Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-04-14 / 8. szám
KITÜNTETETTJEINK cÁUatui díjas ak : A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Magyarország felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából, a szocialista társadalmi rend építéséért folyó tevékenység során elért nagy jelentőségű tudományos, termelési, gyógyítási, pedagógiai és népművelési eredményeik elismeréséül az Állami díj i. fokozatával TÜNTETTE KI A KŐVETKEZŐKET: Csanádi György Kossuth-díjas akadémikust, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanárát, közlekedés- és postaügyi minisztert: Csáki Frigyest, a Magyar (Tudományos Akadémia levelező tagját, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát; Fejes Tóth László Kossuth-díjas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézetének igazgatóját; Lovai Istvánt, a Mecseki Szénbányák Kossuth Bányaüzeme csapatvezető vájárát; Radó Sándor Kossuth-díjast, a földrajztudományok doktorát, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium önálló Kartográfiai Osztályának vezetőjét; Somos András Kossuth-díjas akadémikust, a Kertészeti Egyetem rektorát. az Állami díj megosztott I. FOKOZATÁT KAPTAK: Mádéfalvi Kornél gépésztechnikus, az IKARUS Székesfehérvári Gyáregysége főkonstruktőre; Székely László oki. gépészmérnök, az Autóipari Kutató Intézet főosztályvezetője; Szűcs László oki. gépészmérnök, az Autóipari Kutató Intézet tervezési osztályvezetője; Szunyogh László oki. gépészmérnök, az Autóipari Kutató Intézet tervező mérnöke; Mares Gyula gépészmérnök, az IKARUS osztályvezetője; Kelemen Pál gépészmérnök, az IKARUS főkonstruktőre; Zofcsák Mihály lakatos, a Diósgyőri Gépgyár kábelgyártó gyáregysége „Lenin” szocialista brigádjának vezetője; Tóth Sándor, Pszota Sándor, Zonkó József, Veres László, Lihl Lajos lakatosok, a szocialista brigád tagjai. az Állami díj II. FOKOZATÁT KAPTAK: Arató Attila, a Hajdú-Bihar megyei Könyvtár igazgatója; Barta György, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem geofizikai tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára; Csomós Géza, az Ózdi Kohászati Üzemek acélmű gyárrészlege főolvasztára; Geszti P. Ottó, oki. gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kara dékánjaj Kerényi A. Ödön gépészmérnök, a Magyar Villamosművek Tröszt vezérigazgató-helyettese; Király István Kossuth-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára; Komlós Aladár címzetes egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora; Tamás Lajos akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete igazgatója, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Román Filológiai Tanszéke egyetemi tanára; Makai Endre, a matematikai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézete osztályvezetője; Miskolczy Dezső akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár; Perényi Imre építészmérnök, a műszaki tudományok doktora, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora; dr. Petri Gábor, az orvostudományok doktora, a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára; Pungor Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára; dr. Schönfeld Rózsi, a Magyar Népköztársaság Érdemes Orvosa. az Állami díj megosztott II. FOKOZATÁT KAPTAK: Dr. Bán Ákos és dr. Dank Viktor, a műszaki tudományok kandidátusai, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató-helyettesei; Bánki Ferenc villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa; Binder Gyula vegyészmérnök. a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetének tudományos osztályvezetője ; Bogdány János, Iványi Gyula, Lukács József villamosmérnökök, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa; Sándory Mihály villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese; Ganzler Géza, az Üjfehértó-Vadas tanyai Általános Iskola vezető tanítója; Ganzler Gézáné, az Üjfehértó- Vadas tanyai Általános Iskola tanítója: Homonai János tüzikovács, a MÁV Szolnoki Járműjavító Üzem „Vörös Október" tüzikovács szocialista brigád veJuhász Ferenc költő átveszi a Kossuth-díj I. fokozatát zetője; Csontos István, Kovács Vencel és Sípos István tűzikovácsok. a szocialista brigád tagjai: Széli András, a Balatonboglárl Állami Gazdaság igazgatója; Lakatos András kertészmérnök, a gazdaság igazgatóhelyettese; Sós Árpád, gépészménök. a gazdaság gépesítési főmérnöke; Micheller Jánosné keresztcsévelő, a Magyar Posztógyár ..Bagi Ilona” szocialista brigád vezetője; Kasznár Gyuláné keresztcsévelő, Bocskai I.ászlóné íonalátvevő, Káló Józsefné keresztcsévelő, Szilágyi Istvánná gyapjúválogató csoportvezető. Breinlnger Györgyné csoportvezető, Szabó Lórántné, keresztcsévelő. Bradács Lajosné keresztcsévelő, Matics Ferencné, keresztcsévelő, a szocialista brigád tagjai; dr. Molnár József oki. vegyész, az Egyesült Izzó műszaki igazgatóhelyettese; Ortó József oki. gépészmérnök, az Egyesült Izzó technológiai fejlesztésvezetője; Oldal Endre oki. vegyész, az Egyesült Izzó Vákuumtechnikai Laboratórium vezetője; Demeter Károly oki. fizikus, az Egyesült Izzó főosztályvezetője; Szabolcsi Gertrud, az Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézet tudományos tanácsadója; Salgó Mihály, a biológiai tudományok kandidátusa és Dévényi Tibor, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézet tudományos főmunkaiársai. az Állami díj III. FOKOZATÁT KAPTAK: Csikós Béla gépészmérnök, az Országos Villamostávvezeték Vállalat műszaki igazgatóhelyettese; dr. Feil György, a Kulich Gyula Ruhaipari Szakközépiskola igazgatója, Gáspár József vegyipari szakmunkás, a Kőbányai Gyógyszerárugyár művezetője ; dr. Gerö László építészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa; az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos munkatársa; dr. Göcsei Imié, a győri Zrínyi Hona Gimnázium tanára, középiskolai szakfelügyelő; Hegyháti Alajos, a kőmlődi Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon igazgatója: Jánossy Ferenc, az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézete önálló csoportvezetője; dr. Kovács Lajos, a kémiai tudományok kandidátusa, a BUDALAKK Festék- és Műgyantagyár műszaki igazgatóhelyettese ; Pellády Lujza, a Budapesti kelen(MTI-fotó) völgyi óvoda vezetője; Pesti László, a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatok Trösztle vezérigazgatója: dr. Petur Alajos, az üt-. Vasúttervező Vállalat szakági főmérnöke; dr. Réti Lajosné, a Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgatója; Újvárosi Miklós, a mezőgazdasági tudományok doktora. a Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti Botanikai Kutató Intézete tudományos igazgatóhelyettese: Uzsoky Miklós villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási Kutató Intézete tudományos osztályvezetője; Varga József gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára: dr. Váradi Imre oki. villamosmérnök, a Távközlési Kutató Intézet vezérigazgatója. az Állami díj megosztott III. FOKOZATÁT KAPTAK: Körtvélyes István vegyészmérnök, a Borsodi Vegyi Kombinát igazgatója: Szénás! Tibor vegyészmérnök. a Tiszai Vegyi Kombinát igazgatóhelyettese ; Nagy István, a Hajdúböszörményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke: Gál Sándor, a Hajdúböszörményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet főagronómusa; Rézman Imre, a Tiszakécske-újbögi Általános Iskola tanára és Rézman Imréné, az iskola tanítója: Schmiedmayer Ede, a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetője; Rozmann László, Szám Antal, Spiczner Ágoston, Varga Józsefné, Scheib Ferenc, Járóka Kálmán és Marton Rudolf kőműves, a szocialista brigád tagjai, Virág Ferenc, az Eger-Gyöngyösvidéki Pincegazdaság ..Kossuth” szocialista brigád vezetője; László Mihály pincevezető, Árvái János, Kollár György, Lázár István, Ludvig Ferenc, a szocialista brigád tagjai. DCö uu th -dí^a & ő k: Juhász Ferenc Kossuth-dijas költő a Kossuth-díj I. fokozatát kapta. A Kossuth-díj II. fokozatát kapták: Bortnyik Sándor Munkácsy-dijas festőművész, a Magyar Népköztársaság Kiváló és Érdemes Művésze: Horváth Teri, a Thália Színház Jászai-díjas szinmüvésze. a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze: Illés György Kossuth-dijas operatőr, a Szinház- és Filmművészeti Főiskola tanszékvezető tanára, a Magyar Népköztársaság Kiváló és Érdemes Művésze; Jancsó Miklós Balázs Béla-díjas filmrendező, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Kállai Ferenc, a Nemzeti Szinház Jászai-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Kiváló és Érdemes Művésze; Komlóssy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekese; Kurtág György Erkeldijas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára; Lehel György, a Magyar Rádió- és Televízió Szimfónikus Zenekarának Liszt-díjas vezető karnagya, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Lukács Miklós karnagy, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető tanára, a Magyar Állami Operaház igazgatója, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Makk Károly Balázs Béla-díjas filmrendező, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Martyn Ferenc Munkácsy-dijas festő- és grafikusművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Örkény István József Attila-díjas író: Sánta Ferenc József Attila-díias író; Törőcsik Mari, a Nemzeti Színház Jászai-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze: Varga Imre Munkácsy-dijas szobrászművész. A Kossuth-dij ni. fokozatát kapták: Olsavszky Éva Jászai-dijas színművész, a Kaposvári Csiky Gergely Színház tagja; Zsurzs Éva, a Magyar Rádió- és Televízió Jászai-dijas rendezője, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG kiváló művésze címmel TÜNTETTÉK KI A KŐVETKEZŐKET: Banda Ede Kossuth-díjas csellóművészt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárát, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét; Delly Rózsit, a Magyar Állami Operaház magánénekesét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét; Ék Sándor Kossuth-dijas és Munkácsy-dijas festőművészt, a Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető tanárát, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét; Lakatos Vince íilmrendezőt, a Magyar Népköztársaság Érdemes művészét; Lázár Mária szinművészt, a Magyar Népköztársaság Érdemes művészét; Miháltz Pál Munkácsy-dijas festőművészt, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét; Rajz Jánost, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas és Jászai-díjas színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét, dr. Szilágyi Dezsőt, az Állami Bábszínház igazgatóját, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét; Udvardy Tibort, a Magyar Állami Operaház Liszt-dijas magánénekesét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét; Váradi Hédit, a Nemzeti Sziház Jászai-dijas színművészét, a Magyar-Népköztársaság Érdemes Művészét. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE CÍMMEL TÜNTETTÉK KI A KŐVETKEZŐKET: Balogh István Munkácsy-dijas grafikusművészt; Bálint Endre festőművészt; Bächer Mihály Lisztdíjas zongoraművészt,az Országos Filharmónia szólistáját; Bodrogi Gyulát, a József Attila Színház Jászai-díjas színművészét; Czabarka Györgyöt, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas főoperatőrét; Galambos Erzsébetet, a Fővárosi Operettszinház Jászai-díjas színművészét; Gencsi Sárit, a Magyar Állami Operaház magánénekesét; Havas Ferencet, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas és Lisztdíjas magántáncosát; Horvai Istvánt, a Vigszinház kétszeres Kossuth-díjas rendezőjét; Kolonits Ilona Balázs Béla-díjas filmrendezőt; László Margitot, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét; Maros Rudolf Erkel-díjas zeneszerzőt; Marton László Munkácsy-dijas szobrászművészt; Máthé Évát, a Miskolci Nemzeti Szinház Jászai-díjas színművészét; perczel Károlyné textiltervező iparművészt; Reményi Sándort, a Magyar Állami Operaház magánénekesét: Rév Miklós Balázs Béla-díjas fotóművészt: Sándor Jánost, a Győri Filharmonikus Zenekar Liszt-díjas igazgató-karnagyát; Segesdi György Munkácsy-dijas szobrászművészt; Simon Zsuzsa Kossuth-díjas színművészt, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanárát; id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművészt; Szántó Piroska Munkácsy-dijas festőművészt; Szemes Marit, a József Attila Színház Jászai-díjas színművészét; Szeszler Tibor Liszt-díjas oboaművészt, az Állami Hangversenyzenekar tagját: Szőnyi Ferencet, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét: Tornanek Nándort, a Vígszínház Jászai-díjas színművészét: Vígh Tamás Munkácsy-dijas szobrászművészt. Egyesíteni kell az érzelmi és a szellemi szálakat Megtartotta XI. közgyűlését a Magyar Képzőművészek Szövetsége A Magyar Hírek szerkesztőségében járt Völgyes Iván profeszszor, a University of Nebraska kelet-európai tanszékének vezetője. Ezen a tanszéken jelenleg is folyik magyar tanítás, mégpedig hazai előadó segítségével. Lapunk munkatársának kérdéseire a professzor szívesen válaszolt, az interjút az alábbiakban adjuk. Professzor úr szerint mit jelent a mai USA-ban a magyar származás tudata? — A származástudat nem automatikus és természetes képződmény. Mindenekelőtt attól függ, hogy a szülők „átadják-e a stafétabotot”. Ma a bevándorló nemzedék túlnyomó többsége amerikai állampolgárságú magyar; akár vállalja a magyarságát, akár tagadja és rejteni szeretné. Más a helyzet a második vagy harmadik — már helyben született — nemzedékkel. Évtizedeken át minden tudományos vizsgálat azt igazolta, hogy a második generáció — és ez nemcsak magyar specialitás — minden áron amerikai akart lenni, főleg egzisztenciális okokból, és a többség legszívesebben eltüntette volna az idegen származásnak még a nyomait is. — A harmadik nemzedék, amely biztosan ül a nyeregben, mert nem terheli sem a szomszédok, sem az iskola, sem a pajtások szemében az idegenség gyanúja, felszabadult érdeklődéssel fordulhat a nagyapák országa felé. Az USA-ban nagyon nagy a lakosság belső mozgása, a családi szálak könynyen szétszakadnak. A nagyszülőktől tudja meg az unoka, hogy a család magyar eredetű, de angolul tudja meg, és ez egyben a származástudat erejének csökkenésével is jár. Emlékszem, 1959-ben egy amerikai kisvárosban az egyik benzinkútnál találkoztam egy 40 év körüli férfival, aki autórádióján magyar nótákat hallgatott. Elmondta, hogy tizenegy éves korában került ki, de velem nem volt hajlandó magyarul beszélni. A származástudat nemcsak érzelmi szál, hanem szellemi kapocs is: a magyarnóta önmagában nem elég, Radnótival például többre lehet menni. Lehet-e a második és harmadik generációnak megtartani a magyar nyelvet, amely számukra már „második nyelv”, de mégsem idegen nyelv? — A kiindulópont — mint mindig — a valóság, A régebbi bevándorló nemzedékek általában kiöregedtek, a legtöbben már nyugdíjas korúak. Az 1956-osok ugyan fiatal korban kerültek ki, de kilencven százalékuk amerikai családból házasodott. A feleség kedvéért a családban angolul beszélnek. Mindez talán azt a látszatot keltheti, hogy pesszimista módon nézem a magyar nyelvtanítás lehetőségeit. A helyzet valóban reménytelen lett volna, ha nem történik fordulat. Egyrészt a kapcsolatokban, gondolok itt az utazásokra, a rokonok személyes érintkezésére. Másrészt a változásra, amely a mai amerikai ifjúság gondolkodásmódjára jellemző: az európai leszármazás iránti érdeklődés több mint kíváncsiság. Sokuknál állásfoglalás egy más kultúra mellett. A hazai magyar vezetés egy kedvező történelmi pillanatban állt ki az emigrációval való kapcsolatok erősítése és az anyanyelv gondolata mellett. Még azok is elismerik ezt, akik haragszanak a mai Magyarországra. Vannak, akik szeretnék elszigetelni a nyugaton élő magyarságot a szülőföldtől. Lehet-e nyugaton a magyar kultúrát fenntartani a mai Magyarország nélkül? — Nem hiszem, hogy ez lehetséges. A magyar telepek az USA-ban felbomlanak, a második és harmadik nemzedék kiröppen. Az egyesületi élet egy nem is túl széles réteget érint. Legtöbbször családonként döntenek, tanuljon-e a gyerek magyarul. A hazalátogatásnak döntő szerepe van. A balatoni nyelvművelő táborok gondolata nagy ötlet. Kell építeni az otthoni egy hónapra, mint alapra, de nem szabad elhanyagolni a további tizenegy hónapot sem a családban. Egyébként azt hiszem, az egyetemekre kellene nagyobb figyelmet fordítani. Minden amerikai városban van egyetem, és ma már a fiatalság nagy része továbbtanul. Az egyetemek, főiskolák lehetnének a magyar nyelv és kultúra tanításának bázisai. A magyar nyelv tanításának kérdéseivel, a kultúra terjesztésének ügyével, mint kiterjedt kapcsolatokat kiépített társadalmi szervezet, a Magyarok Világszövetsége foglalkozik. Milyen tanácsai lennének professzor úrnak az MVSZ számára? — A magyar nyelv tanulását szélesebben kellene felfogni: tanítani magyar irodalmat, történelmet, akár magyar szociológiát is. A fiatalok specialisták akarnak lenni, egy-egy nyelv, ország életének szakemberei. Nálunk is van a tanszéken olyan fiatal amerikai lány, aki magyartanár akar lenni. Az ifjúság érdeklődési köre széles, és érdeke is lenne a magyar kultúra elsajátítása. A harmadik nemzedék számára ez — éppen a származástudat miatt — érthető és közelebbi cél, szívesebben fognak hozzá. Egyetemünkön a magyar csoportban van egy olyan fiú is, Jeffries Farkas, akit a család eredete izgatott, és ezért kezdett el magyarul tanulni. Ehhez a munkához azonban kevés az angol nyelvű anyag. Jobban kellene építeni a filmekre is. Táj- és történelemismertető filmek sorozata kellene. Ha az egyetemek filmkatalógust kapnának, és egy filmtárból csak kérni kellene a filmeket, a postai díjat szívesen megfizetnék. (Egyébként a magyar családok szívesen elmennének a vetítésekre, elvinnék gyermekeiket is.) — Jobban be kellene vonni a magyarságból mindazokat, akik tudnak segíteni és akarnak dolgozni: minél többet a fiatalok közül. Akkor e fiatalok számára a magyar lenne a választott kultúra; ez az igazi, az érzelmi és a szellemi kapocs együtt, ami már elszakíthatatlan. Sz. M. 4