Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-11-24 / 24. szám
AJÁNDÉKOZÁSI TANÁCSADÓ JitAjOrv-QttAoris Oiődiuíi-itítLe J&d*éCr/ r Ujj IJ ^ ll f il? I] U13 H AI i-§> «I f} l s|)= t I j «i^nufiijTnixr^iijy Itthon és külföldön javában folyik a hagyományos fejtörés, a világméretű töprengés, kinek mit vásároljunk karácsonyra, milyen meglepetéssel szerezzünk örömet? Íme, néhány jó tanács, javaslat, a különböző érdeklődésű hozzátartozók, rokonok, barátok megörvendeztetésére. Kezdjük mindjárt a legszebb ajándékkal, a könyvvel. A legegyszerűbb, ha honfitársaink lakóhelyükön felkeresik a magyar könyveket is árusító üzleteket. Bizonyára megtalálják a 150 éve született Madách Imre kézírásával és Arany János javításaival Az ember tragédiája kéziratának fakszimile kiadását, vagy Genthon István művét, a Magyarország művészeti emlékeiről szóló 464 oldalas, 352 fotóval illusztrált kötetet, továbbá a Szülőföldünk Budapest kötetet, amely fővárosunk festői környezetét, múltját, technikai fejlettségét, társadalmi-politikai életének alakulását ismerteti. Szép ajándék az 1200 oldalas Budapest lexikon, továbbá a XVIII. században kezdődött őshaza kutatók — Reguly Antal, Hunfalvy Pál, Vámbéry Ármin, Sebestyén Gyula, Gombocz Zoltán — tudományos hitelességű dokumentumgyűjteménye (A finnugor őshaza nyomában), Vas Zoltán, Kossuth Lajos élete című trilógiája, Ránfci György: A második világháború története című, 600 oldalas, kevéssé ismert képanyaggal illusztrált kézikönyve. A külföldön is vásárolható könyvek sokaságából megemlítjük még Dersi Tamás és Szántó Tibor: A magyar sajtó képeskönyve című művet, könyvnyomtatásunk megszületésének 500, évfordulójára készült, mintegy 250 fotóval. Színes és fekete képekkel, sok rajzzal illusztrált Martin György: A magyar nép tánca című könyve, amelyben tánckultúránk szép régi táncait ismerteti. ízelítőül talán ennyi is elég. Vagy ajándékozzunk egymásnak hanglemezeket, szép magyar karácsonyi dalokat, magyarnóta és operettlemezeket, régi slágereket, megrendelhetők a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalattól (H—1389 Budapest, P. O. B. 149.) vagy helyi képviselőinél — akárcsak a könyvek. Hogy az itthon élő hozzátartozók levélbeli faggatózására: „Mit küldjünk nektek Magyarországról az ünnepekre, minek örülnétek?”-re tanácsunk a következő; kérjenek szép népművészeti, háziipari lakásdíszeket, szőttes és hímzett térítőt, futót, szettet, hímzett zsúr- és étkészlet garnitúrát, békéscsabai faliszőnyeget, díszpárnát, kalocsai hímzett térítőt, faragott díszdobozt, dohányzógarnitúrát, bütyköst, debreceni és hódmezővásárhelyi szürrátétes fényképalbumot, leporellót, bársonyra, bőrre hímzett szegedi fapapucsot, cserépedényt, Miska kancsót, csalikancsót, különböző népviseleti blúzokat, leánykaruhákat, kötényeket, s akár még kulacsot meg faragásos furulyát is. S hogy mivel viszonozzák? Pár szál vágott vagy cserepes virággal. A nagy nemzetközi virágszervezet, az Interflora Fleurop magyarországi helytartóinak, ugyancsak nagy gyakorlatuk van ebben. A külföldi ajándékozó, lakóhelyén, bármely Interflora tagsággal rendelkező virágüzletben kiválasztja a nemzetközi katalógusból, hogy melyik budapesti, vagy vidéki virágüzlet kösse csokorba a szegfűt, a gerberát, díszítse a cserepest, az azaleát, a poensetiát vagy állítsa össze tobozzal, gyertyával a szép karácsonyi ajándékot. A megadott pontos címre, a mellékelt névjeggyel, üdvözlőkártyával itthon kikézbesítik. Végezetül, de nem utolsósorban, még egy javaslat: akár itthon élő hozzátartozó, barát, akár külföldi meglephető magyarországi, téli vagy nyári gyógyüdüléssel, és befizethető gyermeküdültetés is. A Magyarok Világszövetsége Utazási Irodája felvilágosítást, tanácsot gyorsan, szívesen ad. — h — (Lévai András felv.) Tokaj nemrég ünnepelte 900 éves fennállását, s nagyszabású szüreti bálján a hegyaljai régi népi táncokat is felújították. A Tokaj szomszédságában fekvő Erdőbénye ugyancsak híres a jó boráról és a régi hagyományos bodnár-táncáról. Hat legénytáncos táncolja és cigányzenekar játssza a dallamokat. Tágas hely kell a tánchoz, mert öt táncos kezében nemzeti színűre befestett hordóabroncs van. Fejükön prémes mestersapka, vállukon keresztben átkötött és a csípőnél csokorra kötött széles nemzeti szalag. Sorban áll az öt táncos; jobb kezükben tartják az abroncsot. a föld felé fordítva. Az első dallam ütemére lábujjhegyen elindulnak körben, futólépésben, apró szökellésekkel, egyszer aztán a középen álló vezető dobbant egyet, és akkor visszafelé futnak ugyanígy, többször is váltva az irányt, háromszoros körbefutás után a kört szűkebbre veszik, abroncsaikat középen összeütögetik. Az abroncs nincsen összeforrasztva, tehát egyik végét mindegyik táncos a mellette állónak adja, másik végét ömaga fogja. Ilyenképpen az egymásba fonódott abroncsokat felfelé tartják és háromszor körbe futnak a zenére. Ezután lefelé tartják az abroncsokat a földig, és átugrálják sorban tánc közben, zenére. Ezt a figurát is háromszor járják el. Két táncos kaput formál az abroncsából és átbújnak alatta a többiek, miközben a kaput tartók is tipegnek a zenére. lábujjhegyen. Ezt is ismétlik legalább háromszor, míg a vezető dobbantással nem jelzi a következő figurát. Aztán befelé fordulnak a táncosok, miáltal az abroncsok egymásba fonódnak. Ekkor ütemesen fűrészelő mozgást végeznek velük. Közben háromszor körbejárnak. Végül olyan magasra emelik az abroncsokat, amilyen magasra csak tudják. A vezető kezében kengyel alakú vas van, és ezt forgatni kezdi. Amikor felemeli és a magasban forgatja, akkor a táncosok leengedik az abroncsokat a földig, ezt is háromszor ismétlik. A táncosok a földre teszik az összefonódott abroncsaikat. Kissé tágabb körben körbe futnak, miközben a vezető óvatosan lépeget az abroncsok között, a táncosokkal ellenkező irányban halad a körben. A vezető dobbantására ezt is ismétlik háromszor. Ez a körben haladás szerintük utánzása a hordó abroncsba szorításának. A vezető teli borospoharat helyez a kengyelre és a zene ütemére forgatni kezdi a levegőben, nyolcasokat ír le, de a borospohár nem esik le! Ez a legbravúrosabb része a táncjátéknak. A többiek kissé tágabb körben, csípőre tett kézzel bokáznak, nézik a mutatványt. És éneklik: Hej, nem ér az a legény, hej, nem ér ez a legény három piros vadalmát! Hej, nem ér az a legény, hej, nem ér ez a legény három piros vadalmát! A vezető abbahagyja a pohárforgatást, és kiisssza a bort, vagy egy arra érdemes embernek kínálta fel. (Közben társai a vállukra emelik.) Ekkor éneklik a táncosok: Űr iszik, úr, teli pohárból! Bort iszik, bort, teli pohárból! Ezután a táncosok felemelik az abroncsokat és örömükben a zene friss ütemére összevereqetik a fejük felett és lábuijhegyen lépegetve elhagyják a színteret s éneklik: Hej, megér ez a legény stb A bodnár-tánc Európaszerte elterjedt, több évszázados múltú mestertánc; m.aoyarorszáai változata csakis Tokai vidékén ismert. Münchenben a városháza híres bábtáncosai is ezt a régi mestertáncot táncolják délelőtt 11 órakor a városnéző közönsón nany örömére Érdekes a dállami nnintváltása. amely e réai magyar népzenével egyezik. V.I. BUNDADIVAT 1974 A divat a romantikus, bővülő szabásvonalat követi, de a bundák, a szőrmekabátok tervezői inkább a sportos megoldásokra törekednek. A Pannónia Szőrmegyár kollekciójának bemutatóján elsősorban a magyar különlegesség, a hírneves panofix bunda keltett érdeklődést, különösen a kedvelt, filmnyomott ocelot, tigris, bachia-macska mintázatú modellek, a szürke és a barna sokféle árnyalatában készülő nutria panofix és lakodafix kabátok. A sportos jelleget a bőrdíszítések adják, az oldalnyílásba és a hátul beállított bőrkombinációk, bőrkézelők, bőrszegőzések és a szinte elmaradhatatlan bőröv. A pantalló divat követelményének megfelelően jelentős szerepet kap a rövid szőrmekabát, a fiatalos spencertől kezdve a hétnyolcados szőrme kulikabátig. Tetszettek az ötletesen, hosszában és keresztben csíkos, karcsúsított vonalú, pézsma, nutria, hörcsög kabátok, a klasszikus vonalú, elegáns, ezüstszürke perzsakabát és a szőrmedivat örök sztárja: a fekete perzsakabát. Ezúttal ezüstszürke nercgallérral díszítették. A Pannónia Szőrmegyár külföldi kereskedelmi partnereinek igényét figyelembe véve, főként exportra tervezi modelljeit, amelyek keresett árucikkek a nyugat-európai és tengeren túli országok szőrmepiacain. Képeinken az 1974-es kollekció három jellegzetes modelljét mutatjuk be. Az első képen szerepel a divatos szőrme kulikabát, filmnyomott ocelot mintás panofixből, fekete pézsmahas gallérral. Az ujját bőrkézelő díszíti, és bőrből készült a legombolható dragon is. A második képen keresztben és hosszában csíkos, zsemleszínű viesel bundát mutatunk, kétsoros gombolással, aranyróka gallérral és kucsmával. A harmadik képen: a sötétkék irhabunda gallérját és alját hófehér rókabárányorém díszíti. Komlós Lili felvételei P. J. Kílrthy Hanna rajza Csaliul t£(iQ.d WEÖRES SÁNDOR VERSE Már üti — üti már a torony a hajnalban! Az időt bemeszeli a korai kikeriki, lendül a vad dallam. Ktscsacsí, kiabál], örülök a hangodnak! Ha leföz ez a kusza kikeleti kikeriki, vége a rangodnak. REJTVÉNY - GYERMEKEKNEK Olvassátok össze az ábra minden harmadik betűjét, és egy közmondást kaptok eredményül •jai Wííubjb ‘íax «?■> -on |M : saif 3jSai\I SPORTPUIŐVER Hozzávalók középméretre: 55 deka világoskék, 5 deka fehér és 5 deka fekete vastagabb fonal. 4-es és 5-ös kötőtűk. A színén sima, a visszáján fordított szemekkel dolgozunk, a pulóver alján és a vállrésznél norvégkötéssel készítjük, a kép szerint. A passzét a vékonyabb, azon túl a vastagabb tűvel kötjük. A felső norvégminta után ismét passzé következik, ez lesz a nyaka. A norvégmintánál az éppen nem használt fonalat a munkadarab viszszáján vezetjük. Szabásmintát készítünk a rajz szerint, s ennek alapján kötjük a darabokat, majd enyhén átgőzöljük, és összeállítjuk. sAléptajzi ínyesmeslerséq Ezen a címen jelent meg Erdei Ferenc tudós-író posztumusz kötete, amely a szabad természet iránt kelti jel a vágyat még a legmegrögzöttebb városlakóban is. Megtanulhatjuk a műből a pásztorok és halászok ősi művészetét: a parázson sült, bográcsban jött ételek készítési módját. Idézünk: A bogrács című fejezetből: „A paprikás lényege az, hogy a tűzön olvasztott zsírban hagymát jonnyasztanak, ebbe teszik — a tűzről levéve — a paprikát, s azután teszik rá a húst, azt ósszekeverlk, és kevés víz hozzáadásával főzik, ameddig szükséges. Így készül a „paprikás", akár csirke-, borjú, marha-. juh-, bárány- vagy disznópaprikásról van szó. Ez a jeles magyar étel, aminek vékony zsír úszik a lévén, de maga a lé sűrű, ízes és tarhonyával, galuskával vagv burgonyával fogyasztva tökéletes asztali öröme1 szerez. (Tejfölt csak a paprikás csirkére szokás tenni, de ez nem változtat a lényegen.) A pörkölt egészen más valami. (Így főzték régen a pásztorok a napon megszáritott ..húskonzervüket". (Ennek a lényege, hogy a feldarabolt húst — akár marha, akár iuh. sertés vagy baromfi — azon meztelenül, zsir és víz nélkül teszik a bográcsba (és a szükséges kavarás-forgatás mellett), a tűzön pörkölik, fohnyasztják a maga levében. A szabály az, hogy ilyenkor sem zsírt, sem vizet, sem sót, sem bármiféle fűszert nem tesznek hozzá, mert ez esetben az a lényeg, hogy a hús a maga levében-izében forogjon, s adja ki azt, ami benne van, s legyen igazán marha-, birka- stb. ízű. A gyakorlatban rendszerint kell tenni annyi engedményt, hogy egy-eqy kis vizet adnak hozzá, nehogy odasüljön. különösen, ha kevés húsból készül a pörkölt. (Mert bár pörköltnek nevezzük ezt az ételt, nem engedhető meg, hogy akár egyetlen darab húsnak csak a széle is „odapörkölödjön”.) Külön készítik ei kevés zsíron a fonnyasztott hagymát, azt megpaprikázzák, majd a hús pőrkölődése közben teszik hozzá a húshoz. Van, aki korábban, van. aki később, a lényeg az, hogy legyen Ideje a húsnak a „saját levében forogni”, hogy saját ízét töményen kiadja. Ezután jiagyon kevés vizet lehet önteni hozzá, csak annyit, hogy a felszíni húsdarabok között éppen megcsillanjon a lé. Eddig a mértékig fővés közben is szükség szerint pótolható a lé. „ , Az így készült pörköltnek rövid, sűrű, martásszeru leve van, ami olyan kevés és olyan töményen képviseli az illető állatot, hogy a puszta kenyéren kívül nem is való hozzá semmi melléklet, legföljebb valami savanyúság. Tudni kell azonban, hogy a pörköltfőzés a „legnehezebb sport”, a legtöbb érzék és önfegyelem kell hozzá, és ennél a legkónynyebb hibát véteni. .. % Ami se nem paprikás, se nem pörkölt, annak nincs is közös■ neve, de van közös lényege, s ez valami egészen más, mint a paprikás és a pörkölt. Az ilyen főzési technológia szabályai a következők. A feldarabolt húst zsír nélkül a kellő mennyiségű apróra vágott hagymával es vízzel egvilit hidegen beleteszik a bográcsba, és a tűz fölé akasztva 2rős tűzön főzik. A sót és a paprikát forrás közben teszik hozzá, a pavrlkát azonban úgy, hogy főzés közben csak a szükségesnek egy részét, a többit a főzés befejezése előtt, hogy minél élénkebb piros maradjon. Az így főzött se nem paprikás, Se nem pörkölt lehet hosszú levü, és rövid levű. Hosszú levű a halászlé és a gulyás, rövid levú a juhászos birka és a toros dlsziió. Az elnevezésekből látható, hogy olyan főzési mód ez, ami maximálisan leegyszerűsített eljárás: mindent egyszerre belelesznek a bográcsba, s azután „fő magától”, csupán rá kell nézni olykor, a tüzet táplálni és sót-paprikát beletenni (a só előre Is beletehető). így főz a juhász, a gulyás, a halász és a disznóöléskor a böllér; mert nem ér rá hosszasabban pepecselni a főzéssel
