Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)

1973-04-14 / 8. szám

SZILÁRD ALAPOKON Csendes hét — Nyugaton így monda­nák a választás napját megelőző egy­hetes időszakot, amikor a szavazóknak időt hagynak, hogy még egyszer mérle­geljék, kire is adják voksukat. A mi választási hadjáratunk ebben bizonyos hasonlóságot mutat fel, mert nálunk is Kádár János, Fock Jenő és a többi po­litikai vezető nagygyűléseivel lezárult a választási kampány. A hét és fél mil­lió választásra jogosult állampolgár kö­zül két és fél millió vett részt a jelölő­gyűléseken és mintegy negyven válasz­tási nagygyűlésen, összesen 70 000 je­lölőgyűlés volt az országban, s ezen 300 000-en szólaltak fel. A megjelen­teknek 12 százaléka, ami mutatja, hogy 1973-ban, bár „csak” tanácsválasztá­sokról van szó, a lakosság még aktí­vabban vett részt az előkészületekben, mint 1971-ben. Ha arra keressük a választ, mi volt a választási kampány központi kérdé­se, igen határozottan ki lehet emelni egy alapgondolatot. Nevezetesen azt, hogy az eddigi irányvonal bevált, az élet gyors változásaival együttjáró he­lyesbítések megtörténtek a múlt év vé­gén. Az így teljessé vált politikát szen­tesítette a parlament tavaszi ülése. A következetesség és stabilitás azon­ban nem mozdulatlanságot, hanem di­namikus mozgást jelent, a vezetésnek és a tömegeknek azt a határozott szán­dékát, hogy az ország ne csak lépést tartson a változó világgal, hanem fel is készüljön az új feladatok megoldására. S e feladatok egyaránt jelentkeznek a társadalompolitikában, a gazdaságpoliti­kában és a külpolitikában. És itt egy jellemző vonást kell meg­említenünk: Sehol az országban nem hangzott el egyetlen olyan felszólalás sem, amely a helyi gondok megoldásá­nak, az eredmények gyarapításának út­­ját-módját ne a szocialista építés to­vábbi határozottabb, következetesebb folytatásában jelölte volna meg. A fej­lődés követelményeit állandóan szem előtt tartva a szocializmus szilárd bá­zisán törekszünk tehát megoldani tár­sadalmi, gazdasági, politikai felada­tainkat. Közülük említsük meg minde­nekelőtt a szocialista demokrácia állan­dó szélesítését és mélyítését. Az idő­sebb generáció talán még emlékszik arra, hogy a harmincas évek közepén a Gömbös-kormány meghirdette a „haj­lékony gerincű” embert, mint ideáltí­pust. Tudjuk, milyen tragédiát okozott aztán ez a „hajlékony” gerinc. A szo­cialista demokrácia az önérzetes, egye­nes gerincű emberek tudatos, felelős­ségteljes cselekvésén alapul. A választási előkészületek másik ve­zető gondolata a szocialista nemzeti egység állandó erősítése, a szövetségi politika mind teljesebb kibontakozta­tása volt. A demokrácia szélesítésének, akárcsak az egységpolitikának egyik fontos tényezője a tanács-szervezet. A tanácsok szerepe az állami, társadalmi élet fejlesztésében meghatározó jellegű. Éppen ezért törekszünk a tanácsok sze­repének további növelésére, tekintélyük, hatáskörük szélesítésére. Akad tennivaló bőven itt is, hiszen például az önkor­mányzat kiteljesedése egyik oldalról, a gazdaság tervszerű fejlesztése másik oldalról helyenként feszültségeket okoz. Az országos gazdaságpolitikai felada­tokat a kormányelnök az országgyűlés tavaszi ülésszakán részletesen ismer­tette. A jelölőgyűléseken elsősorban a helyi tennivalók kerültek napirendre. De a helyi gazdasági kérdések megíté­lésénél is helyet kapott a legfontosabb országos követelmény: a gazdálkodás hatékonyságának növelése. Politikánk, gazdaságpolitikánk alaptétele, hogy gazdálkodásunk eredményességével egyidejűleg emelkedjék népünk élet­­színvonala. Fock Jenő is hangsúlyozta tatabányai választási beszédében, hogy a tervezett és a tavalyinál nagyobb mértékű életszínvonal-növekedést min­den körülmények között biztosítjuk. Nemzetközi tevékenységünkben min­denkor a haladás ügyét szolgáltuk. Ez az elvi és gyakorlati politika szerzett hazánknak igaz barátokat és szövetsé­geseket, s ez növelte egyben nemzetkö­zi tekintélyünket. Kádár János az an­gyalföldi választási nagygyűlésen ezzel összefüggésben hangsúlyozta: „Kül­politikánk elvi alapokon nyugszik: cél­ja világméretekben — a nemzetközi haladás, a szocializmus és a béke ügyé­nek szolgálata. Ami pedig a kapitalista országokkal folytatott külpolitikánkat illeti, mi a békés egymás mellett élés elvét akarjuk — mind nagyobb mér­tékben — gyakorlattá tenni a szocialis­ta országok és a kapitalista országok mindennapi kapcsolataiban. Így a Ma­gyar Népköztársaság és a kapitalista államok viszonyában is. Politikai lépé­seink ennek az elvnek felelnek meg.” Az osztrák kancellár látogatására utal­va hangsúlyozta: a két ország példája is mutatja, hogy lehetséges és kölcsö­nösen előnyös a szocialista és a kapita­lista országok békés egymás mellett élése. Ennek megfelelően alakítjuk vi­szonyunkat más kapitalista országok­kal, köztük az Egyesült Államokkal is, ahol a közelmúltban kormányküldött­ségünk járt. Kapcsolatainkat a békés egymás mellett élés érvényesítésével akarjuk normalizálni, tehát az egyen­jogúság, a kölcsönös előnyök, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján. A választást megelőző nagygyűlése­ken, s természetesen a jelölőgyűléseken is ezekről a kérdésekről tanácskoztak a választók a jelöltekkel, az ország ve­zetőivel. Életünk — eredményeink és gondjaink — teljessége kibontakozik, ha a részletes beszámolókat elolvassuk. A gondolatoknak és feladatoknak olyan gazdagsága tárul elénk, amelyeket lehe­tetlen egy rövid cikkben átfogni. A ta­nulságot azonban akár egy mondatban is summázhatjuk, abban, amelyet Ká­dár János a Láng Gépgyári választási nagygyűlésen mondott: „Bizakodva nézhetünk a jövőbe, a szocializrpus alapjai szilárdak.” Pethő Tibor Kiskőrösön felavatták Petőfi Sándor szobrát, Kiss József szobrászművész alkotását HűthitHAHÜS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Rónai Mihály Andrást, lapunk főmunkatársát 60. születésnapján a Munka Érdem­rend arany fokozatával tüntette ki. * A pápa dr. Bagi István teológia tanárt a római pápai ma­gyar egyházi intézet igazgatójává nevezte ki. A megválasz­táshoz és a kinevezéshez a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az előzetes hozzájárulást megadta. Dr. Bagi István le­tette az esküt a Magyar Népköztársaságra és az alkotmányra. A Széchenyi-hegyi Üttörővasút hat nagy teljesítményű Dlesel-moz donyt kapott. Az új mozdonyok egyszerre négy kocsit vontathatnak Alberto Moravia olasz író a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Írók Szövetsége meghívására Budapestre látogatott. Képün­kön: (balról Jobbra) Alberto Moravia és felesége (Dacia Maratni Író­nő) és Garal Gábor költő (MTI felv.) * Derkovtts Gyula Dózsa-metszeteiből 120 oldalas miniatűr antológiát adott ki a Dózsa-évforduló alkalmából a Szegedi Nyomda miniatűr­­könyv-klubja. A 100 példányban készített kis kötet kézelőgomb nagy­ságú, súlya mindössze két gramm. * A magyar nyelv hetét rendezi meg a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat április második felében. A nyelvtudo­mány jövőjéről, a köszönésről és a megszólításról, a kiejtési babonákról, a műszaki nyelvművelés kérdéseiről, a budapesti nyelvről folynak az előadások, továbbá Petőfinek az irodal­mi nyelvre tett hatásáról hangzik el méltatás. * A Színháztudományi Intézet megvásárolta Hevesi Sáritól, Hevesi Sándor 83 éves húgától a nagy színházi művész ha­gyatékának egy részét. Koktélt adott Koppenhágában a Királyi Jacht Klubban március 28- án Zsigmondi Endre, a Magyar Hirdető vezérigazgatója, a magyar ex­portban érdekelt dán vállalatok vezetői számára. * Jugoszláviában szerepelt a Vígszínház együttese. Gogol: Egy őrült naplója és Örkény István: Macskajáték című da­rabját adták elő nagy sikerrel. * Három vállalkozó kedvű fiatalember — a Magyar Ifjúság című hetilap szerkesztőségének megbízásából — csónakex­pedícióra indult Irakba, végigvitorlázzák a Tigris folyó 1200 kilométeres szakaszát az Arab-öbölig, s útjuk élményeiről ri­portokban számolnak majd be. , * Költözik a Nemzeti Galéria a budai várpalotában levő új székházába. Először a 80 ládába csomagolt adattárat telepítik át. A könyvtár el­szállítása lesz bonyolult feladat, hiszen a folyóiratokkal és kataló­gusokkal együtt mintegy 40 ezer kötet elszállításáról kell gondos­kodni. A Galéria egyébként megkapja a Szépművészeti Múzeumtól a régi magyar festmény- és szoboranyagot. * c A norvég televízió estjét sugározta a Magyar Televízió március 29-én. A tartalmas, szép műsor keretében egy Ma­gyarországon még nem játszott Ibsen-mű televízióváltozatát is láthatta a közönség: Az En Folkfiende — amely a magyar nyelvű szakirodalomban eddig A népgyűlölő-ként szerepelt — most Hajdú Henrik fordításában, A nép ellensége címmel került képernyőre. * Nemzetközi gitárfesztivál és szeminárium színhelye lesz az ezeréves Esztergom. Augusztus első felében zenetudósok, hangszertörténészek tartanak előadásokat, s a záróhangver­senyen bemutatják Farkas Ferenc Kossuth-díjas kiváló mű­vésznek, a Zeneművészeti Főiskola tanárának a millennium tiszteletére komponált művét. * Tanzániai küldöttség tett hazánkban látogatást március 13 és 21 között, dr. W. K. Chagula, a Tanzániai Egyesült Köztár­saság gazdasági és tervezési minisztere vezetésével. * Az auschwitzi koncentrációs tábor tragikus eseményeit megörökítő képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítás a Nemzeti Galériában.

Next

/
Thumbnails
Contents