Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-09-29 / 20. szám
A magyar vízilabda-válogatott és Hargitay András világbajnok München után, 1973-ban, nyoma sincs az ilimpiákat többnyire követő csendes, eseménytelen időszakoknak. Szeptember első felében például Teheránban a birkózók, Londonban az öttusázók, Havannában a súlyemelők, Belgrádban pedig az úszók és a vízilabdázók küzdöttek a világbajnoki címekért. A magyar mérleg a várakozásnak megfelelően alakult. A birkózóknál az olimpiai bajnok Varga János még nem heverte ki operációját, Hegedűs Csaba, az autóbalesetet szenvedett tuskirály Is nagyon hiányzott. A jelenlegiek — bár szabadfogásban Csatári ezüst-, Kocsis bronz-, kötöttfogásban Réczi és Seres bronzérmet nyert — sajnos, nem tudnak igazán lépést tartani a kiváló szovjet és bolgár versenyzőkkel, öttusában Balczó András visszavonulása után még csak alakul, formálódik az új, és Londonban a szovjet és nyugatnémet csapat mögött a harmadik helyre szorult a válogatott. Kelemen, a három évvel ezelőtti világbajnok is csak ötödik lett. Súlyemelésben a nyomás eltörlésével változtak az erőviszonyok. A magyarok korábban az olimpiai bajnok Földi Imrével az élen a nyomásban szerzett előnyüket igyekeztek szakításban és lökésben megtartani. Ezúttal Szűcs Lajos országos rekorddal is csak ezüstérmes lett a lepkesúlyban. Belgrádban két magyar győzelmet köszöntött a népes szurkolótábor, a vízlabdásoknak Puskás Ferenc, a labdarúgó-tanulmányúton levő híres csatár Széchy Tamás, a ma már világhírnévnek Örvendő mester gratulált elsőként, s itt, mármint e magyar sikernél álljunk meg egy pillanatra. A gólgyáros újonc A magyar vízilabda-válogatott lényegében a tavalyi összeállításban indult harcba a vi-A svéd Larsson (balról), a vegyesüszás olimpiai bajnoka hónapokkal ezelőtt megjósolta Hargitay András világbajnoki győzelmét, el sem indult 400 méteren ... lágelsőség visszahódítására. Nagy világversenyen immár kilenc éve, Tokióban győzött utoljára. Münchenben a selejtezőig során elvesztett érftékes pont, a Német Szövetségi Köztársaság csapata elleni váratlan döntetlen (3:3) juttatta kedvező helyzetbe a szovjet együttest. Egy újabb döntetlen (3:3) pedig a szovjet válogatott győzelmét eredményezte. Belgrádban, a döntő magyar—szovjet mérkőzésen, a jobban felkészített magyar gárda egy újonc három remekbe szabott góljával most mégis felül tudott kerekedni. Gyarmati Dezső, az öt olimpiát megjárt kapitány az utolsó napokban szavazott bizalmat Csapó Gábornak, a szegediek másodosztályban szereplő játékosának. S amíg a szovjet vízilabdások elsősorban Szívósra vigyáztak, a nemA Tokióban, 19«4-ben olimpiai bajnokságot nyert magyar vízilabda-válogatott újra a dobogó legmagasabb fokán. A magyar rsapat világbajnok lett Belgrádban. Bemutatjuk az együttest (hátsó sor, balról): Gyarmati Dezső, az öt olimpián részt vett, háromszoros aranyérmes válogatott a mai edző, Csapó Gábor (20 éves, klubja: Szeged), csaknem az utolsó pillanatokban, másodosztályú együttesből került a válogatottba és a szovjet csapatnak lőtt három góljával a világbajnoki győzelem fő részesévé lépett elő. Bállá Balázs (21, FTC), az olimpia előtt fegyelmi okok miatt maradt ki, rendkívül szigorú hátvéd. Görgényi István (27, Vasas), a csapat legjobb úszó játékosa. Sárosi László (27, Újpesti Dózsa), a Jelenlegi legtechnikásabb magyar viztlabdás. Cservenyák Tibor (25, Szolnok), biztoskezü, bravúrokra is képes kapus. Kásás Zoltán (27, FTC), balkezes bombázó. (Első sor, balról): Kárpáti György dr., a magyar vízilabdasport kiemelkedő egyénisége, rekorder válogatott, kedves mókamester, az edző első számú segítőtársa. Faragó Tamás (21, Vasas) a mintegy kétméteres óriás, lövéseitől rettegnek a kapusok. Szívós István (25, Orvostudományi Egyetem), az apja is olimpiai bajnok volt, napjaink legjobb magyar pólósa, dr. Bodnár András (31, Orvostudományi Egyetem), már csak egyedül maradt meg a tokiói bajnokcsapatból, sokoldalú, higgadt és tapasztalt irányító, az együttes kapitánya, dr. Konrád Ferenc (28, Orvostudományi Egyetem), tíz éve csaknem megszakítás nélkül válogatott, gyors, gólveszélyes játékos, Molnár Endre (29, Spartacus), mindig nyugodt, megbízható kapus zetközi porondon úgyszólván ismeretlen Csapó élete első nagy nemzetközi tornáján három ragyogó góllal adta le névjegyét. „Hiába, ez a magyar vízilabda. Jön egy ismeretlen gyerek, és a magyarok újra a világ legjobbjai” — mondta Josef Dirnweber, az ismert creztrák játékvezető. Gyarmati Dezső, a kapitányi marsallbotot alig fél éve átvevő edző szerényen, mértéktartóan nyilatkozott. A vízilabdasport változatlanul megoldásra váró problémáit emlegette. A jelenlegi szabályok, az olykor bírált részrehajló játékvezetés, csaknem kizárja a régi látványos vízilabdázáshoz való visszatérést. Csapó néhány gólja vagy Sárosi remek, a szovjetek elleni ejtése, manapság a fehér holló ritkaságával vetekszik. A játék az állandósuló birkózás révén aligalig élvezhető. S minderre az első világbajnokságon győztes magyar válogatott szakvezetői hívják fel a figyelmet!... A fanatikus mester A Központi Sportiskola néhány év alatt felnőtt úszónövendékei ma már világhírnévnek örvendenek. Széchy Tamás tanítványai közül elsősorban a 400 méteres vegyes úszásban aranyérmet nyert Hargitay András és az évek óta veretlen német Matthes mögött a világ második legjobb hátúszójává előlépett Verrasztó Zoltán, néhány további társával együtt megörvendeztette a magyar sportkedvelőket. A többiek közül Gyarmati Andrea szerényebb bronzérmével kisebb csalódást keltett, mások a döntőkig is alig jutottak el. A Széchy-tanítványok ezzel szemben töretlenül fejlődnek Magyar férfi úszó például Csík Ferenc emlékezetes berlini győzelme óta, tehát 37 esztendeje, nem vallhatta magát a világ legjobbjának. S ráadásul Hargitay András, ez az évek alatt megizmosodott, de még mindig csak 17 esztendős sportember, ki sem úszta magát, így is csak 3 tized másodperccel maradt el a világrekordtól. Meg is szidta érte a mester azonnvomban, még az eredményhirdetést megelőző percekben. S valahol itt kell keresni Széchy rendkívül sikeres működésének titkát. Kedvenc témájáról, az úszásról csak átszellemült arccal, fénylő szemekkel tud beszélni. S ilyenkor az embernek mindig Iglói, a kedves Náci bácsi jut az eszébe, aki az ötvenes években Iharosékat tudta ilyen fanatizmussal az edzések nehézségein átsegíteni, hogy utána együtt ünnepeljék a győzelmeket. Széchy is túljutott már a nehezén, hiszen az egykori súlydobó testnevelőt idegenkedve fogadták. A Központi Sportiskolában alkalmazták, és nem bánták meg. Az öreg Császár uszoda 25 méteres fedett medencéjében fáradhatatlanul dolgozik. A világ úszósportjában a Német Demokratikus Köztársaság ugrásszerűen fejlődött versenyzői és a változatlanul kiváló amerikaiak mellett ma Széchy tanítványai jelentik az élvonalat, az igazi klaszszist! Vad Dezső A nagy kapus emlékére „Június 20-án zárta le szemét örökre Amsei Ignác, az 1920-as évek legendás hírű kapuvédője. Tizenhármán kísérték utolsó útjára a Rio de Janeiró-i San Francisco Xavier temetőben. Csak egy volt közöttük, aki fénykorából ismerte a Fradi kapusát, s tízezrek között tapsolt a «-Náci« bátor beavatkozásai, vetődései láttán. Emlékét otthon már régen a feledés pora fedi, hiszen még az 1930-as évek elején vándorolt ki. Itt is, szinte mindenkitől elhagyatva, egy rosszul sikerült sérvműtét következtében rokkantán élte utolsó éveit.. Valóban — ahogy a Brazíliából címünkre érkezett levélből idéztük — elfeledtük volna Amsei Ignácot, a Ferencváros válogatott kapusát? Cáfolatként a Fradi labdarúgó-szakosztálya nemrég megjelent történetét vettük elő a könyvespolcról. A történelmi arcképcsarnok fejezetben, Albert Flórián és Blum Zoltán között, olvastuk Amsei Ignácról „Aki úgy véd, mint egy angyal” cím alatt: „Azok közé a játékosok közé tartozik, akik igen hosszú időn át szolgálták hűséggel a zöld-fehér színeket. Jó alakú, remek fizikumú, rendkívül ruganyos, kitűnő reflexű, vakmerőségig bátor kapus. Szinte csodálatos a helyezkedési érzéke. Hazai és külföldi csatárok egy évtizeden át dicsérik, olykor persze bosszankodva, hiszen »-mindig ott van, ahol nem kellene-», mármint az ellenfél csatárai szempontjából. »-Ez a Náci úgy véd, mint egy angyal« — kiált föl egy szurkoló az egyik nemzetközi mérkőzésen, az Üllői úti pályán. A kijelentést többen hallják, s mivel akkoriban már megindult a névmagyarosítási akció, rajta marad a név, Angyal!...” Elfelejtettük volna?... A magyar válogatott két évvel ezelőtti riói mérkőzése alatt Szepesi György kérésére a rádiónak nyilatkozott. Hangját, idegenes kiejtését némi nosztalgiával hallgattuk. „Bármilyen gyorsan telik is az idő, nem gondoltam, hogy ekkor találkozom utoljára Náci barátommal” — emlékezett Sebes Gusztáv, a volt kapitány, a két évvel ezelőtti találkozásra. A mai fiatal játékosok mind kedvesen fogadták az akkor hetvenesztendős, rendkívüli nyugalmáról és bátorságáról híres kiváló kapust. „Oly boldogan jönnék haza veletek, de senkit, senkit sem találok otthon, hiszen minden rokonom elpusztult a háború alatt” — idézte Sebes Gusztáv egykori játékostársa szavait, majd így folytatta: „Igen, Náci valahogy megérezte a háború közeledtét, ezért menekült. Igaz. már előtte valóságos lelkibeteg lett, pályafutását döntően befolyásolta az az örökrangadó, mikor egy vetődése következményeként Kalmár Jenő, az MTK középcsatára a lábát törte. Náci pedig igazán nem tehetett róla, csak a kaput, szeretett klubjának, a Fradinak kapuját őrizte a tőle megszokott lelkiismeretességgel . .” Elfelejtettük volna? A kérdésre ezek után olvasóinkra bízzuk a választ! Amsei Ignác 1929-ben, a Ferencváros emlékezetes túráján járt első alkalommal Dél-Amerikában, tagja volt az uruguayi válogatott ellen győztes zöld-fehér csapatnak. (Ülnek balról): Kovács I., Bukovi, Takács I., Tóth-Potya edző, Szigeti szakosztályvezető, Bródi intéző, Hungler n., Takács II., Papp. (Alinak, balról): Tánczos, Lyka, Fuhrman, Siflis, Berkessy, Toldi, Amsei Ignác, Rázsó, Obitz liuitulálunU Géczi István, a Ferencváros csapatkapitánya, a huszonkétszeres válogatott kapus köszönti Albert Flóriánt (jobbról) harminckettedik születésnapján. Albert, Európa 1967-beli legjobb labdarúgója időnként újra régi formájában szerez örömet a sportkedvelőknek, és így nem véletlen, hogy a zöld-fehérek az ötödik forduló után a bajnoki táblázat első helyén állnak. Három fontos rangadót nyertek sorozatban (a Vasast 2:l-re, a Honvédet 2:l-re, az MTK-át 2:0-ra verték). „Tíz évvel ezelőtt boldogabb voltam, de remélem még az őszszel valóra válik régi álmom, s elérem a hetvenötödik válogatottságomat. Nagyon igyekszem, hogy ne csak ajándékképpen, hanem játékom miatt kerüljek vissza a legjobbak közé” — mondta az ünnepelt Albert Flórián, aki egyébként változatlanul a legnépszerűbb magyar labdarúgó. ötletes alakításai, tetszetős megoldásai kedvéért újra sokan járnak ki a labdarúgó-mérkőzésekre. A Népstadion legutóbbi kettős rangadóját nyolcvanezren szurkolták végig. S bizony, ha az ünnepelt Albert a gyorsan múló évek alatt komolyan vette volna az edzéseket, úgy tehetsége, tudása révén ma 32 évesen is változatlanul Európa legjobbjai között lehetne. A lelátóról jelentjük Taróczy Balázs, a Vasas fiatal, 19 éves játékosa nyerte az országos teniszbajnokságot. Győzelmének értékét az a tény sem csökkenti, hogy a tavalyi győztes, Baranyi Szabolcs sérülése miatt nem indulhatott. A szakemberek véleménye szerint az Európa-szerte, sőt már Ausztráliában is sikerrel szerepelt Taróczy képes lehet arra, hogy híres bajnok-elődei sorozatát folytassa. A feladat nem könnyű, hiszen Kehrling Béla annak idején 16, Asbóth József 13, Gulyás István pedig 15 alkalommal nyert országos bajnokságot. Megalakulásának hetvenöt éves évfordulóját ünnepelte a BEAC, a budapesti tudományegyetem sportegyesülete. A fekete mezes „E” betűsök egykor jelentősebb szerepet játszottak a magyar sportéletben, ráadásul városrendezési okok miatt éppen a jubileum évében lakoltatták ki őket lágymányosi otthonukból. A Mező utcai pályát négy évtizede, a Budapesten rendezett főiskolai világbajnokság idején avatták fel. Az A1PS, a Nemzetközi Sportújságíró Szervezet elnöksége Balatonszéplakon tartotta ülését. Megdöbbentő hírt kaptunk Kadunából. A Hidas házaspár autóbaleset következtében életét vesztette, csak négyéves kislányuk maradt életben. A 47 éves korában elhunyt Hidas Gusztáv immár egy évtizede közmegelégedésre tevékenykedett a nigériai labdarúgás fejlesztésén. Az elhunytban SeBes Gusztáv, az ötvenes évek labdarúgó válogatottjának kapitánya unokaöccsét gyászolja. Változás történt a férfi kosárlabda válogatott szakvezetésében. Eszéki Rezsőtől a fiatal Ránky Mátyás vette át a kapitányi tisztet. Az új szakvezetőt a kosárlabda fanatikusai között emlegetik, egyébként a Mexikóban gerelyhajításban olimpiai bajnokságot nyert Németh Angéla férje, s a Válogatott keretet hivatalbalépése után alaposan felfrissítette. Portisch Lajos a Portorozsban rendezett hármas holtverseny során kiharcolta a sakkvilágbajnokjelöltek döntőjében való szereplés jogát. Polugajevszkij és Geller szovjet nagymestereket előzte meg. Gellerrel vívta a holtverseny nagy mérkőzését. A szovjet sakkozó egyenlő állásnál (mindkettőjüknek 3 gyalogja és 1 huszárja volt) a 87. lépésnél döntő időzavarba került és ez győzelemhez segítette a kiválóan küzdő magyar sakkozót. A döntőben Petroszjan ellen játszik. Osztravában, a kettős magyar—csehszlovák atlétikai viadalon a nőknél a vendég magyarok (78:68), a férfiáknál pedig a házigazda csehszlovákok (113:97) győztek. Gresa, a tehetséges gyorsfutó újra remekelt (100 m 10.2 mp.), Fejér Géza, a fiatal diszkoszvető pedig az olimpiai bajnok Danekkel szemben is megőrizte idei veretlenségét. 15
