Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-08-03 / 16. szám
Schweinsgulasch Schweinsgulasch Rindsgulascl Rindsgulasch. mmvm MJTHfNTIQUi (CNTE HONGAARSE GOULASH GQULACHE DE HONGRIE k«i OnguNal Uoflartsefws Rindsgulasch A magyar konzerveket exportáló TERIMPEX az idén nemzetközi kereskedelmi díjat nyert Máltában A nemzetközi minőségi díj itthon Hogyan készül a hires magyar gulyás, pörkölt vagy a töltöttpaprika a konzerviparban? A nagyüzemi termékek megőrzik-e a hazai ízeket? Milyen magyar konzervek kerülnek Európa, Amerika, Kanada és Ausztrália üzleteibe? A Budapesti Konzervgyár termékei a közelmúltban nemzetközi minőségi díjat nyertek Madridban. * Az üzem felszabadulás előtt sörgyár volt, ezért 1946-ban az államosítás után a legnagyobb gond az új technológia bevezetése, meghonosítása lett, hiszen népszerű magyar nevén, a „folyékony kenyér”, a konzervgyártással épp ellentétes üzemszervezést igényel. A sikert az alig huszonnyolc éves üzem áruválasztéka bizonyítja. Az „étlap” felveszi a versenyt a legjobb szállodák kínálatával. Előételként például fogyaszthatunk: sonkát tojással, vagy sonkás tojáskrémet, húskrémet paradicsomízesítéssel. hurkapásitétomot, sertéslöncsöt. s ki tudja még hányféle vagdalt, pástétomot. krémet. Az Ínyencek ezután kérhetnek: sertéshúst kunsági mártással vagy paprikás rizzsel, csikóstokányt, sóletet füstölt hússal és tojással, húsgombócot kapormártással, vadast, marhapörköltet csípősen vagy — tetszés szerint — „szelídítve”. Akik pedig az erdélyi fűszerezést szeretik, megízlelhetik a kolozsvári káposztát, az erdélyi rakott káposztát vagy a sertésbordát „temesvári módra”. S noha a „citromos sertésköröm, belsőséggel” ételkonzerv receptjének születési helyét nem közli a cimke. bizonyára az is nagyon finom. És még sorolhatnánk tovább az ételeket, a választék szinte kimeríthetetlen. Mert például meg sem említettük a szörpféléket, savanyúságokat, befőtteket, dzsemeket, meg a különböző pasztákat, és meg sem dicsértük a híres-nevezetes halászlét, a halpaprikást és a lecsó konzerveket. Pedig a diabetikus termékek világszínvonaláról sem szabad megfeledkeznünk. Hazánkban a konzervgyártás államilag dotált üzemág, azaz a konzervek többségének belföldi fogyasztói ára alacsonyabb előállítási költségüknél. Az állam ezzel is igyekszik elősegíteni a korszerű táplálkozási szokások kialakítását. • A Budapesti Konzervgyár évente tíz-tizenöt új árut hoz forgalomba. Mi előzi meg az új termékek sorozatgyártását ? A gyár főszakácsai, azaz nagyüzemről lévén szó, művezetői — élelmiszeripari főiskolát végeztek, szakácsvizsgát tettek és újabban a Kertészeti Egyetem tartósítóipari szakán okleveles mérnöki képesítést is szereztek. Az új termékek ötletei, javaslatai előbb az üzem kísérleti konyhájában kerülnek „fedő alá”. Ha ott megfelelnek a minőségi próbákon s ízük tovább öregbíti a magyar konyha világhírét, szakmai zsűri engedélyezi a forgalomba hozatalt. Ezután a gyár technológusai, gyártási szakemberei megszervezik az új termék nagyüzemi előállítását, a konzervipari szakmunkások pedig gondoskodnak a magyar Globus, vagy ahogy Amerikában ismerik. Paprikás és Csárdás védjeggyel ellátott konzervek kiváló minőségéről. És hogy milyen sikerrel, azt a Madridban nyert nemzetközi díj bizonyítja. — hűs — Minőségi vizsgálat a laboratóriumban A készülő gyümölcslevek birodalma Kezdődhet a szállítás Lévai András felvételei KÖRNYEZETVÉDELEM ezdjük egy jellemző történettel. Kiss István, az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet levegőtisztaság-védelmi osztályának vezetője mondta el egy interjú során kollégámnak. Amikor még a légszennyezést ellenőrző mérések nem voltak kötelezőek, Kiss István a levegőt mérgező egyik nagyüzemünk igazgatójánál járt, hogy megkérje, engedélyezze a rendszeres levegővizsgálatot. Az igazgató éktelen haragra gerjedt. Ügy tekintette e szerény kívánságot, mint az életét fölöslegesen terhelő ellenőrzések egyikét. De nem sokkal ezután — pár hónap múlva —, amikor a kérés megismétlődött, az igazgató már egészen másként viselkedett. Nyájas volt, előzékeny, segítőkész. Mi történhetett? Mindössze annyi — maga szólt róla később —, hogy időközben beválasztották a helyi levegőtisztasági bizottságba és ott meghallgatott egy előadást. Arról beszélt az előadó, milyen nagy károkat okozhatnak a gyermeki szervezetben azok az anyagok, amelyekkel éppen az ő üzeme szennyezi a légkört. S az igazgatónak két gyereke van. Tehát, ha — tegyük föl — mindenkit rádöbbentünk, hogy életét veszélyezteti a bűz, a vizek szennyezettsége, a természet megkárosítása, máris nyert ügyünk van? Túlságosan naivak lennénk, ha ezt gondolnánk. Annyi azonban bizonyos, a környezetvédelem milliókat igénylő intézkedéseinek a hatékonysága zsugorodik a minimálisra, ha a társadalom értetlen és közömbös. Ma már — szerencsére — ezen messze túljutottunk. Országszerte szemléletváltozás tanúi lehetünk. Nehéz lenne természetesen a fordulat minden ágát-bogát, a „társadalmi megdöbbenés” valamennyi okát fellelni. De az biztos, hogy nem magától, nem valami hirtelen, varázslatos felismerés nyomán jött létre. Szívós és konok, s mind öntevékenyebbé váló munka előzte meg. munkának sok helyütt kezdeményezője a Hazafias Népfront. Ma már nincs egyetlen megyénk, jószerínt egyetlen nagyvárosunk sem, ahol a népfront támogatásával ne alakult volna meg a környezetvédelem ügyét szolgáló társadalmi munkabizottság, amely a legjobb szakértők segítségével feltárja a veszélyforrásokat, s előadások, filmvetítések, helyi szemlék révén szinte lelkiismereti önvizsgálatra késztetve, utat mutatva, javaslatokat dolgozva ki a tanácsok és más hatóságok számára. E társadalmi munkabizottságok ösztökélnek, noszogatnak és közvéleményt teremtenek. És persze az alapja e munkának az a milliárdokat felhasználó, állami beruházások nyomán megvalósuló intézményrendszer, a veszélyt jelző és elhárítására vállalkozó készenléti szolgálat, az erdőtelepítésekben, hatalmas szűrőberendezésekben, ülepítő medencékben és egyebekben formát öltő védelmi apparátus. Az állam tudományos, műszaki és hivatali szervezetei révén, nemzetközi kapcsolatai, mindenekelőtt a szocialista országok együttműködésének segítségével, rendszeresen informálódunk emberi környezetünk veszélyeztetettségének problémáiról, s a környezetvédelem minden állami szektorában találkozhatunk a társadalmi ráhatás mozgató rugóival. Egyetlenegy példát emeljünk ki: a fák védelmének ügyét. Hazánk másfél millió hektárnyi erdejéből a felszabadulás óta félmillió hektárt telepítettek, félmilliót pedig felújítottak. Lenyűgöző számok. Ám erdeink sokáig jószerint csak a fakitermelést szolgálták. Nos, abban, hogy a tavaly elkészült 15 éves erdőgazdálkodási terv szerint az erdők mintegy 30 százaléka ezentúl a környezetvédelmet és az üdülést segíti majd, a közvélemény megváltozott szemléletének igen nagy a szerepe. Talán emlékeznek még olvasóink a hírre, hogy dr. Madas Lászlót, a Pilisi Parkerdő igazgatóját, az emberek egészségét, pihenését sokoldalúan segítő, „jóléti" erdő megteremtéséért, a nemzetközi Goethe-díjjal tüntették ki. Sajtópolémia és levéláradat, az ügyet támogató ankétsorozat sietett annak idején a nagyszerű elképzelés segítségére. Ma már a népfront kezdeményezésére szinte minden megye elkészítette a maga tervét jóléti erdők létrehozására. A legújabb hírek egyike: Nyíregyháza nevezetes sóstói erdejét teljes egészében parkerdővé formálják, sőt újabb 300 hektáron máris új erdőt telepítettek. S még egy híradás: a Fővárosi Tanács a közvélemény, a tanácstagok javaslatára (a Hazafias Népfront lapjának a Magyar Nemzetnek a vitafóruma sokat foglalkozott a fák védelmének ügyével) minden egyes fa kivágását tanácsi engedélyhez kötötte, s ha valaki mégis megszegi e határozatot, az bírságot fizet és köteles az elpusztított fa helyett jóval több újat telepíteni. A Hazafias Népfront somogyi és veszprémi megyei bizottsága közös akcióprogramot dolgozott ki a Balaton komplex víz-6
