Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-11-10 / 23. szám
/'ÓtAon BESZÉLJÜNK A NŐKRŐL QitAon^ A dolgozó nő anyasága A nőnek, ha kereső foglalkozása van és férjhez megy, megnő a gondja. Hiszen önálló otthona lett, amit rendben kell tartania; a közösen vállalt és egymást segítve megoldott háztartás még kevés családban valósult meg. A kialakult gyakorlat más: igaz, hogy a múltbán formálódott így, de megrögződött. Az aszszony látja el férjét tiszta ruhával; rendszeres étkezésről kell gondoskodnia, s még mennyi más dolga van. De gondja még tovább nő, ha megszületik a gyermeke. Hiszen kereső foglalkozását össze kell egyeztetni egy másik, szintén egész embert kívánó hivatással: az anyasággal. összegyeztethető ez egyáltalán? A Munka Törvénykönyve számtalan kedvezményt biztosít a terhes- és kisgyermekes anyának: az úgynevezett „félidős kortól” tilos éjszakai műszakra beosztani; tilos egészségre ártalmas munkahelyen foglalkoztatni; túlóráznia nem szabad; könnyű munkát kell számára adni; hat hónapi szülési szabadság jár (teljes fizetéssel) szoptatási időkedvezmény; amíg gyermeke a három éves kort el nem éri, igénybe veheti a gyermekgondozási segélyt; gyermekét bölcsődébe, óvodába adhatja be; a kisgyermekes anyát lehetőleg délelőtti műszakban foglalkoztatják. A gólyaüzem Az Ózdi Kohászati Üzemek nehézipari üzem. S a nehéziparban is a legnehezebbek egyike. Az itt dolgozók többsége fizikai munkás. Ez az üzem nem kimondottan nőknek való munkahely: meleg van, por, gáz, nagy zaj és a munka nehéz. Az ózdi városi kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán arra figyeltek fel, hogy a Kohászati Üzemekben dolgozó nők közül feltűnően sok a vetélő és koraszülő; sokan hoznak világra halott vagy életképtelen újszülöttet. „Foglalkozási ártalom”, mondták. A terhesek nem dolgozhatnak a gázos, meleg, poros, zajos munkahelyeken — így döntött az üzemorvos, a Nőtanács és a gyár szakszervezeti bizottsága. De mi legyen velük? A Kohászati Üzemek kerítésén kívül, a domboldalban, kis erdő alján áll egy házikó. A városban már tizenöt éve így ismerik: a Gólyaüzem. Érthetőbb nevén: a varroda. — Általában terhességük negyedik hónapjától kerülnek ide a nők — mondta dr. Verebéig Tibor üzemi főorvos. — De ha a körülmények úgy kívánják, korábban is, akár már a második hónapban. S szülésükig a gyárkaput nem léphetik át. — A kismamák többsége nem tud varrni, amikor hozzánk kerül — mondta Guttyánné, a gólyaüzem egyik vezetője. Itt megtanulnak, és ennek legalább később, otthon is hasznát veszik. Az üzem szállodáinak varrunk függönyt, ágyneműt; a dolgozóknak védőruhát, munkaruhát. A gólyaüzem hasznos a gyárnak, amíg nem volt, a varrnivalót bérmunkában végeztettük el. De még hasznosabb a kismamáknak, akik egészséges környezetben, könnyű munkával töltik idejüket. — A fizetésük hogyan alakul? — Egy évi átlagkeresetük alapján állapítják meg bérüket. Az átlagkeresetbe beszámítják az éjszakái pótlékot, a túlórát, a jutalmat is. Csökkenés tehát nincs. Eddig 1200 kismama töltötte itt szülésig az időt. S a városi kórház igazgatójának véleménye: — A Gólyaüzem fennállása óta a vetélések, koraszülések és halvaszületések száma nem magasabb, mint az országos átlag. Nem általános Az ózdi példa: pozitív. De ez nincs így mindenütt. Nem tölti minden terhes anya ilyen környezetben a hónapjait. De az is igaz, hogy a kismamák többsége könnyebb munkát végez és nem egészségre ártalmas körülmények között. Mégis, a tényékhez tartozik, hogy jónéhány munkahelyen keveset törődnek velük. S ha az üzemorvos vagy az anya nem kéri a könnyebb munkát, akkor bizony előfordul, hogy „elfelejtkeznek” terhességéről. Sokszor maga a terhes is titkolja állapotát. Mert a könnyebb munka rendszerint kisebb keresettel jár. Gyermekgondozási segély 1967-ben vezették be a gyermekgondozási segélyt. Azóta a dolgozó nő otthon maradhat, és nevelheti gyermekét három évig. A gyermekgondozási segélyen lévők száma állandóan 180—190 ezer között van. Vagyis, a kereső szülő nők kétharmada marad otthon gyermekével. Elsősorban a munkásnők veszik igénybe közülük is az alacsonyabb keresetűek, és akiknek nincs tanult szakmájuk. A diplomások közül maradnak otthon a legkevesebben. Ez érthető is; fizetésük és a segély közt nagy a különbség; családjuk a keresetcsökkenést megérezné. Másrészt amikor első gyermekük megszületik, pályájuk elején állnak. Ha otthon maradnának három évre, jóformán elölről kellene kezdeniük mindent. Mit jelent a gyermekggondozási segély az anyának? Azt, hogy nem kell bejárnia munkahelyére; a gyereket nem kell hajnalban vagy kora reggel bölcsődébe cipelni. Azt, hogy a dolgozó nő három évig elsősorban anya és feleség. És mit jelent a gondozási segély a munkahelyeknek? Túlságosan nem örülnek neki. A Fővárosi Mértékutáni Szabóság 1700 dolgozója közül jelenleg 180-an vannak otthon gyermekükkel. A Budapesti Közlekedési Vállalat dolgozóinak 11 százaléka vette igénybe a gondozási segélyt. A János kórház ápolónőinek 12 százaléka maradt otthon három évre.' A Szakszervezetek Országos Tanácsának egyik munkatársa mondta: — Azokon a munkahelyeken, ahol főleg nők dolgoznak, nehéz a helyzet. Mert a meglévő munkaerőgondot tovább növelték a terhesek és a gondozási segélyen lévő kismamák. A textilgyárnak, a ruhagyárnak, a konzervgyárnak, a vegyigyárnak termelnie kell. A villamosnak menni kell, az üzleteket ki kell nyitni, a betegeket el kell látni. És nincs elég ember ... Bölcsőde — óvoda Ha letelik a gondozási segély (vagy a hat hónapos szülési szabadság), a nő munkába áll. Hová teszi gyermekét, amíg dolgozik? A válasz egyszerűnek tűnik: három éves koráig bölcsődébe viszi, azután pedig óvodába. A gyermekintézményekben szakképzett gyermekgondozónők és óvónők vigyáznak rá. Csakhogy: a munkát vállaló nők száma ugrásszerűen növekedett. Sokkal nagyobb mértékben, mint a gyermekintézmények férőhelyeinek száma. Magyarán: jelenleg kevés a bölcsőde és az óvoda. Sokkal többre lenne szükség. Épülnek is, de nem olyan mértékben és tempóban, mint szeretnénk. Pedig már az üzemek, nagyvállalatok, gyárak, intézmények is építenek, hogy legalább a dolgozóik gyermekeit elhelyezhessék. De még így is kevés. Jelenleg körülbelül a gyerekek fele jár óvodába, a bölcsődések száma még ennél is kevesebb. Az a szülő, akinek gyermekét nem veszik fel, bizony nagy gondban van. Jobbik esetben a nagymama vigyáz rá. Vagy fogadnak mellé valakit. Rosszabbik esetben a férj-feleség váltott műszakba kéri magát — ahol ilyen van —, hogy amíg egyikük dolgozik, a másik vigyázhasson a kicsire. Jelenleg tehát itt tartunk. Lehetne jobb a helyzet? Lehetne. De hát ezt is, mint annyi mást, a semmiből kellett kezdeni. Csak egy adat: 1938-ban összesen 1000 bölcsődei hely volt az országban. Ma már sokezer. Persze; ez nem vigasztalja azt az anyát, akinek gyermeke ma nem jut be a bölcsődébe. Mégis, a tényékhez ez is hozzá tartozik. Sulyok Katalin DIVATBEMUTATÓ A FÉSZEK KLUBBAN tervezte, ezúttal is az öltözködéshez kapcsolódó, társművészek készítette, különleges egyéni övékkel, horgolt és kötött sapkákkal, kalapokkal, táskákkal és ékszerekkel kiegészítve. Az iparművész tervezők kollekciója mindenképpen egyéni. Modelljeiket kis sorozatban készítik, így szolgálva azokat, akik szeretik a készruhát, de mégis egyénien akarnak öltözködni. A különleges kiegészítők harmonikusan illeszkednek a ruhákhoz. Egy-egy tűzzománc ékszer, különleges bőr-, vagy fonott öv, célszerű táska mind-mind megóvják az iparművészek konfekcióját az uniformizálódástól. Minden korosztálynak terveznek, a teenagertöl a nagymamáig. Ezt fontos feladatnak tartják. Hiszen a divat nemcsak a fiataloké. A modellek között szerepelt „teenager kompié”. A kismamáknak újszerű, modern, pantallós öszszeállítás. A középkorúnknak Szilvitzky Margit terve szerint, az első képen látható kétsorosán gombolt, gesztenyebarna jersey ruha, fekete gallérborítással és zsebbeállítással. A ruha fölött barna-fekete kockás, nagy zsebes keppet visel a manöken. A nadrág 73—74 telén is divatos marad. Igen szép volt a második képen látható, Z. Horváth Gabriella terve szerint készült fekete pantalló, fekete-fehér ezüstcsíkos, ezüst lurex galléros, hosszított vonalú pulóverrel. (Komlós Lili felvételei) (f. b.) A hajdani formát idéző divatrajz az iparművészek divatbemutatójának ötletes meghívója. A bemutatót a sajtó és a szakma számára a Fészek Művész Klubban rendezték. Nem divatparádé volt, hanem az új divatnak egyszerű és elegáns bemutatása. A mintegy 100 modellt négy iparművész: Balázs Klára, Szilvitzky Margit Munkácsy-díjas, Záhonyi Lujza és Z. Horváth Gabriella Kürthy Hanna rajza 7f)fí(j(j a eiibe ? NÉPDAL — Hogy a csibe, hogy? — Három forint húsz! — Három forint húsz a csibe ára? Leteszem az asztalára. Rejtvény — gyerekeknek BETŰDOMINÓ A dominókockákat rakjátok egymás mellé olyan sorrendben, hogy egy nagy magyar fizikus nevét kapjátok eredményül pu^joi SQAioa :s9ifojSai\i Receptek LEBBENCSLEVES, üt deka füstölt szalonnát kockára vágva zsemleszínűre pirítunk. Nagyobb darabokra összetört lebbencstésztát, egy kávéskanálnyi hagymát megpirítunk és paprikával megszórjuk. Felengedjük meleg vízzel és 40 deka, kariKara vágott burgonyával együtt, nagyon lassan, puhára főzzük. Zöldpetrezselyemmel, csövespaprikával, paradicsommal Ízesítjük. FÁCÁN- ÉS FOGOLYPECSENYE. A vad szárnyasokat szárazon tisztítjuk meg a tolláiktól. A tisztított vadakat előbb forró vízbe, közvetlen utána hideg vízbe mártjuk. Mivel mindkét állat húsa zsírszegény. azért kívülről szalonnába csomagoljuk. Vékony. lapos szelet szalonnákat vágunk és azt a besózott állatok mellehúsára kötözzük vagy beburkoljuk. Az Idősebb állatokat előbb pároljuk, azután sütjük, amíg puha lesz. Készíthetjük csak párolva, vörös borral, gombával és pácolva vadasan. Legfinomabb szalonnába burkolva, kisütve. VAGDALT LIBAMELL. A mellcsontokról a libahúst leszedegetjük, megdaráljuk. Hozzáadunk egy tejben megáztatott zsemlét, sót, borsot, egy kis fej reszelt és világosra pirított hagymát, egy egész tojást. Mindezeket jól kidolgozzuk, ha kevés a hús, darálhatunk még hozzá 10—15 deka sertéscombot. A húst visszahelyezzük a mellcsontra, jól rányomkodjuk és tojásfehérjével bekenjük. A lenyúzott melp bőrt nem olvasztjuk ki. hanem a zsírjától jól megtisztítva, ráborítjuk a húsra, cérnával gyengén átkötözzük. Ügy sütjük, mint az egészben sült kacsát, forró sütőben. Levével időnként locsolgatjuk. F.gy óra alatt elkészül. Nem vágjuk fel azonnal, hanem 10 percig pihentetjük. Keresztbe szeleteljük tel. Rizsre vagy burgonyahabra helyezzük, saját levével leöntjük, BURGONYAHAB. Négy személyre 60 deka burgonyát héjában megfőzünk és burgonyatörőn átnyomjuk. Még melegen a forró zsírhoz öntjük és egy 3 literes fazékban, megsózva, 2—3 részben hozzáöntünk forrón 3 deci tejet és habverővel jó habosra kavarjuk. Azonnal tálaljuk, vízbe mártott kanállal kirakva. Esetleg tálalásig vízfürdőben tartjuk. CSIPKEBOGYOBOR. Két kiló dércsípte csipkebogyót szárától és csumájától megtisztítunk, megmosunk és nagy uborkásüvegbe vagy fazékba helyezzük. öt liter vízben két kiló cukrot felforralunk, langyosan ráöntjük a gyümölcsre és ruhával letakarva addig tartjuk középhőmérsékletű helyen rkonyha). amíg a forrás befejeződött, a gyöngyözés megszűnt, ami kb. 3—4 hét. Ekkor leszűrjük, üvegbe rakjuk és gondosan bedugaszolva kamrában vagy pincében tartjuk. Minél tovább áll, annál jobb. CSIPKE BOG YÖLIKÖR. Egy liter érett csipkebogyót összevagdalunk és 5 literes demizsonba teszsztik. Ráöntünk 3 liter 40 fokos pálinkát és 1 kiló cukrot. Négy hétig szobahőmérsékleten jól bedugaszolva érleljük. Az első napokban időnként öszszerázzuk. Finom szűrőpapíron átszűrjük, üvegekbe öntjük és jól ledugaszoljuk. Keresztöltéses minta Párna és asztali futó hímzéséhez alkalmas a bemutatott pávaszemes és szegfűs minta. Fehér kanavászra piros és fekete fonallal hímezzük, keresztöltéssel. Párnának 45x40 cm-es lapot varrjunk ki, a hátára piros selymet vagy düseszt tegyünk. A szélét körül piros zsinórral díszítsük. A futót tetszés szerinti hosszúságúra készíthetjük, a szélét azsúrosan szegjük be. «im
