •;«* Prit* »» ‘JfauJjí? imes Life in hk hands Ignar Serororlwmi. ‘ 4 1 ‘Mti i r ni ui f obstelitrMn, »4% Ok t* vt nwm ■« Ihe hntrn r ol pictentwe mciíi(U‘f tu i imüvc Om« artnctor%«fcfl»b4n»H ( inuMli* Rohr» 114nKpl*»*. Srmnrtarh» in III* tett pf ntlinmr ot 4 »K1« Wt»l MKiohrt 4nd ». «bt BBCZCoW B.«.K Inti»»: ciemmelmeis a Lan dán i telemzlálwn Kedves londoni „tudósítónk”, Világ Miklós, ismét megörvendeztetett bennünket egy jó hírrel. Elküldte az ötmillió példányban megjelenő Radio Times szeptember végi számát: a címlapról Semmelweis tekint ránk. A BBC 2-ön új színes dokumentum-sorozat indul, Robert Reid Mikrobák és emberek című kitűnő könyvének adaptációjaként. Semmelweis nyitja a sort Főszereplő: Robert Lang, szerepéről nyilatkozik és az esős Bécsben történt forgatásról. megrázó élményeiről: felkeresték a korabeli helyszínt, a bonctermet, a hullaházat is. A sorozatot bemutató terjedelmes cikkben a Radio Times Semmelweistől Flemingig felvázolja a mikrobák elleni küzdelem, a megelőzésért folyó kutatás történetét, és bővebben szól Semmelweisről, Pasteurről, Kochról és Ehrlichről. De mindenekelőtt Semmelweis, a „derék magyar orvos" heroikus küzdelmét ismerteti, azt, miként fedezte fel a gyermekágyi lázban elhalt ifjú anyák pusztulásának okát és milyen kegyetlenül nehéz harcot vívott a konzervativizmus ellen. Reméljük, hogy a tévéfilm is hasonló drámaisággal vetíti az angol nézők elé nagy hazánkfia életútját, tetteit. örülünk a BBC új sorozatának. A korszerű ismeretterjesztésnek tesznek vele szolgálatot, de a népek kézfogását is erősítik általa. (cs) Tízezer kilométer utón számít-e még hatvan? Úgy hiszem, nem. Mégis, bizonyos esetekben nagy jelentősége lehet ennek az elenyészően kicsiny távolságnak is. Mint például, ezúttal. Nagy jelentőségű dokezdte: a Hatvany-csalúdnál. Ott megtudta, hogy a Hatvanyak egyik unokatestvére, bizonyos Lesznai Anna (az ő története regénybe kívánkoznék, de azt máskor kell majd elmesélni), egy fiatal rajzolóhoz, Gergely A megnyitó beszédet Vllt Tibor szobrász mondta. Középen: Gergely Tibor Lévai András felvételei log, hogy Gergely Tibor, New Yorban élő és alkotó grafikusművész évtizedek óta első itthoni gyűjteményes kiállításét nem Budapest valamelyik galériájában, hanem Hatvanban, a Hatvány Lajosról elnevezett múzeumban nyitották meg. Hogyan került a kiállítás Hatvanba? A dolog szinte regényesen kezdődött. Kovács Ákoshoz, a múzeum igazgatójához egy nap beállított egy művészetrajongó, hóna alatt egy rajzmappával. Még a háború idején a rommálett Hatvány kastély maradványai közül halászta elő ezt a mappát, benne József Attila portréival. Az igazgató átvette az egyedülálló értékeket és nyomozni kezdett. Jó helyen Meghívta Gergely Tibort, idehozatta képeit, tárlattá rendezte őket — és most itt áll az idős művész, és megilletődve hallgatja barátjakollégája, Vilt Tibor szobrász megnyitó szavait. Utoljára 1973-ban volt itthon gyűjteményes kiállítása. Itt vannak a régi barátok, az ismerősök, a tisztelők. Eljöttek a Hatvany-család tagjai, eljöttek a művésztársak, és eljöttek a művésztársak özvegyei. És eljöttek a fiatalok. Azok, akik semmit sem tudván régi barátságokról, házasságokról, egyszerűen egy magyar művész képeit akarták látni, József Attilát akarták látni, Gergely szemével, New Yorkot akarták látni, Gergely szemével, az eltelt harmadfél évtizedet akarták látni, Gergely szemével. Tiborhoz ment feleségül, s később, a fasizmus éveiben, mindketten az USA-ba emigráltak. Gergely Tiborhoz, aki József Attila baráti köréhez tartozott — innen a portré. A többi már gyerekjáték volt: írni a művésznek, meghívni, mutassa be az amerikai harmadfél évtized munkásságát is. Addig is — a Kortárs című irodalmi folyóirat nagy sikerrel adta közre a portrékat; s nemsokára megjelentek a „Gergely” névaláírást viselő plakátok Budapesten — és Hatvanban. Nem, nem csupán a kétmilliós nagyváros tehet sokat nemzeti kultúránkért — a húszezer lelket számláló kisváros is átnyújtotta nekünk a maga obulusát. Gergely Tibor: Önarckép És Gergely Tibor itt áll, tisztelők, barátok gyűrűjében, és eldönthetetlen, ki adózik nagyobb örömmel, a másiknak: Gergely Tibor Hatvan városának, vagy Hatvan városa Gergely Tibornak. S. P. J. Százezer pillánál Százezer mozdulat: a fényképezőgépet szemmagasságig emelve, a bűvös kockába csalogatni, kiválasztani azt a pillanatot, azt a mozdulatot, azt az arckifejezést, amely megismételhetetlenül és örökérvényűen magába sűríti a pillanat varázsát, a lényegét. Mintegy százezer fényképfelvétel negativját őrzi fiókokban, szekrényekben, a pincében Aipner László, vagy ahogyan Amerikában ismerik és emlegetik Luden Aigner. Most válogatja, rendszerezi ezt a hatalmas anyagot. Jegyzetei alapján pontos adatokkal látja el a képeket. Ma már alig fotózik, inkább filmeket készít. És a fényképei közül könyvbe gyűjti azokat, amelyek egy történelmi korszak felbecsülhetetlen értékű művészi dokumentumai. öles betűkkel lehetne reklámozni most megnyílt budapesti kiállítását: Európában először. Mert az európai elsőséget hazájának tartotta fenn. 1939 óta csak egyszer járt itthon Magyarországon, 1970-ben a feleségével, s most boldogan és elismerően nyilatkozik a kiállítás pontos, segítőkész megszervezéséről, lebonyolításáról. Sajnos, csak rövid ideig maradhat ez alkalommal is, csak szemének fényképezö-mechanizmusa működik sebesen és fáradhatatlanul: minél több pillanatot, minél több itthoni arcot, új épületet megörökítenil — mert siet tovább: már várják a Német Szövetségi Köztársaságban, Frandaországban, Ott nyitja meg újabb kiállításait. Nagy sikerű pályáját Magyarországon kezdte. Egyetemi tanulmányai után Az Est lapok riportere volt. Aztán párizsi tudósító lett. És utána jött Amerika, a világhír. Mi a titka a fényképeinek? — Ahhoz, hogy az ember elkapja a legjellemzőbb pillanatot, először js iskolázott szem szükséges — mondja, — Előre érezni kell, hogy mi fog történni. Csak be kell állítani a gépet, a kellő távolságot, az időt, és várni kell, Persze ez ma már kissé iskolás módszernek hat. Hiszen Mi a titka a fényképeinek? ez a fajta fényképezés mindinkább a különleges, groteszk mozdulatok megörökítésére csábítja az embert. Sokkal izgalmasabb és művészibb feladat a megörökítendő személy lényegét megközelíteni. Valósággal meg kell rendezni azt a helyzetet, amikor a maga természetes közegében természetesen fog viselkedni. De ez már a filmezéshez is közel áll. Gazdag anyagot mutat be mostani kiállításán: történelmi arcképcsarnokot. Einsteintől és Yehudi Menuhintól kezdve, egészen Lehár Ferenclg, Marlene Dietrichig, Szigeti Józsefig és László Fülöpig, Hailé Szelassziétól és Churchilltől egészen Chevalier-ig és Sonja Henniig és Klempererig felvonul előttünk az elmúlt néhány évtized történelme, művészeti, tudományos élete. Százezer pillanat, százezer jelenné varázsolt múltl Most néhány tucatot láthattunk belőlük. Bárcsak minél többet megcsodálhatnánk! Apostol András OKTÓBERI KÖNYVAJÁNLATUNK Berliozról Gershwinről Xantusról Rákócziról Mtgjflftil író tzuletéiLnelt IW. évfordulójára A LÁTHATATLAN EMBER I Erkelről Brunszvik Terézről Attiláról Kacsoh Pongrácról A nemzet csalogányáról Görgeyről Regényes életrajzok Russelot, Jean: FAUST ELKÁRHOZÁSA — 34,— Ft Gál György Sándor: AMERIKAI RAPSZÓDIA — 27,50 Ft Németh Lajos: AZ ŐSI SZŐ NYOMÁBAN — 27,— Ft Száva István: A NAGYSÁGOS FEJEDELEM--------------------------18,— Ft Zsigray Julianna: A SUGÁR ÜTI PALOTA — 57,— Ft Gergely Márta: TERÉZ, A KEDVES HALHATATLAN--------------------32,— Ft Gárdonyi Géza: A LATHATATLAN EMBER 26,— Ft Bókay János: EGY RÓZSASZÁL SZEBBEN BESZÉL ... — 36,— Ft Gál György Sándor: HONTHY HANNA--------------------53,— Ft Féja Géza: VISEGRÁDI ESTÉK---------------- 28,50 Ft Írókról — Művészekről Pomogáts Béla: DÉRY TIBOR--------------------20,— Ft Hajdú Ráfis: SARKADI IMRE----------20,— Ft Rónay László: THURZÓ GÁBOR----------20,— Ft Rába György: SZABÓ LŐRINC----------20,— Ft Hegedűs Géza: HELTAI JENŐ----------------------9,50 Ft Réz Pál: SZOMORY DEZSŐ — 12,50 Ft Demeter Imre: SOMLAY ARTHUR — 11,50 Ft Galsai Pongrác: CSORTOS GYULA — 8,50 Ft Pándi—Pálmai: PETŐFI SÁNDOR — 11,— Ft Rónay György: KASSÁK LAJOS----------12,50 Ft Vécsei Zoltán: HUNYADI SÁNDOR — 10,— Ft Gergely Márta TERÉZ, a kedves halhatatlan FÉJA GÉZA ^ VISEGRÁDI |A ESTÉK NÉMETH IMRE A% ősi s%ó nyomában.. »TI aa# íft.vk REGI LY AN I \l. I l AZ \SAI ■SZAKI ROKONAINK IÖI.1)|I N MÓRA 8
