Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-04-14 / 8. szám
SZILÁRD ALAPOKON Csendes hét — Nyugaton így mondanák a választás napját megelőző egyhetes időszakot, amikor a szavazóknak időt hagynak, hogy még egyszer mérlegeljék, kire is adják voksukat. A mi választási hadjáratunk ebben bizonyos hasonlóságot mutat fel, mert nálunk is Kádár János, Fock Jenő és a többi politikai vezető nagygyűléseivel lezárult a választási kampány. A hét és fél millió választásra jogosult állampolgár közül két és fél millió vett részt a jelölőgyűléseken és mintegy negyven választási nagygyűlésen, összesen 70 000 jelölőgyűlés volt az országban, s ezen 300 000-en szólaltak fel. A megjelenteknek 12 százaléka, ami mutatja, hogy 1973-ban, bár „csak” tanácsválasztásokról van szó, a lakosság még aktívabban vett részt az előkészületekben, mint 1971-ben. Ha arra keressük a választ, mi volt a választási kampány központi kérdése, igen határozottan ki lehet emelni egy alapgondolatot. Nevezetesen azt, hogy az eddigi irányvonal bevált, az élet gyors változásaival együttjáró helyesbítések megtörténtek a múlt év végén. Az így teljessé vált politikát szentesítette a parlament tavaszi ülése. A következetesség és stabilitás azonban nem mozdulatlanságot, hanem dinamikus mozgást jelent, a vezetésnek és a tömegeknek azt a határozott szándékát, hogy az ország ne csak lépést tartson a változó világgal, hanem fel is készüljön az új feladatok megoldására. S e feladatok egyaránt jelentkeznek a társadalompolitikában, a gazdaságpolitikában és a külpolitikában. És itt egy jellemző vonást kell megemlítenünk: Sehol az országban nem hangzott el egyetlen olyan felszólalás sem, amely a helyi gondok megoldásának, az eredmények gyarapításának útját-módját ne a szocialista építés további határozottabb, következetesebb folytatásában jelölte volna meg. A fejlődés követelményeit állandóan szem előtt tartva a szocializmus szilárd bázisán törekszünk tehát megoldani társadalmi, gazdasági, politikai feladatainkat. Közülük említsük meg mindenekelőtt a szocialista demokrácia állandó szélesítését és mélyítését. Az idősebb generáció talán még emlékszik arra, hogy a harmincas évek közepén a Gömbös-kormány meghirdette a „hajlékony gerincű” embert, mint ideáltípust. Tudjuk, milyen tragédiát okozott aztán ez a „hajlékony” gerinc. A szocialista demokrácia az önérzetes, egyenes gerincű emberek tudatos, felelősségteljes cselekvésén alapul. A választási előkészületek másik vezető gondolata a szocialista nemzeti egység állandó erősítése, a szövetségi politika mind teljesebb kibontakoztatása volt. A demokrácia szélesítésének, akárcsak az egységpolitikának egyik fontos tényezője a tanács-szervezet. A tanácsok szerepe az állami, társadalmi élet fejlesztésében meghatározó jellegű. Éppen ezért törekszünk a tanácsok szerepének további növelésére, tekintélyük, hatáskörük szélesítésére. Akad tennivaló bőven itt is, hiszen például az önkormányzat kiteljesedése egyik oldalról, a gazdaság tervszerű fejlesztése másik oldalról helyenként feszültségeket okoz. Az országos gazdaságpolitikai feladatokat a kormányelnök az országgyűlés tavaszi ülésszakán részletesen ismertette. A jelölőgyűléseken elsősorban a helyi tennivalók kerültek napirendre. De a helyi gazdasági kérdések megítélésénél is helyet kapott a legfontosabb országos követelmény: a gazdálkodás hatékonyságának növelése. Politikánk, gazdaságpolitikánk alaptétele, hogy gazdálkodásunk eredményességével egyidejűleg emelkedjék népünk életszínvonala. Fock Jenő is hangsúlyozta tatabányai választási beszédében, hogy a tervezett és a tavalyinál nagyobb mértékű életszínvonal-növekedést minden körülmények között biztosítjuk. Nemzetközi tevékenységünkben mindenkor a haladás ügyét szolgáltuk. Ez az elvi és gyakorlati politika szerzett hazánknak igaz barátokat és szövetségeseket, s ez növelte egyben nemzetközi tekintélyünket. Kádár János az angyalföldi választási nagygyűlésen ezzel összefüggésben hangsúlyozta: „Külpolitikánk elvi alapokon nyugszik: célja világméretekben — a nemzetközi haladás, a szocializmus és a béke ügyének szolgálata. Ami pedig a kapitalista országokkal folytatott külpolitikánkat illeti, mi a békés egymás mellett élés elvét akarjuk — mind nagyobb mértékben — gyakorlattá tenni a szocialista országok és a kapitalista országok mindennapi kapcsolataiban. Így a Magyar Népköztársaság és a kapitalista államok viszonyában is. Politikai lépéseink ennek az elvnek felelnek meg.” Az osztrák kancellár látogatására utalva hangsúlyozta: a két ország példája is mutatja, hogy lehetséges és kölcsönösen előnyös a szocialista és a kapitalista országok békés egymás mellett élése. Ennek megfelelően alakítjuk viszonyunkat más kapitalista országokkal, köztük az Egyesült Államokkal is, ahol a közelmúltban kormányküldöttségünk járt. Kapcsolatainkat a békés egymás mellett élés érvényesítésével akarjuk normalizálni, tehát az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján. A választást megelőző nagygyűléseken, s természetesen a jelölőgyűléseken is ezekről a kérdésekről tanácskoztak a választók a jelöltekkel, az ország vezetőivel. Életünk — eredményeink és gondjaink — teljessége kibontakozik, ha a részletes beszámolókat elolvassuk. A gondolatoknak és feladatoknak olyan gazdagsága tárul elénk, amelyeket lehetetlen egy rövid cikkben átfogni. A tanulságot azonban akár egy mondatban is summázhatjuk, abban, amelyet Kádár János a Láng Gépgyári választási nagygyűlésen mondott: „Bizakodva nézhetünk a jövőbe, a szocializrpus alapjai szilárdak.” Pethő Tibor Kiskőrösön felavatták Petőfi Sándor szobrát, Kiss József szobrászművész alkotását HűthitHAHÜS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Rónai Mihály Andrást, lapunk főmunkatársát 60. születésnapján a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. * A pápa dr. Bagi István teológia tanárt a római pápai magyar egyházi intézet igazgatójává nevezte ki. A megválasztáshoz és a kinevezéshez a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az előzetes hozzájárulást megadta. Dr. Bagi István letette az esküt a Magyar Népköztársaságra és az alkotmányra. A Széchenyi-hegyi Üttörővasút hat nagy teljesítményű Dlesel-moz donyt kapott. Az új mozdonyok egyszerre négy kocsit vontathatnak Alberto Moravia olasz író a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Írók Szövetsége meghívására Budapestre látogatott. Képünkön: (balról Jobbra) Alberto Moravia és felesége (Dacia Maratni Írónő) és Garal Gábor költő (MTI felv.) * Derkovtts Gyula Dózsa-metszeteiből 120 oldalas miniatűr antológiát adott ki a Dózsa-évforduló alkalmából a Szegedi Nyomda miniatűrkönyv-klubja. A 100 példányban készített kis kötet kézelőgomb nagyságú, súlya mindössze két gramm. * A magyar nyelv hetét rendezi meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat április második felében. A nyelvtudomány jövőjéről, a köszönésről és a megszólításról, a kiejtési babonákról, a műszaki nyelvművelés kérdéseiről, a budapesti nyelvről folynak az előadások, továbbá Petőfinek az irodalmi nyelvre tett hatásáról hangzik el méltatás. * A Színháztudományi Intézet megvásárolta Hevesi Sáritól, Hevesi Sándor 83 éves húgától a nagy színházi művész hagyatékának egy részét. Koktélt adott Koppenhágában a Királyi Jacht Klubban március 28- án Zsigmondi Endre, a Magyar Hirdető vezérigazgatója, a magyar exportban érdekelt dán vállalatok vezetői számára. * Jugoszláviában szerepelt a Vígszínház együttese. Gogol: Egy őrült naplója és Örkény István: Macskajáték című darabját adták elő nagy sikerrel. * Három vállalkozó kedvű fiatalember — a Magyar Ifjúság című hetilap szerkesztőségének megbízásából — csónakexpedícióra indult Irakba, végigvitorlázzák a Tigris folyó 1200 kilométeres szakaszát az Arab-öbölig, s útjuk élményeiről riportokban számolnak majd be. , * Költözik a Nemzeti Galéria a budai várpalotában levő új székházába. Először a 80 ládába csomagolt adattárat telepítik át. A könyvtár elszállítása lesz bonyolult feladat, hiszen a folyóiratokkal és katalógusokkal együtt mintegy 40 ezer kötet elszállításáról kell gondoskodni. A Galéria egyébként megkapja a Szépművészeti Múzeumtól a régi magyar festmény- és szoboranyagot. * c A norvég televízió estjét sugározta a Magyar Televízió március 29-én. A tartalmas, szép műsor keretében egy Magyarországon még nem játszott Ibsen-mű televízióváltozatát is láthatta a közönség: Az En Folkfiende — amely a magyar nyelvű szakirodalomban eddig A népgyűlölő-ként szerepelt — most Hajdú Henrik fordításában, A nép ellensége címmel került képernyőre. * Nemzetközi gitárfesztivál és szeminárium színhelye lesz az ezeréves Esztergom. Augusztus első felében zenetudósok, hangszertörténészek tartanak előadásokat, s a záróhangversenyen bemutatják Farkas Ferenc Kossuth-díjas kiváló művésznek, a Zeneművészeti Főiskola tanárának a millennium tiszteletére komponált művét. * Tanzániai küldöttség tett hazánkban látogatást március 13 és 21 között, dr. W. K. Chagula, a Tanzániai Egyesült Köztársaság gazdasági és tervezési minisztere vezetésével. * Az auschwitzi koncentrációs tábor tragikus eseményeit megörökítő képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítás a Nemzeti Galériában.