Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-08-03 / 16. szám
I 1 A CSALÁDJOGI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL (3.) Hazánkban a népesség kilencven százaléka családokban él, olyan emberi, társadalmi „alapegységben”, amelynek megtisztelő és felelős feladata, hogy elősegítse a jövő nemzedék testi és szellemi fejlődését, s védett környezetet teremtsen a felnövekvő fiataloknak. Ha azonban ezt a szerepét a normális családi keretek felbomlása miatt nem tudja betölteni, előtérbe kerülnek a gyermekeket, fiatalokat védő jogi rendelkezések. Az idén július elsején lépett életbe a módosított családjogi törvény, amely például megszünteti azt az eddigi általános szabályt, miszerint a hatodik életévét betöltött fiúgyermeket rendszerint az apánál, a leánygyermeket és a hat év alatti fiút rendszerint az anyánál kell elhelyezni. A gyermeknek a jövőben annál a szülőnél van a helye, amelyiknél kedvezőbb körülmények biztosítják testi, értelmi és erkölcsi fejlődését. Gyakran előfordult, hogy a válás után a gyermek elhelyezésével kapcsolatos pereket nem a szülői szeretet ösztönözte, vagy nem a gyermek érdekében indították meg, hanem önző számításból, hogy ne kelljen tartásdíjat fizetni, hogy megszerezzék a lakást stb. Az eddigi bírói gyakorlat törvénybe iktatása — hogy a gyermek kedvezőbb körülmények közé kerüljön — jó biztosíték lesz a gyermek helyes, gondos nevelésére; aki tehát egyszer bírói döntés vagy közös megegyezés alapján megkapta a gyermeket, annak a legmesszebbmenően törődnie kell nevelésével. Ha ezt elmulasztja, a gyerek a másik szülőhöz kerül. A jövőben is érvényben marad az a rendelkezés, amely szerint az erkölcsi okok miatt állami gondozásba vett gyermekek esetében a szülői felügyeleti jog megszűnik. Ha azonban nem erkölcsi okok indokolják az állami beavatkozást. hanem a szülők szociális helyzete vagy betegsége, akkor nem célszerű tőlük minden jogot megvonni. Ilyenkor helyesebb, ha a gyermekek továbbra is a szülői házban maradnak és az állam gondoskodik róluk, megfelelő módon segíti nevelésüket. A magyar állam jelenleg mintegy 34 ezer gyermeket gondoz, legtöbbjüket jól működő intézetben, ahol azonban bármilyen lelkiismeretesen törődnek is velük, mégsem pótolhatják teljesen a szülői szeretetet. A családok harmóniáját szolgálja az az új törvény, amely az örökbefogadás jogintézményét szabályozza, és erősíti az örökbefogadó szülő és a gyermek kapcsolatát. Megvalósult egy régi óhaj: életbelépett az örökbefogadás titkossága, tehát a vér szerinti szülő az örökbeadáshoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatát úgy is megteheti, hogy nem tudja, ki fogadja örökbe gyermekét. Erre a rendelkezésre a visszaélések elkerülése miatt volt szükség. Gyakran előfordult, hogy a vér szerinti szülő akkor követelte vissza a gyermekét, amikor az már felnövekedvén a saját lábára állt, dolgozott, önálló keresete volt. Az ilyen „visszakövetelések” néha sok keserűséget okoztak a többnyire idős, gyermektelen házaspároknak, akik élve az örökbefogadás lehetőségével a gyermeket vagy gyermekeket felnevelték. Az új rendelkezés őket védi, de védi az örökbefogadott gyermeket is a lelki megrázkódtatástól: sokan csak a „visszakövetelés” alkalmával tudták meg a valóságot, hogy örökbefogadott gyermekek. Az örökbefogadás új jogszabálya megkönynyíti az egyedülállók részére az örökbefogadást és tartalmaz még egy könnyítést: nevezetesen az olyan örökbefogadások felbontását, amelyek nem töltötték be társadalmi rendeltetésüket. Ilyen okok a nevelőszülők és a gyermekek részéről egyaránt felvetődhetnek. Fontos újdonságokat tartalmaz a családjogi törvény a gyermektartási díjak megállapításával kapcsolatban. Az eddigi gyakorlat szerint, ha az elvált szülők nem egyeztek meg a gyermektartási díjban, akkor a bíróság — egy-egy gyermekre — az illető fizetésének, rendszeres jövedelmének megfelelően állapított meg egy bizonyos összeget. Ez ma is érvényben van. Ami új és rendkívül lényeges változás: ha a fizetésre kötelezett jövedelme emelkedik, automatikusan, minden bírósági közreműködés nélkül, magasabb lesz a tartási díj összege. Tehát a gyermektartási díj megállapításának alapjául szolgál minden olyan rendszeres juttatás és jövedelem, amelyből egyébként a gyermek részesülne, ha a volt házastársak együtt élnének. A gyermektartási díj százalékos megállapítása védi a gyermek érdekeit és védi a nevelő szülőt — legtöbbször az anyát. A gyermek védelmének fokozására egyes esetekben az tartásdíjat az állam előlegezi, mégpedig az olyan esetekben, amikor a tartásdíjra kötelezett fizetéséből a megállapított összeg levonása átmenetileg megoldhatatlan, és a nevelő szülő saját erejéből nem tudja eltartani gyermekét. Ez az új rendelkezés megkíméli az anyát a sok utánjárástól, és elejét veszi annak, hogy a munkahelyét állandóan változtató lelkiismeretlen apa kibújjon a fizetési kötelezettség alól. H. M. BÁBUK A TIHANYI MÚZEUMBAN A Magyar Színházi Intézet és a bábművészek nemzetközi szervezetének — UNIMA ■— hazai csoportja már évek óta szorgalmazta egy bábgyűjtemény létrehozását, s most a tihanyi kiállításon a hosszú gyűjtőmunka eredményeként bemutathatták a közel félezer darabos gyűjtemény egy részét. A Bábuk és árnyak című kiállításon a XIX. századvégétől a felszabadulásig terjedő időszak emlékei között sétálhat a látogató, s amint azt Szilágyi Dezső az Állami Bábszínház igazgatója megnyitóján elmondotta; a most látható gyűjtemény tematikusán két részre osztható. Az első a vásári — mutatványos — bábjáték, a vándor színházak festett-faragott „művészeit” és kellékeit tárja elénk, a kiállítás második része pedig az első „igazi” bábszínházak legrégebbi emlékeit — az 1920-as évektől — mutatja be. A tihanyi kiállítás az első kísérlet arra, hogy a műfaj történetéről átfogó képet adjon. A további tervek között szerepel a jelenkor bábművészeiének bemutatása, amelyen majd az Állami Bábszínház, a bábfilmgyár és a televízió tulajdonában levő, de már nem szereplő bábokat állítják ki. S e művészet szerelmeseinek álmai netovábbja, a „nagy terv" egy önálló bábmúzeum létrehozása. Talán ehhez is hozzájárulhat a tihanyi kiállítás nagy sikere. Kicsik s nagyok jól mulatnak a bemutatón Kép és szöveg: Lévai András 17 év után ismét itthon. Kedves beszélgetés volt május végén a Rátkai Márton Színészklabban Budapesten. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Kulturális Bizottsága vendégül látta Turay Ida színművésznőt és Békeffy István írót, akik véglegesen hazatértek Magyarországra. A vendégekkel dr. Szarnék Tamás újságíró beszélgetett. Székely Tamás felv. A Toldi című előadás egyik szereplője az 1940-es évek táján. Lent: Kemény Henrik, a népművészet mestere és Vitéz László, a magyar meseirodalom egyik halhatatlan figurája
