Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)

1973-11-24 / 24. szám

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke november 11-én a NiRérlat Szövetségi Köztársaság, a Ghánái Köztársa­ság, a Sierra Leone Köztársaság és a Tunéziai Köztársaság vezetőinek meglüvására elutazott az afrikai orszá­gokba. Képünk a Ferihegyi repülőtéren készült, ahol Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke bú­csúztatja losonczi Pált. Mögöttük Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára (MTI felv.) K o ttá t M AH#* A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Huszár Ist­vánt megválasztotta a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sévé. Huszár István előzőleg az Országos Tervhivatal el­nökének első helyettese volt. >)c 62 millió forintos költség­gel átépítették a balatonfü­redi pályaudvart. A híres fürdőhely most minden ké­nyelemmel berendezett öt­szintes toronyépülettel fogad­ja a vendégeket. * Egy felejthetetlen színész­re, Rajnai Gáborra emléke­zett a Televízió színészmú­zeuma. Régi filmjeiből vetí­tettek részleteket és egykori partnerei közül Lázár Mária, Makay Margit és Székely István idézte fel alakját. * A koppenhágai Nemzeti Múzeum kiadásában 500 ol­dalas ünnepi kötet jelent meg Gunda Béla debreceni néprajzprofesszor tiszteleté­re. A kötetet egy edinburghi, egy koppenhágai egy pozso­nyi professzor szerkesztette. * A Vidám Színpad társulata a bécsi magyar egyesületek meghívására november 10-én Bécsben a Collegium Hunga­­ricumban mutatta be „Pesti kabaré” című műsorát. * A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zenekara hathetes amerikai vendég­­kőrútján 34 hangversenyt ad. Az együttest Lehel György és Oberfrank Géza vezényli. * Budapesten ülésezett a Nemzetközi Drámaírói Ta­nács, Luiz Francisco Rebello portugál drámaíró, a tanács elnöke vezetésével. A Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége megtar­totta negyedik kongresszusát. A nyugalomba vonult dr. Wild Frigyes helyett néger Antal lett a főtitkár, a szövetség elnöke pe­dig ismét dr. Krauth János. A Sárospataki Öregdiákok Ba­ráti Társasága 1914. június 28- lól július 1-ig négynapos álta­lános öregdiák találkozót rendez. A külföldön élők jelentkezését március 31-ig várja a rendező­ség. Részletes tájékoztatást ad dr. Sós Istvánná tanár, címe Sáros­patak, Rákóczi Gimnázium. * Az első aszúbort a szájhagyo­mány szerint több mint 450 év­vel ezelőtt Sepsi Laczkó Máté prédikátor, a Lórántffyak sátor­aljaújhelyi, úgynevezett Orémusz szőlőjében készítette. A tokaj­­hegyaljai rekonstrukciós bizott­ság javaslatára emlékművet ál­lítanak a nevezetes szőlőben az esemény megörökítésére. ij; „öt festő a modern magyar képzőművészet előfutárai” cím­mel nyílt meg a kolozsvári mű­vészeti múzeumban Mednyánsz­­ky László, Koszta József, Egry József, Nagy István és Vaszary János képeinek kiállítása. * Első együttműködési megálla­podását kötötte meg a nemrég alakult Novex Találmányfejlesz­tő és Értékesítő Külkereskedel­mi Rt. a francia Anvar Válla­lattal. A két évre szóló szerző­dés értelmében a jövőben kicse­rélik a kutatási eredményekről adott információkat, közösen vé­geznek piackutatást, s tapaszta­latcserét tartanak a munkaszer­vezési módszerekről és találmá­nyokról. * 92. születésnapját ünnepelte Falu Tamás. Az idős költő visz­­szavonultan él ócsai házában s ma is alkot. Zágon István is megörvendezteti írásával olvasó­­közönségét, noha a most 80. életévét betöltő újságíró és szín­padi szerző évtizedekkel ezelőtt visszatért régi hivatásához, a mérnöki munkához. * öt évre szóló magyar— svájci gazdasági megállapo­dást írtak alá Budapesten. Az aláírás után dr. Raymond Probst, a svájci gazdasági minisztérium tárgyaló nagy­követe elmondta, hogy a két ország áruforgalma az idén eléri a 100 millió dollárt. Mód van a többi közt arra — jelentette ki —, hogy a magyar ipar bekapcsolódjék a svájci óraipar munkájába, és lehetőség nyílik kooperá­cióra a vegyiparban, az élel­miszeriparban és más ágaza­tokban is. Károlyi Mihály özvegyéről, Andrássy Katinkáról készí­tett egyórás portréfilmet a Magyar Televízió. Beszélge­tőpartnere Kovács András filmrendező volt. * Magyar hét nyílt Linzben, a Neue Galerie-ban novem­ber elején. Hazánk bécsi nagykövete, dr. Nagy Lajos beszéde után Erwin Wenzl, Felső-Ausztria néppárti tar­tományi főnöke és Franz Hil­­linger, Linz polgármestere üdvözölte a hazánk gazdasá­gi és kulturális életét bemu­tató rendezvénysorozatot. * A világtakarékossági nap­ra virradó éjszakán szüle­tett csecsemőknek kétezer fo­rintos takarékbetét-könyvet ajándékozott az Országos Ta­karékpénztár. * Szabó Pál irodalmi mun­kásságát méltatták szülőfalu­jában, Biharugrán, halálának második évfordulóján a pá­lyatársai. Sírját megkoszo­rúzták és emléktáblát leplez­tek le szülőháza falán. Ezredik adásához érkezett a Magyar Rádió Édes anya­nyelvűnk című műsora. Lő­­rincze Lajos professzor öt­perces tanácsait először 1952. október 16-án közvetítették és 1973. október 16-án volt az ezredik nyelvészeti „kü­lönkiadás.” * A reklámszakemberek fel­mérést végeztek, vajon me­lyik a reklám legkedveltebb formája Magyarországon. Az újsághirdetés nyert: 100 vál­lalat közül 98 veszi igénybe. A legkevesebb szavazatot a közterületi reklámozás érte el. * Nagy veszteség érte a ma­gyar zenei életet: 48 éves ko­rában, rövid szenvedés után elhunyt Réti József érdemes művész, az Operaház magán­énekese, a Zeneművészeti fő­iskola docense. Szép lírai te­norját, opera- és oratórium­énekesi sikereit a nemzetközi zenevilág is számon tartotta. A MAGA PÁRBESZÉD FOLYTATÁSA A népek olyan békét akarnak, amely meg­bízható és végérvényes, olyan békét, amely legyőzi a hidegháború tehetetlenségi erejét és minden területen kiszélesíti a párbeszédet. A békemozgalom negyedszázada az emberiséget közelebb segítette ehhez a célhoz, s olyan hely­zetet teremtett, amelyben már a kormányok is a békés egymás mellett élés alapján rendezik át az államközi kapcsolatokat. A békemozga­lom történelmi feladata éppen az, hogy e poli­tikát a kormányok következetesen végrehajt­sák. Csaknem egy hónapja immár, hogy véget ért minden idők legnagyobbszabású békemeg­mozdulása, a béke erőinek moszkvai világ­­kongresszusa. Az egy hónap eseményei igazol­ták a kongresszuson elhangzott megállapításo­kat, azt többi között, hogy csakis a tömegek szüntelen aktivitása, új és új mozgalmak el­indítása, a nemzetközi közvélemény mozgósítá­sa biztosíthatja az elért eredményeket. A béke új dimenziókat is jelent. Olyan di­menziót mindenekelőtt, amelyben a valóság­nak megfelelően érvényesülnek a méretek és arányok. Amelyben a kérdések megkapják a helyes sorrendet fontosságuktól, érzékenysé­güktől, sürgősségüktől függően. Nemcsak a résztvevők, de úgy vélem, az egész világközvélemény számára nagy eligazo­­dási iskola volt a kongresszus, hiszen az immár hazaérkezett delegátusok megkezdték a ta­pasztalatok népszerűsítését s a közösen elfo­gadott akciók lefordítását a helyi nyelvekre és viszonyokra. Ismétlem, a háború elhárításának és a világot átfogó, új békeszervezet felépíté­sének vágyában teljes volt az egység. Máskép­pen jelentkeztek azonban a feladatok attól függően, hogy a delegátusok honnan, milyen szemszögből tekintették a kérdéseket. A világ kétségtelenül egy és oszthatatlan, de a világ képe bizonyos értelemben más, ha Latin-Ame­­rikából, ha Afrikából, ha Európából vagy Dél­­kelet-Ázsiából nézzük, és ismét más Moszk­vából vagy Washingtonból. A világkongresszuson a földgömbnek végül is kialakult a „gömbformája”. Olyan értelem­ben is, hogy a földet nemcsak a béke megőrzé­se tekintetében kell egységként felfogni, ha­nem a még fennálló igazságtalanságok, nyo­morúságok, erőszakosságok, jogtiprások ha­sonlóképpen egységes szemléletet követelnek. A béke új dimenziója az egyetemesség. Száz­negyvenhárom ország és százhúsz nemzetközi szervezet küldötteinek nézetei kaptak hangot a plénumon és a bizottsági üléstermekben. Azo­nos és ellentétes vélemények, más-más alap­ról kiinduló értékelések, vélt vagy valóságos ellentmondások. A nézetek közeledésének fo­lyamatát nagyban elősegítette Leonyid Brezs­­nyev átfogó külpolitikai elemzése, amely fog­lalkozott a kor minden kérdésével. A felszó­lalók szinte kivétel nélkül kapcsolódtak az SZKP főtitkárának megállapításaihoz, ameri­kaiak, nyugat-európaiak, harmadik világ­beli küldöttek általában és egészében elfogad­ták a helyzetértékelést. A béke dimenzióhoz tartozik a jövő. Nem akarok túl nagy szavakat használni, de a moszkvai kongresszus már a jövőt, ezt a megváltozott világot tükrözte, mintha Wells időgépén előre ugrottunk volna legalább egy évtizedet. Az emberiség képviseltette magát a ma gondjaival, ellentéteivel, de ugyanakkor a holnap reménységével. Egymás mellett ültek itt szovjet és amerikai delegátusok, tőkések és munkások, katolikusok és buddhisták, arabok és izraeliek, feketék és fehérek, szélsőséges „baloldaliak”, és akik régóta ellenfelei a szo­cializmus eszmerendszerének és azzal talán ma sem rokonszenveznek és mind-mind a legtel­jesebb szabadsággal fejtették ki véleményüket, elmondták aggályaikat, kételyeiket éppúgy, mint utópista nézeteiket a világkormányról, va­lamint reális elképzeléseiket a hatalmi erővi­szonyokról és a világ stratégiai helyzetéről. Az emberiség teljes színképe tükröződött a Kongresszusi Palotában. Meglepően széles volt az amerikai, az angol, a francia, a nyugat­német és az indiai képviselet. Az ENSZ hiva­talosan is delegáltatta magát s csak a közel­­keleti válság akadályozta meg a világszervezet főtitkárát abban, hogy személyesen is részt vegyen a nagy találkozón. Magától értetődő, hogy 1100 nemzeti és 120 nemzetközi szervezet küldöttei a nézetek teljes változatosságát képviselték. Első ízben jelen­tek meg olyan világot átfogó szervezetek dele­gátusai, mint a Háborús Veteránok Nemzet­közi Szövetsége, az ENSZ Társaságok Világ­­szövetsége vagy a világ federalistáinak szerve­zete, amelyek természetesen a végrehajtó bi­zottságok által megfogalmazott álláspontot vallották. A tizennégy bizottságban mégis si­került kialakítani a konszenzust, az egyetér­tést, ami két dolgot jelentett. Egyrészt a leg­főbb célokban és tennivalókban egészséges kompromisszumot, másrészt mindannak téte­les felsorolását, amiben egyes küldöttségek különvéleményt hangoztattak. A konstruktív párbeszéd hét napja forduló­pontot jelentett a népeknek a béke védelméért folytatott negyedszázados küzdelmében. tA nemzetközi helyzet kiéleződése a közel-keleti válság miatt mintegy próbaköve is volt annak, mennyire őszinte az együttműködés óhaja és mennyire szilárd a Moszkvában kialakított közös alap. A történtek az összefogás szándé­kát és akaratát erősítették. A felelősség tuda­ta és a közös cselekvés szükségessége hatotta át a felszólalásokat és előmozdította az egyet­értés kialakítását. Jegyzeteim között lapozgatva felidézem a nem egyszer hajnalig tartó hosszú viták során elhangzott állásfoglalásokat: az egyik — emlé­kezetes — meghatározás így szólt: a békés egymás mellett élés azt jelenti, hogy olyan irányban indulunk el, ami biztosíthatja az élet és az alkotás győzelmét az őrültségek felett, a remény és a megértés győzelmét az éhínség és a betegségek felett, a becsületesség és az igazság győzelmét a képmutatás, a csalárdság és a hazugság felett. Pethő Tibor Az 1946-ban, Chicagóban elhunyt Moholy-Nagy László, a modern mű­vészet egyik első teoretikusa és vi­lágszerte elismert gyakorló mestere „Az anyagtól az építészetig” című kötetét jelentette meg a Corvina kiadó Mándy Stefánia fordításában. A több mint 250 oldalas, sok fény­képpel illusztrált mű az első, 1929-es, német nyelvű kiadás alapján ké­szült A XX. század nagy magyar könyv­művészének, Tevan Andornak a könyv évezredes történetéről írott művét újból megjelentette a Gon­dolat kiadó. Gazdag anyagával, szí­nes képeivel, kitűnő összefoglalást ad a könyv egyetemes történetéről és öt évszázad hazai útjáról TI A AN ANDOR A KÖNYV ÉVEZREDES ÚTJA AZ ENSZ ÖSZTÖNDÍJASAKÉNT - DÁNIÁBAN A kötet borítólapja Könyv a lakásépítési tapasztalatokról A Magyarországra látogató külföldi turistát lenyűgözi az országszerte tapasztalt kép: a la­kásépítkezés. A 15 éves lakásépítési program­nak megvalósítása, a lakáskérdés megoldása csakis az egész társadalom összefogásával, az állami, tanácsi, vállalati és lakossági erőfor­rások együttes felhasználásával lehetséges. Az utóbbi években elkészült lakások mintegy két­harmada magánlakásépítés keretében épült fel, s ezt az építkezési formát az állam egyre fokozottabban támogatja előnyös kölcsönök­kel. Az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­riumban külön bizottság foglalkozik a kor­szerű lakásépítési formák kialakításával, terv­­pályázatok kiírásával, a külföldi jó tapasztala­tok népszerűsítésével. Gádorosi Ferenc építészmérnök, az ÉVM munkatársa, mint e bizottság vezetője először a Német Demokratikus Köztársaságba utazott, ahol megismerkedett a lakásfejlesztési tervek­kel és az utóbbi negyedszázadban elért ered­ményekkel. Utazásáról tanulmányt írt a Vá­rosgazdasági Tájékoztatóba. Beszámol az NDK-beli típustervezés gyakorlatáról, a la­kásépítés iparosításáról, a lakásberuházások rendszeréről. Ezután hosszabb tanulmányútra, távolabbi országba látogatott el. Az ENSZ ösztöndíjasa­ként 1971-ben fél évet töltött Dániában, ahol tanulmányozhatta a családiház építést, illetve a korszerű kertes beépítéseket. Nemrég napvilágot látott 250 saját fénykép­­felvétellel és tervrajzzal illusztrált „Lakás­építés Dániában” című munkája azt bizonyít­ja, hogy a hathónapos tanulmányút hasznos volt. Az Építésügyi Tájékoztató Központ gon­dozásában megjelent, szépen tipografizált kö­tetből megismerjük Dániát és fővárosát, Kop­penhágát, valamint az ország lakásépítési poli­tikáját. Rapp Rezső ííj bélyegek. Csokonai Vitéz Mi­hály születésének 200. évfordulójára 2,— forintos bélyeget bocsátott forgalomba a magyar posta az „Evfordulók-esemé­nyek 1973” elnevezé­sű bélyegsorozat ke­retében. A bélyeg­kép az Izsó Miklós szobrászművész által készített és a debre­ceni kollégium előtt álló, Csokonai-szobrot ábrázolja. Veszprémet ábrá­zoló, 20,— forintos címletű, új általános forgalmi bélyeg is megjelent, Vertei Jó­zsef grafikusművész terve szerint. A bé­lyegkép Veszprém jellegzetes látképét ábrázolja: a várhe­gyet a viadukttal.

Next

/
Thumbnails
Contents