Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)

1973-12-08 / 25. szám

„JH

i/iden ej te eljött az hten”

BESZÉLQETÉS BÄNKI ZSUZSAVAL ÉS EQRI ISTVÁNNÁL SKANDINÁVIAI ÜTJVKRÓL

Nem az első találkozásuk a külföld magyarjaival. Megjárták már Bécset, Párizst, Brüsszelt, hozzászoktak a külhoni tapshoz, sikerhez. De ezzel a nyolcnapos északi úttal, így mondják, nem lehet betelni. „Kézről-kézre adtak bennünket”. „A magyar költészet varázslatába vonta a közönséget”.

Stockholm, Göteborg, Malmö és végül Koppenhága. A Svéd—Magyar Filmklub vendégei voltak. S mint színészek, természetesen mindenhol ismertek. Mert a svédországi magyarok — van aki tíz, de olyan is, aki negyven éve él odakünn — mindent tudni akarnak Magyarországról. Gyakran látogatnak haza, s magyar újságot, könyvet olvasnak, magyar filmeket néznek. A Svéd— Magyar Filmklub vonzóereje is abban rejlik, hogy filmet, magyar kultúrát közvetít, közel hozza a távolba tűnt hazát. De hát Petőfi, Ady, József Attila, Kosztolányi szavainál mi hozhatná közelebb? S különösen akkor, ha magyar színészek ajkáról zeng a szó. Így történt azután, hogy a filmek előtti 35 perces műsor mindenütt kevésnek bizonyult, hogy nem akarták őket leengedni a színpadról, s az esték, majd minden nap, végeláthatatlan baráti beszélgetésbe olvadtak.

Mit tehet két, hirtelen Svédországba csöppent magyar művész, hogy atmoszférát, magyar atmoszférát teremtsen nyolcvan, száz magyarnak? A varázslat erejében bízik. Mert a színház, a költői szó varázsvessző, mindenre képes. Távolba röppent és közel hoz, rabul ejti a szívet és megbabonázza a pillanatot. Ezt tették ők is. Színházat játszottak és megidézték a költőket. S az aprócska termek kitágultak. Drámák színterévé, és Magyarországgá.

Pedig csak ketten voltak.

Két magyar színész.

*

Budapesten vendégszerepeit a világhírű táncosnő, Maina Gielgud. Képünkön Róna Viktorral Csipkerózsikát táncolja Mezey Béla felv.

*

Először, hiszen ez természetes, mindig a költőké volt a szó. Egri István Petőfit, Adyt, József Attilát adott elő, s a közönség soraiban — így emlékezik — volt, aki utána mormolta a verset. Mert ismerik a verseket, de most az élő költészettel találkoztak. S hatása alól nem lehet szabadulni.

— S amikor Csehov következett, A dohányzás ártalmassága, dramatizáltan, a valódi színház illúzóját nyújtva, már éreztük, teljes a siker — mondja Egri István.

— Békéscsabán, Gyulán szavalni más — egészíti ki az élményeket Bánki Zsuzsa. — Más közönség, más kontaktus. Külföldön nehezebb is, könnyebb is. Nehezebb, mert idegen közegben élnek, meg kell teremteni a hangulatot. Könnyebb, mert szinte fájdalmasan érzékenyek a hazai gondolatokra. Emlékszem, mondtam a verset A hajnali részegség sorait az éji káprázatról:

„Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam? Te ismered a házam s emlékezni tudsz a hálószobámra, azt is

tudhatod,

milyen szegényes, elhagyott ilyenkor innen a Logodi utca, ahol lakom.

Tárt otthonokba, látsz az

ablakon.”

— S éreztem, szinte tapintható volt a csönd, most sokak gondolata tovaszáll és ott sétálnak ők együtt a költővel, a csillagok alatt az éji Budán. Ö, a költői szóban roppant nagy erő van. Megszólalt Petőfi — „Mint nyugtalan madár az ágakon, / Helyrül-helyre röpköd gondolatom,” — József Attila — „Lágy őszi tájból és sok kedves nőből / próbállak összeállítani téged;” — és tudtuk, éreztük, megint sikerült a varázslat: áthidaltuk ameszszeséget.

— A költők után én is „színházat játszottam”. Molnár Ferenc A pletyka című jelenetét adtam elő és Heltai Meztelen táncosnő-jét. Nagy volt a siker, mert Heltai jó ötven évvel ezelőtt írt sorai — ne feledjük, a meztelenség vásári kiállításának tájain jártunk — olyan frissek, aktuálisak, mintha ma vetette volna papírra az író.

— S így volt ez végig, Stockholmban, Göteborgban, Malmöben és Koppenhágában is, ahol a nagykövetségünk tiszteletére rendeztünk másfél órás műsort — fűzi tovább Egri István. — Mounet-Sully-val, a nagy francia színésszel szólva, kissé szabadon használva a híres szavakat, elmondhatjuk — s színész ennél többet nem álmodhat —, hogy „minden este eljött az isten.”

Igen, a legnagyobb élmény a közönséggel való találkozás, a létrejött forró kontaktus, a siker. De azért egy külföldi út más élményt is tartogat. Ismerkedés idegen városokkal, és emberekkel, akik másként élnek, másként éreznek.

így van, mondják, szinte egymás szavába vágva, százféle élmény ért bennünket. A szeretet mindenekelőtt, ahogy fogadtak. A filmklubban, a baráti meghívások során, követségeinken, mindenütt. Kedves történetre emlékeznek. Koppenhága, repülőtér. Ámuldoznak a repülőtér csodavilágán, hiszen ez a világ egyik legszebb légikikötője, a gépet várják. Szakál-Egri István

las amerikai fiatalember szólítja meg őket. „Beszélnek angolul?” „Igen!” „S magyarul?” Nevetés a válasz. Kiderült, egy fogadásról volt szó, hogy Bánki Zsuzsát, vagy Lilly Palmert látják-e? Mert a Valahol Európában élménye több mint húsz esztendő után is él a szívekben, s mindenütt ismerik. Ahogy eldőlt a vita. — meséli Egri István — csakhamar egy másik férfi is megjelent és hozzá fordult: „De szépen, ízesen beszél magyarul, csak nem Egri ?”Kedves jelenet volt.

Miként az a göteborgi találkozás is, az ottani esten. Már elhangzottak Petőfinek az otthon melegét idéző költeményei, Ady lelkeket felzaklató verssorai, József Attila szomorú-szép, Kosztolányi hangulatébresztő szavai,

Bánki Zsuzsa

már javában folyt a véget nem érő beszélgetés, amikor az egyik vendég — kiderült: göteborgi mérnök — félrevonta Egrit: „Művész úr, maradjon itt egy hónapig, legyen a vendégem!” „Nem fogadhatok el ilyesmit, különösen viszonzás nélkül”. „Arról szó sincs.” „S mi lesz a viszonzás?” „Minden este elmondja nekem a Szülőföldemen-t.”

S még mennyi mindenről lehetne szólni. Az utcák atmoszférájáról, az építkezések szépségéről, a tisztaságról, a svéd ember kedvességéről. A stockholmi királyi muzeum kincsei közötti csatangolásról is, Ionesco Macbethjéről, amely — így mondja Bánki Zsuzsa — feszes volt, ötletes, és telt házal vonzott.

De hát a skandináviai út már csak jó emlék. A munka . várja mindkettőjüket. Bánki Zsuzsát a Vidám kísértet oly sok örömet jelentő szerepe, meg a televízió, a rádió pódiuma, a versmondás intimitása, melegsége. Egri Istvánt a televízió északi ciklusa, amelyben a Nórát és a Solness építőmestert rendezi.

Az északi út emléke, úgy érzik, mégsem fakulhat. Mert nem lehet feledni azokat az embereket, akiknek nyolc napon át ők tolmácsolták az otthon, a magyar költészet üzenetét.

Csatár Imre

4

TÁJÉKOZTATÓ

A Magyarok Világszövetsége Utazási és Tájékoztató Irodája szolgáltatásairól

A Magyarok Világszövetsége Utazási és Tájékoztató Irodája számos vonatkozásban jelent összekötő kapcsot Magyarország és a külföldről hazalátogató honfitársak között.

Milyen ügyben fordulhat a T. Honfitárs az utazási Irodához?

— Nyelvműveléssel egybekötött kéthetes nyári balatoni gyereküdültetés (7—14 éves korú gyermekek számára).

— Szállodai szobafoglalás a budapesti, balatoni és vidéki szállodákban (luxus kategóriától a legalacsonyabbakig.).

— Szállásfoglalás fizetővendég szobában az ország bármely részébe.

— Gyógyüdülés, szanatóriumi beutalás kettő-három, valamint négyhetes kezelésre a nemzetközileg is híres magyar gyógyfürdőkbe.

— Vezető nélküli személygépkocsik bérlése.

— Valuta- és devizaváltás.

— Részvétel egy- és több napos országjáró autóbuszos kirándulásokon (személyes jelentkezés alapján).

— Városnézések — fővárosunk legszebb műemlékeinek megtekintése, látogatás a középkori budai várban, az Országházban (személyes jelentkezés alapján).

— Népművészeti tárgyak árusítása.

— Tájékoztatás és információs anyagok megküldése, átnyújtása.

A MVSZ Utazási Iroda az egyénileg hozzáfordulók kéréseinek kielégítése mellett, csoportok programjainak összeállítását és lebonyolítását is végzi.

Kívánságra — csoportok részére —. transferekhez (Wien— Budapest, ill. Ferihegy—Belváros útvonalon) külön autóbuszt biztosítunk.

Kérjük honfitársainkat, hogy kérdéseikkel, rendeléseikkel már jóval útnakindulásuk előtt forduljanak levélben irodánkhoz, hogy a kért szolgáltatást biztosítani és arról a kedves Honfitársakat időben tájékoztatni tudjuk.

Címünk: Magyarok Világszövetsége Utazási és Tájékoztató Irodája 1905 Budapest, Benczúr u. 15.

*1.

TÁJÉKOZTATÓ

az 1974. évi magyarországi gyermeküdültetésről

Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1974. nyarán is — a Balaton mentén — üdülési lehetőséget biztosít a külföldön élő magyar szülők 7—14 éves korú gyermekei számára. Az üdülés ideje alatt, felhasználva az elmúlt évek tapasztalatait, lehetőség lesz arra, hogy a gyermekek pedagógusok irányításával gyarapíthassák magyar nyelvi, irodalmi, népzenei ismereteiket.

A gyermeküdültetés 1974, június 20-tól augusztus 28-ig tart — Fonyódligeten, Balatonlellén és Zamárdiban levő SZOT gyermeküdülőkben, kéthetes turnusokban.

A kéthetes

június 20—július 3-ig július 4—július 17-ig július 18—július 31-ig

augusztus 1—augusztus 14-ig augusztus 15—augusztus 28-ig

fiúk

Balatonié) le Balatonlelle Balatcnlelle és Zamárdi Fonyód liget Balatonlelle Fonyódliget Balatonlelle

turnusok időpontja lányok

Fonyódliget Fonj ódliget Fonyódliget

TÁJÉKOZTATÓ

A jelentkezést 1974. május 10-ig kell megküldeni az alábbi

címre: Anyanyelvi Konferencia Védnöksége, 1905 Budapest

Benczúr u. 15.

Egy fő részvételi díja 2 hétre: 70,— US dollár.

— A gyermekek több turnust is igénybe vehetnek. Két hétnél rövidebb időtartam igénybevétele esetén is, a teljes 2 hetes turnus 70,— US dolláros költségének befizetése szükséges.

— A részvételi díjat bankcsekken „MVSZ Utazási Iroda” megjelöléssel kell megküldeni 1974. június 1-ig.

Cím: 1905 Budapest, Benczúr u. 15.

Egyéb tudnivalók:

Elhelyezés, ellátás:

A gyeimekeket társalgóból és 12—16 személyes hálótermekből álló faházakban (modern panel épületekben) helyezik el. A gyermeküdülők közművesítettek: hideg-meleg folyóvízzel. villanyvilágítással. Étkezés: napi öt alkalommal. Az üdülőkben állandó orvosi felügyelet van. A gyermeküdülők közvetlenül a Balaton-parti telkeken épültek, így a gyermekek mások által nem használt, saját strandon fürödhetnek. Szórakozási lehetőségeik: kirándulások, sportpályák, játékok, társalgók, rendszeres filmvetítések és tv.

A külföldről érkező gyermekek az itthoniakkal kerülnek egy csoportba. A pedagógusok vezetésével naponta 3 órát a magyar nyelv, ének, játék tanulásával foglalkoznak. A gyermekeket az üdülőben díjmentesen ellátják a tanuláshoz szükséges tankönyvekkel és tanszerekkel.

Felszerelés:

A gyermekek számára a 2 hetes üdülésre aZ alábbi felszerelés ajánlatos:

Tisztálkodási eszközök (3 db törülköző, szappan, fogkefe, fogkrém, pohár), pizsama vagy hálóruha, 4 váltás fehérnemű esőkabát (anorák) tréningruha (vagy nadrág és pulóver), rövid nadrág, 2—3 ing (blúz), 2 pár cipő (szandál) tornacipő, 2 fürdőruha, fürdőköpeny, strandpapucs, nyári ruha, zseblámpa.

A felszerelési tárgyakról célszerű 3 példányban leltárt készíteni. Egy példány maradjon a szülőknél, egy példány a gyermeknél és egy példány kerüljön a csoportvezető tanárhoz. Egy gyermek részére 2 hétre 100—150,— Ft-nál több zsebpénzt nem tanácsolunk.

Orvosi vizsgálat:

A gyermek orvosi vizsgálata, az üdülés megkezdése előtt 1 hónappal szükséges. (Az orvosi vizsgálathoz szükséges „Egészségügyi lap”-ot a jelentkezés után megküldjük. Azt orvos által kitöltve a gyermek hozza magával, és a gyermeküdülő orvosának adja át.)

Utazás:

A gyermekcsoportok az üdülés első napján Budapestről különvonattal utaznak az üdülőhelyre. A jelentkezők erről 1974. június 1-ig értesítést kapnak. Azok a gyermekek, akiknek a jelentkezését elfogadták, szülők vagy rokonok kíséretében egyénileg is elutazhatnak az üdülőbe.

A befizetett, de rendkívüli események miatt igénybe nem vett üdülési költséget visszafizetjük, ha az üdülési turnus kezdete előtt 2 héttel a MVSZ Utazási Irodájánál (1905 Budapest, Benczúr u. 15.) írásban, vagy telefonon (225—405), vagy személyesen bejelentik. Késve történt lemondás esetén az útiköltséget és 3 napi ellátási díjat (15,— US dollár) levonunk. A turnus kezdetéig le nem mondott, vagy a teljes időtartamot igénybe nem vett üdülés esetén visszatérítésre nincs lehetőségünk.

Anyanyelvi Konferencia Védnöksége Budapest, 1873. október hó,

II.

SÁROSPATAKI NYÁRI KOLLÉGIUM

1974. július 17—augusztus 16.

A Rákócziak ősi városa és az Anyanyelvi Konferencia 1974. július 17—augusztus 16. között ismét nyári tanfolyamot szervez a külföldön élő, magyar származású 15—18 éves fiatalok részére, akik el akarják mélyíteni magyar nyelvi ismereteiket, és tájékozódni kívánnak a magyar művelődés kérdéseiben.

A tanfolyam programja:

I. Heti üt napon át délelőtt napi négy órában előadások, délutánonként sport- és kulturális foglalkozások.

A délelőtti programból három órát a magyar nyelv tanulásával, gyakorlásával töltenek a résztvevők nyelvi ismereteiknek megfelelő (kezdő, középfokú és haladó) csoportban, egy tanóra anyaga: a magyarságismeret. Ez az összetett „tantárgy” képet ad Magyarország földrajzáról, történelméről, a magyar irodalomról, népművészetről, műalkotásokról és zenéről. E sokirányú ismeretet a történelem fogja össze.

II. Hétvégi kirándulások (Hollóháza, Széphalom, Sátoraljaújhely, Tokaj, Debrecen, Hortobágy stb.).

III. Országjárás (augusztus 12-től 16-ig) (Miskolc, Aggtelek, Eger, Esztergom, Budapest).

Az I. pontban jelzett anyag módosulhat a résztvevők érdeklődési köre szerint. A tanítást kötetlen formában, szemléletesen, képekkel, zenével és filmmel illusztrálva szervezzük meg angol vagy magyar nyelven.

A tanfolyam helye: Erdélyi János Kollégium, 3950 Sárospatak, József Attila u. 9.

Jelentkezni lehet 1974. április 30-ig az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége címén: 1905 Budapest, Benczúr u. 15.

Részvételi díj: (tandíj, szállás, ellátás, kirándulás, országjárás, belépődíjak, útiköltség Budapestről Sárospatakra stb.) 180, — US dollár.

A részvételi díjat bankcsekken az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége címére kérjük, 1974. június 1-ig megküldeni.

Szeretettel várunk minden jelentkező fiatalt!

dr, Bárczi Géza sk. a Védnökség elnöke

dr. Üjszászi Kálmán sk. Tóth József sk.

helyi védnök helyi védnök

III.

PÁLYÁZATI PELHÍVÁS MAGYARORSZÁGI ÖSZTÖNDÍJAKRA!

Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1974-ben is meghirdet ösztöndíjakat olyan külföldi magyarok számára, akik a magyar nyelv oktatásával, a magyar kultúra terjesztésével foglalkoznak.

Az ösztöndíjnak a következő formái vannak:

a) Részvétel nyári egyetemeken;

b) Egyéves továbbképzés magyarországi intézményben (Tanárképző Főiskolán, a Népművelési Intézetben stb.);

c) Felsőfokú oktatási intézmény, Tudományegyetem, Tanárképző Főiskola, Tanítóképző Akadémia elvégzése.

Az ösztöndíjast magyarországi tartózkodásának idejére a Védnökség teljes ellátásban részesíti. A Magyarorszzágra történő utazás költségeit az ösztöndíjas fedezi.

Az ösztöndíjas személyi adatait (rövid önéletrajz az eddigi működési terület megjelölésével) tartalmazó pályázatot az ösztöndíj formájának megjelölésével legkésőbb 1974. április 30-ig kérjük beküldeni az Anyanyelvi Konferencia Védnökségéhez (1905 Budapest, Benczúr u. 15.).

Anyanyelvi Konferencia Védnöksége

11