Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)

1973-10-13 / 21. szám

I'UA/yrv - OttAons Beszéljünk a nőkről VEZETŐ BEOSZTÁSBAN Az 1970-ben megjelent 1013-as kor­mányhatározat nyomán a vállalatok, gyárak, üzemek fölméréseket készítet­tek, s ekkor furcsa dolgok derültek ki. A Budapesti Közlekedési Vállalatnál például az, hogy bár a dolgozók 33 szá­zaléka nó, vezető beosztásban — osz­tályvezetőként, csoportvezetőként, for­galmi vezetőként — mindössze 72 nő dolgozik. Az Ózdi Kohászati Üzemekben, ahol mintegy 2500 nő dolgozik, 57 köztük a vezető. Egy nagyvállalat igazgatója a tájé­kozódó fölmérésükről így beszélt: — Kétezernyolcszáz nő dolgozik ná­lunk. Nézem, nézem a listát, és nem akarok hinni a szememnek. A hét cso­portvezetőn kívül nő a személyzetis, a munkaügyis és a szakszervezet titkára. — Nem felejtettek ki senkit? — kér­deztem. Nem. Biztos ez? Biztos, vála­szolták. Akkor tényleg nincs minden rendben nálunk... Kifogások Az egyik Szolnok megyei község tan­testületében (a község neve ez esetben azért nem fontos, mert az alábbiak, sajnos, jellemzők a tantestületek több­ségére) 18 nő és két férfi pedagógus van. A két férfi: az igazgató és helyet­tese. — A pedagógusnők nem vállalkoznak a vezetésre — mondta az igazgató. — Ez érthető is, munkájuk után ott a család­juk, gyermekeik és férjük ellátása mel­lett nem jut már idő az önképzésre, a továbbképzésre, ami előfeltétele annak, hogy valaki vezető legyen. — Itt, önöknél hány pedagógusnő nincs férjnél? — kérdeztem. Az igazgató elvörösödött. — A tizennyolc tanárnő közül hétnek van családja — mondta csendesen. Az országban jelenleg a pedagógusok 80 százaléka nő. Az igazgatók között azonban csak 13 százalék a nők aránya. Egy nagyvállalat vezetője mondta nemrég: — Vezető beosztásba mégse nevezhe­tek ki nyolc általánost vagy még any­­nyit sem végzett segédmunkásnőket! — Érettségizett és egyetemet, főisko­lát végzett nődolgozó nincs a vállalat­nál? — kérdeztem. — Van. Vannak. — ök vezetői munkakört töltenek be? — faggatóztam tovább. — Hát... Nem. Előretörtek — Miért akarnak női vezetőket, mi­nek erőltetik ezt a dolgot? — kérdez­ték tőlem jó néhány munkahelyen a férfi vezetők. Nem erőltetjük, de: az ország dol­gozó-kereső lakosságának 41 százaléka nő. Aztán: az 1972/73-as tanévben a tudományegyetemeken a hallgatók 60,8 százaléka volt lány. A tanárképző fő­iskolákon a lányok aránya 81,1 száza­lék. A tanítóképző intézetekben 92,1 százalék. A közgazdaságtudományi egye­temen a lányok aránya 70 százalék, az orvostudományi egyetemeken pedig 56,2 százalék. Vagyis: egyre növekszik az egyetemet és főiskolát végzett nők szá­ma, mégis „szinte megközelíthetetlen, bevehetetlen várként áll előttük az elő­léptetés, a vezetésben való részvétel nagyobb lehetősége” — fogalmazta meg az MSZMP Központi Bizottsága még 1970-ben. Legfőbb ok: a szemlélet Egy férfi vezetőtől hallottam: — A nő, még ha el is végezte az egyetemet — tanulni, magolni mindenki tud —, alkalmatlan a vezetésre. Szak­máját ismeri ugyan, de a vezetés az más. Ahhoz logika kell, áttekintőkész­ség, a vezetőnek mérlegelnie és dönte­nie kell, ez pedig mindig nagy felelős­séggel jár. A nőkből hiányoznak ezek az adottságok, a felelősségtől pedig ele­ve félnek. Ebből pedig az következik, hogy a nő alkalmatlan a vezetői fel­adatok ellátására. Egy másik férfi véleménye: — Így is elég gondjuk-bajuk van a nőknek. A munkahelyen ledolgoznak nyolc órát, aztán rohannak haza, várja őket a második műszak. Azt se tudják, mihez kapjanak, mit csináljanak. Ne akarjuk még ezzel is terhelni őket. Egy őszinte: — Mi, férfiak, nehezen viseljük el, hogy egy nő irányítson bennünket, hogy egy nő mondja meg nekünk, mit és hogyan tegyünk. Sok évszázados be­­idegzettséget kellene legyőznünk. („A nő alacsonyabb rendű.” „A férfi dolga a parancsolás, az asszonyé az engedel­messég.”) Nem könnyű vezetni A női vezetőt a beosztottak sem fo­gadják mindig szívesen. (Ez is érthető, hisz még nincs hagyománya.) S ami különösen érdekes, nemcsak a férfi-, de a női beosztottak is idegenkednek tőle. A Budapesti Harisnyagyárban dolgozó lányok így vélekedtek: — Aranyéletünk volt a férfi műve­zető mellett. Ha valamit elrontottunk, elég volt rámosolyogni... — A mostani művezetőnő nem szeret minket, mert fiatalok vagyunk, jóked­­vűek; viccelődnek velünk a férfiak, ö pedig már öreg, a kutyának sem kell. Van tán negyvenéves is ... — Sokkal szigorúbb, mint a férfi mű­vezető volt. Ránk szól, ha késünk, ha túl sokáig ebédelünk, ránk szól, ha se­­lejtet csinálunk, ha bolondozunk. Meg­játssza a nagyfőnököt. Valóban szigorúbb a női vezető? Igen. Mert: „A nőknek a vezető állás eléréséhez és megtartásához sokkal töb­bet kell produkálniuk, mint a férfiak­nak ... A nő munkája, emberi maga­tartása nagyobb reflektorfényben van, példamutatóbb magatartást kell tanúsí­taniuk, mint a velük azonos munkakör­ben dolgozó férfiaknak” — állapította meg a Szakszervezetek Országos Taná­csa. Nem vállalják A gyárak, üzemek, intézmények, vál­lalatok — miután tájékozódtak arról, hogy milyen a nők helyzete, milyen az arányuk a vezetésben —, körülnéztek: kik azok a képzett és rátermett nők, akiket ki lehetne nevezni vezetővé. Mindenütt találtak ilyeneket. Behívat­tak néhányat az igazgatói irodába, el­mondták, mit terveznek. Sokan voltak, akik örömmel vállalták a nagyobb fe­lelősséggel járó munkát. S miután ki­nevezték őket, megmutatták, értenek új munkakörükhöz is, jó vezetők lettek. De szép számmal akadtak olyanok, akik kereken megmondták: köszönik, hogy gondoltak rájuk, de nem vállalják a ve­zetést. Éspedig a következők miatt: — Jelenlegi beosztásom kisebb fize­téssel jár ugyan, de a felelősségem se nagy. — Ha a muníkaidőm letelik, másnap reggelig semmi gondom a gyárral. A délután és az este a családomé. Vezető­ként biztosan hazakísérnének a benti gondok. — A vezetői munka estébe nyúló ér­tekezletekkel, továbbképzésekkel járna. Nekem az esti elfoglaltság: a családom. Ezen nem akarok változtatni. Még dup­la fizetésért sem. És a leggyakoribb indok: — Magasabb pozíciót töltenék be, és többet keresnék, mint a férjem. Nem viselné el a hiúsága ... Nem akarom, hogy tönkremenjen a házasságom! Van előrelépés Az utóbbi két-három évben, lassan ugyan, de ezen a téren is előbbre lép­tünk. 1971-ben a Húsipari Vállalat vezér­­igazgatója utasítást adott ki: „Azokon a területeken, ahol a dolgozók többsége nő, ott csoportvezető és művezető csak nő lehet.” Az utasítás megjelenésétől a mai na­pig 53 nőt neveztek ki a jelzett munka­körökbe. Az Édesipari Vállalatnál két év alatt 35 nő került vezető beosztásba. Szembetűnő a változás az államappa­rátusban. A tanácselnökök, elnökhelyet­tesek és titkárok 17,9 százaléka ma már nő. Legjobb az arányuk a fővárosban, ahol a kerületi tanácstitkárok 63,6 szá­zaléka nő. „A nők vezetésbe való bevonása olyan terület, ahol rövid idő alatt nagy ered­ményt, szép statisztikát nem lehet fel­mutatni. A vezetésbe való tömeges bevonásukra még csak érlelődnek a feltételek” — olvastam egy összefoglaló jelentésben. Sulyok Katalin EURÓPA DIVATJA BUDAPESTEN A budapesti Divattervező Vállalat újszerű, különleges be­mutatót rendezett őszi-téli kollekciójából. A divatrevü címe „Európa divatja Budapesten”. Divattervezőink Európa nagy­városait bejárva tanulmányozták a divatot. S amit láttak, ta­pasztaltak, azt jó ízléssel, egyéni tehetséggel alakították a magyar nők ízléséhez. A revü — a divatot nem is számítva — rendkívül érdekes volt. A Duna Intercontinental Szálló báltermében a díszlet közepét a viághírű jabloneci ékszertervezők készítették: óriá­si ékszervirágok ragyogtak, csillogtak, foszforeszkáltak a hát­térben. A színpad jobb oldalán sorjában feltűntek azoknak a városoknak vetített képei, ahol a modellek, illetve az ötletek születtek. Amszterdamtól—Leningrádig, Bécstől—Rómáig minden nagyváros képviselve volt e remek divatszínpadon. A Divat­­tervező Vállalat kollekcióját Nádor Vera művészeti vezető irányításával — aki a revüt is rendezte — a vállalat művé­szei tervezték. Az anyagok, a kiegészítők, a szőrmék mind­mind Budapesten készültek. Első képünkön a manöken egy jellegzetes bécsi modellben: zöld-piros ferde kockás kapucnis, báisony hatású műszőrme kulihoz zöld bársonynadrágot és rövid szárú piros bőrcsiz­­mácskát visel. A sapkája zsenilia, hószemüvege zöld keretben sárga színű. A második képen: két elegáns pesti téli kosztüm. A hát­térben padlizsánlila szövet kilenctizedes hosszúságú kabát, fekete pézsma szőrmével, az előtérben bézs, ragián szabású kosztüm, kétsorosán gombolt kabátján bújtatott, elöl megkö­­tős övvel, ocelot szőrmével. Figyelem! A kalap a legújabb di­vat szerint fátyolos! A harmadik képen két estélyi ruha. Az előtérben — római ötlet alapján — fatörzs-fekete muszlin nagyestélyi ruha, dú­san redőzött, lágy esésű szoknyával. A háttérben — londoni tervező ihlette — zöld bársony, nyomott mintás estélyi nad­rágszoknya, fehér selyem, ujjatlan blúzzal, nagy zöld düsessz masni díszítéssel. (f. b.) Kürthy Hanna rajza cAkfím - hú kőm hadsereg QAZDAQ ERZSI VERSE Ákom-bákom, de bánom, táncol, az én írásom. De ostoba hadsereg ez a betűrengeteg! Nézd, az i hogy imbolyog! f betűm is tántorog. Forog a g, penderül, Az e mindjárt elterül. Parancsomat megveti. Nyelvét rám öltögeti. Ákom-bákom hadsereg, elbánok én teveled! REJTVÉNY GYEREKEKNEK VARÁZSNÉGYZET Írjátok be az ábra üres négyzeteibe az 5-től 20-ig terjedő számokat úgy, hogy a számjegyek összege vala­mennyi vízszintes és függő­leges sorban, valamint a két átlóban egyformán 50—50 le­gyen. Könnyítésül négy szá­mot már beírtunk. 02t, 9 Ll 6 n Sí21 Cl01 II 91 861 81 S isajfajSaw Párna és futó Nagyon tetszetős keresztszemes mintát mu­tatunk be, amelyből egész garnitúrát készít­hetünk. Sötét alapra világos színnel, világos alapra sötét színnel — talán a fekete a legal­kalmasabb — hímezzük ki. A középső nagy motívum 43 kocka magas­ságú. Leszámolható mintáját közöljük. A párna és a futó szélét rojtozzuk, de előbb a szélén rögzítjük a szálakat, majd körül­­varrás után a keresztszálakat kihúzzuk (azsúr). Receptek BURGONYAPÜRÉ LEVES. Egy liter vízben 25 de­ka burgonyát, s egy kis levescsontot felfőzünk, majd szitán a burgonyát áttörjük. 3 deka vajból és 3 deka lisztből világos rántást készítünk, amelyet feleresztünk, s a szitán áttört burgonyát habverővel állandóan keverve felforraljuk, s egy kis sóval íze­sítjük. Tálalás előtt 1 deci tejszínnel 1 tojás sárgá­ját a leveses tálban előre elkeverünk, s azzal adjuk fel. Vajban pirított zsemlekockát adunk hozzá. ZÖLDBORSOS SZELET. Személyenként 12 dekás sertés szeletet (legjobb a kicsontozott rövidkaraj) gyengén megsózunk, lisztezünk és zsírban megsü­tünk. Kevés zöldpetrezselymet adunk hozzá és egy deka vajat. Az ételt rázogatjuk és puhára pároljuk. Főzzünk meg gyengén sós vízben 10 deka zöldbor­sót — vagy ugyanennyi konzervborsőt adjunk hoz­zá —, ha puha, a levét leszűrjük, a borsót pedig a szeletre öntjük. BORJÚNYELV TEJFELES MÁRTÁSBAN. Egy bor­­jünyelvet sószegény vízben puhára főzünk. Ha meg­főtt. a fehér bőrt húzzuk le róla és 4 szeletre vág­juk. Készítsünk vajas rántást 3 deka vajjal és 2 de­ka liszttel, 1 deci tejfellel feleresztjük, kevés pecse­nyelevet adunk hozzá, gyengén sózzuk, s ezzel a felszeletelt borjúnyelvet leöntjük. TOJASFÉ3ZEK. A tojás fehérjét és sárgáját kü­lönválasztjuk, a sárgáját egyelőre a héjában hagy­juk. A fehérjéből kemény habot verünk, és zsírban pirított kenyérszeletre halmozzuk. A tetején mélye­dést készítünk, amelybe óvatosan beleöntjük a to­jás sárgáját. Sütőben sárgára sütjük' és mártással, vagy anélkül tálaljuk. DlöTORTA. 6 tojás sárgáját keverjünk el 3 deka cukorral és 5 deka darált dióval. 6 tojás fehérjét verjünk habbá és adjunk bele 3 deka cukrot. Ez­után a habot adjuk a diókeverékhez, s lassan ke­verve adunk hozzá 5 deka lisztet. Vajjal kent és lisztezett formában megsütjük. Mogyorókrémmel töltjük. MOGYOROKRÉM. 25 deka cukrot 2 deci vízben vé­kony sziruppá főzünk és hidegre állítjuk. 25 deka vajat simára keverünk, és a cukorszirupot lassan habverővel a vajhoz keverjük. Ügyelni kell, hogy sok szirupot ne öntsünk egyszerre a vajhoz, mert összefuthat. Ha ez mégis megtörténik, akkor a va­jat kissé melegre tesszük és habverővel simára ke­verjük. Ezután keverünk bele 10 deka darált mo­gyorót és fél citrom levét. A tortát ezzel töltjük meg. CSASZARMORZSA. 3 egész tojást, 15 deka lisztet. 2 deka porcukrot, kevés sót és annyi forralt tejet, hogy a tészta egész sűrű legyen simára elkeverünk. Egy lábasba elegendő zsírt teszünk, s ha elég forró, ráöntjük a tésztát. Előbb letakarva, enyhe tűzön gőzöljük, később szabad lángon sütjük. Miközben egy kanállál forgatjuk, előbb nagyobb, azután ki­sebb darabokra összevagdaljuk. Sütés közben ma­zsolát hintünk bele és tálaláskor fahéjas cukorral megszórjuk, öntetet vagy lekvárt adunk hozzá. i

Next

/
Thumbnails
Contents