Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-09-28 / 20. szám
\ i:i»i:«i vilauektkhezlkt Amióta a demográfiai robbanás köznapi és közhasználatú fogalommá vált — nagyjából két évtizede —, az emberiséget egyre jobban foglalkoztatja az a tény, hogy évente mintegy százharminc—százötven millióval leszünk többen a Földön. Az ENSZ ezért is nyilvánította 1974-et népesedési világévvé. 1750-ben még csak 800 millió ember élt a Földön, 1950-ben két és félmilliárdan voltunk, ma már négy milliárdan vagyunk, s a század végére körülbelül hét milliárdnyian leszünk. A demográfusok már régen megállapították, hogy az emberiség szaporodása az első, majd a második ipari-technikai forradalom eredményeként gyorsult föl ennyire. Időszámításunkat megelőzően általában tízezer évenként duplázódott meg az emberiség létszáma, most viszont ehhez elegendő negyven-örtven év. A közelmúltban megrendezett bukaresti konferencia a harmadik az ENSZ népesedési világkonferenciáinak sorában (az elsőt 1954-ben Rómában, a másodikat 1965-ben Belgrádban tartatták), de ez volt az első ’kormányszintű tanácskozás. A világkonferenciát óriási szervező és előkészítő munka előzte meg. 1970 óta számos szimpoziont, és regionális konferenciát tartottak, Carrillo Flores, az értekezlet főtitkára harmincöt ország kormányképviselőivel folytatott előzetes konzultációt. A konferencia plenáris ülésén, valamint három bizottságban és egy munkacsoportban végezte a munkáját. A munkaszervek a tanácskozás elé bocsátott, előzetesen kidolgozott dokumentumokat vitatták meg részletesen. Az alapvető népesedési problémákat elemző dokumentumok a következő kérdésekkel foglalkoztak: a népesedés jelenlegi és várható irányvonalai, a demográfiai változások és a társadalmi-gazdasági fejlődés kölcsönhatása, a népesedésnek r.z anyagi erőforrásokkal és a környezettel való kapcsolata, valamint a családnak a mai világban betöltött szerepe. Külön munkacsoport vitatta meg a konferencia talán legaktuálisabb dokumentumát, a népesedési világakció-tervezetet, amely nem csupán statisztikákat, megfigyeléseket és elvi következtetéseket tartalmazott, hanem konkrét intézkedéseket javasolt a világ kormányainak. A népesedés kérdéseiről szólt a Római Klub jelentése is, amely mint ismeretes, célként tűzte ki a zéró növekedés elvének megvalósítását, vagyis azt, hogy a gazdasági fejlődés ütemét a nullára kell csökkenteni, mert egyébként kiszámíthatatlan katasztrófák zúdulnak az emberiségre. A Római Klub jelentését azóta többen bírálták s megállapították, hogy következtetései erősen vitathatók. Ettől függetlenül azonban kétségtelen tény, hogy a népesedési robbanás gyorsasága jelenleg éppen a fejlődő országokban a legnagyobb, tehát ott, ahol az emberiség több, mint kétharmada él, s ahol különféle vallási előítéletek is akadályozzák az ésszerű családtervezés bevezetését. Ha a kontinenseket nézzük, kiderül, hogy például az északamerikai földrészen a világ lakosságának 6,2 százaléka él, viszont részesedése az egész világra elosztott nemzeti jövedelemből 34,5 százalék. Ázsiában ezzel szemben a Föld lakosságának 53,9 százaléka lakik, de mindössze csak 9,3 százalékot mondhat magáénak ebből az úgynevezett világ nemzeti jövedelemből. Aggasztó jelenség, hogy az utóbbi két évben csökkent a világ élelmiszer termelése, ám a lakosság továbbra is évi 2,5 százalékkal növekszik. Mindezek a problémák azonban nem egyszer homlokegyenest ellentétes módon jelentkeznek a fejlett és a fejlődő országoknál. A fejlett országok többségében, főként Európában éppen a lakosság normális növekedési szintjét nehéz tartani. A gondok megértéséről tanúskodik több ország — közöttük hazánk — előterjesztése, amely arról adott számot, hogy milyen átfogó intézkedéseket tettünk és teszünk a népességfogyás megakadályozására, a népesség növekedéséért. A kormányok képviselői éppen ezért figyelmesen tanulmányozták a fejlett országok és közöttük is a szocialista tábor országainak népesedéspolitikai gyakorlatát, terveit. A dokumentumok és a józan realitás alapján álló eszmecserék figyelembe vették, hogy a világ sokszínűsége miatt ma lehetetlen a Föld minden tájára, minden országára érvényes népesedéspolitikai irányelveket megfogalmazni. Az ENSZ mint világszervezet, az általános elvek kialakítására vállalkozhat, de mindenütt a kormányok felelősek saját terveik kidolgozásáért és megvalósításáért. Szinte felbecsülhetetlen fontosságú az általános elvek sorában az az egyértelműen megfogalmazott ajánlás, hogy a népesedéspolitika mindenütt legyen szerves, elválaszthatatlan része az általános politikának és a gazdaságfejlesztésnek. A konferencia legfontosabb feladata volt a világnépesedési akcióterv megszövegezése és elfogadása. A terv mintegy száz pontja és egész szelleme tükrözi Földünk mai népesedési helyzetét és ajánlásai a világ népeinek közeledését célozzák. A nemzetközi együttműködés és a kölcsönös megértés jelentőségét méltán bizonyította maga a konferencia, de még inkább igazolhatja majd a kormányok, a népek részvétele az akcióterv valóra váltásában, a világ népesedési gondjainak megoldásában. Hazánk kormánydelegációjának beszámolóját, a magyar népesedéspolitikai intézkedéseket érdeklődéssel és elismeréssel fogadta a konferencia. Szocialista népesedéspolitikánk azonos a világ haladó erőinek törekvéseivel és sikeres megvalósítása erősíti a kormányok és népek együttműködését. Pethő Tibor f A Francia Köztársaság új magyarországi nagykövete, Raymond Bressier átadta megbízólevelét Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének MTI felv. Kari Skytte elnök vezetésével dán parlamenti küldöttség járt Magyarországon, ahol hivatalos tárgyalásokat folytatott. A Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúzik Kari Skyttétől A HETVEN ESZTENDŐS KERESZTURY DEZSŐ Olvasóink tekintélyes része bizonyára ismeri a Magyarok Világszövetsége alelnökét. Láthatta fényképét lapunkban: figyelő szemmel a Magyarok Világszövetsége elnökségének vitaasztalánál, vagy bölcs hozzászólóként. Mert nincs olyan sorskérdése a haza határain túl élő magyarságnak — lett légyen az az anyanyelv megőrzésének fájdalmasan gyönyörű gondja, vagy bármi —, amelyet ne érezne át a szív melegével. Ám olvashatták értő, szép szavait is, sok helyütt. Látták bizonyára jó néhányan színházban Madách sokáig elfelejtett és könyvtár mélyén szunnyadó remekét, a Mózest is. Az, hogy a ma élőknek is sokat mondó dráma megelevenedett, szintén Keresztury Dezsőnek köszönhető, ö emelte ért a mába Madách művét, elvégezte a „vezérlő kalauz” áldozatos munkáját. Miként tette azt valaha a Tragédiával Arany János. Arany, aki Keresztury Dezső számára kora ifjúságától kezdve nemcsak irodalmi kutatásainak alanya, hanem eszmei társa, példaképe is. Mindmáig. De hát valóban hiú ábrándot kergetnénk, ha Keresztury Dezső munkásságának szerteágazó, dús vegetációjáról néhány szóban akarnánk összefoglalót adni. Akárha tucatnyi képet villanthatnánk fel róla. Mindenekelőtt a költőét. Mert hiszen nemcsak versei megfogható közegében, tanári mivoltában, oktató szavai zengzetében is fellelhető lírikus. Beszélhetnénk a tudós germanistáról, akiért már A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Keresztury Dezső akadémikusnak, irodalomtörténésznek hetvenedik születésnapja alkalmából, irodilmi munkássága elismeréséül a Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozata kitüntetési adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át a Parlamentben MTI felv. ifjú tanárként rajongtak hallgatói, ott, a weimari Németországban. Szólhatnánk az Eötvös kollégium fiáról, és a hagyományőrzőről is, aki később, mint e nemes otthon igazgatója nevelte diákjait a jó ügy folytatására. Említhetnénk a tudóst is, nem csupán az irodalomtörténet kutatóját, az akadémikust, hanem az élő drámai szó, a színház megújulását örökké serkentő ihletett mestert is. Beszélhetnénk a szerkesztőről is, sokat. Illyés Gyula jó társáról a Magyar Csillagnál. És az irodalmi, zenetörténeti képeskönyvek szerkesztésébe belefelejtekezőről. A riporterről is, aki a televízió képernyője előtt bölcs megértéssel vezet kézenfogva mai fiatalokat. És a politikusról is. nem keveset. Aki a háború gyötörte, mélységből tápászkodó országban vállalta a kultusztárca nehéz terhét. De légióként az emberről, a minden érdemesen segíteni vágyóról, a minden jó ügyért kiállóról. Aki örök tűzben ég. mert csak egy parancs vezérli: a szolgálat. Hűség a hazához, az édes anyanyelvhez. Halk szavú, szerény ember ő, akinek Arany János-i sorai karakterét, életeszményét egyként példázzák : Elfogadtam mit a sors ád ember, ki megtette dolgát; barázdát talán ha vontam, pár dereknek példa voltam. Legyen e néhány sor főhajtás a tettekben gazdag hetven esztendő, a ma is fáradhatatlanul alkotó előtt. (csatár) Jflrnpi ül hetek Ölesben Bartók-fesztivál Belgiumban Szeptember 26. és október 18. között magyar heteket rendeznek az osztrák fővárosban. A Herzmansky, az egyik legismertebb és legnagyobb bécsi áruház, kilenc magyar külkereskedelmi vállalat exportcikkeit mutatja be a bécsi vásárlóközönségnek. Az áruházakban magyar osztályok nyílnak: többek között divatos ruházati cikkeket, hímzéseket, élelmiszereket, palackozott italokat és hanglemezeket árusítanak. A liége-i Szeptemberi éjszakák zenei fesztivál idei programját Bartók Bélának és a magyar zenének szentelte. Szeptember 14-től 24-ig számos hangverseny és több előadás foglalkozott Bartók művészetével, a magyar zenével és népművészettel. A liége-i rádió naponta többször is közvetített magyar zenei felvételeket, a város operaházában pedig — o Kulturális Kapcsolatok Intézete közreműködésével — Bartókemlékkiállítást rendeztek. Z. M. Bracq professzor, a liége-i egyetem tanára, a fesztivál elnöke sajtókonferencián ismertette a gazdag programot. A sajtóértekezleten részt vett Gertler Endre, a Belgiumban élő világhírű hegedűművész is, aki Bartók életéről, munkásságáról tájékoztatta a jelenlevő újságírókat. Magyarország a lausanne-i vásáron A legjelentősebb svájci nemzeti vásárnak, a lausanne-inak a hagyománya, hogy azon meghívott országok is részt vehetnek. Az idén Európából Magyarországot hívták meg erre és hazánk a díszpavilonban 800 négyzetméternyi területen bemutatta országunk ipari, gazdasági és kulturális fejlődését. Jean-Pascal Delamuraz lausanne-i polgármester nyitotta meg a vásárt szeptember 7-én, és beszédében kifejezésre juttatta: Magyarország jelenléte emeli a vásár színvonalát. Pavilonunkban tizennyolc külkereskedelmi vállalat iparunk jellegzetes termékeivel ismertette meg az érdeklődőket. Már az első napon több ezer látogató kereste fel a Hungexpo által rendezett magyar kiállítást. * Szeptemberi Balaton Lévai András felvétele
