Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-09-14 / 19. szám

Debrecenben az ENSZ közreműködésével intézmény létesül, amelyben nagy teljesítményű ionizáló sugárzással biztosítják majd az orvosi eszközök sterilitását. Az ezzel kapcsolatos szerződést augusztus 24-én írta alá Budapesten dr. Osztrovszki György, az Országos Atomenergia Bizottság elnöke és L. R. Block, az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) európai igaz­gatója. Burányi Lászlót, hazánk nyugat-berlini főkonzulját bemutatkozó látogatáson fo­gadta S. Walker vezérőrnagy, az amerikai, D. W. Scott- Barrett vezérőrnagy, az angol és C. Metzler vezérőrnagy, a francia szektor parancsnoka. * Országos Környezetvédelmi Tanács létrehozásáról hatá­rozott a Minisztertanács. A tanács feladatkörébe tartozik a minisztériumok és az or­szágos hatáskörű szervek, valamint a társadalmi szer­vezetek környezetvédelmi te­vékenységének összehango­lása, a KGST-országokkal és más államokkal folytatott környezetvédelmi együttmű­ködésből és ezzel kapcsola­tos nemzetközi kötelezettsé­gekből eredő hazai feladatok Magyar Szövetkezeti hét Londonban Szeptember 4-én a London-Cooperative Society Ltd. fo­gyasztási szövetkezetnek a London munkások lakta kerüle­teiben levő 15 áruházában és csaknem 100 szupermarketjé­ben árusítással egybekötött magyar árubemutató kezdődött. Fogyasztói áron számítva összesen 200 ezer font értékű ma­gyar terméket kínáltak a vásárlóknak: népművészeti faárut, ruházati cikket, kézimunkát, borokat, befőtteket, üveges zöldségfélét, konzervhúsokat. A Rumford Aruház éttermében magyar konyha is nyílt. K ittkétM A H iJs megvalósításának szervezése és ellenőrzése. A tanács el­nöke az építésügyi és város­­fejlesztési miniszter. * A miskolci Rónai Sándor Kultúrház női kórusa Arez­­zóban, a nemzetközi kórus­­versenyen, a kamarakórus kategóriában megnyerte az első díjat. * A keresztyén békekonfe­rencia vezetői augusztus vé­gén Prágában találkoztak az USA hat keresztyén egyhá­zának vezetőivel, s megvi­tatták a kelet—nyugati egy­házi kapcsolatok fejlesztésé­nek, s a békés egymás mel­lett élésnek a kérdéseit. A találkozón a magyarországi egyházakat D. dr. Bartha Ti­bor református püspök és dr. Fábián Árpád katolikus püs­pök, szombathelyi apostoli kormányzó képviselte. .* A Magyar Tudományos Akadémia és a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kö­zött fennálló tudományos együttműködési egyezmény alapján újabb három évre szóló megállapodást kötöttek az Akadémiák. Az erről szóló jegyzőkönyvet Köpeczi Béla főtitkár és Erik Lundberg elnök írta alá. A Bács-Kiskun megyei Fü­­löpszállás 850 éves jubileu­mát ünnepelte. Az első kuno­kat még II. István király te­lepítette ide 1124-ben. A ma 4100 Lakosú Árpáid-kori kis­kun község többek között ki­állításokon dokumentálta néphagyományait és a felsza­badulás óta elért fejlődését. * Az Eszperantó Világszövet­ség (UEA) nemrég tartót i hamburgi kongresszusán a vezetőség tagjai sorába vá­lasztották a Pécsett élő Fel­­sőné dr. Szabó Flóra ügy­védjelöltet. Dr. Szabó Flóra az első nő, aki ezt a magas funkciót betölti az eszperan­tó világmozgalomban. Az ő feladata lesz a nemzetközi kongresszusok szervezése. * Dr. Franz Schäfer zürichi metodista püspököt, az Egye­sült Metodista Püspökök Ta­nácsának és a Metodista Vi­lágtanács Végrehajtó Bizott­ságának tagját, aki a magyar metodista egyház vendége­ként tartózkodott hazánkban, fogadta Balló István minisz­terhelyettes, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnökhelyet­tese. A fogadáson jelen volt Palotay István, a Szabad Egy­házak Tanácsának elnöke (A Magyarok Világszövetsége elnökségének tagja) és Hecker Adám metodista szu­perintendens. — A magyaror­szági evangélikus egyház vendégeként Horst Gienke Német Demokratikus Köz­társaság-beli evangélikus püspök is látogatást tett ha­zánkban, Balló Istvánnal és D. Káldy Zoltánnal, az evan­gélikus egyház elnökpüspö­kével (az MVSZ Elnöksége tagjával) folytatott szívélyes beszélgetést. * Dr. Terpitkó András vezér­őrnagy, a Vám- és Pénzügy­­őrség országos parancsnoka és dr. Friedrich Frölichstal, az Osztrák Köztársaság bu­dapesti nagykövete aláírta a magyar és az osztrák kor­mány között a közös állam­határon új közúti átkelőhely létesítéséről szóló, Bécsben, július 12-én parafáit egyez­ményt. Az új határátkelőhe­lyet a Vas megyei Búcsú község és az osztrák Scha­­chendorf között alakítják ki. * A szocialista országok kö­zös, nagy ünnepe, a felsza­badulás 30. évfordulója al­kalmából román, bolgár és lengyel filmbemutatókat ren­dez a budapesti Filmmú­zeumban a Magyar Filmtu­dományi Intézet. * Nagy tekintélyű nemzet­közi társaság kezdte meg ta­nácskozását szeptember ele­jén Budapesten: a Nemzet­közi Büntetőjogi Társaság, hivatalos nevén Association Internationale de Droit Pé­­nal, amelynek Magyarország 1960 óta tagja. Több. mint negyven ország képviseleté­ben közel 700 részvevő ta­nácskozott a büntetőjog esz­közeinek és módszereinek fejlődéséről, a kábítószerrel való visszaélés megelőzésé­ről, a bűncselekmények sér­tettjeinek nyújtandó kártala­nításról, valamint a légi jár­művek jogtalan eltulajdoní­tásával kapcsolatos problé­mákról. * Kilencven éves korában, az amerikai Buffalóban el­hunyt Bárdos Artur, a Bel­városi Színház egykori igaz­gatója. Színjáték címmel 1910-ben lapot szerkesztett, amely elsőként közölte Ba­lázs Béla A kékszakállú her­ceg vára című művét, amely­nek nyomán később Bartók Béla alkotta meg világhírű operáját. A művet 1918. má­jus 24-én mutatta be a bu­dapesti Operaház. Űj őszibarackfajtát neme­sítettek ki a Kertészeti Egye­tem kutatói. Az új fajta ér­dekessége, hogy a gyümölcs felületén nincs „pihe”, ugyan­olyan sima mint az alma. E tulajdonság legfőbb előnye, hogy a fogyasztók nagy része számára a gyümölcs így ízle­­tesebb, ezenkívül könnyeb­ben szállítható. * Üj címere és zászlaja van Nyíregyházának. A nyíregy­házi városi tanács és a Haza­fias Népfront együttes ülé­sén fogadták el a város tör­ténelmi múltját és jelenlegi fejlődését szimbolizáló, sti­lizált nyírfát, búzakalászt és fogaskereket egybefonó új vöröseimért. * ■ Helyreigazítás: Lapunk 18. száma közölte Gergely Ágnes A hosszútávúszó magányossá­ga című cikkét. A versidéze­tekbe néhány sajnálatos betű­hiba került. A verssorok he­lyesen így szólnak: The eve­ning’s getting cold and old / Vine-branches tremble and infold (Weöres). Like one who tumbles down between the rails (Kosztolányi). The valley and garden still bloom with their flowers (Petőfi). Múlt ifjúság tündér taván / HaTtyúi képed fölmerül (Vajda). ÚJ ÜZEMANYAGÁRAK Lapunk 1974. május 28-i számában hírt adtunk a külföl­diek gépjármű üzemanyag-vásárlási engedélyéről. Szeptem­ber elsejétől kezdődően — a gépjármű üzemanyagok árai emelkedtek — a külföldieknek nem kell üzemanyagvásárlási engedélyi kiváltaniuk. Az üzemanyagok új árai a következők: 86. oktánszámú normál benzin 4,20 Ft, 92 oktánszámú szuperbenzin 5,60 Ft, 98 oktánszámú extra-szuperbenzin 7,— Ft literenként. A közlekedési gázolaj literenként 3,20 Ft-ba kerül. A kétütemű gépkocsikhoz és a motorkerékpárokhoz szük­séges keverék ára — a keverési aránytól függően — a benzin árával arányosan emelkedett. A csomagolt és a kimért olajok ára változatlan maradt. Korunk zenéje a budapesti zenei heteken A budapesti zenei heteken önálló keretek között jelentke­zik a fesztivál programjában korunk zenéje. Szeptember 27- től október 9-ig magyar és kortárs zeneszerzők műveiből 12 hangverseny lesz, amelyeken p kortársi kompozíciókon kí­vül századunk klasszikusainak egy-egy ritkábban hallható vagy Magyarországon eddig még ismeretlen alkotása is el­hangzik. A Zeneakadémián megrendezett koncertek sorában első­ként szeptember 27-én, Bartók I., III. és V. vonósnégyesét adja elő a Bartók Kvartett, 28-án a Budapesti Kamara­­együttes bemutatóestjén Sziklay Erika működik közre, és íves, Feldmann és Stockhausen egy-egy műve mellett Kurtág György, illetve Bozay Attila egy-egy kompozíciója hangzik el. 29-én Heinz Hollinger kamaraestjén Mihály András vezé­nyel, egyebek között Bozay Attila, Kadosa Pál, Láng István, Sztravinszkij és saját műveiből. Nagy érdeklődésre tarthat számot Durkó Zsolt szerzői estje, amelyre október 4-én ke­rül sor. Lehel György vezényli október 5-én a Magyar Rá­dió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát azon a hangversenyen, amelyen Geiger György, Szőkefalvy Nagy Katalin, Palcsó Sándor és Ütő Endre közreműködésével Sztravinszkij-, Székely Endre-, Lúbos Fiser- és Balassa Sán­­dor-művekel szólaltatnak meg. A programban Hirojuki Ivaki japán karmester és a bécsi Die Reihe kamaraegyüttese is sze­repel. wvvvsAívwvvw>>vsívvvyvwvvvvvyvvv A Közgazdász Világkongresszus bélyegen — elnevezésű bélyegsorozat ke­retében emlék-bélyeg jelent meg. A bélyegkép közepén világoskék alapon sötétkék színnel a földrészek, ezüst színnel a hosszúsági és szé­lességi körök, valamint az Országház világoskék és fe­hér színnel helyezkedik el. A 2,— forint értékű bélyeg a Csúcs Erzsébet által készített jelvény felhasználásával Bok­ros Ferenc grafikus művész terve alapján készült. A Budapesten megrende­zett IV. Közgazdász Világ­­kongresszus tiszteletére az „Évfordulók — események 74” BOLDIZSÁR IVÁN s TISZAI NAPLÓ ríhinep kánikulában Tudom jól, hogy mire a Magyar Hí­reknek ez a száma elérkezik az olva­sóhoz, nyakig benne járunk az őszben és már el is felejtettük az idei augusz­tus kutya melegét. (A kánikula szó­ban is a latin „kutya” — canis — rej­tőzik.) Most e Tiszai napló címében is, szövegében is a hőséget idézem fel, mert hozzátartozik a történet velejé­hez. A legmelegebb nap augusztus hú­szadikán, nemzeti ünnepünkön polt. Régi és új, hagyomány és mai élet, fo­nódik egybe ezen a napon. Augusztus 20-a István napja, a korai középkor óta az első, az államalapító magyar ki­rálynak, Szent Istvánnak volt ünnepe. Később ezen a napon szegték meg, aratás, cséplés, őrlés után az első új kenyeret. Ezen a napon hirdették ki huszonöt évvel ezelőtt a Magyar Nép­­köztársaság alkotmányát is. Mindezt úgyszólván idézőjelben mondom el, és ha nem szerénytelenség, hozzáteszem, hogy önmagamat idézem. Ezen a na­pon ugyanis egy Tisza menti falu, Ti­szafüred meghívott, hogy velük együtt ünnepeljem augusztus húszadikát. Nagyon meleg volt. Útközben nem is tudtam, mit kívánjak inkább, hogy rö­vid ünnepi beszédemet teremben mondjam el, ahová nem sül be a nap, de ahol megszorul a levegő, vagy a szabadban, ám az árnyékban is har­mincöt fokos hőségben. A tiszafüredi­ek már eldöntötték a kérdést: a sza­badban fúj egy kicsit a Tiszáról a szél, és egyébként is o legnagyobb helyi te­rem is kicsi volna. Ebben tamáskod­­tam: ki az ördög fog kiállni egy óra hosszat a tűző napra, a helyi sportpá­lyára, hogy ünnepi beszédet hallgasson meg? Most már elárulhatom azt is, vendéget vittem magammal Tiszafüred­re: feleségem távoli rokonát, egy fiatal francia orvosnőt. Vendéglátóim előre örültek a külföldinek, hát még amikor meglátták, hogy szemrevaló és kedves. Az ünnepség azzal kezdődött nem hi­vatalosan, hogy megnéztük a helyi há­ziipari szövetkezet kiállítását, ahol ti­szai fűzfavesszőből font bájos és hasz­nos kenyérkosarat és tálcát adtak át neki. Mindez kellemes részlet, de nem mondanám el, és nem is dicsekednék azzal, hogy a sportpályán volt vagy kétezer ember, a falu felnőtt lakossá­gának egyharmada; még azt is csak mellékesen említeném meg. hogy a sportpálya szélén pecsenyesütők, la­­cikonyhások, borkóstolók ütötték fel sátrukat, és a körhintának meg a cél­lövöldének is nagy volt a sikere. A történetben az „uszkár magva”, ahogy Goethe mondja a Faustban, olt rejlik, hogy francia vendégem az ünnepség hivatalos része után azt kérdezte tő­lem és a tanácselnöktől, a népfront­elnöktől, a párttitkártól, a tüdőgondo­zó igazgatójától, a szövetkezet elnöké­től, az iskolaigazgatótól, tehát Tiszafü­red vezetőitől, hogy mivel kényszerítet­ték ide ezt a sok embert? Mivel biz­tatták, vagy esetleg fenyegették meg őket, hogy ünnepnap, a kánikulában, elmozduljanak hazulról, vagy ha már elmennek, ne a Tisza hűs hullámaiba vessék magukat, hanem eljöjjenek be­szédet hallgatni? Nem tudom, elhitte-e nekik, nekem, hogy az emberek maguktól jöttek. Vonzotta őket a hagyomány, a huszon­öt éves évforduló, az ünnepi tánc- és énekműsor az ünnepi beszéd után, meg a lacikonyha is, a bor is, és főképpen a derűs és kötetlen együttlét a többi emberrel. Szóval mindaz, ami az ün­nepet megkülönbözteti a hétköznaptól Magyarországon. „És Franciaországban!” — vágta rá vendégem. Kicsit hallgattunk. „Akkor miért csodálkozik?” — kér­deztem. Erre nem tudott mindjárt felelni. Nem is kellett. Elmentünk mindnyá­jan, a tanácselnök, a népfrontelnök, a párttitkár, a szövetkezetiek, a helybeli doktor, az iskolaigazgató, két jól meg­termett legény és bőszoknyás lány a szolnoki Tisza tánccsoportból, elmen­tünk mind a lacikonyha ponyvasátora alá, és olyan birkapörköltet ettünk, s rá olyan abasári rizlinget ittunk, hogy még a meleget sem éreztük. * Utóirat gyanánt azt is elmondom, hogy mi hajtott engem magam a hő­ségben a kétszáz kilométeres autóútra. Nemcsak az, hogy íróember számára mindig megtisztelő, ha olvasói szemé­lyesen is találkoznak vele. Nemcsak az, hogy a községi könyvtár vezetője azt írta: visszaszerezte az olvasóktól minden kikölcsönzött könyvemet, ott várnak egyhalomban, hogy nevemet beleírjam. Nemcsak az, hogy naponta látom a Dunát, százszor egy évben a Balatont, míg egyszer a Tiszát. Hanem főképpen és elsősorban az, hogy egy kicsit be akartam kukucskálni a jövő­be. Magyarországon mindenki tudja, hogy Széchenyi István és Vasvári Pál után most másodszor szabályozzák a Tiszát, valósággal újrateremtik. Most készül a kiskörei vízlépcső, nagy zsiliprendszer, új folyószabályozó gá­tak és ezek egyik termékeként egy új tó, a kiskörei tó, Magyarország máso­dik tava lesz a Balaton után. Nagyobb a Velencei-tónál és a Fertő-tó ma­gyar részénél is. A kiskörei tó éppen Tiszafüred határáig fog elérni. Olyan területet árasztanak el vízzel, ahol nincsen falu, még tanya sem, csak a Tisza árterülete, meg legelők, cserjés, kevés szántó. Tiszafüred három év múlva valóban az lesz, amit a neve jelez: füred, für­dőváros. Még elképzelésnek is izgal­mas, hogy a füzesek, égerfák. kökény­bokrok, szikes legelők helyén akkora vízfelület tükröződik majd, mint a Ba­latonnak Akarattya—Tihany—Szántód közti kisebbik harmada. A falu készül erre. Az emberek gyűjtögetik a pénzt telekre és házépítésre. Szállodákat, fö­venypartot, strandépületeket, szórako­zóhelyet, új művelődési otthont ter­veznek. A nagy vízfelület megváltoz­tatja a környék éghajlatát. A két-há­­rom méter mély tó megváltoztatja az emberek mindennapi szokásait, a tár­sadalmi éghajlatot: enyhébb lesz és derűsebb, a Tisza-parti nagyközség belekerül az ország, és talán nemcsak az ország idegenforgalmi vérkeringé­sébe. Lehet, hogy majdnem annyiszor rán­­dulok le majd Tiszafüredre, mint név­rokonához, Balatonfüredre? Hiszen közben elkészül, már csinálják az új budapest—miskolci autópályát, Füzes­abony nem lesz több egy óránál, és onnan csak húsz perc Tiszafüred. 2

Next

/
Thumbnails
Contents