Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-09-28 / 20. szám

rßuzALg.eJjfo (Vcwmn ÖdJúind

Washingtonban

Lévai András íeivétele

— Kossuthnak köszönhetem. Igen, Kossuth Lajosnak. Amikor 1914-ben Pittsburghbe mentem segédlelkésznek, tudomást szereztem róla, hogy amerikai tartózkodása alatt nagy hazánkfia Pittsburghben is megfordult. Rengeteg emlék őrizte ottjártát. Ügy gondoltam, összegyűjtők néhány újságcikket, fényképet, rajzot. Sajnáltam, hogy senki sem törődik ezekkel a történelmi ereklyékkel. És aztán azóta is ezzel foglalkozom.

A Budapest körszállóban beszélgetünk Vasvári Ödön nyugalmazott református lelkipásztorral, történésszel.

— Később Buffálóba kerültem, ott lettem lelkész. Clevelandben tíz évig szolgáltam. Egy úgynevezett fraternális biztosító intézetnél dolgoztam. Tudja, ez olyan egyházi szervezet volt, amely nem profitra dolgozott. 1936-ban kerültem Washingtonba, 21 évig voltam az intézet főtisztviselője. 1957-ben mentem nyugdíjba. Akkor már 69 éves voltam. De utána később is végeztem egyházi szolgálatot. 81 éves koromig egy 180 kilométernyire levő kisvárosba autóztam át minden vasárnap istentiszteletet tartani. Mert hát nagyon ritka ám odakint a kétnyelvű lelkipásztor. S különösen az idősebb magyarok rendkívül igényesek, elvárják, hogy a szószékről színtiszta, hibátlan magyar beszédet halljanak. — Beszélgetünk, s közben egyre az jár a fejemben, micsoda energia, mekkora tűz ég ebben a törékeny kis emberben.

— Még most is naponta legalább két órát dolgozom a gyűjteményemen, ötven éve gyűlik az anyag. — Mutatja a fényképet: ott áll a zsúfolásig megrakott polcok előtt. — Persze ez csak egy töredéke az egésznek. Már 4—500 hatalmas kötetet kellett bezsúfolni a lakásunkba. ABC- rendben cikkek, fényképek, életrajzok, különféle adatok: minden neves magyarról, aki Amerikában élt. Ehhez azonban Washingtonban kell lakni. Csak az ottani könyvtárban találni elegendő forrásmunkát.

— Nagy tiszteletű úr, mindezt a napi munkája mellett végezte?

— Az a szerencse, hogy a könyvtár este fél tízig van nyitva. Így aztán mindig találtam alkalmas időt a munkára. Az utóbbi években már nehezebben ment a búvárkodás. A hatalmas termek polclabirintusában a 15 millió könyv között szabadon járok-kelek, csakhogy a polcok között órákig álldogálni, még a fiataloknak is fárasztó. Ezért aztán egy kis szétnyitható alumínium széket viszek magammal, és ha megtalálom a keresett könyvet, leülök, s a térdemre fektetett könyvön kiírom a szükséges adatokat. Most már a tárgykatalógust készítem. Van vagy 12 ezer kártya.

— Tudja, hogy az első magyar 1583-ban tette a lábát Amerika földjére? Parmenius Budai István kortársa volt Shakespearenek! Latin nyelvű költőként ösztöndíjjal került Londonba, ahonnan aztán Sir Humphrey Gilbert expedíciójával hajózott át Amerikába. Am a hazafelé vezető úton Kanada partjainál a flotta egy része hajótörést szenvedett. Parmenius Budai István is ott halt meg. Csak latin nyelvű levele jutott el Angliába.

— Aztán 1779. május 11-én Kovács Mihály ezredesi rangban hősi halált halt az amerikai népért a charlestoni csatában.

— Bölöni Farkas Sándor Amerikáról írott könyvét pedig Széchenyi István is emlegette.

— És Kossuth. Kimeríthetetlen anyagot nyújt a kutatóknak. Tudja, a rabszolgaellenes erők azt várták Kossuthtól, hogy a lánglelkű szónoklataival melléjük áll és segíti őkét. Kossuth azonban tartózkodó álláspontra helyezkedett, nyilván nem akart idegen létére beavatkozni az amerikai belpolitika kényes ügyeibe. A Liberator című lapban W. Lloyd Garrison támadta is ezért, s azt vágta Kossuth szemébe: „Te csak magyar vagy, semmi több!” Természetesen a heveskedés kicsit túlzott volt, hiszen Kossuth, mint jó politikus, tudta, hogy a politikai küzdelem szövevényeibe veszélyes beavatkoznia, hiszen ő nem amerikai állampolgár. Ebből az esetből azonban én magam levontam a tanulságokat, s ezt el is mondtam nemegyszer, legutóbb az idén, amikor a washingtoni Hilton Hotelben átnyújtották az American Hungarian Studies Foundation kitüntetését, a Lincoln Awardot; ezt három magyar és három amerikai kapja, s a három magyar között most én is ott voltam. Nos, ezen az ünnepségen azt mondtam, hogy azoknak a magyaroknak, akik Amerikában élnek, ott telepedtek le, többnek kell lenniük, mint csak magyaroknak. Második hazájuk iránt is vannak kötelességeik. Büszkén állíthatom, s ezt elég sok adattal bizonyíthatom, hogy nincs a világon még egy olyan kis nemzet, mint a magyar, amelyik többet adott volna Amerikának, s ekkora értékekkel gazdagította volna a befogadó hazát.

— Persze, nem az a jó amerikai magyar, aki jól beszél angolul, hanem aki nem felejti el, hogy honnan jött, nem felejti el hazáját, s aki, ahogyan a költő mondta: egy szívvel két hazában él. G. B. Shaw is kijelentette: ő soha nem lesz angol, hiszen 19 éves korában került el Írországból, s az addig szerzett élmények, benyomások döntően meghatározták egész későbbi életét.

— Gyakran ellátogatok Magyarországra. 1928 után sajnos, hosszú szünet következett, csak 1960-ban jöhettem haza, aztán itt voltam 1961-ben, 1963-ban a feleségemmel és most 1974-ben a feleségemmel és a lányommal. — Mosolyog. Boldog. Szegedre készül.

— A szegedi Somogyi könyvtárban van egy kis megbeszélni valóm — magyarázza. — Már régen felajánlottam nekik a gyűjteményemet. Halálom után, vagy ha már munkaképtelen leszek és nem bírom folytatni az adatgyűjtést, a szegedi könyvtáré lesz az egész gyűjtemény. Aki az amerikai magyarság történetével akar foglalkozni, merem állítani, nem boldogulhat enélkül. Vagy legalábbis újabb ötven évet kellene eltöltenie az adatok felkutatásával és összeállításával. És hogy miért éppen a szegediekre hagyom? Afféle érzelmes indokok ... Kisiskolás koromban ebben a könyvtárban tanultam meg szeretni a könyveket, a magyar irodáimat. Ebben a könyvtárban, ahol Tömörkény, Móra dolgozott, akiket én is ismertem, persze még mint gyerek.

Most is tevékeny, most is tele van elképzelésekkel, tervekkel. Hálomnyi feladattal érkezett haza: neveket, adatokat kutat, levéltárban, könyvtárban. 86 éves. Gyűjteményét egyre bővíti, egyre fejleszti, pedig az 500 kötet így is valóságos enciklopédia. Az amerikai magyarság enciklopédiája. És a szerző munkás, szorgos életének, az erkölcsi helytállásnak az enciklopédiája.

Apostol András

Köt hát HAAL&'j

Holtai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője szeptember 1-én New Yorkban) az ENSZ székhelyén, átadta megbízólevelét Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának.

*

Huszonöt éves a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem. A díszünnepséget megelőzően

— a hagyományokhoz híven

— az egyes karok dékánjai kézfogással avatták „egyetemi polgárrá” az első éves 93 bányász-, 60 kohász- és 320 gépészmérnök-hallgatót. Az egyetem díszudvarán megtartott jubileumi ünnepségen és tanévnyitón részt vett Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke.

*

Magyar melléklet jelent meg szeptember 7-én az Arbeiter Zeitung című lapban. A melléklet bemutatja az osztrák olvasóknak Budapestet, a magyar főváros közlekedését, idegenforgalmi nevezetességeit. Számos nagyüzem fotóval illusztrált ismertetése is szerepel a mellékletben.

*

Petőfi Sándor nevét vette fel Bulgária felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a dél-bulgáriai Haszkovo új lakótelepén most felépült iskola.

*

A Csepel Vas- és Fémművekben szeptember 9-én ünnepélyesen fogadták az új munkatársakat: 450 fiatal szakmunkást, technikust és mérnököt. Meghívták a szülőket és a pedagógusokat is. A tröszt vezérigazgatója, Soltész István ismertette a fiatalokkal a gyár történetét, jelenlegi helyzetét és terveit, elmondta, hogy mit várnak az új dolgozóktól és milyen lehetőségek nyílnak számukra munkábalépésükkel. A legjobb tanulmányi eredményt elért 20 ifjú szakembert megjutalmazták, hatan egyhetes balatoni üdülőbeutalót kaptak, 14-en értékes ajándékot. Az ünnepség befejeztével levetítették előttük a hetvenéves Csepelről készült filmet.

*

Az Opus Pacis intéző bizottsága és az Országos Béketanács katolikus bizottsága szeptember 10-én ülést tartott. Az ülésen részt vett dr. Ijjas József kalocsai érsek, a püspöki kar, az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottságának elnöke, dr. Bánk József egri érsek, dr. Cserháti József pécsi püspök, a püspöki kar titkára (a Magyarok Világszövetsége Elnökségének tagja) és több más egyházi személyiség. Az ülésen elmondott beszédében Weisz Ferenc c. prépost, az OBT katolikus bizottságának főtitkárhelyettese bejelentette, hogy a jövő évben megemlékeznek a magyar katolikus papi békemozgalom megalakulásának 25. évfordulójáról.

*

Nyomda épül Egerben mintegy 48 millió forintos költséggel. A 4000 négyzetméter alapterületű gépcsarnok oldalfalainak építését már

megkezdték. Áz új egri nyomdát előreláthatóan a jövő év végén adják át rendeltetésének.

*

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat két olyan zenemű fölvételét készítette el, amelyet eddig sehol a világon nem rögzítettek lemezre. Joseph Haydn: Tóbiás hazatérése című oratóriumát és Lászt Ferenc Prometheuskantátájárt.

*

ötmillió forint értékű segélyt nyújtott a magyar kormány a Banglades Népi Köztársaság árvíz sújtotta lakosságának. A segélyküldemény első részét a Magyar Vöröskereszt különrepülőgéppel már útnak indította. A szállítmány tejporból, gyermektápszerből, takaróból és sátrakból áll.

*

Különleges gonddal dolgoznak a metróépítők a Kálvin tér és a Kecskeméti utca torkolatában: munkahelyük régészeti feltáróterületté vált: megtalálták a régi pesti városfal kecskeméti kapuját. A szenzációs lelet nem hátráltatja a nagyszabású építkezést, a korábban előkerült maradványokkal együtt megőrzik, s régészeink majd a nyilvánosságnak is bemutatják.

*

Az Elnöki Tanács a tanítóképzés színvonalának emelése, a pedagógiai munka társadalmi megbecsülésének fokozása érdekében tanítóképző főiskolák létrehozását határozta el. Ennek alapján a bajai, a budapesti, a debreceni, az esztergomi, a győri, a jászberényi, a kaposvári és a sárospataki tanítóképző intézeteket fokozatosan tanítóképző főiskola rangjára emelik.

*

Hazánk vendégei voltak a többi közt: Togo Fumihiko, a japán külügyminiszter első helyettese, M. Ojala, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetének vezérigazgatóhelyettese, dr. H. N. Sethna professzor, az indiai atomenergia bizottság elnöke, H. B. G. Casimir, a Holland Királyi Tudományos Akadémia elnöke.

*

Nemzetközi idegsebész konferencia volt Siófokon. A világ minden részéből érkezett mintegy száz külföldi tudós között ott volt Hattos Pimenta brazíliai professzor, az Idegsebészeti Világszövetség elnöke is.

*

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára új kiadványokat jelentet

meg. Érdekesnek ígérkezik a többi között, az elmúlt három évtized során használatossá vált új magyar szavak gyűjteményét magába foglaló kis kötet. A jubileumi évben a társulat előadói külföldön is tartanak beszámolókat: számot adnak hazánk gazdasági és kulturális eredményeiről.

*

Dr. Várkonyi Imre prépostnak, az Actio Catholica magyarországi igazgatójának cikkét közli a Neue Zeit, a Német Demokratikus Köztársaságbeli Keresztény Demokrata Unió (CDU) központi lapja az NDK közelgő 25. évfordulója alkalmából. Cikkében a prépost hangsúlyozza, hogy mint a katolikus keresztények Berlini Konferenciája elnökségének tagja gyakran jár az NDK-ban, így saját tapasztalatai alapján meggyőződött róla, hogy az NDK tevékenyen közreműködik kontinensünk biztonságának és a világ társadalmi haladásának előmozdításában.

*

A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai intézete és a jugoszláviai, kotori orvosi és biológiai kutatóintézet között együttműködési megállapodás jött létre. Első lépésként a most meginduló neurobiológiai kutatások megalapozásához nyújtanak egymásnak kölcsönös segítséget.

*

Gyászünnepséget rendezett a II. világháború során történt deportálások 30. évfordulója alkalmából a budapesti Izraelita Hitközség szeptember 8-án, a rákoskeresztúri izraelita temetőben, a mártírok emlékművénél.

*

Legutóbbi velencei és budapesti tárlatai után Gábor Marianne legközelebbi gyűjteményes kiállítását október 9-én nyitja meg Párizsban, a Galerie Roussard.

*

Május eleje óta tart és októberben fejeződik be az őzvadászat a hazai tájakon. Külföldi vadászvendégeink az idény első heteiben 140 bakot ejtettek el. Az idei bakkilövési idény legszebb trófeáját Túra határában magyar vadász, Medveczky Sándor zsákmányolta, az általa elejtett bak agancsának száraz súlya 690 gramm és öszszesen 210 pontra értékelték. Ennél nagyobb és szebb őz agancs eddig egyetlen egy került terítékre, így a túrái trófea a ranglista második helyét foglalta el a martonvásári világrekordagancs mögött.

„Mimi"— bélyegen

Czóbel Béla „Mimi" című híres alkotásának bélyegképét sorolhatják a szép bélyegek kedvelői festményeket ábrázoló gyűjteményükbe. Az „Evfordulók-események 1794” elnevezésű bélyegsorozat 1,— Ft címletű bélyege a festőművész 91. születésnapja tiszteletére készült.

2