Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-13 / 8. szám
1 „KÖZÖS MUNKÁNK NYOMÁN ERŐSÖDIK MINDNYÁJUNK ÉRDEKE” Beszélgetés dr. Lékai László esztergomi apostoli kormányzóval Az esztergomi érsekséget I. István király alapította 999-ben, tehát még koronázása előtt. Székhelyéül Esztergomot, az alakuló ország fővárosát jelölte ki. Eddigi, mintegy 80 főpásztorának sorát Domonkos (1000—1006) nyitotta meg, Bakócz Tamás óta pedig, aki 1497-ben emelkedett Esztergom érseki székébe, ehhez a helyhez kötődik a prímási méltóság. Az esztergomi érsekek ősi időktől fogva az ország főkancellárjai voltak s ebbeli minőségükben a királyi kettős pecsétet őrizték. A főegyházmegye történelmünk folyamán mindig kiváltságos szerephez jutott. Ezt bizonyítja Szent István nagyobb legendája, ezt erősítették meg újra és újra királyaink rendelkezései, többek között IV. Béla oklevele, amely 1256- ban mint az összes magyarországi székesegyház anyját és fejét nevezi meg, valamint I. Károlyé 1315-ben. Így rögzítette törvénykönyvünk is az 1550. évi XVIII. cikkelyében. E rangos és patinás főegyházmegye élére került most dr. Lékai László püspök, pápai intézkedésre, az egyház és a magyar állam között létrejött megállapodások eredményeként. — Mindenekelőtt szeretnénk gratulálni Püspök úrnak esztergomi apostoli kormányzóvá történő kinevezése alkalmából. — Köszönöm a gratulációt. Amikor Balatonlelléről áthelyeztek Zalaszentivánra plébánosnak, egyik ismerősöm azt mondta: „Gratulálok, hogy olyan forgalmas vasúti gócpontra kerül”. Mire én mosolyogva megjegyeztem: „De engem Za' laszentivánra nem állomásfőnöknek neveztek ki, hanem plébánosnak”. Ez a helyzetkép elevenedik meg előttem, amikor egymás után kapom a kedves gratulációkat esztergomi apostoli kormányzói kinevezésemhez. Természetesen most nem vasúti gócpontot emlegetnek, hanem a Magyar Sión ormát, és hasonló jelzőket. De egészen tisztán kell látnunk, hogy a Magyar Sión orma, éppen a Szentséges Atya rendelkezése folytán megüresedett, az esztergomi érseki szék üres lett. „sede vacante”, ahogy a kánonjog mondja, és nem történt meg a betöltése. Az én apostoli kormányzói kinevezésem sem tölti be. Ahogyan kiváló egyházjogászunk dr. Bánk József, egri érsek „Egyházi jog” című könyvében kifejti: ilyen rendkívüli esetben a pápa az egyházmegye kormányzását magának tartja fenn, de azt apostoli kormányzóra bízza, praktikus okokból. — Milyen érzéssel távozik Veszprémből, főpapi szolgálatának eddigi helyéről? — Életemben 61 esztendőt töltöttem el ebben az egyházmegyében. Diákéveimet Nagykanizsán és Veszprémben. Paptestvéreim jó részével együtt nevelkedtem. A fiatalabb papi nemzedék zömét a teológián tanítottam. Később, mint püspöki titkár és irodaigazgató még többjükkel kötöttem ismeretséget. Az egyházmegye három községében több mint két évtizeden át voltam plébános: Balatonlellén, Zalaszentivánon és Badacsonytomajon. Áldott emlékű szüleim a lellei temetőben nyugszanak. Dr. Rótt Nándor megyéspüspök pedig, aki felejthetetlen atyánk volt, itt, a palotával szemben, az általa épített Szent Margit templomban alussza örök álmát. Mindezek a szálak különleges melegséggel fűznek engem Veszprémhez: nemcsak főpapi szolgálatom helyének, hanem kedves otthonomnak érzem az egyházmegyét. A veszprémi papságot pedig elsősorban nem alattvalóimnak tekintem, hanem édes testvéreimnek. Érthető tehát, ha fájó szívvel hagyom itt a szívemhez nőtt egyházmegyét. — Ha most visszatekint a veszprémi évekre, milyen eredménnyel zárja itt töltött idejét? — Nem annyira az eredményekről, mint inkább a kezdeményezésekről számolhatok be. Örömmel gondolok vissza az elindított templom- és plébániaiak építésére, éppen Délsomogy szórványvidékén, a Dráva mentén: Darányban és Nagydobszán. Utóbbinak modern formája már félkészen is vonzza a látogatókat. A Balaton déli partján, Fenyvesen most indítjuk el a tájba beleülő templom építését. Régi szépségében éledt újjá Sümegen a műemlék plébániatemplom. Maulbertsch Antal ragyogó színekben tündöklő freskósorozata a művész születésének 250. jubileumi évében, a nyár folyamán osztrák honfitársait is idevonzza. Mi pedig a páratlan értékű freskók védelmére légkondicionáló berendezést szerelünk fel. De hosszúra nyúlnak a helyreállított templomok, plébánialakok, műemlék épületek felsorolása. Nem maradhat el azonban a köszönetem a közreműködő híveknek, a támogatási nyújtó Országos Műemléki Felügyelőségnek, a megyék vezetőségének és az Europäischer Hilfsfonds-nak. Nagy eredménynek tartom, hogy Veszprém városával a megértés szellemében sikerült előrehaladunk a Vár egyházi és városi épületeinek jogi rendezésében. Ugyanilyen tárgyalásokat kezdtünk a megyével is. Hálás vagyok papságomnak, hogy szívesen bekapcsolódik a papi továbbképzés programjába, törődik a templomi ének javításával, sok helyen megvalósította a liturgikus tér kiképzését és szívügyének tartja a hitoktatást, a keresztény tanítást és a jegyesoktatást. Felejthetetlenek maradnak találkozásaim a hívekkel az egyházmegye búcsújáróhelyein, ahová a mai közlekedési eszközöknek megfelelően vonattal, autóbusszal, kocsival, motorral jött el a zarándokok zöme, Különösképpen vonzották a híveket a papszentelések, amelyeken — kérésemre — sokan színes népviseletben jelentek meg. Legszebb egyházi folklóremlékeim közé tartozik a vörsi felnőttek táncoltató betlehemezése, melyet a francia tévé is megörökített. Ugyanígy kedvesen emlékszem vissza Tihannyal szemben, a szántódi dombon az autók megáldására Szent Kristóf ünnepén. A Magyar Tenger, a Balaton egyházmegyénk szivében fekszik. Turisták serege lepi el partjait. Számukra a legtöbb helyen a vasárnapi istentiszteleten kívül szombaton este is misét tartunk. A több nyelvű miserendet közzé is tettük és külföldre is megküldtük. Templomaink, községeink történetét már sok helyen a magyaron kívül németül és egy szláv nyelven is kiírtuk. Lehetőleg összefüggésbe hoztuk az illető nép múltjával, hogy érezzék a testvéri fogadtatást részünkről. Áthelyezésemmel e veszprémi munkám félbeszakad. De megnyugtat, hogy utódom, Kádár László püspökatya az egy-Dr. Lékai László, esztergomi apostoli kormányzó a beiktatáson. Esztergom, 1974. március 26. Novotta Ferenc felvétele ház és magyarságunk javára ezeket a kezdeményezéseket továbbfejleszti és újabb elgondolásokkal gyarapítja. — Milyen érzéssel és milyen elképzelésekkel veszi át az esztergomi főegyházmegye irányítását? — Elsősorban a küldetés érzésével: ezt a feladatot, a főegyházmegye vezetését a Szentséges Atya kívánja tőlem. Tehát az engedelmesség szellemében az én életem értelme, hogy a rám bízott híveket szolgáljam ezen az új poszton. Kinevezésemhez hozzájárulását adta a magyar állam, mert bizalmát előlegezi ahhoz, hogy az egyház és az állam kölcsönös jóviszonyának további fejlődésében tevőlegesen közreműködöm. Ezt is küldetésemnek érzem. Testvéri érzéssel megyek új helyemre: papjaimnak elsősorban nem hivatalfőnöke akarok lenni, hanem megértő szívű, idősebb testvére. Atyai érzéssel közeledem új híveim felé. Bár nem szűkölködnek a technika vívmányaiban, az emberi lélek mégis többre éhezik: a szeretetre. Ezért kívánom a plébániai közösségeket végiglátogatni: Isten szavával vigasztalni, Krisztus jelenlétével megörvendeztetni őket. Ezekből az alapgondolatokból folynak elképzeléseim. Közvetlen elődöm, Kisberk Imre székesfehérvári megyéspüspök sok üdvös kezdeményezését hálásan megtartom. Ugyancsak gondosan megőrzőm a főegyházmegye jól bevált ősi hagyományait: ezek patinás kincsei egy-egy egyházmegyének. Amit Veszprémben eredményesnek láttam, azt itt is iparkodom türelemmel meghonosítani. Főképpen a liturgikus élet elmélyítésére törekszem mind a papság, mind a hívek lelkében. Esztergomban és Pesten virágzik az egyházi énekkultúra. Ennek a ritmusát szeretném minden templomba bevinni. A II. vatikáni zsinat tárgyilagosan iparkodott megvizsgálni a mai élet vérkeringését és ebbe belekapcsolni az egyház melegszívű segítségét. Ezért fontosnak tartom a zsinati okmányok alapos megtárgyalását a papi továbbképzéseken és népszerű ismertetésüket híveink számára. A felnövekvő nemzedék szempontjából lényegbe vágó küldetésünknek látom a lelkiismeretes hitoktatást az iskolákban, a keresztény oktatást a templomokban. A jövendő családi otthonok hivő szellemű kialakításához pedig modern, meleg tónusú jegyesoktatást, amely a házasság előtti orvosi tanácsadást lelki vonalon mélyíti el. — Esztergom mindig a katolikus egyház szíve volt hazánkban. Az ismert problémák nemrég történt rendezése milyen hatással lesz a magyar egyház és a magyar állam további kapcsolataira, valamint a hivő rétegekre? — Esztergom különleges jelentőségét, hogy a magyar egyház lüktető szíve, éppen az adja, hogy érsek-főpásztora egyúttal a katolikus egyház prímása is. Amint kifejtettem, Esztergomnak jelenleg nincs érseke. A jelen helyzetben a széküresedés alatt a főegyházmegye tulajdonképpeni főpásztora maga a pápa. Tőle nem az érseki szék betöltésére kaptam megbízatást, hanem arra, hogy a pápa helyett mint apostoli kormányzó vezessem a főegyházmegyét. Ugyanolyan jogokkal és kötelességekkel, mint hivatali elődeim az elmúlt időkben, amikor még be volt töltve az érseki szék, és ugyanolyan mérvű megbízatással, mint jelenleg apostoli kormányzó püspök testvéreim több egyházmegyében. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az esztergomi apostoli kormányzóság semmiféle liturgikus vagy jogi elsőbbséget nem nyújt a többi püspökség apostoli kormányzóival szemben. Sőt, a megyés érsekeket, megyés püspököket és a régebben kinevezett apostoli kormányzó püspököket illeti meg az elsőbbség a jelenlegi esztergomi apostoli kormányzóval szemben. Az érseki szék megüresedése azonban az első, döntően jelentős lépés ahhoz, hogy a magyar egyház és a magyar állam további kapcsolatai még jobban konszolidálódjanak és tovább fejlődjenek. Mert a széküresedés következtében véget ért az a rendkívüli, egyedülálló helyzet, hogy a magyar egyház feje állandóan távol volt székhelyétől, helyette apostoli kormányzónak kellett vezetnie a főegyházmegyét, éspedig „sede plena” a széket birtokban tartó érsek esetében, aki azonban érseki, prímási jogkörét nem gyakorolta. A széküresedés most már pozitív lehetőséget nyújt arra, hogy megfelelő szintű tárgyalások nyomán a főegyházmegye a székhelyén tartózkodó érseket és a magyar egyház Magyarországon élő prímást kapjon. Így a magyar katolikus egyház hierarchiájának teljes kiépülésével, alapvetően rendeződnek majd az egyház és az állam közötti kapcsolatok és jogszerű, valamint méltányossági lehetőségek nyílnak a két fél közötti további gyümölcsöző tárgyalásokra. Az éveken át tartó megoldatlan helyzet természetesen a gondolkodó hívekben problémákat okozott. Ügy vélem azonban, hogy a múlt kínos adottságának a rendezése megnyugtató hatással lesz a hivő rétegekre, az egyház és az állam közti normalizált viszony a hivő embernek is belső békességet nyújt. — Tudjuk, hogy a kinevezés általános megnyugvást keltett, de bizonyos nyugtalanságot is okozott a nemzetközi közvélemény egy vékony rétegében. — Régi tapasztalat, hogy nagyon nehéz tárgyilagos kritikát gyakorolni, mert ehhez sok szempontot kell higgadtan, összeegyeztetni. Annál gyorsabban lehet egy-egy beidegződött, szubjektív vonást kiemelni, és ezt akár az ellenszenv, akár a rokonszenv szemüvegén, sőt nagyító lencséjén keresztül nézni. Gondolom, hogy Nyugaton mind az előbbi, mind az utóbbi értékelések napvilágot látnak. Akik gyanakvó szemmel néznének működésem elé, azok éppen arról feledkeznek meg, hogy az érseki szék tulajdonképpen üresen áll, vezetését a Szentatya vette át. Ilyen esetben pedig különösen szükség van arra, hogy a pápa apostoli kormányzót nevezzen ki, akár átmeneti megbízatással — mert a főegyházmegye nem maradhat a területén élő vezető nélkül. Ez az átmeneti vezetés tulajdonképpen az én küldetésem. — Mi a jelmondata? Vajon ennek jegyében kíván dolgozni Esztergomban is? — Eddigi püspöki jelmondatomat megtartom továbbra is. Egy megnyesett fa alatt olvasható: „Succisa virescit. — Megnyesve kizöldül”. Ennek a jelmondatnak több jelentését fejtettem ki a veszprémi apostoli kormányzói székfoglalóm alkalmával. Most főképpen egyik alapvető jelentését emelném ki: a magyar egyház elszáradt ágait lesöpörte az idők vihara, elevenjébe is belenyesett a körülötte kibontakozó új világrend. De most látjuk, hogy mindez új életkeringést indított el az egyházban, amely nem gubózik be sértődötten önmagába, hanem ágait, leveleit új frisseségében bontakoztatja ki a mai talajon. Ezt a magatartást vési hívei szívébe a II. vatikáni zsinat is. (Az Egyház a mai világban 76.) „Az Egyház feladata, hogy támogasson és nemesítsen mindent, ami igaz, jó és szép csak található az emberi közösségben. A politikai közösség és ai egyház annál eredményesebb szolgálatot tesz mindenki javára, minél jobban ápolják az egymás közti együttműködést.’' Mi, mai magyar katolikusok a szocialista magyar államban élünk. Jelenlegi küldetésünk, hogy ápoljuk vele az egészséges együttműködést, tgv hegednek be kölcsönösen az egykori sebek. és közös munkánk nyomán erősödik mindnyájunk érdeke: az egyéni boldogulás, a közjó és a béke. — Mit tart a magyar katolikus legfontosabb tennivalóinak a szocialista hazában? — Szeresse hazáját a közösség hűséges szolgálatával, mert a magyar hazának a polgára. Egyházának kezébe kapaszkodva őszintén keresse a találkozást Krisztussal, mert a mennyei Atya gyermeke is, aki az emberi személy felülmúlhatatlan méltóságával tüntette ki. És mint legdrágább kincsét, úgy becsülje meg családi otthonát, mert ebben találkozik és ebből gyarapszik a földi és az égi haza. Hegyi Béla Műszeripari Müvek: csomagolás előtt mégegyszer ellenőrzik az autoklávokat A FEJLŐDŐ ESZTERGOM KÉPEI Részlet az új lakótelepről MTI felv.
