Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-08-03 / 16. szám
Kinevezések KONGRESSZUS ELŐTT A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szarka Károly rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet — érdemeinek elismerése mellett — felmentette a Magyar Népköztársaság New York-i állandó ENSZ-képviseletének vezetésére kapott megbízatása alól. Egyidejűleg a Minisztertanács Szarka Károlyt külügyminiszter-helyettessé nevezte ki. A Minisztertanács Hollai Imre külügyminiszter-helyettest — érdemeinek elismerése mellett — e tisztsége alól felmentette. Az Elnöki Tanács Hollai Imrét rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangban megbízta a Magyar Népköztársaság New York-i állandó ENSZ-képviseletének vezetésével. Uj határátkelőhely Magyarország és Ausztria között Becsben július 9—12 között kormányközi tárgyalások folytak az Osztrák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság képviselői között. Ezeken az osztrák— magyar államhatárokon létesítendő új közúti és áruforgalmi határátkelőhelyről tárgyaltak. A magyar küldöttséget dr. Terpitkó András vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség Országos parancsnoka, az osztrák delegációt dr. Franz Prein rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter vezette. A tárgyalások eredményeként parafáit egyezmény szerint a közös államhatáron Búcsú és Schachendorf között 1976 októberében új átkelőhely nyílik. Ez lesz az ötödik közúti átkelőhely Magyarország és Ausztria között. Kecskemét új városközpontja MTI felv. DARVAS LILI MEGHALT Lapzártakor érkezett a hír, hogy New Yorkban elhunyt Darvas Lili, a kiváló színésznő, Molnár Ferenc özvegye. 1902-ben született Budapesten és 18 éves korában már Júliát alakította Shakespeare színművében. Előbb a Magyar Színház, majd a Vígszínház tagja Volt. 1925-ben a világhírű rendező, Max Reinhardt Bécsbe szerződtette. 1937-ben áttelepült az Egyesült Államokba. Felejthetetlen színpadi alakításokat nyújtott a Sasfiókban, az Üvegcipőkben és a Stuart Máriában. Mindössze három filmben játszott. A magyar közönség előtt nagy sikert aratott a Déry Tibor műve nyomán készült Szerelem című filmben. Művészetét megcsodálhattuk önálló televíziós estjén is. A Déry Tibor műve nyomán készült Szerelem című film öregasszony szerepében A Szerelem című filmben, Törőcsik Marival A munkás-paraszt szövetség A szocialista társadalom felépítésének alapvető feltétele, hogy a munkásosztály vezető szerepe megszilárduljon és fokozottabban érvényesüljön. Politikánknak ezt a vonását is igen jól lehet érzékelni és nyomon követni Kádár János legutóbb megjelent kötetében (Válogatott beszédek és cikkek). Szerepel az a beszéde, amelyet 1957 júniusában a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletén tartott: ebben a beszédében a többi között ezt mondta: „A mi pártegységünk legfontosabb kérdése, hogy a munkás-paraszt összefogáson belül sosem feledkezzünk el a munkásosztály vezető szerepéről és arról, hogy bár a párt harcában két dolgozó osztályra: a munkásosztályra és a parasztságra támaszkodik, ez a várt mégis a munkásosztály forradalmi pártja.” A Hazafias Népfront 11. kongresszusán Kádár János hangsúlyozta: mindenki ismeri és elfogadja azt az elvet, hogy a Hazafias Népfrontba tömörült különböző dolgozó osztályok politikai szövetségének vezetője a munkásosztály, illetve közvetlenül a munkásosztály élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt. A munkásosztály — mint mondotta — olyan osztály, amely maga dolgozik és nem zsákmányol ki mást. „A munkásosztály olyan osztály, amely saját érdekei szerint egyidőben és híven tudja szolgálni a társadalmi felszabadulás, a nemzeti függetlenség és a népek barátságának ügyét. Ezért vezeti ma az egész népet, a nemzetet történelmi útján.” E gondolatokat még részletesebben kifejtette a Magyar Szocialista Munkáspárt Vili., IX. és X. kongresszusán. A X. kongresszus előadói beszédében rámutatott arra, hogy a munkásosztály vezető szerepe hazánkban az osztályszervezetek, a munkásosztály forradalmi pártja és a szakszervezetei útján, továbbá az államhatalomban valósul mea. amely a munkásosztály hatalma. A munkásosztály vezető szerepének érvényesülését bizonyítja társadalmunk egész tevékenysége, amely a szocialista társadalom építésével a munkásosztály forradalmi célját valósítja meg. E megállapítások — úgy vélem — elvileg teljesen tisztázzák a kérdést és ennek a fényében tovább vizsgálhatjuk, mi jellemzi napjainkban a munkás-paraszt szövetséget. A szövetség célja a szocializmus teljes felépítésének közös megvalósítása. Ez az érdekazonosság azonban változatos tartalmú, minthogy a fejlődés más-más szakaszában másmás feladatok kerülnek előtérbe. Történelmünk azt bizonyítja, hogy a parasztság felemelkedésének is legfőbb feltétele, a munkásosztály vezető szerepének növelése. Igen figyelemreméltó módon tárgyalta ezt a kérdést Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Társadalmi Szemle júniusi számában. Részletesen elemezte a munkásosztály. illetve a parasztság létszámának, átréteqeződévének és szakmai színvonalának a változását. A felszabadulás előtt a proletariátus a magyar társadalomnak körülbelül a felét alkotta. Ugyanakkor a magyar társadalomnak csaknem egyharmada kisbirtokos parasztból állt. igaz. ezek nagy részének öt holdnál kisebb gazdasága volt. A felszabadulást követően a földreform lényegesen megváltoztatta a helyzetet, a kis- és középparasztság a keresők 43 százalékát alkotta és ezáltal a társadalom legnagyobb népesség-csoportja lett. A szocialista iparosítás előrehaladásával természetesen megnőtt az ivari munkásság létszáma és csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejeztével a termelőszövetkezeti parasztság a keresőknek csak 24—25 százaléka volt. Az 1970-es népszámlálás és az 1973-as részleges felmérés azt mutatta, hogy a magyar társadalomnak csaknem hatvan százaléka tartozik a munkásosztályhoz s ezen belül körülbelül ötven százalék a nem mezőgazdasági fizikai dolgozó. A munkás-paraszt szövetség dinamikusan fejlődött: a mai munkásosztálynak több mint a fele hajdani mezőgazdasági munkások és kisbirtokos parasztok leszármazottja. A munkásságnak csaknem a fele falun lakik, illetve a munkásosztály igen jelentős hányada a gyári munkán túl mezőgazdasági munkát is végez. Mindez a munkásosztály és a parasztság kapcsolatát családi, háztartási, rokonsági szempontból igen szorossá tette. Közeledtek egymáshoz az életkörülmények és az életmód tekintetében is. A mai szocialista mezőgazdaságban egyre több az olyan szakmunkás, aki szakképzettségének ' színvonalát tekintve az ipari szakmunkásokhoz áll közel. A 850 000 mezőgazdasági termelőszövetkezeti paraszt között több mint 120 000 a szakmunkás és csaknem 110 000 a betanított munkás. .4 népszáfnlálási adatok szerint tehát a csaknem ötmillió aktív keresőből a munkásosztályhoz tartozik mintegy hárommillió, a termelőszövetkezeti parasztsághoz pedig 850 000 személy. Azelőtt a munkásokat és a parasztokat elválasztották a különböző tulajdonviszonyok. Ma egységes szocialista tulajdonviszonyokról beszélünk, bár ezen belül létezik csoportos az össznépi tulajdon. A termelőszövetkezetek ma már az eredményes nagyüzemi gazdálkodás következtében havi rendszeres jövedelemben részesítik tagjaikat, s így sok tekintetben megszűnt a különbség a parasztok, illetve a bérből és fizetésből élők között. Igen érdekes adatokat ismertetett Huszár István az ingázó munkásokról, illetve azok mezőgazdasági tulajdonáról. A statisztikai kimutatások szerint naponta csaknem egymillió kereső ingázik, tehát a munkásosztálynak csaknem egyharmada. Ezen felül 300 000 az állandó lakhelyétől távoli munkahelyen foglalkoztatott és ideiglenes szálláson lakó dolgozók száma. Ennek következtében egyrészt a munkásosztály gondolkodásmódja, életformája hat a falura, másrészt ezt a munkásréteget továbbra is befolyásolhatja a paraszti gondolkodásmód. A községekben lakó munkások életkörülményeit ugyanis az is formálja, hogy háztartásukhoz gyakran termelőszövetkezeti tagok tartoznak, így a háztartás jövedelméhez a háztáji és kisegítő gazdaságok is hozzájárulnak. Az országban 1 700 000 olyan mezőgazdasági termelést folytató gazdaság van, amelynek területe 200 négyszögölnél nagyobb, és 5 200 000 személy, a lakosságnak mintegy a fele él az ezekhez a gazdaságokhoz tartozó háztartásokban. Az 5 200 000 személy többsége munkás, s kisebbik fele termelőszövetkezeti paraszt. Megállapították azt is, hogy a munkások több mint 40 százalékának van ilyen kisüzemi gazdasága. Ebből is nyilvánvaló, hogy nem lehet a munkáspolitikát iparpolitikává, a parasztpolitikát agrárpolitikává egyszerűsíteni. Az sem elegendő, ha csakis a beruházás oldaláról vizsgálják a munkás-, illetve a parasztpolitikát. Az igazi munkáspolitika nem csak az iparban hajt végre kiemelt beruházásokat, s az igazi parasztpolitika sem csak a mezőgazdaság egyes szektorait részesíti előnyben. Egységes életszínvonal-politikát folytatunk, s rendkívül fontos, hogy a piacra kerülő mezőgazdasági termékek lehetőleg ne dráguljanak és a mezőgazdasági nagyüzemek elfogadható áron szerezhessék be a gépeket, műtrágyát s általában mindazokat az ipari termékeket, amelyek a korszerű mezőgazdasághoz szükségesek. A munkás-paraszt szövetség a szövetségi politika bázisa és gerince. E szövetség köré tömörül a társadalom többi rétege. Ma már együtt tevékenykedik a munkás, a paraszt, az értelmiségi, a kisiparos, s az ország javán közösen munkálkodik párttag és pártonkívüli, hivő és nem hivő. Fejlődésünk egyik legnagyobb vívmánya a társadalom minden alapvető osztályát, rétegét átfogó szövetségi politika, amely lehetővé teszi és kibontakoztatja a szocialista nemzeti egységet. Pethö Tibor Dr. Gosztonyi János magyar oktatási államtitkár — az Ausztrál Szövetségi Kormány meghívására — 1974. VI. 25—VII. 4. között látogatást tett Ausztráliában. Ennek során Canberrában, Melbourne-ben és Sydneyben tartózkodott, ahol megbeszélést folytatott a Szövetségi Kormány, valamint Victoria, ill. New South Wales államok Oktatási Minisztériumában és különböző oktatási intézményeket keresett fel. Melbourne-i tartózkodása alkalmával — J. A. Rafferty, Victoria Állam munka- és iparügyi miniszterével közösen magyar népművészeti kiállítást nyitott meg az ottani „Chadstone Centre” - ben. Fenti képünk dr. Gosztonyi János államtitkárnak (fehér kabátban) a Canberrái „College of Advanced Education”-ban tett látogatásáról készült. Bács-Kiskun megyében megkezdődött az aratás. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben 45 mázsás hektáronkénti átlagot értek el MTI felv.
