Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-10-13 / 21. szám
I'UA/yrv - OttAons Beszéljünk a nőkről VEZETŐ BEOSZTÁSBAN Az 1970-ben megjelent 1013-as kormányhatározat nyomán a vállalatok, gyárak, üzemek fölméréseket készítettek, s ekkor furcsa dolgok derültek ki. A Budapesti Közlekedési Vállalatnál például az, hogy bár a dolgozók 33 százaléka nó, vezető beosztásban — osztályvezetőként, csoportvezetőként, forgalmi vezetőként — mindössze 72 nő dolgozik. Az Ózdi Kohászati Üzemekben, ahol mintegy 2500 nő dolgozik, 57 köztük a vezető. Egy nagyvállalat igazgatója a tájékozódó fölmérésükről így beszélt: — Kétezernyolcszáz nő dolgozik nálunk. Nézem, nézem a listát, és nem akarok hinni a szememnek. A hét csoportvezetőn kívül nő a személyzetis, a munkaügyis és a szakszervezet titkára. — Nem felejtettek ki senkit? — kérdeztem. Nem. Biztos ez? Biztos, válaszolták. Akkor tényleg nincs minden rendben nálunk... Kifogások Az egyik Szolnok megyei község tantestületében (a község neve ez esetben azért nem fontos, mert az alábbiak, sajnos, jellemzők a tantestületek többségére) 18 nő és két férfi pedagógus van. A két férfi: az igazgató és helyettese. — A pedagógusnők nem vállalkoznak a vezetésre — mondta az igazgató. — Ez érthető is, munkájuk után ott a családjuk, gyermekeik és férjük ellátása mellett nem jut már idő az önképzésre, a továbbképzésre, ami előfeltétele annak, hogy valaki vezető legyen. — Itt, önöknél hány pedagógusnő nincs férjnél? — kérdeztem. Az igazgató elvörösödött. — A tizennyolc tanárnő közül hétnek van családja — mondta csendesen. Az országban jelenleg a pedagógusok 80 százaléka nő. Az igazgatók között azonban csak 13 százalék a nők aránya. Egy nagyvállalat vezetője mondta nemrég: — Vezető beosztásba mégse nevezhetek ki nyolc általánost vagy még anynyit sem végzett segédmunkásnőket! — Érettségizett és egyetemet, főiskolát végzett nődolgozó nincs a vállalatnál? — kérdeztem. — Van. Vannak. — ök vezetői munkakört töltenek be? — faggatóztam tovább. — Hát... Nem. Előretörtek — Miért akarnak női vezetőket, minek erőltetik ezt a dolgot? — kérdezték tőlem jó néhány munkahelyen a férfi vezetők. Nem erőltetjük, de: az ország dolgozó-kereső lakosságának 41 százaléka nő. Aztán: az 1972/73-as tanévben a tudományegyetemeken a hallgatók 60,8 százaléka volt lány. A tanárképző főiskolákon a lányok aránya 81,1 százalék. A tanítóképző intézetekben 92,1 százalék. A közgazdaságtudományi egyetemen a lányok aránya 70 százalék, az orvostudományi egyetemeken pedig 56,2 százalék. Vagyis: egyre növekszik az egyetemet és főiskolát végzett nők száma, mégis „szinte megközelíthetetlen, bevehetetlen várként áll előttük az előléptetés, a vezetésben való részvétel nagyobb lehetősége” — fogalmazta meg az MSZMP Központi Bizottsága még 1970-ben. Legfőbb ok: a szemlélet Egy férfi vezetőtől hallottam: — A nő, még ha el is végezte az egyetemet — tanulni, magolni mindenki tud —, alkalmatlan a vezetésre. Szakmáját ismeri ugyan, de a vezetés az más. Ahhoz logika kell, áttekintőkészség, a vezetőnek mérlegelnie és döntenie kell, ez pedig mindig nagy felelősséggel jár. A nőkből hiányoznak ezek az adottságok, a felelősségtől pedig eleve félnek. Ebből pedig az következik, hogy a nő alkalmatlan a vezetői feladatok ellátására. Egy másik férfi véleménye: — Így is elég gondjuk-bajuk van a nőknek. A munkahelyen ledolgoznak nyolc órát, aztán rohannak haza, várja őket a második műszak. Azt se tudják, mihez kapjanak, mit csináljanak. Ne akarjuk még ezzel is terhelni őket. Egy őszinte: — Mi, férfiak, nehezen viseljük el, hogy egy nő irányítson bennünket, hogy egy nő mondja meg nekünk, mit és hogyan tegyünk. Sok évszázados beidegzettséget kellene legyőznünk. („A nő alacsonyabb rendű.” „A férfi dolga a parancsolás, az asszonyé az engedelmesség.”) Nem könnyű vezetni A női vezetőt a beosztottak sem fogadják mindig szívesen. (Ez is érthető, hisz még nincs hagyománya.) S ami különösen érdekes, nemcsak a férfi-, de a női beosztottak is idegenkednek tőle. A Budapesti Harisnyagyárban dolgozó lányok így vélekedtek: — Aranyéletünk volt a férfi művezető mellett. Ha valamit elrontottunk, elég volt rámosolyogni... — A mostani művezetőnő nem szeret minket, mert fiatalok vagyunk, jókedvűek; viccelődnek velünk a férfiak, ö pedig már öreg, a kutyának sem kell. Van tán negyvenéves is ... — Sokkal szigorúbb, mint a férfi művezető volt. Ránk szól, ha késünk, ha túl sokáig ebédelünk, ránk szól, ha selejtet csinálunk, ha bolondozunk. Megjátssza a nagyfőnököt. Valóban szigorúbb a női vezető? Igen. Mert: „A nőknek a vezető állás eléréséhez és megtartásához sokkal többet kell produkálniuk, mint a férfiaknak ... A nő munkája, emberi magatartása nagyobb reflektorfényben van, példamutatóbb magatartást kell tanúsítaniuk, mint a velük azonos munkakörben dolgozó férfiaknak” — állapította meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Nem vállalják A gyárak, üzemek, intézmények, vállalatok — miután tájékozódtak arról, hogy milyen a nők helyzete, milyen az arányuk a vezetésben —, körülnéztek: kik azok a képzett és rátermett nők, akiket ki lehetne nevezni vezetővé. Mindenütt találtak ilyeneket. Behívattak néhányat az igazgatói irodába, elmondták, mit terveznek. Sokan voltak, akik örömmel vállalták a nagyobb felelősséggel járó munkát. S miután kinevezték őket, megmutatták, értenek új munkakörükhöz is, jó vezetők lettek. De szép számmal akadtak olyanok, akik kereken megmondták: köszönik, hogy gondoltak rájuk, de nem vállalják a vezetést. Éspedig a következők miatt: — Jelenlegi beosztásom kisebb fizetéssel jár ugyan, de a felelősségem se nagy. — Ha a muníkaidőm letelik, másnap reggelig semmi gondom a gyárral. A délután és az este a családomé. Vezetőként biztosan hazakísérnének a benti gondok. — A vezetői munka estébe nyúló értekezletekkel, továbbképzésekkel járna. Nekem az esti elfoglaltság: a családom. Ezen nem akarok változtatni. Még dupla fizetésért sem. És a leggyakoribb indok: — Magasabb pozíciót töltenék be, és többet keresnék, mint a férjem. Nem viselné el a hiúsága ... Nem akarom, hogy tönkremenjen a házasságom! Van előrelépés Az utóbbi két-három évben, lassan ugyan, de ezen a téren is előbbre léptünk. 1971-ben a Húsipari Vállalat vezérigazgatója utasítást adott ki: „Azokon a területeken, ahol a dolgozók többsége nő, ott csoportvezető és művezető csak nő lehet.” Az utasítás megjelenésétől a mai napig 53 nőt neveztek ki a jelzett munkakörökbe. Az Édesipari Vállalatnál két év alatt 35 nő került vezető beosztásba. Szembetűnő a változás az államapparátusban. A tanácselnökök, elnökhelyettesek és titkárok 17,9 százaléka ma már nő. Legjobb az arányuk a fővárosban, ahol a kerületi tanácstitkárok 63,6 százaléka nő. „A nők vezetésbe való bevonása olyan terület, ahol rövid idő alatt nagy eredményt, szép statisztikát nem lehet felmutatni. A vezetésbe való tömeges bevonásukra még csak érlelődnek a feltételek” — olvastam egy összefoglaló jelentésben. Sulyok Katalin EURÓPA DIVATJA BUDAPESTEN A budapesti Divattervező Vállalat újszerű, különleges bemutatót rendezett őszi-téli kollekciójából. A divatrevü címe „Európa divatja Budapesten”. Divattervezőink Európa nagyvárosait bejárva tanulmányozták a divatot. S amit láttak, tapasztaltak, azt jó ízléssel, egyéni tehetséggel alakították a magyar nők ízléséhez. A revü — a divatot nem is számítva — rendkívül érdekes volt. A Duna Intercontinental Szálló báltermében a díszlet közepét a viághírű jabloneci ékszertervezők készítették: óriási ékszervirágok ragyogtak, csillogtak, foszforeszkáltak a háttérben. A színpad jobb oldalán sorjában feltűntek azoknak a városoknak vetített képei, ahol a modellek, illetve az ötletek születtek. Amszterdamtól—Leningrádig, Bécstől—Rómáig minden nagyváros képviselve volt e remek divatszínpadon. A Divattervező Vállalat kollekcióját Nádor Vera művészeti vezető irányításával — aki a revüt is rendezte — a vállalat művészei tervezték. Az anyagok, a kiegészítők, a szőrmék mindmind Budapesten készültek. Első képünkön a manöken egy jellegzetes bécsi modellben: zöld-piros ferde kockás kapucnis, báisony hatású műszőrme kulihoz zöld bársonynadrágot és rövid szárú piros bőrcsizmácskát visel. A sapkája zsenilia, hószemüvege zöld keretben sárga színű. A második képen: két elegáns pesti téli kosztüm. A háttérben padlizsánlila szövet kilenctizedes hosszúságú kabát, fekete pézsma szőrmével, az előtérben bézs, ragián szabású kosztüm, kétsorosán gombolt kabátján bújtatott, elöl megkötős övvel, ocelot szőrmével. Figyelem! A kalap a legújabb divat szerint fátyolos! A harmadik képen két estélyi ruha. Az előtérben — római ötlet alapján — fatörzs-fekete muszlin nagyestélyi ruha, dúsan redőzött, lágy esésű szoknyával. A háttérben — londoni tervező ihlette — zöld bársony, nyomott mintás estélyi nadrágszoknya, fehér selyem, ujjatlan blúzzal, nagy zöld düsessz masni díszítéssel. (f. b.) Kürthy Hanna rajza cAkfím - hú kőm hadsereg QAZDAQ ERZSI VERSE Ákom-bákom, de bánom, táncol, az én írásom. De ostoba hadsereg ez a betűrengeteg! Nézd, az i hogy imbolyog! f betűm is tántorog. Forog a g, penderül, Az e mindjárt elterül. Parancsomat megveti. Nyelvét rám öltögeti. Ákom-bákom hadsereg, elbánok én teveled! REJTVÉNY GYEREKEKNEK VARÁZSNÉGYZET Írjátok be az ábra üres négyzeteibe az 5-től 20-ig terjedő számokat úgy, hogy a számjegyek összege valamennyi vízszintes és függőleges sorban, valamint a két átlóban egyformán 50—50 legyen. Könnyítésül négy számot már beírtunk. 02t, 9 Ll 6 n Sí21 Cl01 II 91 861 81 S isajfajSaw Párna és futó Nagyon tetszetős keresztszemes mintát mutatunk be, amelyből egész garnitúrát készíthetünk. Sötét alapra világos színnel, világos alapra sötét színnel — talán a fekete a legalkalmasabb — hímezzük ki. A középső nagy motívum 43 kocka magasságú. Leszámolható mintáját közöljük. A párna és a futó szélét rojtozzuk, de előbb a szélén rögzítjük a szálakat, majd körülvarrás után a keresztszálakat kihúzzuk (azsúr). Receptek BURGONYAPÜRÉ LEVES. Egy liter vízben 25 deka burgonyát, s egy kis levescsontot felfőzünk, majd szitán a burgonyát áttörjük. 3 deka vajból és 3 deka lisztből világos rántást készítünk, amelyet feleresztünk, s a szitán áttört burgonyát habverővel állandóan keverve felforraljuk, s egy kis sóval ízesítjük. Tálalás előtt 1 deci tejszínnel 1 tojás sárgáját a leveses tálban előre elkeverünk, s azzal adjuk fel. Vajban pirított zsemlekockát adunk hozzá. ZÖLDBORSOS SZELET. Személyenként 12 dekás sertés szeletet (legjobb a kicsontozott rövidkaraj) gyengén megsózunk, lisztezünk és zsírban megsütünk. Kevés zöldpetrezselymet adunk hozzá és egy deka vajat. Az ételt rázogatjuk és puhára pároljuk. Főzzünk meg gyengén sós vízben 10 deka zöldborsót — vagy ugyanennyi konzervborsőt adjunk hozzá —, ha puha, a levét leszűrjük, a borsót pedig a szeletre öntjük. BORJÚNYELV TEJFELES MÁRTÁSBAN. Egy borjünyelvet sószegény vízben puhára főzünk. Ha megfőtt. a fehér bőrt húzzuk le róla és 4 szeletre vágjuk. Készítsünk vajas rántást 3 deka vajjal és 2 deka liszttel, 1 deci tejfellel feleresztjük, kevés pecsenyelevet adunk hozzá, gyengén sózzuk, s ezzel a felszeletelt borjúnyelvet leöntjük. TOJASFÉ3ZEK. A tojás fehérjét és sárgáját különválasztjuk, a sárgáját egyelőre a héjában hagyjuk. A fehérjéből kemény habot verünk, és zsírban pirított kenyérszeletre halmozzuk. A tetején mélyedést készítünk, amelybe óvatosan beleöntjük a tojás sárgáját. Sütőben sárgára sütjük' és mártással, vagy anélkül tálaljuk. DlöTORTA. 6 tojás sárgáját keverjünk el 3 deka cukorral és 5 deka darált dióval. 6 tojás fehérjét verjünk habbá és adjunk bele 3 deka cukrot. Ezután a habot adjuk a diókeverékhez, s lassan keverve adunk hozzá 5 deka lisztet. Vajjal kent és lisztezett formában megsütjük. Mogyorókrémmel töltjük. MOGYOROKRÉM. 25 deka cukrot 2 deci vízben vékony sziruppá főzünk és hidegre állítjuk. 25 deka vajat simára keverünk, és a cukorszirupot lassan habverővel a vajhoz keverjük. Ügyelni kell, hogy sok szirupot ne öntsünk egyszerre a vajhoz, mert összefuthat. Ha ez mégis megtörténik, akkor a vajat kissé melegre tesszük és habverővel simára keverjük. Ezután keverünk bele 10 deka darált mogyorót és fél citrom levét. A tortát ezzel töltjük meg. CSASZARMORZSA. 3 egész tojást, 15 deka lisztet. 2 deka porcukrot, kevés sót és annyi forralt tejet, hogy a tészta egész sűrű legyen simára elkeverünk. Egy lábasba elegendő zsírt teszünk, s ha elég forró, ráöntjük a tésztát. Előbb letakarva, enyhe tűzön gőzöljük, később szabad lángon sütjük. Miközben egy kanállál forgatjuk, előbb nagyobb, azután kisebb darabokra összevagdaljuk. Sütés közben mazsolát hintünk bele és tálaláskor fahéjas cukorral megszórjuk, öntetet vagy lekvárt adunk hozzá. i
