Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-12-08 / 25. szám
1'étAxyrv -^KipesedAip&Litikönk néhány kh'déit A KÜLÖNB UTÓDOKÉRT „Életünket teljessé csak a család teheti, végtelenné pedig utódaink sora” — mondotta dr. Sárkány Jenő egyetemi tanár egy előadásában. A professzor orvosként a kissúlyú újszülöttek életben tartásán, kutatóként pedig — ha lehet a kettőt különválasztani — a magzatot érő ártalmak, a koraszülések megelőzésén fáradozik. Hosszú esztendők vizsgálódásai, emberi életek esetek, kórlapok, statisztikai kimutatások tanulmányozásával keresett magyarázatot arra, hogy az elmúlt tizenöt esztendőben miért csökkent az újszülöttek között az érett, jó életkilátású, és növekedett a sok gondot, szomorúságot okozó kis súlyú, éretlen magzatok aránya. Különösképp a 25 esztendősnél idősebb anyák és a harmadik, negyedik gyermeküket világra hozó asszonyok szültek 2500 grammnál könnyebb (jóval könnyebb) testileg, szellemileg károsodott csecsemőket. A professzor kutatásának az eredménye: jóval kevesebb ép, egészséges gyereket szülnek azok, akiknek előzőleg művi vetélésük volt, s ha a szülések abortuszokkal váltakoztak, akkor a magzatok felét minősíthették csupán érettnek. Nos. 25 esztendős koráig elég sok nő felelőtlenül, a következményekkel nem számolva szakította meg a terhességét, holott hosszabb ideje köztudott már, hogy a beavatkozás nem veszélytelen. Azok a szövődmények, amelyeket a nőknek okoz — a meddőség, az Idült megbetegedések — már régóta ismertek. Sőt. Sárkány professzor vizsgálatait és más orvosok az ő kutatásaival megegyező tapasztalatait is nyilvánosságra hozták. Nem cáfolata dr. Sárkány Jenő felfedezésének az, hogy örökletes és más betegségek, urbanizációs ártalmak, az anyának a terhességhez nem illő életmódja — a mértéktelen dohányzás és szeszfogyasztás — valamint lelki bántalmak is károsíthatják a magzatot, koraszülést okozhatnak. Nem cáfolat ez, hanem figyelmeztetés! Nem csupán az abortusz-rendelet szigorításával, hanem az eddiginél körültekintőbb terhesgondozással is védhetjük az anyák és az utódok egészségét. A kormány népesedéspolitikai határozata e két feladattal összefüggésében foglalkozik. /Uf éjzAÍqüídeleni Az abortusz-szigorítás célja nem az, hogy „demográfiai” hullámhegyet, születési rekordot érjünk el egyik évről a másikra. Világtapasztalat — a miénk is —, hogy a teljes abortusz-tilalomnak sincs tartós, népességet gyarapító hatása. A cél: az anyák egészségének védelme, hogy ép utódoknak örvendezhessenek. S évről évre több olyan nő lépjen szülőképes korba, akinek nem volt művi vetélése. Az abortuszt, nem elsősorban szigorítással, hanem a fogamzások megelőzésével akarjuk visszaszorítani. Amikor az abortusz-tilalmat feloldottuk, nem volt még elegendő fogamzásgátló, s a műveltségi szint, egészségügyi kultúra is alacsonyabb volt. Az idő tájt azt a védelmet nyújtottuk, hogy a beavatkozást csak kórházban végezhetik el. (Ezentúl sem lesz másként.) Számos asszony menekült meg így a haláltól, a súlyos fertőzésektől, a lelkiismeretlen angyal-csinálóktól. Azóta megteremtettük az abortuszok mellőzésének a feltételeit. Háromfajta kitűnő, hormonális hatáson alapuló szert, antibébi pirulát gyártunk és hasonló készítményeket importálunk. Ezekhez — mint a gyógyszerekhez — a társadalombiztosítás keretében lehet jutni — filléres áron. Forgalomban van az említetteken kívül a fogamzásgátlók sora; a választék tehát kielégítő. Ki-ki megtalálja az egészségi állapotának, kultúrájának megfelelőt. Az antibébi-pirulát nemcsak a nőgyógyász, hanem a körzeti orvos is felírhatja, akit kiképeztek arra, hogy milyen esetekben szükséges az előzetes kivizsgálás és melyek a készítmények ellen javallatai. Ilyenek — mint ismeretes —, minden gyógyszernek, még az aszpirinnek is vannak. Létrehoztuk a családvédelmi tanácsadók országos hálózatát. A rendelőkben a házasélettel kapcsolatos számos kérdésre választ adnak. Az új népesedéspolitikai rendelkezések értelmében kötelező a házasság előtti tanácskérés. Ha a jegyesekkel elbeszélget az orvos, megtudhatja, hogy nincs-e szükség valamilyen vizsgálatra, például, ha a családban örökletes betegség volt. Megkérdezi tőlük, hogy mikorra hány gyermeket terveznek, s ha körülményeik egyelőre nem engedik meg, miként előzzék meg a terhességet. A családvédelmi tanácsadókban konzultánsok segítségével kivizsgálják a gyermektelenség okait, s ha megtalálják a férj, vagy a feleség betegségének, meddőségének a gyógymódját, a végre óhajtott gyerek megérkezhet, Néhány tanácsadónak genetikai laboratórium is rendelkezésére áll. Egyesekben szexológust, másokban jogászt foglalkoztatnak. (Némely családi konfliktus jogi segítséget is megkíván.) Pszichológus a legtöbb rendelőben van. Egyik-másik családvédelmi tanácsadó valóságos kutatóoktató központtá vált. Tananyagot írtak például a családi életre nevelésről és előadógárdát szerveztek az iskolák számára. A népesedéspolitikai határozat a családi életre nevelést az iskolai tantervek részévé teszi. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem szexórákat tartunk, hanem biológiai és egészségtani előadásokat. Szexuáletikai ismeretekkel igyekszünk az ifjúságban az önmagáért és a párjáért érzett felelősséget növelni s a közösségi szellem erősítésével összhangban felkészítjük a családi életre. Mi üátkaiá a iziiyűútóiüM ? 1974. január 1-től is megszakítható bizonyos esetben a terhesség. Egyebek között egészségi okokból, s ha nem házas, vagy hat hónapja különél. Ha sem neki, sem férjének nincs saját tulajdonú lakása, vagy önálló bérlakása. Ha legalább három gyereke van, illetőleg kettő, de volt egy művi, vagy spontán vetélése, méhen kívüli terhessége, vagy elhalt magzata, halva született csecsemője. (A vetéléseken kívül említett szülészeti események is veszélyeztetik a magzat életképességét.) Abortuszt végeztethet el az is, aki a 35-ik életévét betöltötte. Utóbbit az indokolja, hogy az elmúlt tizenöt évben bizonyára volt néhány művi vetélése és ebben a korban a genetikai kutatások szerint is gyakoribb a sikertelen szülés. A szigorítástól elsősorban nagyobb felelősségérzet, meggondolás várható, az abortusz szigorításának feltétlenül nevelő hatása is lesz. JH.aiyzataé.de.Unt Föltehetnék azt a kérdést, hogyha a háromgyermekes családeszményt akarjuk meghonosítani, miért foglalkozunk ilyen körültekintően a terhesség megelőzésével. Azért, mert mi továbbra is a családokra bízzuk a döntést, csupán az érvényesítés e káros eszközét — az abortuszt — nem bocsátjuk korlátlanul a rendelkezésükre. Régi orvosi tapasztalat: az első terhességet ki kell hordani. Mert nemcsak egyes betegségek következtében, hanem a művi vetélések hatására is a második — hiába áhítoznak rá — már' nem következik be. S ha ma nyomós okok sorozatának látszik is, ami miatt a terhességet megszakítják, holnapra, amikor az anya megtudja: nem számíthat többé arra, hogy gyereke legyen, az egykor oly jelentékeny okok menten jelentéktelenné válnak. A terhesség megelőzésével az ilyen emberi targédiáknak is elejét vesszük. Mint utaltam rá. a népesedéspolitikai határozat előtérbe helyezi a terhesgondozást. A kötelező megjelenést a terhesgondozóban a nők már rég túlteljesítik. Most azt szeretnénk elérni, hogy a terhesség első jelére jelentkezzenek mér, bármilyen jól érzik magukat, így a veszélyeztetettséget idejében fel lehet ismerni. A Munka törvénykönyve szerint minden nőt áldott állapota félidejétől kezdve könnyebb munkára helyeznek. Akinek többször volt már művi, vagy spontán vetélése. különös kíméletre van szüksége. Nincs semmi akadálya annak, hogy az orvos, akár a terhesség első hónapjától kezdve táppénzes állományba helyezze. Másokat kórházba utal, hogy állandó orvosi felügyelet alatt legyen és felerősített állapotban lépjen a szülőszobába. Uzemegészségügyi kutatások is folynak, hogy az eddig eltiltott munkaterületeken kívül nincsenek mások is, amelyek a magzatot károsítják. Jóval nagyobb eredménnyel járna azonban, ha a terhesgondozás folyamatában sikerülne a fiatal anyákat az egészséges életmódra bírni. Az orvosok azt ajánlják, hogy az anyák az öthónapos fizetett szülési szabadságból egy hónapot gyermekük megérkezése előtt vegyenek igénybe. Minthogy a többség nem fogadja meg ezt a tanácsot, következő intézkedésként azt tervezzük, hogy egy hónappal növeljük a szülési szabadságot és kötelezővé tesszük a szülés előtti pihenést. Ennek az elgondolásnak az ismertetésével is jelezni szeretném, hogy a mostani népesedéspolitikai intézkedések egy hosszútávú program részei. Űjabbak követik majd őket anyagi erőnknek és a változó körülményeknek megfelelően. Kovács Judit ESTÉLYI PARÁDÉ &ite, tilt... KOSZTOLÁNYI DEZSŐ VERSE Kiirthy Hanna rajza Este, este árnyak ingnak és bezárjuk ajtóinkat, figyelünk a kósza neszre, egy vonatfütty messze-messze. Es a csend jő. Alszik a homályos éjbe künn a csengő. i díván elbújik félve, Szundit a kar osszák. Almos a poros kép. Alszanak a csengetyük. Alszanak már mindenütt. A játékot, a karikahajtók, a szegény tükör is hallgatag lóg. O, a néma csengetyük. Az óránk is félve üt. Alszik a cicánk s a vén szelindek, föl ne keltsük — csitt — e sok-sok alvót. Alszanak a régi rézkilincsek s alszanak a fáradt, barna ajtók. Rejtvény gyerekeknek JÁTÉK A NEVEKKEL írjátok be az ábra vízszintes soraiba az alább felsorolt neveket úgy, hogy a középső függőleges oszlopba kerülő betűk egy magyar író családi nevét adják megfejtésül. EDE, PÁL, CECIL, CSABA, GEBHARD, HERMINA. Megfejtés : tp?P«W Csipkekardigán Hozzávalók: i0 deka vastagabb müszálfonal, 3-as horgolótű, 6 behorgolt fagomb. MINTA 1. sor: a rövidpálcás alapsor után a fordulásnál S láncszemet l rövidpálcával a harmadik rövidpálcába öltünk, 4 láncszem után 3 kétráhajtásos pálcát a harmadik—ötödik pálcába horgolunk. 4 láncszem, 1 rövidpálca a harmadik pálcába öltve, majd elölről ismételünk. 3. sor: a háromtagú pálcacsoportra 5 rövidpálcát öltünk (szaporítás az első és utolsó pálcánál), 4 láncszem után elölről ismételünk. 3. sor: az előző sor négyláncszemes ívébe 7 kétráhajtásos, az öttagú rövidpálcák közül a középsőre pedig 1 egyráhajtásos pálcát hurkolunk. A rajz után készítsünk szabásmintát a méretünkre, s eszerint horgoljuk meg a darabokat. Ha elkészült, a darabokat enyhén átgőzöljük, összeállítjuk és hat sor rövidpálcával körülhorgoljuk a széleken. Ünnepi receptek. Közeledik a karácsony és a szilveszter. Budapesten a kirakakatok lassan ünnepi díszbe öltöznek. A divatházakban, szalonokban is „fő téma” a kis- és a nagyestélyi ruha. Amint már megírtuk, az őszitéli divatbemutatók között a legérdekesebb volt a Divattervező Vállalat „Európa divatja Budapesten” című nagy revüje. A revü lényege, hogy a tervezők legújabb modelljeikkel szemléltetően mutatták be azt, amit a világ nagyvárosaiban láttak. Ez az érdekes kép a divatbemutató fináléját mutatja, amikor is a manökenek nagyestélyiben vonultak ki a színpadra. A magyar tervezők átköltésében, hét ország divatjának stílusa mutatkozik e képen. A nagyestélyi ruhák egy-egy európai főváros nevét viselik, tessék nézni — bőiről jobbra — o modellek sorrendjében. MOSZKVA: fehér otomán nagyestélyi ruha, különlegesen szép kivágásán gazdagon gyöngyözve. Szovjet divattervezők stílusában tervezte: Balaton Regina. LONDON: gyöngy bortnival díszített, fekete jersey nagyestélyi ruha. Kiegészítője az áttetsző piros organza kulikabát, londoni elképzelés nyomán tervezte: Szénnyei Katalin. SZÓFIA; fekete gyönggyel hímzett, fehér otomán selyem nagyestélyi ruha. A kétoldalt felhasított szoknya alól kivillan a fekete plisszírozott alsószoknya. Bolgár stílusban tervezte: Bruckner Anna. KÖLN: „Egy férfi és sok nő”. Szürke bársony alkalmi öltöny, fiatal férfiaknak színes inggel, selyem csokornyakkendővel. A kölni, férfidivatszemlén szerzett tapasztalatok alapján tervezte: Brád András. RÓMA: fekete muszlin nagyestélyi, bő, lágyesésű szoknyával, a ruhához tervezett különleges divatékszerrel. Olasz tapasztalatcsere alapján tervezte: Rusai Magda. PÁRIZS: fehér muszlin empire vonalú nagyestélyi, puhán redőzött felsőrésszel. A lurex fonalból kötött kabátot strassz paszpólozás díszíti. A modellt párizsi tapasztalatai szerint Nádor Vera tervezte. PRÁGA: finom, egyszerű vonalú és elegáns kötött nagyestélyi ruha, „fényt szóró" fonalból. Hollós Edit divattervező prágai tanulmányútjának eredménye. (f. b.) Komlós Lili felv. KARÁCSONYI PULYKA. A megtisztított pulykát néhány napig hideg helyen tartjuk, Így húsa porhanyósabb lesz. Az aprólékból (nyak, lej. szárnyak, láb, zúza, szív) húslevest főzünk, 30 deka vegyes zöldséggel, 1 fej hagymával, 2—3 gerezd fokhagymával, 4—5 szem fekete borssal, 1 babérlevéllel s i cseresznyepaprikával ízesítve. Daragaluskával vagy cérnametélttel tálaljuk. Legfinomabb az egybesült pulyka. A legjobb pecsenyét a hízott pulykából készíthetjük. Kivül-belül lesózzuk, és egy órát állni hBgyjuk. A vastag ínakat harapófogóval kihúzzuk a combból, így az is egészen puhára sül. Előbb fedő alatt pároljuk 20 percig, kevés vízben, azután 10 deka forró zsírt ráöntünk, sütőbe tesszük, és gyakori locsolgatás mellett, többször megforgatva, pirosra sütjük. Sütési ideje 2—2'/i óra. Szeletelés előtt állni hagyjuk. A combokat két részre vágjuk, mellehúsát a csontról leszedve, hosszában vékonyra szeleteljük, s eredeti alakjához hasonlóan összeáUitva burgonyapürére vagy párolt rizsre rakjuk. Különféle módon készíthetjük még. A mellehúsát felszeletelve kiránthatjuk, vagy szalonnával tűzdelve egyben megsüthetjük és hidegen vagy melegen tálalhatjuk. Combjából és hátuljából kitűnő pörköltet készíthetünk. DIÖTORTA. Hozzávalók: 7 egész tojás, 15 deka cukor, 10 deka dió, 2 kanál liszt, 2 kanál morzsa. — A tojásfehérjéket habüstben vagy mély porcelán tálban felverjük, majd apránként hozzáadjuk a cukrot, amellyel tovább verjük, amíg fényes és kemény lesz. Ezután a tojás sárgákat egyenként hozzákeverjük, amivel szintén verjük még 4—5 percig. Végül lassan adagoljuk hozzá a lisztet — ezzel már nem verjük —, a morzsát és az őrölt diót. Bemelegítjük a sütőt, előkészítjük a tortaformát, nagyságának megfelelően vékony papírral béleljük. Ha lábasban sütjük, ugyanígy járunk el. 6—7 tojásból készült anyagot 3 literes lábosban sütünk. Egyenletes középhőmérsékletü tűznél kb. 30 percig sütjük. A sütő ajtaját 10 percig ne nyissuk ki, mert a torta könnyen összeesik. (Nagyobb adag masszát 40—50 percig sütünk.) Próbatüvel megszúrjuk a közepét, s ha a tű teljesen száraz, a torta készen van. Ha még nem kész és a teteje erősen barnul, akkor fehér papírral beborítjuk, és a tüzet kisebbre vesszük. Ha kivettük a sütőből, szikkadni hagyjuk, azután az oldalát éles, vékony késsel körülvágjuk, gyengén lisztezett deszkára bontjuk, a papírt lehúzzuk róla, majd kihűlés után vágjuk fel és töltjük. Töltelék: 20 deka cukor, 1 deci tej, 10 deka dió, 1 kanál liszt, vanília vagy citromhéj, 15 deka vaj, 1—2 kanál rum. — A cukrot a tejjel íelfőzzük, hozzáadjuk a darált diót, amiben egy kanál lisztet elkeverünk. Pár percig főzzük, vaníliával, citromhéjjal ízesítjük és félig kihűtjük. Hozzáadjuk a vajat, amivel Jó habosra kavarjuk, 1—2 kanál rummal ízesítjük még. Külsejét fehér mázzal vonjuk be és diógerezdekkel díszítjük. BORLIKÖR. Hozzávalók: 1 liter vörösbor, Vj liter rum, 1 rúd vanília, 40 deka porcukor. — Az anyagot összekeverjük, a vaníliát kettéhasítva tesszük bele, 2 literes üvegbe öntjük és fogyasztható. Ha gyorsabb fogyasztásra kell, akkor a cukrot 2 deci meleg borban előbb feloldjuk.
