Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-03-17 / 6. szám
/itA&n, - QttAons AZ ÖREGEDÉSRŐL A természet kérlelhetetlen törvénye, hogy szervezetünk megöregszik. Az öregedés magától értetődő jelenség. Bonyolult folyamata jelentkezik a test szerveiben, működésében, és fellép a személy alkalmazkodásában bekövetkező változásokban is. Valójában röviddel azután kezdődik, amikor az egyén 15—25 éves kora között a biológiai érettséget elérte. Az időpont, amikor a változások bekövetkeznek, nem határozható meg pontosan és még kevésbé megbízhatóak a jelenségek. Az öregedés sebességét meghatározni nem lehet, mert a szervezet különböző részei más és más életkorban kezdenek sorvadni. A szervek működése sem azonos időben, ugyanabban a pillanatban kezd romlani, hanem sokszor az egyén adottságaitól függően változó sorrendben. Régen azt, hogy valaki fiatal vagy öreg, az anyakönyv alapján állapították meg. Ezzel szemben ma már tudjuk, hogy a naptári és a biológiai kor nem halad mindig párhuzamosan egymással. Így találunk a társadalomban öreg fiatalokat és fiatal öregeket. A laikus ember a külső jelekből ismeri fel vagy véli felismerni az öregséget, a haj, a bőr, a szem stb. elváltozásaiból. Áruló jelek még a zsírpárnák elvándorlása, a járás, a tartás és az arckifejezés megváltozásai. Mégis ezek a külső jelek is bizonytalanok egy kissé. Tudjuk jól, hogy a haj őszülése sokszor erejük teljében levő embereknél 30—40 év körül is előfordul, amikor még nem beszélhetünk az öregségről. De nem biztos jel a bőr rugalmasságának eltűnése sem, hiszen tudjuk, hogy a szél és a hőség a test felületének idő előtti öregedését hozhatja, amint azt a földműveseknél, tengerészeknél tapasztalhatjuk. Ezek az emberek koruknál sokkal öregebbeknek látszanak, vagyis öreg fiatalok. De találunk fiatalos öregeket is a sportolók és az egészséges életmódot élők között. A legtöbb kutató az emberi öregedés küszöbét a hatvanadik életévben állapította meg. Ám ez a küszöb az egyén alkatától, életmódjától és egyéb körülményeitől függően többé-kevésbé korábban vagy későbben következik be. Minél rendezettebb élet előzi meg az öregedés küszöbének átlépését, annál kisebb a veszélye a kóros vagy az idő előtti öregedés bekövetkezésének. Az elöregedés inkább az öröklött tényezőktől függ, mint a környezettől. A hosszú életű szülők gyermekei hosszabb életre számíthatnak. Ehhez azonban szükséges derűs, kiegyensúlyozott életvitelük is. A biológiai öröklődés mechanizmusát még nem ismerjük biztosan. Az egyik elmélet szerint az idegsejtek megújulási képtelensége, és egyáltalában a sejtek határozzák meg azt az időszakot, amikor az öregedés beáll. A másik elmélet szerint a normális öregedést kisebb betegségi folyamatok összeadásának kell tekinteni, ami megzavarja a test valamelyik értékes szervének működését, és ezzel az egyén halálát okozza. Az idős embereket bizonyos szívbetegségek, daganatos betegségek, elmebetegségek, légzési rendellenességek támadják meg, amik fiatalabb korban csak ritkábban jelentkeznek. Az idős kor ugyanis magához vonz olyan betegségeket, amelyek sora a fiatalabbakat elkerüli. Az öregedés kezdete és lefolyása nemek szerint is változik. Tudvalévő ma már, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak, így általában későbben öregszenek meg. Bár a nők életük folyamán többször betegek, mégis átlagosan 6—7 évvel túlszárnyalják a férfiak életkorát. Ami a nők öregedése kezdő időpontjának megállapítását illeti, a kutatók közül jó néhányan ezt a menstruáció elmaradásától számítják. Bármennyire is kézenfekvőnek látszik ez az okoskodás, ezt az „időszámítást” nem fogadhatjuk el. A nő a klimax beköszöntésével elveszíti azt a képességét, hogy megtermékenyüljön, de nem veszíti el a fiatalságát annál is inkább, mert sok esetben ilyenkor „másodvirágzásról” is beszélünk. Bár sok szempontot kell figyelembe venni az öregedés kezdetéről, lefolyásáról, egy tényezőt tudnunk kell. Az idős korban az öregedéssel kapcsolatos elváltozások „vissza nem fordíthatók”, és egyelőre semmiféle fiatalító szerrel nem befolyásolhatók. Bele kell nyugodnunk abba, hogy az öregedés nem betegség, hanem biológiai folyamat, amely az élet ősjelenségei közé tartozik. Bár a test valamennyi szövete fokozatosan sorvad az öregedés során, mégis elég magas korig ragyogó teljesítményekre képesek az emberek. Goethe 81, Anatole France 84, Victor Hugo 85, Verdi 87, Tizián 99 évet élt. Legtöbben magas korukban alkották legszebb műveiket. Intellektuális hanyatlás tehát náluk nem következett be. A mai korban, amikor az átlagos élettartam 60—65 év (száz évvel ezelőtt csak 40 volt), rengeteg az idős, öregedő ember. Mintegy 150 millió 65 évesnél idősebb ember él a földön. Ez a hatalmas szám szinte parancsolóan írja elő, hogy az öregek ne legyenek a társadalom terhére, hanem a jól begyakorolt foglalkozásukat folytassák addig, ameddig csak lehet, és értékes tapasztalataikkal gyarapítsák az utánuk növekvő, majd a helyükbe lépő fiatalokat. Az egész világ derül Zukor Adolf, a magyar származású világhírű filmes szellemes mondásán. Zukor századik születésnapján kijelentette, hogy ha tudta volna, hogy száz évig él, egészségesebben élt volna és megígérte, hogy ezúttal abbahagyja a dohányzást. Dr. Marék Antal Kecellek NŐI SZESZÉLY. 12 deka vajat 4 tojássárgájával és 4 kanál cukorral habosra keverünk, majd 1 csésze tejet és 25 deka liszttel elkevert 1 csomag sütőport hozzáadva könnyű tésztává gyúrjuk. A tésztát tepsiben egyenletes vastagon baracklzzel megkenjük . és 5—6 tojásfehérjéből fél citrom levével és 20 deka porcukorból vert habbal bevonjuk. Sütés közben a sütő ajtaját ne sokat nyitogassuk, mert a hab összeesik. VAJAS POGÁCSA. 48 deka lisztet 20 deka fagyos vajjal, fél evőkanál sóval, l tojással, l csomag sütőporral és 4 deci tejföllel összegyúrunk. A tésztát ujjnyi vastagra nyújtjuk, pogácsavágóval kiszakítjuk, tetejüket késsel recésre bevágva, tojássárgájával beecseteljük. Közepes tűznél egyenletesen megsütjük. TÖPÖRTYÜS RUDACSKÁK. 30 deka lisztet, l csomag sütőport. 10 deka őrölt töpörtyüt, 10 deka zsirt és l tojássárgáját egy-másfél deci tejjel deszkán jól összegyúrunk. ízlés szerint sózzuk. Az ujjnyi vastag tésztából derelyevágóval hosszú, keskeny szalagokat, kis pogácsaszaggatóval korongokat vágunk és sóval, köménymaggal hintve sütjük. SAJTOS STANGLI. 25 deka lisztet és 12 deka vajat összemorzsolunk két deka olvasztott élesztővel, egy egész tojással, pici sóval, 8 deka reszelt sajttal és két evőkanálnyi tejföllel, összegyúrjuk és 15 percig hűvös helyen pihentetjük, majd elnyújtjuk és kiszaggatjuk derelyevágóval. Ezután megkenjük tojással, sajtot hintünk rá és forró sütőben megsütjük. TÖPÖRTYÜS POGÁCSA. 25 deka lisztet. 25 deka darált töpörtyüt, kicsi sót, 3 deka élesztőt (melyet előzőleg elkevertünk 4 evőkanálnyi langyos tejjel és egy kávéskanálnyi porcukorral). 2 tojássárgáját és egy egész tojást, 10 deka zsirt, pár kanálnyi tejfelt előkészítünk a gyúródeszkára. A lisztet a töpörtyüvel és a zsírral összemorzsoljuk, majd hozzáadjuk az élesztőt és a többi hozzávalót, jól kidolgozzuk, s félórára hideg helyre tesszük és pihentetjük. Azután elnyújtjuk kétujjnyi vastagságúra, bevagdossuk és pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. Utána még igazítunk rajtuk a kés hátával és bekenjük a tetejüket egy elkevert egész tojással. Forró sütőben szép világosbarnára sütjük. Sütési ideje legalább 35 perc, s ha gyorsan pirulna, úgy középmeleg sütőben süssük tovább. POZSONYI KIFLI. 50 deka lisztet, 20 deka vajat és 6 deka porcukrot öszszemorzsolunk, 3 tojássárgájával, egy egész tojással, 3 deka kevés tejben feloldott élesztővel és pici sóval tésztát gyúrunk (nem túl keményet). Addig dolgozzuk ki, amíg a gyúródeszkáról egy csomóban leválik. Akkor 10 percig pihentetjük, aztán anynyi 5 dekás tésztadarabot formázunk kis gombócnak, amennyi a tésztából telik. Nyújtófa segítségéved a gombócokat Jobbra-balra elnyújtjuk és megtöltjük a töltelékkel. Ezután öszszecsavarjuk és két oldalról behajlit- Juk. Tojással kétszer megkenjük és meleg sütőben lassan kisütjük. Ugyanezt a tésztát készíthetjük beiglinek is. JÁTÉK A SZÍNEKKEL Ez volt a címe, jelmondata, s a tartalma a Divattervező Vállalat 1973. tavaszi—nyári nagy bemutatójának. A modelleket a Hotel Duna Intercontinentál báltermében táncos-zenés, élőképes revü keretében mutatták be. A háttér — akárcsak mostanában a legtöbb színházban — vetített. Sok-sok virág, a Balaton, repülőgép, kis hajó, nagy hajó, hegyekvölgyek, mind-mind csupa szín; a tavasz és a nyár divatszínei. A virágok százféle árnyalatban, az ég kékje a Balaton szürkéskék-zöld hullámai, a pipacs pirosa, a fű zöldje, a napraforgó és a kukorica sárgája, s mint örök kísérőszínek: a sötétkék, a fekete és a fehér. A legújabb színkombinációk, a piros sárgával, a kék sárgával, s a zöld sötétkékkel. A revü, amint képeinken is látható, jelenetekben pergett. Az első képen a kosztüm, a blézer-jelenet látható. A kétsoros klasszikus blézer pepita szövetből, egyszínű részekbe rakott szoknyával, azután egy klasszikus férfizakó, a Magyar Posztógyár Grácia nevű anyagából. A kockás kabáthoz a „fiú manöken” akárcsak a lány, egyszínű pantallót viselt. Kockás a zakója, a jelenet harmadik manökenjének Sztenyának is. Pantallója sötétkék, pulóverje fehér, sötétkék díszítéssel. A háttérben a jelenésre várakozó manöken kötött pantallót, jersey inget és vastag kötésű olaszos stílusú kötöttkabátot mutat be. A tervezők nemcsak a színekkel, hanem a mintákkal is játszanak. Ezt illusztrálja második képünkön a nyaraló jelenet. Első modellje a nadrágos lingerie stílusú összeállítás, fiatal lányoknak. A pantalló napsütött sárga, a romantikus blúz pedig sárga-fehér kockás. A blúz anyagából készült a pantalló zsebe is. A következő modell lingerie stílusú, a modellt a Magyaróvári Kötöttárugyár áttört, nyomott anyagából tervezték. A kép előterében Fruzsi áll. Nadrágja porcelánfehér, a különleges megoldású, tunikaszerű felsőrész pedig, nyomottmintás karton, fehér paszpóllal. Mögötte kissé megbújva Klárit látjuk újszerű, hosszú plage öltözékben. Ennél a modellnél szerepel igazán a minták játéka: jól megférnek együtt, a kockák meg a rózsák. A jelenet utolsó szereplője Sztenya, fűzöld strandszoknyája nyomottmintás anyaggal bélelt. A sima részt a mintából kivágott virágok díszítik. A szoknya alatt, a felsőrésszel egybeszabott shortot visel. A nagy divatrevüt remek színpadi érzékkel Nádor Vera, a Divattervező Vállalat művészeti vezetője rendezte. (Komlós Lili felv.) (f. b.) Kürthy Hanna rajza JHeqföUek a leakéiiik ! MÓRA FERENC MESÉJE Még abban az órában, amikor megérkeztek, hozzáfogtak a fészekrakáshoz. Az eresz szögletében ragasztották meg kis fészküket sárból, szalmatörekből. S ahogy a sarat hordták, minden mozdulatuknál mondtak valamit: — Vakolat van-e még? — Van elégi — Fuss szalmáért, picikeI — Cvikk, cvikk, cvikkl — Mi tetszik? — Jó ebéd tetszenék! — Mi legyen az ebéd? — Bogaracska, legyecske. — Kisfecske, gyere csak a kertbe, gyere, gyere, gyéréi Huss, azzal ki a kertbe, ahol igazán terített asztalt találtak. Csak a szájukat kellett látogatni: szinte magától hullott bele a sok bogár. El is pusztították őket egy hét alatt. Még az utcánk tájékáról is eltakarodott a sok bogár, olyan rendet tudtak tartani a mi kisfecskélnk. REJTVÉNY GYERMEKEKNEK Magyar feltaláló Írjátok be az ábra vízszintes soraiba az alább felsorolt keresztneveket úgy, hogy a körökkel megjelölt átlóba kerülő betűk a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálójának vezetéknevét adják eredményül. FARKAS, GÁSPÁR, ISTVÁN, PASKAL, RUDOLF, VILMOS. c — ' s S- -" \ S / ......... ü (: S O m T 1 A N V A X S I S V M H V 4 H V <1 S V 9 a t o a n h i y h s v a s) (syxsnd :s9Jfoj83R[) DIVATOS BLÚZ Hozzávalók: (84— 86 cm mellbőséghez) 25 deka középvastag fonal, 3'A-es horgolótű. MINTA: 1 láncszem és 1 egyráhajtásos pálca váltakozása. A motívumot a leszámolható rajz szerint készíthetjük úgy, hogy az 1 láncszem helyett 1 egyráhajtásos pálcát öltünk. A rajzon 1 négyzet 2 négyzetet jelent, vagyis 4 szemet. Szaporítását és fogyasztását is a kép szerint készítjük. Ha a darabok elkészültek, összeállítjuk, s a széleket behorgoljuk a következő mintával: rögzítjük a fonalat, 1 négyzetet átugrunk, a következőkben négyszer váltakozik 1 egyráhajtásos pálca és 1 pikó (= 3 láncszem, és 1 rövidpálcával visszaültünk az első szembe).
