Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-09-29 / 20. szám
iw mmn Ir m nmm m rrm n'wrr ro trim r»rn»T .rr nr wmnn nr (I rrw mini'.T w giT nfin»T n»; Mit szólsz hozzá? Szervusztok, holnap találkozunk! (Gábor Viktor felvételei) (Lévai András felvétele) Évnyitón Az idén készült cl a zuglói lakótelep — Ormánság-park — könnyűfém- Hát akkor uzsonnázzunk! szerkezetű általános iskolája, 24 tanteremmel, hat előadóteremmel, könyvtárral. Van benne zeneterem, tornaterem, étterem és négy műhely is Dlífifva az iskolakapu A reggel már nem olyan, mint tegnap volt. Tegnap még tombolt a nyár, övék volt a vizek partja, a játék, a napsütés. S mára újra itt vannak, mindannyian. Kék köpenyben és farmernadrágban, hatalmas táskával felpakolva és hónuk alatt könyvekkel. Birtokba vették a reggeleket. Mennek végeláthatatlan sorokban, övék az utca mindenütt. és vidámságuk mosolyra fakaszt. Velük találkozunk a villamosmegállókban, kirakatok bámész nézői között, 6k bandukolnak a távolba vesző országutak szélén. Mert megkezdődött az iskola. Hatalmas sereg menetel kapui felé. Ott lépegetnek közöttük a legkisebbek is, aggódó szeretet kíséri őket. Százötvenezren vannak, ennyien kezdték meg a betűvetést, lépnek a tudás, az ismeretszerzés első grádicsaira. Az ország 5200 általános iskolájában 1 millió 600 ezer diák kezdi meg az új tanévet. Idősebb társaik sincsenek kevesen. 540 gimnáziumban és szakközépiskolában 220 ezer középiskolás tanul tovább. S az egyetemeken, főiskolákon a nappali, az esti és a levelező tagozaton 90 ezren készülnek arra, hogy tanárok, mérnökök, orvosok, agrárszakemberek, közgazdászok legyenek. Iskolát és pedagógust, könyvet és taneszközt, korszerű tudást és jellemformáló nevelést adni ennyi fiatalnak, nem könnyű dolog. De az idei tanév is sok újat ad. Üj iskolákat apró falvaknak és városoknak, társadalmi összefogásból született kollégiumokat tanyai gyerekeknek, nagyobb segítséget a munkás- és parasztfiataloknak, és laboratóriumokat, tantermeket, korszerű műszereket az egyetemeken. A terhek enyhítését is, mert azt valljuk, ne élő lexikonok hagyják el az iskolákat, hanem gondolkodni tudó, széles látókörű, játékra, sportra is időt szakító, a kultúrát is megbecsülő ifjú emberek. S hogy az eredmények még szilárdabbak legyenek, a pedagógusnak nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést, az ifjúsági önkormányzat, a szülői munkaközösség és az iskolai demokrácia megerősítését is. Most adták át az angyalföldi Kilián György Gimnázium uszodáját A lósport világából A Kerepesi üti ilgetőpálya fennállásának negyvenedik évét ünnepelték szeptember 1-én. Az esemény jelentőségéhez illő érdekes és változatos programot láthatott a nagyszámú közönség. A főversenyben a kitűnően hajtott Titán (apja: Grammafon—anyja: Twidle) megverte a pálya legjobb lovát, Tóbiást, igaz, 60 méter előnyt kapott tőle. A nemzetközi hajtóbajnokságban az osztrák Ernst Fischer és a magyar Ferge László 22—22 ponttal osztozkodott a győzelmen. A harmadik helyen szintén holtverseny volt a román Tanese és a mi Hévlzy Ferencünk között, 13—13 pontos eredménnyel. A jubileumi ifjúsági verseny izgalmas küzdelem után dőlt el Talmi (apja: Diaspro—anyja: Hízelgő) javára. A győztest ifjú Hévizy Ferenc hajtotta. A szocialista országok galoppversenyzöinek nemzetközi találkozójára Varsóban került sor. A nagy nemzetközi vetélkedőn három versenyt nyertek lovaink, ezzel megszereztük az értékes harmadik helyet. A Bukaresti dfjban a kétéves Nánika (apja: Imperiál, anyja: Notre Dame), a Budapesti dfjban Immer (apja: Imperiál, anyja: Margaréta), míg a Béke-dijban ismét Nánika győzött. Nánika az első győzelménél pályarekordot javított az 1200 méteren elért 1.12 mp-es idővel. RAGASSZUK KARINAIMAT! Még mindig érkeznek a pályázatok; olvasóink eleget téve idei 2. számunkban közölt fölhívásunknak — még mindig sok-sok karikatúrát ragasztanak. Néhányan érdeklődnek: nem késtek-e el a karikatúrák beküldésével? Nem, akinek ötlete (és persze ollója, ragasztója) van, ragasszon karikatúrát, s adja postára címünkre, a borítékra pedig írja rá: „Karikatúra pályázat”. Nem véletlenül említettük azonban a zárójelben az ollót és a ragasztót. Érkezett hozzánk ugyanis néhány olyan karikatúra, vicc, mely nem az általunk „előrerajzolt” figurák fölhasználásával készült. Ezeket nem közöljük, s így a pályázaton sem vehetnek részt, hiszen nem felelnek meg a pályázati feltételeknek. Kérjük pályázóinkat, hogy a továbbiakban is — az érdeklődéshez szabott jutalmak odaítélésének megkönnyítésére — nevük és címük mellett közöljék életkorukat, foglalkozásukat, esetleg iskolai végzettségüket. — Balra: Azért sírunk, mert éppen csak magyarul nem képes megtanulni! (Marguerita Kennedy, Ausztrália) * — Jobbra: Ha tudná, hogy húsz évvel ezelőtt én ültem itt, telve reménnyel... (Marguerita Kennedy, Ausztrália) * — Lent balra: Ne sokat gondolkodjon! Tegyen a hordó mellé; a puli valuta — csak szaporodhat! (Ibolya Nográd, Venezuela) * — Lent jobbra: E-e-ez két pohár valóban, va-va-vagy csak egy? (Margit Jakab, USA) Él» ■Ha
