Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-09-28 / 20. szám

\ i:i»i:«i vilauektkhezlkt Amióta a demográfiai robbanás köznapi és közhasználatú fogalommá vált — nagyjából két évtizede —, az emberisé­get egyre jobban foglalkoztatja az a tény, hogy évente mint­egy százharminc—százötven millióval leszünk többen a Föl­dön. Az ENSZ ezért is nyilvánította 1974-et népesedési vi­lágévvé. 1750-ben még csak 800 millió ember élt a Földön, 1950-ben két és félmilliárdan voltunk, ma már négy milli­­árdan vagyunk, s a század végére körülbelül hét milliárd­­nyian leszünk. A demográfusok már régen megállapították, hogy az emberiség szaporodása az első, majd a második ipa­ri-technikai forradalom eredményeként gyorsult föl ennyi­re. Időszámításunkat megelőzően általában tízezer évenként duplázódott meg az emberiség létszáma, most viszont ehhez elegendő negyven-örtven év. A közelmúltban megrendezett bukaresti konferencia a harmadik az ENSZ népesedési világkonferenciáinak sorában (az elsőt 1954-ben Rómában, a másodikat 1965-ben Belgrád­­ban tartatták), de ez volt az első ’kormányszintű tanácskozás. A világkonferenciát óriási szervező és előkészítő munka előz­te meg. 1970 óta számos szimpoziont, és regionális konferen­ciát tartottak, Carrillo Flores, az értekezlet főtitkára har­mincöt ország kormányképviselőivel folytatott előzetes kon­zultációt. A konferencia plenáris ülésén, valamint három bizottságban és egy munkacsoportban végezte a munkáját. A munkaszervek a tanácskozás elé bocsátott, előzetesen ki­dolgozott dokumentumokat vitatták meg részletesen. Az alapvető népesedési problémákat elemző dokumentu­mok a következő kérdésekkel foglalkoztak: a népesedés je­lenlegi és várható irányvonalai, a demográfiai változások és a társadalmi-gazdasági fejlődés kölcsönhatása, a népese­désnek r.z anyagi erőforrásokkal és a környezettel való kap­csolata, valamint a családnak a mai világban betöltött sze­repe. Külön munkacsoport vitatta meg a konferencia talán leg­aktuálisabb dokumentumát, a népesedési világakció-terveze­­tet, amely nem csupán statisztikákat, megfigyeléseket és elvi következtetéseket tartalmazott, hanem konkrét intézkedése­ket javasolt a világ kormányainak. A népesedés kérdéseiről szólt a Római Klub jelentése is, amely mint ismeretes, célként tűzte ki a zéró növekedés el­vének megvalósítását, vagyis azt, hogy a gazdasági fejlődés ütemét a nullára kell csökkenteni, mert egyébként kiszámít­hatatlan katasztrófák zúdulnak az emberiségre. A Római Klub jelentését azóta többen bírálták s megállapították, hogy következtetései erősen vitathatók. Ettől függetlenül azonban kétségtelen tény, hogy a népesedési robbanás gyorsasága je­lenleg éppen a fejlődő országokban a legnagyobb, tehát ott, ahol az emberiség több, mint kétharmada él, s ahol különfé­le vallási előítéletek is akadályozzák az ésszerű családterve­zés bevezetését. Ha a kontinenseket nézzük, kiderül, hogy például az észak­amerikai földrészen a világ lakosságának 6,2 százaléka él, viszont részesedése az egész világra elosztott nemzeti jöve­delemből 34,5 százalék. Ázsiában ezzel szemben a Föld la­kosságának 53,9 százaléka lakik, de mindössze csak 9,3 szá­zalékot mondhat magáénak ebből az úgynevezett világ nem­zeti jövedelemből. Aggasztó jelenség, hogy az utóbbi két évben csökkent a világ élelmiszer termelése, ám a lakosság továbbra is évi 2,5 százalékkal növekszik. Mindezek a problémák azonban nem egyszer homlokegyenest ellentétes módon jelentkeznek a fej­lett és a fejlődő országoknál. A fejlett országok többségé­ben, főként Európában éppen a lakosság normális növeke­dési szintjét nehéz tartani. A gondok megértéséről tanúskodik több ország — közöt­tük hazánk — előterjesztése, amely arról adott számot, hogy milyen átfogó intézkedéseket tettünk és teszünk a népesség­­fogyás megakadályozására, a népesség növekedéséért. A kormányok képviselői éppen ezért figyelmesen tanulmá­nyozták a fejlett országok és közöttük is a szocialista tábor országainak népesedéspolitikai gyakorlatát, terveit. A dokumentumok és a józan realitás alapján álló eszme­cserék figyelembe vették, hogy a világ sokszínűsége miatt ma lehetetlen a Föld minden tájára, minden országára ér­vényes népesedéspolitikai irányelveket megfogalmazni. Az ENSZ mint világszervezet, az általános elvek kialakítására vállalkozhat, de mindenütt a kormányok felelősek saját ter­veik kidolgozásáért és megvalósításáért. Szinte felbecsülhetetlen fontosságú az általános elvek so­rában az az egyértelműen megfogalmazott ajánlás, hogy a népesedéspolitika mindenütt legyen szerves, elválaszthatat­lan része az általános politikának és a gazdaságfejlesztés­nek. A konferencia legfontosabb feladata volt a világnépesedési akcióterv megszövegezése és elfogadása. A terv mintegy száz pontja és egész szelleme tükrözi Földünk mai népesedési helyzetét és ajánlásai a világ népeinek közeledését célozzák. A nemzetközi együttműködés és a kölcsönös megértés jelen­tőségét méltán bizonyította maga a konferencia, de még in­kább igazolhatja majd a kormányok, a népek részvétele az akcióterv valóra váltásában, a világ népesedési gondjainak megoldásában. Hazánk kormánydelegációjának beszámolóját, a magyar népesedéspolitikai intézkedéseket érdeklődéssel és elisme­réssel fogadta a konferencia. Szocialista népesedéspolitikánk azonos a világ haladó erőinek törekvéseivel és sikeres meg­valósítása erősíti a kormányok és népek együttműködését. Pethő Tibor f A Francia Köztársaság új magyarországi nagykövete, Ray­mond Bressier átadta megbízólevelét Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének MTI felv. Kari Skytte elnök vezetésével dán parlamenti küldöttség járt Magyarországon, ahol hivatalos tárgyalásokat folytatott. A Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke bú­csúzik Kari Skyttétől A HETVEN ESZTENDŐS KERESZTURY DEZSŐ Olvasóink tekintélyes része bizonyára is­meri a Magyarok Világszövetsége alelnökét. Láthatta fényképét lapunkban: figyelő szem­mel a Magyarok Világszövetsége elnökségé­nek vitaasztalánál, vagy bölcs hozzászólóként. Mert nincs olyan sorskérdése a haza határain túl élő magyarságnak — lett légyen az az anyanyelv megőrzésének fájdalmasan gyönyö­rű gondja, vagy bármi —, amelyet ne érezne át a szív melegével. Ám olvashatták értő, szép szavait is, sok helyütt. Látták bizonyára jó néhányan színházban Madách sokáig elfelejtett és könyvtár mélyén szunnyadó remekét, a Mózest is. Az, hogy a ma élőknek is sokat mondó dráma megelevenedett, szintén Keresztury Dezsőnek köszönhető, ö emelte ért a mába Madách művét, elvégezte a „vezérlő kalauz” áldozatos munkáját. Miként tette azt valaha a Tragédiával Arany János. Arany, aki Keresztury Dezső számára kora if­júságától kezdve nemcsak irodalmi kutatásai­nak alanya, hanem eszmei társa, példaképe is. Mindmáig. De hát valóban hiú ábrándot kergetnénk, ha Keresztury Dezső munkásságának szerte­ágazó, dús vegetációjáról néhány szóban akar­nánk összefoglalót adni. Akárha tucatnyi ké­pet villanthatnánk fel róla. Mindenekelőtt a költőét. Mert hiszen nemcsak versei megfog­ható közegében, tanári mivoltában, oktató szavai zengzetében is fellelhető lírikus. Be­szélhetnénk a tudós germanistáról, akiért már A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Keresztury Dezső akadémikusnak, irodalomtörté­nésznek hetvenedik születésnapja alkalmából, irodilmi munkássága elismeréséül a Magyar Nép­­köztársaság Zászlórendje II. fokozata kitüntetési adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át a Parlamentben MTI felv. ifjú tanárként rajongtak hallgatói, ott, a wei­­mari Németországban. Szólhatnánk az Eötvös kollégium fiáról, és a hagyományőrzőről is, aki később, mint e nemes otthon igazgatója nevelte diákjait a jó ügy folytatására. Említ­hetnénk a tudóst is, nem csupán az irodalom­­történet kutatóját, az akadémikust, hanem az élő drámai szó, a színház megújulását örökké serkentő ihletett mestert is. Beszélhetnénk a szerkesztőről is, sokat. Illyés Gyula jó társá­ról a Magyar Csillagnál. És az irodalmi, zene­­történeti képeskönyvek szerkesztésébe belefe­­lejtekezőről. A riporterről is, aki a televízió képernyője előtt bölcs megértéssel vezet ké­zenfogva mai fiatalokat. És a politikusról is. nem keveset. Aki a háború gyötörte, mélység­ből tápászkodó országban vállalta a kultusz­­tárca nehéz terhét. De légióként az emberről, a minden érdemesen segíteni vágyóról, a min­den jó ügyért kiállóról. Aki örök tűzben ég. mert csak egy parancs vezérli: a szolgálat. Hűség a hazához, az édes anyanyelvhez. Halk szavú, szerény ember ő, akinek Arany János-i sorai karakterét, életeszményét egyként pél­dázzák : Elfogadtam mit a sors ád ember, ki megtette dolgát; barázdát talán ha vontam, pár dereknek példa voltam. Legyen e néhány sor főhajtás a tettekben gazdag hetven esztendő, a ma is fáradhatat­lanul alkotó előtt. (csatár) Jflrnpi ül hetek Ölesben Bartók-fesztivál Belgiumban Szeptember 26. és október 18. között ma­gyar heteket rendeznek az osztrák fővárosban. A Herzmansky, az egyik legismertebb és leg­nagyobb bécsi áruház, kilenc magyar külke­reskedelmi vállalat exportcikkeit mutatja be a bécsi vásárlóközönségnek. Az áruházakban magyar osztályok nyílnak: többek között diva­tos ruházati cikkeket, hímzéseket, élelmiszere­ket, palackozott italokat és hanglemezeket árusítanak. A liége-i Szeptemberi éj­szakák zenei fesztivál idei programját Bartók Bélának és a magyar zenének szentel­te. Szeptember 14-től 24-ig számos hangverseny és több előadás foglalkozott Bartók művészetével, a magyar zené­vel és népművészettel. A liége-i rádió naponta több­ször is közvetített magyar ze­nei felvételeket, a város ope­raházában pedig — o Kultu­rális Kapcsolatok Intézete közreműködésével — Bartók­­emlékkiállítást rendeztek. Z. M. Bracq professzor, a liége-i egyetem tanára, a fesztivál elnöke sajtókonferencián is­mertette a gazdag programot. A sajtóértekezleten részt vett Gertler Endre, a Belgiumban élő világhírű hegedűművész is, aki Bartók életéről, mun­kásságáról tájékoztatta a je­lenlevő újságírókat. Magyarország a lausanne-i vásáron A legjelentősebb svájci nemzeti vásárnak, a lausanne-inak a hagyománya, hogy azon meghívott országok is részt vehet­nek. Az idén Európából Magyarországot hívták meg erre és hazánk a díszpavilonban 800 négyzetméternyi területen be­mutatta országunk ipari, gazdasági és kulturális fejlődését. Jean-Pascal Delamuraz lausanne-i polgármester nyitotta meg a vásárt szeptember 7-én, és beszédében kifejezésre juttatta: Magyarország jelenléte emeli a vásár színvonalát. Pavilonunkban tizennyolc külkereskedelmi vállalat iparunk jellegzetes termékeivel ismertette meg az érdeklődőket. Már az első napon több ezer látogató kereste fel a Hungexpo ál­tal rendezett magyar kiállítást. * Szeptemberi Balaton Lévai András felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents