Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-12-22 / 26. szám
/itAoro - QtíÁOro Wépesedéjpolitiliáuk néhány, kérdése KÖZÉPPONTBAN: A CSALÁD Népességünk utánpótlásához, megfiatalításához — korösszetételének megváltoztatásához — 16, 17 ezrelékes évi születési arányt kell elérni.^ Azt szeretnénk, ha mind több házaspár három gyereket vállalna, s azok egészségesen jönnének a világra. Mindent elkövetünk, hogy ez a célkitűzés a családok egyetértésével találkozzék. Népesedéspolitikai elgondolásaink e rövid megfogalmazásában, az utolsó mondaton van a hangsúly. E feladat teljesítése kívánja a legnagyobb erőfeszítést. Mert a mai műveltségi és gazdasági szinten kevesen gondolkoznak így. Megszülöm a gyereket aztán csak lesz valahogy... Mielőtt a házaspár eldönti, hogy vállal-e gyereket, mikor és hányat, számos kérdésre keres választ: képes-e arra, hogy felnevelje, összeegyeztethető-e létezése a szülők életcéljaival, nem túl kicsi, vagy nagy a korkülönbség a testvérek között, képesek-e nagyobb lakást szerezni, s nem kell-e oly mértékben összehúzni magukat, hogy az már alig elviselhető? A szülők ilyenkor, mintha egy expedícióra indulnának, megnézik, hogy minden biztonsági intézkedést megtettek-e. Ha a kérdésekre adott válaszok és a biztonsági ellenőrzés megnyugtató, ám jöhet a gyerek. Az elmondottakból következik, hogy o népesedéspolitikának családpolitikává kell növekednie, ha el akarja érni a célját, tehát csakis a családok érdekeinek figyelembevételével, biztonságérzetének a növelésével valósítható meg. Gyermekszülésre ösztönözni csupán, és nem törődni azzal, hogy van-e elég gyerekcipő a boltokban, vagy tanterem az iskolában, súlyos félreértés volna, és családi, valamint társadalmi konfliktusokat váltana ki. Egyrészt a gyermek felnevelésének a gondját kell mind jobban megosztani a szülőkkel, másrészt minden családtagot támogatni, hogy személyes programját teljesíthesse, s minden időben és körülmények között ott állni a család, mint közösség mellett, amely a kapcsolatok és függések bonyolult rendszere. TÖRLESZTÉS QYEREKKEL Ha számba vesszük mindazokat a hatásokat, amelyek az elmúlt években a gyermekvállalást akadályozták, az ellenhatások kifejtésekor az egész család egyensúlyát kívánjuk helyreállítani, megőrizni. Sőt: elkövetkező népgazdasági terveinket, reformjainkat, törvényeinket döntés előtt abból a szempontból mérlegeljük, hogy összhangban vannak-e a családpolitika követelményeivel. Manapság a születéseket leginkább a lakáshelyzet korlátozza. Ezért a lakásépítés ütemének gyorsításán kívül rendelet írja elő, hogy az újonnan épülő és megürülő lakások 20 százalékát fiatalok kapják. 1972-ben 30 esztendősnél fiatalabb volt a városokban az otthont alapítók egyharmada. (Falun nincs lakáshiány). A tanácsok és a lakásépítő szövetkezetek, minthogy állami ártámogatásban részesülnek, igen olcsón adják az öröklakást. A beköltözőnek csak az eladási ár 15 százalékát kell letennie, a többit 35 esztendő alatt kis részletekben fizetik ki, évi egy százalékos kamattal. A munkahely kamatmentes kölcsönnel és technikai segítséggel járulhat hozzá a költségekhez. Kedvezményes telekvásárláslés bérleti akciók is vannak a fiatalok számára. A legnépszerűbb állami segítség az, hogy az építési kölcsönt gyerekkel lehet törleszteni, ugyanígy az állami bérlakások lelépési díját is. A gyermektelen fiatal pároknak előlegezik a bizalmat — hat esztendőre —, s úgy tekintik őket, mintha két gyermekük már volna. Ennek fejében 60 ezer forintot, más eltartott családtagért pedig 20 ezer forintot engednek el nekik. Állami bérlakás esetében pedig a létező, vagy remélt két gyerekért a lelépési díj 45 százalékát törlik. E szociálpolitikai kedvezmény két esztendő alatt 1 milliárd forintot tett ki. A fiatalok között ez a legnépszerűbb népesedéspolitikai intézkedés. FURCSA TAKARÉKOSSÁQ Magyarországon a közfelfogás azt diktálja, hogy a gyereknek mindent meg kell adni. (S nem egyszer, mert csak adnak neki, de nem kérnek tőle, a szülők súlyos nevelési hibát vétenek.) A gyereken tehát nem takarékoskodnak, a gyerekkel viszont igen; minthogy így növelhető az egy főre jutó jövedelem. Manapság a keresők és eltartottak aránya tehát a gyerekek száma is igen nagy mértékben meghatározza a család életszínvonalát. A Központi Statisztikai Hivatal egyik vizsgálata szerint 1972-ben a munkás és szellemi foglalkozású háztartásokban az egy gyerekesek 12 százalékkal, a két gyerekesek 20 százalékkal, a három és több gyerekesek 32 százalékkal maradnak el a gyermektelenek egy főre jutó jövedelmétől. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nagycsaládosok ennyivel kevesebbet költenek gyerekeikre. Egy másik statisztikai vizsgálat kimutatta, hogy a szülők a saját életszínvonaluk rovására igyekeznek csökkenteni az egyke és a nagy családok gyerekei közötti ellátási különbséget. Nos, a családpolitika nem követelhet ilyen nagy önfeláldozást. A gyermektelenek, egykések és több gyermekesek életkörülményei közötti távolság közelítésére a családi pótlék alkalmas. Tavaly a három gyermekesek családi pótlékát növelték, 1974 januárjától pedig a két gyermekesek kerülnek sorra. Akiknek két gyereke van, 600 forintot, akinek három, 960 forintot kap. (Azon túl minden gyerekért 320 forint jár). A statisztikai átlag: a 12 éven aluli gyerekre 1230 forintot költenek havonta a szülők; a kicsire jóval kevesebbet, a nagyobbra valamivel többet. A társadalmi juttatások kétharmadát azonban természetben kapják a családok. Ez pénzben kifejezve gyerekenként átlag 400 forintot tesz ki. Természetbeni juttatásban részesül például, akinek gyereke óvodába jár, minthogy a költségekhez a szülők csak igen kis mértékben járulnak hozzá. A csecsemők 10 százalékának jut a bölcsődében, a 3—6 éves korú gyerekek 62 százalékának jut az óvodában hely. A népesedéspolitikai határozat a gyermekintézmények gyorsabb fejlesztéséről is intézkedett. A bölcsődei és óvodai ellátás közötti különbséget bizonyos mértékig csökkenti az anya gyermekgondozási szabadsága, amely gyermeke három esztendős koráig tarthat. E három év munkában töltött időnek számít, nyugdíj és munkajogi szempontból tehát nem hátrányos. Ha szabadsága letelt, az anyát ugyanarra a munkaterületre kell visszavenni, ahol addig dolgozott, így szól a rendelet. A meghonosodott szokás szerint azonkívül a visszatérő anya megkapja a bér- vagy fizetésemelést, amiben munkatársai időközben részesültek. Ezt a kollektív szerződések rögzítik. 1968-ban, amikor a segélyt bevezették és havi 600 forintban állapították meg, a születések száma emelkedett. Közben azonban vonzása valamelyest csökkent. Ha nem is kevesebben, de rövidebb ideig élnek vele, mert a fizetések emelkedtek, így a családok úgy érzik: „sokba kerül nekik”, ha az anya „kitölti” a három esztendőt. Ezért az idézett népesedéspolitikai határozat az egyszeri szülési segélyt gyerekenként 2500 forintra növelte. Az öthónapos szülési szabadság idején az anya változatlanul teljes fizetést kap, majd gyermeke három esztendős koráig felemelt gyermekgondozási segélyt. Az első gyermek esetében 750, ha a másodikkal marad otthon, 850, s a harmadikért pedig 950 forint jár. Aki két kisgyerekét gondozza, a családi pótlékkal együtt 2200 forintot kap, tehát többet, mint egy fizikai, vagy szellemi dolgozó kezdő fizetése. Föltehetően a gyermekgondozási segély ily módon visszanyeri ösztönző hatását. A pénzben kifizetett családpolitikai juttatásokból minden család egyenlően részesül. KIK SZÜLNEK MA A múltban bőségesebb volt a gyerekáldás azért is, mert jóval többen dolgoztak a mezőgazdaságban, vagy a háztartásban, mint most. Közismert, hogy a falusi és a háztartásbeli asszony termékenysége nagyobb az átlagosnál. Ma a munkaképes nők 70 százaléka dolgozik, a 20—29 éveseknek pedig 80 százaléka keres. A gyerekek nagy részét tehát a dolgozó nők hozzák a világra. A családpolitikai intézkedéseknek ezért arra kell ügyelniük, hogy a nők mindkét szerepüket a lehető legjobban ellássák, s a kettő között mind teljesebb legyen az összhang. Ez leginkább a gyermekintézmények fejlesztésével érhető el (bár a gyermekgondozási szabadság is számos konfliktustól megkíméli, mind a munkatársakat, mind az anyát). Ám, tételezzük fel, hogy a gyermek bölcsődében van, nehezen szokik hozzá, minduntalan náthás, vagy elrontja a gyomrát. Ilyenkor otthon kell tartani. Az anya eddig a társadalombiztosítás terhére ápolhatta, egy esztendős koráig korlátlan ideig, a következő esztendőben pedig 30 napig. Az új népesedéspolitikai határozat felemelte a 30 napos ápolási időt 60 napra és kiterjesztette a kicsi 3 éves koráig; sőt azon túl is, a 3—6 éves gyerek betegágya mellett 30 napig ülhet az édesanyja. (Az egyedülálló apa vagy anya a gyerek 1—6 éves koráig két hónapig jogosult a „fizetett” ápolásra.) > Mostanáig az anyák és a gyereküket egyedül nevelő apák havi 1 fizetés nélküli szabadnapot vehettek ki. 1974. január 1-től ezen kívül egy 14 éven aluli gyerek esetében 2, ha két iskoláskorú gyerekük van, 5, s ha három, 9 nap fizetett pótszabadságot kapnak. Kovács Judit ÁjjL a MAQYAR NÉPI MONDÓKA „Ég a gyertya, ha meggyújtják" — ezt a lányok szépen fújják. Fújjad, fújjad, kis katona, hadd vigadjon ez az utcai Rejtvény — gyermekeknek SZÜLŐFÖLDEMEN A fehér ábrákból rakjatok össze egy kört úgy, hogy a betűk folyamatosan olvasva Petőfi Sándor Szülőföldemen című versének első két sorát adják eredményül. •uo8?sbu9j ASeu d?zs ipjojiB zy ‘uo(9i e uaza u? uiauainzs m Hímzett papírkosár és párna EGY ÉVVEL ELŐBB... A budapesti Divattervező Vállalat, hagyományaihoz híven — ez év utolsó hónapjában — sajtótájékoztatót tartott a jövőre, azaz 1974—75 öszére-telére tervezett divatról. A bemutatóterem bársony függönyeit, falait a legújabb divatkreációk vidám rajzaival illusztrálták (Jól látható képeinken). puha, több részből szabott fekete műbőr szoknyát visel, színes rátét virág díszítéssel. A kiegészítő a fekete justaucorps-trikó, s a különleges divatékszer. Amint már mondottuk, a szoknya-blúz-kiskabát számtalan változatban jelenik meg a divatban. Csinos és fiatalos megoldás, a máizgalmas divatváltozás 74—75-re nem várható. De annál szebb, egyszerűbb, elegánsabb a divat (f. b.) Komlós Lili felvételei * A műanyaglapból vagy dupla kartonpapírból hengert készítünk — mely felső részén nyitva marad —, s ehhez mérten szabunk ki kongré anyagot. Tetszés szerint két-három színből négyzeteket varrunk ki gobelin- vagy keresztöltésekkel. Ha elkészült, ráborítjuk a hengerre, s a felső peremén sűrűn bevarrjuk szegőöltéssel. A párnát 45X35 cm kongréra azonos színnel és mintával hímezzük. A szélére zsinórt sodrunk abból a színből, mellyel a kosarat körülszegtük. Színajánlatunk: zöld, citrom- és narancssárga, vagy fekete, barna és drapp. Receptek vendégváráshoz Nádor Vera, a művészeti vezető ismertette elképzeléseiket a jövő év divatjáról. Azután felvonultak a modellek, kabáttól az estélyi ruháig mintegy 140 újdonság. Az eljövendő divat rendkívül változatos és engedékeny. Nem zárja ki a miniruhát, s nem tiltakozik a midi, sőt a maxi ellen sem. Minden divatos. De legfőképpen a többrészes összeállítások. A szoknya-blúz-kiskabát megoldások. Nagy divat lesz a justaucorps, ez a Párizsból indult, nadrággal egybeszabott trikó vagy ingblúz, amely nemcsak csinos, hanem előnyös is, mert nem bújik ki a szoknyából, vagy a nadrágból. Kényelmes és mégis szépen feszül a testen. Ezt illusztrálja első képünk is: a manöken sodik képen látható, piros-szürke-fekete kockás, körben rakott szoknya, piros ingblúzzal, kétsorosán gombolt szürke flanell kabáttal. A derék karcsúságát finom, fekete bőröv emeli ki. Az alkalmi ruha klasszikus nőies vagy sportos. A felnőttek a klasszikus nőies stílust, a fiatalok inkább a könnyed, sportos stílust követik. A nőies modellek közül kiemelkedően szép a fekete gyapjúzsorzsettből készült ujjatlan ruha, körben plisszírozott szoknyával. A ruhához paszpoldíszes, fekete bársony blézert mutattak be, amelyet két ragyogó ékszergomb díszít. Harmadik képünk mutatja. A Divattervező Vállalat előrejelzése szerint TÖLTÖTT TOJÁS MELEGEN. Hozzávalók 4 személynek: 6 egész tojás, 3 zsemlye, 6 deka vaj, 2 deci tejföl, só. — A tojásokat keményre főzzük, ketté vágjuk hosszában, a sárgákat kiszedjük és szitán áttörjük. A zsemlyéket tejben megáztatjuk, kicsavarjuk és az áttört tojássárgával elkeverjük, megsózzuk. Hozzáadunk 2 deci tejfölt, egy bezsírozott tűzálló tálba lerakunk egy ujjnyi réteget a töltelékből, a többivel a fél tojásokat felpúpozva megtöltjük és a tálba helyezzük. Forró sütőben 10—15 percig sütjük, amíg pirulni kezd. A sütőből kivéve, mindegyik tetejére egy mogyorónyi vajat teszünk, zöldpetrezselyemmel díszítjük. VEGYES HAL BORMÁRTÁSSAL. Hozzávalók 6 személynek: 1 kiló vegyes hal, 8 deka zsír, 5 deka liszt, 1 deci vörösbor, zöldpetrezselyem, Va citrom, hagyma, só. — A besózott halszeleteket lisztbe mártjuk, forró zsírban kisütjük és lapos, tűzálló tálba helyezzük. A visszamaradt zsírban a hagymát rózsaszínűre pirítjuk, 2 deka liszttel lehintjük, keveset pirítjuk vele, és előbb hideg vízzel, majd a vörös borral felengedve, 10—15 percig forraljuk. Sóval, citromlével, egy szál babérlevéllel ízesítjük, rászűrjük a halszeletekre, és azzal is még 10 percig nagyon csendesen, sütőben abáljuk. Tetejét zöldpetrezselyemmel szórjuk meg. Sós vízben főtt burgonyát adhatunk hozzá. GYÜMÖLCS SZENDVICS. A szendvicseket megfelelő összeállításban nyers vagy főtt gyümölcsökkel is megrakhatjuk. Sajtos szendvicsre tehetünk vékonyra vágott alma- vagy körteszeleteket. A májas szendvicsre főtt meggyvagy cseresznyeszemeket, mazsolát. Főtt kolbászszeletekhez pár szem áfonyabefőttet, málnát, főtt aszalt szilvát rakhatunk. Megkenhetünk kenyérszeleteket csipkebogyó lekvárral, ha valamiféle vadhússzeleteket rakunk rá. Málna- vagy eperdzsemmel megkent kenyérszeletekre tejszínhabos díszítést nyomunk. BORSOS VAJ. Négy zsemlyéhez 10 deka vajat elkeverünk 2 kávéskanál őrölt feketeborssal, 1 kávéskanál ételízesítővel (por alakban), 1 kávéskanál mustárral és néhány csepp borral. Ha szendvicskenyér szeleteket kenünk, a fenti mennyiség kb. 10 szelethez elég. SONKÁS SZENDVICSEK. Négy személynek: 20 deka darált sonka, 4 deka vaj, 5 evőkanál tejföl, bors. — Az anyagokat jól elkeverjük, a kenyereket megkenjük, de a szélekre ne halmozzunk a keverékből, mert lefolyik. Ha gazdagabban akarjuk megkenni, akkor kissé kivájt kifliket töltsünk meg. Sütőben átsütjük és tálaláskor reszelt tormával megszórjuk. SÓS RUDACSKÁK. Hozzávalók: 30 deka liszt, 22 deka margarin, 2 deka élesztő, 1 egész tojás, V2 deka cukor, só és kevés tej. Az élesztőt Vt deci langyos tejben V* deka cukorral felfuttatjuk. A lisztet a margarinnal elmorzsoljuk, hozzáadjuk az élesztőt, tojássárgát, sót, és kevés tejjel összegyúrjuk. Nem szabad lágynak lennie. Ceruza vastagra sodorjuk és 8—10 cm-es rudakra vágjuk. Felvert egész tojással megkenjük és sós köménymaggal megszórjuk. A sütőlemezen 2—3 cm távolságra rakjuk egymástól, és középmeleg sütőben világos rózsaszínűre sütjük.
