Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-08-03 / 16. szám

KUthét*AHÜ4 A Minisztertanács a közművelődési munka irányításának összehangolására Országos Közművelődési Tanácsot hozott létre; elnöke Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyette­se, alelnökei: dr. Orbán László kulturális miniszter, Virizlay Gyula, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára és Barabás János, a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának titkára. * Üj elnököt választottak a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége július 4-i elnökségi ülésén, amelyen megjelent Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A tisztséget dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke tölti be. * A KGST-tagországok találmányi hivatali vezetőinek érte­kezletét a csehszlovákiai Brnóban rendezték meg bolgár, csehszlovák, kubai, lengyel, magyar, mongol, német de­mokratikus köztársaságbeli, román és szovjet találmányi hi­vatali vezetők részvételével. Megfigyelői minőségben ott vol­tak Jugoszlávia és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság találmányi hivatalai, valamint a Szellemi Tulajdon Világ­­szervezete képviselői. Az értekezlet elnöke, Tasnádi Emil, a Magyar Találmányi Hivatal elnöke az ülésen beszámolt a KGST 25. évfordulójáról, a tagországoknak a találmányi és szabadalmi ügy terén eddig kifejtett eredményes együttmű­ködéséről. * A magyar—spanyol légügyi egyezmény alapján a spa­nyol légitársaságok gépei is leszállnak a magyar fővárosban. Az IBÉRIA nyitójárata július 4-én délután landolt Ferihe­gyen. Ezentúl hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap közlekednek Madrid—Barcelona—München—Budapest vo­nalon, s a gépek aznap indulnak vissza a magyar fővárosból Madridba. * Hadrovics László akadémikust levelező taggá válaszotta a jugoszláv Tudományos Művészeti Akadémia. * „Bartók és Magyarország” címmel rendezik meg az idén szeptemberben a hagyományos liége-i zenei fesztivált. Az egyhetes műsorban Bartók több műve mellett műsorra tűzik Kodály Zoltán Háry Jánosát és Liszt Ferenc Les Preludes­­jét is. Paul Coaller, zeneesztéta, a fesztivál keretében elő­adást tart a magyar zenéről. A rendezvény vendégei között lesz a Rajkó Zenekar is. * Aldo Moro olasz külügyminiszter július 4-én fogadta a budapesti I. László Gimnázium küldöttségét, amely a ma­gyar—olasz kulturális csereegyezmény keretében tartózko­dott Rómában. * Péchy Blanka könyve, amely a beszédművészettel, a he­lyes hangsúlyozással, a helyes és szép magyar szóval foglal­kozik, a művésznő nyolcvanadik születésnapja alkalmából ez év őszén jelenik meg. A kötet címe: „Beszélni nehéz”. * Pünkösti Andor, aki a második világháború éveiben volt a Madách Színház igazgatója, 30 évvel ezelőtt, 1944. július 12-én vetett véget önkezével életének. A színház az ő irányí­tása alatt fasisztaellenes darabokat mutatott be. • * Illyés Gyula Kossuth-díjas írónak az Ordre des arts et lettres parancsnoki fokozatát adományozta a francia kor­mány. * Az angliai Llangollenben megrendezett nemzetközi kórus­­versenyen a folklór kategóriában első díjat nyert a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség művészegyüttesének Központi Kó­rusa. Karnagy: Lantos Rezső. * Majtényi Markovich Mihály, a vajdasági magyarság legki­emelkedőbb prózaírója 73 éves korában meghait az Újvidék melletti Kamenicán. — A magyar színházi világ a 79 éves korában elhunyt, köztiszteletben állt Sebestyén Dezső szín­­igazgatót gyászolja. * Az ausztráliai Melbourne-ben megalakult az első magyar színház. Jókai Mór „Aranyember”, Szirmai Albert „Mág­nás Miska” és Csepreghy Ferenc „Sárga csikó” című színmű­vét mutatták be sikerrel. * Hetvenedik születésnapja alkalmából a Magyar Népköz­­társaság Zászlórendjével tüntették ki Nagy István romániai magyar írót. A magas kitüntetést Martin Ferenc, hazánk bu­karesti nagykövete nyújtotta át ünnepség keretében, a nagykövetség dísztermében. A magyar írószövetség nevé­ben Garai Gábor, az írószövetség főtitkár-helyettese üdvö­zölte az írót. Válaszában Nagy István köszönetét mondott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és az MSZMP Központi Bizottságának a magas kitüntetés adományozá­sáért. > * Az Intercooperation Kereskedelemfejlesztési Rt. magyar külkereskedelmi vállalat és a müncheni Siemens A. G. szol­gáltató vegyes vállalat létrehozásáról írtak alá szerződést a Kereskedelmi Kamara székházában. A közös vállalat a Sicontact Kft. 51 százalékos magyar és 49 százalékos NSZK-részesedéssel, budapesti székhellyel rö­videsen megkezdi munkáját. A vállalatot magyar és német szakemberek együttesen irányítják majd. A vállalat felada­ta a magyar ipar és a Siemens közötti kooperációk fejlesz­tése. A közös vállalat feladata, hogy együttesen lépjenek fel harmadik piacon, közös vállalkozásokat hozzanak létre. A Sicontact Kft. műszaki-gazdasági tanácsadó testületével elősegíti a hazai villamos ipar műszaki fejlesztését, haté­konyságának fokozását is. Ezenkívül a társaság ellátja a Ma­gyarországon működő Siemens-berendezések és készülékek szervizét is. * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, befejezte évi rendes szabadságát íeyájfiB ÍOO ÉVES A FOGASKEREKŰ VASÜT „100 éves a Fogaskerekű Vasúi” A Fogaskerekű Vasút felavatásának 100. évfordulójáról megemlékező 4 darab 2,50 forintos bélyegből álló blokkal bővült a magyar bélyegkiadás. A tervező, Cziglényi Ádám grafikusművész valóságos kis vonattörténeti múzeumot vo­nultat fel a négy bélyegen. A bal oldali felső bélyegen az 1874-es első nyitott személyszállító vonatot látjuk, mellette a felső, jobb oldali bélyegen az 1874 körüli teherszállítást végző vonatot mutatja be. Az alsó két bélyeg közül a bal oldali, az 1929-től 1973-ig használatos 280 lóerős motorral működő vonat, a jobb oldali pedig a legújabb: a 600 lóerős motorral működő ikermotorkocsi. A bélyegblokk háttérszí­nei: lila, zöld és vörösbarna. Megnyílt a Termálturizmus Utazási Iroda Üj szolgáltatással bővült a hazai idegenforgalmi szerve­zet: megnyílt a Termálturízmus Utazási Iroda a Martinelli téri parkolóházban. Az ENSZ adatai szerint hazánk gyógyvizekben a világ leggazdagabb országa. A források vizének hasznosítására alakult meg két éve a Danubius Vállalat. A gyógyturizmus kibontakoztatására az országban több helyen is új gyógy­szállók épülnek, többek között Hévízen és a Margitszigeten. A tervek szerint a következő ötéves terv végére 1700 ven­déget tud már elhelyezni a Danubius egyszerre. A most meg­nyílt iroda felkészült a növekvő gyógy-idegenforgalom lebo­nyolítására, szaktanácsadással is segíti a mozgásszervi be­tegségben szenvedőket. Emellett más utazási irodákhoz ha­sonlóan, pénzváltással, gépkocsikölcsönzéssel és többek kö­zött konferenciák szervezésével is foglalkozik. A gyógy-idegenforgalom fellendülése hozzájárul az ide­genforgalmi szezon megnyújtásához is, a megépülő gyógy­szállókban ugyanis várhatóan télen is sokan keresnek majd gyógyulást. HA VISSZATAPSOLNAK A NÉZŐK... boldogság A sikerek sorát könnyebb nyomon kísérni, mint a hoz­zájuk vezető utat. Pedig ez utóbbi feltérképezése teszi izgalmassá egy-egy nagy si­kerű művész portréját, élet­útját. Sass Sylvia nem minden­napos pályafutásra tekinthet vissza. Huszonegy éves korá­ban lett a Magyar Állami Operaház magánénekese, huszonkét évesen Szófiában megnyerte a fiatal operaéne­kesek nemzetközi versenyé­nek nagydíját, s a legjobb kamaraénekesi különdíjat. Végül ez év júliusában a Moszkvában rendezett V. Nemzetközi Csajkovszkij Ze­nei Verseny döntőjéről — ezüstéremmel tért haza. (A nemzetközileg jelentős zenei seregszemlén a zsűri nem adott ki aranyérmet.) Há­rom kiemelkedő siker, Sass Sylvia pályafutásának három jelentős állomása. Most a szárnypróbálgatásokról, min­dennapi munkájáról kérdez­tük az alig huszonhárom éves énekesnőt. — Középiskolásként kezd­tem a színpadi szereplést, s ezt édesapámnak köszön­hetem. Természetesen — te­szi hozzá — nem rögtön az Opera pódiumán. A gimná­ziumban, ahol végeztem, az édesapám volt az ének—ze­netanár, s emellett az iskola nagy hírű zenei életének szer­vezője, irányítója. Saját ze­nekarunk volt s minden év­ben jelmezes, kosztümös ren­dezésben egyfelvonásos ope­rákat vittünk színre. Itt szü­lettek az első szerepeim, si­kereim. A közös műhelymun­ka szellemét, eredményét bi­zonyítja, hogy bár iskolánk nem volt zenei tagozatú, együttesünkből többen kerül­tek zenei pályára, önképzé­sünket nyaranta zenei tábo­rokban folytattuk. Költségét az előadások belépőjegyeinek árából fedeztük. Itt készül­tünk a következő „évad” szerepeire, ismerkedtünk ze­neelmélettel, zenetörténettel, előadói, technikai kérdések­kel. — Érettségi után a Zene­­művészeti Főiskolára jelent­keztem. Az első nekifutás azonban sikertelen volt. Csö­könyös ember vagyok. A kö­vetkező felvételiig zeneisko­lákban szolfézs és zongorata­nárként dolgoztam, s órák után készültem az újabb vizsgára... Amikor másod­szor jelentkeztem a Z :nemű­­vészeti Főiskolára: rögtön a harmadik évfolyamra vettek fel. Elvégzése után azt a kedvezményt kaptam, hogy összevont vizsgát tel etek a negyedik-ötödik évfolyam anyagából. Így két éjv alatt fejeztem be az ötéves főisko­lát, s ezzel együtt az opera­­tanszaki emeltszintű szakmai vizsgákat. — 1972 óta vagyok a Ma­gyar Állami Operaház ma­gánénekese. Az előző évek nehézségei után most már ismerem a szakmai boldog­ság ízét. — Mit tart a legnagyobb sikernek? — Ha visszatapsolnak a nézők, ez a legpezsdítőbb „melegzuhany”. — Hogyan készül az elő­adásokra? — Minden nap reggeli után háromnegyed órát ská­lázok. Ennek ugyan nem örülnek a szomszédok, de ez elengedhetetlen feltétele a szakmai fejlődésnek. Ha az időmből futná, szívem szerint ezután sétálnék, olvasnék, hogy kipihenhessem az előző esti fellépést. Csakhogy egy évad folyamán több darabban is játszom. Így tíz órakor már várnak a próbák. A pre­mier előtti hetek a legnehe­zebbek: birkózás a szereppel, a hanggal, az idegekkel. Ezért azt hiszem, az igazi produkció nem a bemutató­kon születik. A huszadik, harmincadik előadás után dől el: rálelt-e szerepének lel­kére az énekes. Ha igen, minden mozdulata, rezzenése harmonikusan követi őszinte játékát, s a közönség meg tudja különböztetni a hamis­tól. Közös „cinkosságukból” születik a siker. — Kiforrott egyéniségként mutatkozott be, mégis meg­kérdezzük: van-e példaké­pe? — Igen. Szakmailag Maria Callas, emberileg Báthy An­na. Ez a mondat még plaszti­­kusabbá, színesebbé teszi a képet, amely Sass Sylvia ed­digi válaszaiból kirajzolódott. Utolsó kérdésünk: — A színpadon örök játék az élete, az életben vajon vannak-e el nem játszott já­tékai ? — Szabad időm egyik jó pajtása a régészet. Szeretnék utazni, meglátni Irak, Irán, a Kelet kincseit. A másik szerelmem: a zeneszerzés. Csaknem száz saját szer­zeményem van. Ihletői Jó­zsef Attila, Ady Endre és Kassák Lajos versei. A nagy ábránd: majd egyszer életre kelhetnek, azaz a közömé« - nek is elénekelhetem. — hűs — Keleti Éva felv. Sass Sylvia 2

Next

/
Thumbnails
Contents