Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-03-17 / 6. szám
JC&iz&ntß A bécsi Magyar Krónika első száma jutott el hozzánk. A vékony, de gondosan összeállított, mívesen nyomtatott negyedévi híradó Rossmy Rudolf szerkesztésében lát napvilágot. Mit tűzött zászlajára a szerkesztő bizottság, milyen elvek irányítják a lap összeállítását? Idézzük az első szám beköszöntő cikkét: „E folyóirat célja, hogy közös szószólója legyen az ausztriai magyar kulturális egyesületeknek. Az egyesületek közös célja a magyar nyelv és kultúra ápolása és fejlesztése az ausztriai magyarság köreiben, és ezen felül terjeszteni és erősbíteni az osztrák és magyar nép közötti kapcsolatokat, megértést, a jó szomszédság és barátság érdekében...” Az első szám a beköszöntőn kívül a legelső magyar nyomtatott könyvről közöl cikket, megemlékezik Petőfi Sándorról, felsorolja február és március nevezetesebb évfordulóit. Egymás mellé tördelve idézi dr. Fred Sinowatz osztrák közoktatásügyi miniszter és Péter János külügyminiszterünk szavait Magyarország és a világ más részein élő magyarok kapcsolatáról. Köszöntjük a bécsi Magyar Krónikát, kívánjuk, hogy kitűzött célját sikeresen valóra válthassa. Az MVSZ Utazási Irodájának országjáró túrajavaslatai Hat- és nyolcnapos országjáró társasutazások hazánk legszebb tájaira Június 18—23. NYÍRSÉG—ALFÖLD (6 napos) 1. nap: Budapest—Kerecsend—Eger (városnézés)— Lillafüred—Miskolc: 2. nap: Miskolc—Szerencs—Monok (Kossuth szülőháza)—Tokaj (borkóstoló)—Rakamaz—Nyíregyháza (fürdési lehetőség a Sóstóban): 3. nap: Nyíregyháza—Nagykálló—Máriapócs—Nyírbátor—Bátorliget (a természetvédelmi terület megtekintése)— Debrecen; 4. nap: Debrecen (városnézés)—Hortobágy—Hajdúszoboszló (fürdési lehetőség)—Debrecen : 5. nap; Debrecen—Békéscsaba—Gyula (városnézés, fürdés); 6. nap: Gyula—Békéscsaba—Szarvas (arborétum)—Kecskemét—Budapest. Szállodai. Illetve turista jellegű elhelyezéssel. Részvételi dij teljes ellátással és belépőkkel: US $ 71,90 77,30 Július 8—15. ÉSZAKI HEGYVIDÉK (8 napos) 1. nap: Budapest—Vác—Nógrád—Balassagyarmat (múzeum)— Szécsény—Nógrádszakál—Xpolytarnóc—Salgótarján—Somoskö—Salgótarján; 2. nap: Salgótarján—Klsterenye—Egercsehi—Szarvaskő—Bélapátfalva— Szilvásvárad (kirándulás a Szalajka-völgyébe)—Vadna— Putnok—Aggtelek; 3. nap: Aggtelek (barlanglátogatás)—Domica (a szlovákiai barlangrész megtekintése)—Aggtelek; 4. nap: Aggtelek— Jósvafő—Szin—Edelény—Miskolc—Miskolc-Tapolca (fürdési lehetőség a barlangfürdőben): 5. nap: Miskolc—Szerencs—Sárospatak (a vár és a kollégium megtekintése) —Füzérradvány—Füzér (vár)—Telkibánya; 6. nap: Telkibánya—Gönc—Vizsoly (középkori freskók és a Vizsolyt Biblia megtekintése a műemlék-templomban)—Boldogkőváralja (vár) —Regéc—UJhuta—Tolcsva—Erdőbénye—Tokaj (borkóstoló)—Szerencs Miskolc; 7. nap; Miskolc—Lillafüred (rövid séta)—Eger (városnézés); 8. nap: Eger—Sírok—Parádfürdő—Parádsasvár—Galyatető—Kékes-Gyöngyös— Budapest. Elhelyezés több ágyas szállodai, illetve turista szobákban. Részvételi díj teljes ellátással és belépőkkel: US $ 75,- 69.60 Július 22—29. NYUGAT-MAGYARORSZÁG (8 napos) 1. nap: Budapest—Székesfehérvár—Bodajk—Csesznek—Pannonhalma (az apátság megtekintése)—Győr (városnézés); 2. nap: Győr—Hédervár—Mosonmagyaróvár—Lébény—Győr (strandolási lehetőség); 3. nap: Győr—Fertőd (a kastély megtekintése)—Sopron (városnézés) — Fertőrákos—Lőverek—Sopron ; 4. nap : Sopron—Nagycenk (Széchenyi mauzóleum)—Lövő—Hegyfalu—Sárvár—Kőszeg (városnézés, Kőszegihegyek)—Szombathely; 5. nap: Szombathely—Ják—Szentgotthárd— Farkasfa—Szalater—öriszentpéter—Magyarszombatfa—Velemér— öriszentpéter—Zalalövő—Zalaegerszeg; 6. nap: Zalaegerszeg (városnézés falumúzeum)—Gellénháza (olajbányászat)—Bocfölde— Milejszeg—Zalabér—Sümeg; 7. nap: Sümeg (városnézés)—Zalaszántó— Keszthely (Helikon könyvtár)—Hévíz (fürdés)—Keszthely—Badacsony—Sümeg; 8. nap: Sümeg—Tapolca—Nagyvázsony (vár)—Tihany —Siófok—Budapest. Elhelyezés szállodai illetve turista jellegű több ágyas szobákban. Részvételi díj teljes ellátással és belépőkkel US $ 72,90 78.30 Augusztus 13—20. A DUNÁNTÚL PEREMÉN (8 napos) 1. nap: Budapest—Szentendre (rövid városnézés)—Visegrád—Esztergom (városnézés)—Komárom—Győr; 2. nap: Győr—Ásványráró—Hédervár—Mosonmagyaróvár—Csorna—Fertőrákos—Sopron (városnézés); 3. nap: Sopron—Nagycenk (Széchenyi-mauzóleum)—Lövő—Kőszeg (városnézés)—Szombathely (városnézés); 4. nap: Szombathely—Ják— Szentgotthárd—öriszentpéter (őrségi házak)—Zalalövő—Zalaegerszeg: 5. nap: Zalaegerszeg—(városnézés, falumúzeum)—Bak—Hévíz (fürdési lehetőség)—Keszthely (Helikon könyvtár)—Fenékpuszta—Nagykanizsa—Nagyatád—Barcs—Harkány ; 6. nap: Harkány (fürdési lehetőség)—Siklós (vár)—Villány—Mohács (rövid séta)—Pécs; 7. nap: Pécs (egész napos városnéző program, belvárosi műemlékek, Mecsek. Uránváros, stb.); 8. nap: Pécs—Komló—Szekszárd (városnézés)—Dunaújváros (rövid városnézés)—Budapest. Elhelyezés szállodai illetve turista jellegű több ágyas szobákban. Részvételi díj teljes ellátással és belépőkkel: US $ 72,40/77,80 A túrákra személyesen lehet jelentkezni az MVSZ Utazási és Tájékoztatási Irodájában (Budapest VI.. Benczúr u. 15.), levélben történt jelentkezéseket nem áll módunkban elfogadni. A rendelkezésre álló autóbusztípustól függően kétféle részvételi díjat közlünk! (Következő számunkban folyamatosan közöljük a további túrajavaslatokat). % Ne szakadjon el szülőföldje kulturális életétől! Folyamatos tájékoztatást kap a Látóhatár című digest típusú folyóiratból. Havonta 240 oldalon kiválasztja a magyar kulturális folyóiratok termésének legjavát. Előfizethető évi 10 dollárért a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, H-1389 Budapest, Postafiók 149 címen. * MEGHALT SZIGETI JÓZSEF Visszaemlékezve néhány esztendeje látott sudár-karcsú alakjára s arra a frisseségre és eleganciára, mely szelleméből áradt, szinte hihetetlennek érezzük a hírt: Szigeti József, századunk nagy magyar hegedűművésze, nincs többé. „Nagy idők tanúja” — a századvég s a századforduló magyar sajtója e szavakkal búcsúztatta a 48-as szabadságharc egy-egy utolsó hírmondónak maradt öreg katonáját. Szigeti is katonája volt a magyarság szabadságküzdelmeinek: Bartók és Kodály nagy szellemi szabadságharcának, ö azonban nem csupán „tanúja” volt nagy időknek, hanem formálója is. Másként hagyta' maga után a „hegedűsök világát”, mint amilyennek ő maga találta, pályája kezdetén. S bár fiatalos szellemnek ismertük őt meg: ha végigtekintünk életművének fekete korongon és fehér papíron megörökített részén — s ez töredéke csupán a koncertező művész, a pedagógus és a gondolkodó életművének! —. hirtelen megértjük, hogy ez a nagy művész nyolcvanegy évig élt köztünk. Ilyen gazdag és ilyen jelentős életmű megteremtésének csak hosszú élet adhatott keretet. Annak a hosszú útnak, mely Máramarossziget fiát és Budapest szülöttét a humanista művészet csúcsaira vezette, első nagy állomása a századforduló Pestje volt. Technikai tudását Hubay Jenő tanítványaként itt fejlesztette ki s itt érintette meg először a „nagy zeneélet” levegője. Pedig az a Budapest végvidéke volt csak az európai kultúrának: tanulni, szárnyat bontani lehetett itt — nagy, átfogó európai műveltségre szert tenni nehezebben vagy sehogy sem. Amikor 1968-ban, egy rádióműsor felvétele után kiléptünk a Magyar Rádió Szentkirályi utca kapuján, Szigeti megjegyezte: „Ide jártam iskoBartók és Szigeti Budapesten, a Zeneakadémia előtt, 1927-ben lába, a Szentkirályi utcai elemibe, vagy hatvan esztendeje. Itt laktunk a közelben, a Vas utcában. Sokkal több iskolám — ha a zeneakadémiai éveket nem számítom — nincs is. Az első reálgimnáziumi osztályba még beiratkoztam, de talán már azt sem végeztem el. Aztán hamarosan külföldre mentünk apámmal, megkezdődtek vándoréveim.” Ezek a „vándorévek” nem csupán világhírét alapozták meg, hanem széles körű zenei és egyetemes, zenén-túli műveltségét is. „Szent kíváncsiság” fűtötte, csillapíthatatlan tudásszomj ösztökélte mindig új meg új világok felfedezésére. „Felfedezte Amerikát” — de az elsők egyikeként fedezte fel a fiatal Szovjetuniót is. Fiatalon és korán rátalált Bartók, Stravinsky, Prokofjev művészetére — e mesterek több művet írtak neki vagy rögzítettek vele együtt hanglemezre —, de ezekkel a „felfedezésekkel” nem csupán az ő belső világa gazdagodott, hanem öt világrész koncertélete is. Ugyanez a felfedező erő s ugyanaz a biztos ítélőkészség, mely minden megjelenési formájában megmutatta számára az igazán fontosat, az időtállót, vezette el a klasszikusok birodalmába. Mert Szigeti ifjú éveiben Beethoven vagy Mozart hegedű-zongoraszonátáinak, Bach partítáinak előadása korántsem tartozott a hangversenytermek mindennapos eseményei közé: a legtöbb hegedűvirtuóz műsora a ma „ráadás-számoknak” nevezett darabokból állott. Hogy a nagy klasszikus mesterek ciklikus remekei elfoglalták helyüket a koncertéletben, az jelentős mértékben Szigeti és a hozzá hasonlóan gondolkozó nagy művészek feladatvállalásának és következetességének köszönhető. Klasszikus játéka szakadatlanul fejlődött, nemesedett, amíg valóban példaadóvá — a szó teljes értelmében klasszikussá — érett. Beethoven hegedűversenyét, Brahms koncertjét, egyre gazdagabb tapasztalatok birtokában, háromszor rögzítette lemezre — valamennyi hosszú időkre szóló értéke és mértéke a Beethoven- és Brahms-tolmácsolásnak. Bach szólószonátáiból eleinte csak egy-két tételt játszott koncertjein; ám csakhamar rádöbbent, hogy a közönségnek tett engedményeknél fontosabb — a közönségnek is fontosabb — a zeneszerző iránti alázat, a szerzői gondolatvilág teljességének közvetítése. Orgonaszerű-e a C-dúr partita fúgája? — tette fel a kérdést századunk nagy magyar zenekritikusa, Tóth Aladár, Szigeti egyik budapesti Bach-produkciója után. S így válaszolt önnön kérdésére: „Hallgassuk csak meg Szigeti csodálatos előadásában, akkor majd elámulhatunk, milyen orgonazúgással tud zengeni a hegedű és ugyanakkor mégis menynyire egészen .hegedű’ tud maradni. És ennek titka: mikor Szigeti ezt a fúgát játssza, akkor azt a hangszert játssza, melyet Bach képzelete teremtett a hegedűből: vagyis egész egyszerűen: nem .hegedűn’ játszik, hanem... Bachot játszik." Világműveltségét — mondottuk — a nagyvilágban szerezte. De a „keleti végekről” is vitt magával egyet s mást, arrfi a nagyvilágban új és eredeti volt. Európai kultúrájával, széles látókörével, rendkívüli fogékonyságával keleti temperamentum, nemes és áradó dallam- és ritmusköltészet, „keleti” és „nyugati” típusú hangszeres virtuozitás egyesült. Ezért szólalhatott meg hegedűjén egyformán anyanyelvi tökéletességgel Mozart is, Bartók is. Bach-játékának — s ez fizikai és zenei csoda — 70 éves korában állított hangzó emlékművet a teljes szólószonáta- és partítasorozat lemezre játszásával. Generációk számára a Bach-játék bibliája lesz ez a ciklus — akárcsak az a másik, az a még később napvilágot látott, melyen Mozart 15 nagy hegedű-zongoraszonátája hallható. Bartók Bélával közös lemeze — az 1940-es washingtoni koncertjük felvétele — a XX. század előadóművészet-történetének egyik csodálatos dokumentuma. Nemcsak hangszerének: a szónak, a gondolatnak is kiváló mestere volt. önéletrajzi kötete — magyarul „Beszélő húrok” címen jelent meg — századunk zenetörténetének fontos adaléka. Beethoven hegedűműveinek előadásáról írott kötete ifjú hegedűsök útjának egyengetője. Előadás-sorozata — melyet e sorok írójának kérésére 1968-ban tartott a Magyar Rádióban — önéletrajznak és ars poeticának sajátos ötvözete: egy jelentékeny gondolkodó életútjának fontos dokumentuma. Akkor — 76 éves korában — már nem lépett hegedűvel a nyilvánosság elé. De szavaiból is az a művészportré rajzolódott elénk, melyet Tóth Aladár Írása örökített meg a 30-as években. „Mikor Szigeti lép koncertdobogónkra: mintha valami sarkig tárná zeneéletünknek a nagyvilágba néző ablakait. Valami üdítően friss légáramlatot hoz ez a művész magával. Hozza magával Európát, viszi a magyart. Harcolni azért az eszményi harmóniáért, mely a valóságban oly nehezen tud kialakulni, az egymást kereső igazi értékek boldog összetalálkozásának harmóniájáért: világhivatás.” Bónis Ferenc Szigeti József (Vámos László felv.) ßclx/cß Kopernikúsztál „M. Kopernikusz születésének 500. évfordulója 1473—1973” jelzésű, szelvénnyel ellátott bélyeget adott ki postánk az „Évfordulók-események 1973” elnevezésű bélyegsorozat keretében, Füle Mihály grafikusművész terve alapján. A 3 forintos bélyeget a nagy lengyel csillagász portréja tölti ki, a szelvényen a Nap, valamint a Kopernikusz által ismert bolygók (Merkur, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz) ama jelképei láthatók, amelyeket ő határozott meg és amelyek nemzetközileg ma is használatosak. Kopernikusz szülővárosának, Torunnak korabeli metszetképe egészíti ki a szelvényt. Hol lakik a Hajdú fogorvos? Fehér Klára kedves történetét ollóztuk ki a Magyar Nemzet egyik számából. Kanadában járt ismerőse mesélte. Reggel kilépett lakása ajtaján, amikor egy szemközt jövő férfi megszólította: — Kérem szépen nagyon fáj a fogam... ebben a házban lakik a Hajdú fogorvos? — Nem itt, hanem a párhuzamos utcában. De az istenért, mondja, miből vette észre, hogy én magyar vagyok? — Vette az ördög. Én nem tudok másképp, csak magyarul. 9
