Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-02-03 / 3. szám
fi&Ajon, - QfcAons TANULMÁNYOK A NŐK HELYZETÉRŐL A feleség és az anya a családjogban Törvényhozásunknak az a törekvése, hogy a család intézményét szilárdítsa. Ezt tükrözi a családjogi törvény is, amelyet 1952-ben alkottak meg. Dr. Pap Tibor egyetemi tanár tanulmányában a nők családjogi helyzetét elemzi, és hangsúlyozza, hogy ez a téma nem tárgyalható a családi viszonyok egészére vonatkozó jogi szabályozás megemlítése nélkül. A családjogi törvény alapelvei közé tartozik a házastársak egyenjogúsága, valamint az anya és a gyermek védelme. A szerző hozzáfűzi, hogy a házasság önkéntességének és szabadságának, a szülői jogok gyakorlásának, valamint a házasságon belül és kívül született gyermek egyenlőségének az alapelvei is végighúzódnak családjogunk tételes rendelkezésein és megtestesülnek intézményeiben. Anyagi és erkölcsi támogatás Jogunk nem követeli meg a házasságkötést megelőző orvosi vizsgálatot — írja Pap Tibor. Nos, ezt újabban vitatják. A családvédelmi tanácsadók hálózatát most szervezik. Ha mindegyikben lehet majd genetikai vizsgálatokat végezni, lesz pszichológus és egyéb szakember is, akkor napirendre tűzhetik e követelmény törvénybe iktatását. A rutin-vizsgálatok tudniillik nem sokat mondanak, néhány negatív laboratóriumi lelet nem pozitív képe egy személyiségnek. Nem köti ki a jogunk azt sem, hogy ha a házasságkötési szándékot bejelentik az anyakönyvvezetőnek, mennyi időnek kell eltelnie, míg az egybekelésre sor kerülhet. A Magyar Nők Országos Tanácsa javasolja a harminc napos várakozási időt. A felelőtlen házasságoknak ugyan ez sem venné teljes mértékben elejét, de egy ilyen sorsdöntő lépés előtt némi gondolkodási idő csak használhat. A családjogi törvény akként szabályozza a házastársak személyes viszonyait, hogy a házasélet ügyeiben egyenlő jogaik és kötelességeik vannak és egyetértésben kell dönteniük is. Kimondja, hogy a házastársak hűséggel és támogatással tartoznak egymásnak. A hűséget azonban nem korlátozza a nemi életre, hanem úgy értelmezi, hogy nem csupán a jóban, hanem a rosszban is tartsanak ki egymás mellett. A kölcsönös támogatás sem csak anyagi jellegű, hanem erkölcsi, szakmai és kulturális is. Egymás anyagi támogatása úgy értendő, hogy közösen fedezik a háztartás költségeit keresetükből, közös vagy külön vagyonukból. Válás esetén pedig a rászorult keresőképtelen és arra érdemes házastárs tartásdíjat kap: akár nő, akár férfi. Itt említeném meg, hogy mindaz amit a házasság alatt szereztek, közös vagyon. Akár keresett a feleség, akár mint háziasszony munkájával járult a háztartáshoz, válás esetén e közös vagyon fele illeti meg. S most szóljunk néhány szót a kölcsönös támogatás erkölcsi értelmezéséről. Ha a férj, vagy a feleség továbbtanul, elvárhatja, hogy párja nyugodt körülményeket biztosítson számára, netán elvégezze helyette a háztartási munkát, vagy egyedüli keresőként eltartsa a családot, amíg a másik befejezi a tanulmányait. A negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején nem egy férfi azzal az indoklással akart elválni, hogy felesége nem tart vele lépést, nem tanul, nem művelődik. (A női egyenjogúság megerősödését jelezte, hogy később több asszony is férje viszonylagos elmaradása miatt indított válópert.) Nos, családjogunk álláspontja, hogy ki-ki segítse házastársa szellemi, szakmai fejlődését is. (Ha nem így cselekszik, s magatartásával tönkreteszi a házasságot, a válás után emiatt a tartásdíjra s ha történetesen asszony, férje nevének viselésére is érdemtelenné válik.) Minek nevezzelek? A Magyar Nők Országos Tanácsa úgy vélekedik, hogy a mai névviselési gyakorlat nem felel meg a női egyenjogúságnak. A családjogi törvény szerint: „A feleség vagy férje nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga nevét hozzákapcsolhatja, vagy kizárólag a maga nevét.” Az asszony, ha férjhez megy, teljesen „anonimmá” válik, még a keresztnevét is elveszti. Az új javaslat a következő választási jogot adná a feleségnek: 1. Viselheti a férje nevét a né-illesztékkel. 2. Megtarthatja leánykori nevét. 3. Férje né-toldatú családi nevéhez kapcsolhatja családi és utónevét. 4. Férje családi nevét és saját utónevét használja. A régihez képest csupán egyetlen új változat szerepel a javaslatban: a férj családi és a feleség utónevének a kombinációja, mint ez más országokban is szokásos. E változat azoknak is kedvezne, akik kizárólag azért választották a férjük nevét, hogy jelezzék, ők már nem gyermeki státusban vannak X-családban, hanem Y-család megalapítói. A leánykori családi nevét jobbára ma az tartja meg, aki azon vált ismertté, vagy szeretne hírt és dicsőséget szerezni. A férj né-toldattal ellátott családi és a leánykori teljes név együttes használata kiegyezés a régi és az új között, csak éppen nehézkés; az ügyintézők sem kedvelik, a hivatalos nyomtatványokon nem fér el az aláírás. Az új változat tűnik a legcélszerűbbnek, s válás esetén is kitűnően alkalmazható. Az új változat mellett szól, hogy érdemtelenség miatt az elvált feleséget nem tilthatják el férje nevének használatától — ami az egyenjogúságot sértő, kizárólag a nőket sújtó intézkedés, és ellentéte sincs —, csupán a nétoldatot vonják meg tőle. Tehát ha érdemtelen, az addigi Kiss Jánosné, vagy Kiss Jánosné Nagy Malvin azontúl Kiss Malvin lehessen, iha ő is úgy akarja. Azért célszerű, ha a házasság megkötésekor is már így nevezi magát, mert jó és rosszakarói sem „boncolgathatják”, miért vált érdemtelenné a né-szótagra. A Nőtanács azt javasolja, hogy az asszony újabb házasságkötés esetében — névváltoztatási engedély nélkül is — megtarthassa régi férje vezeték- és saját utónevét. Bizonyára csak akkor ragaszkodna hozzá, ha a tudományos vagy művészeti életben már így ismerték meg. Egyesek az ötödik változattal is kacérkodtak: nevezetesen, hogy a férj is választhasson : megtartja-e saját családi nevét, vagy fölveszi a felesége nevét. Ebben az esetben azonban, ha válás esetében „érdemtelennek” bizonyulna a névviselésre, ő kerülne olyan hátrányos helyzetbe, mint most nem egy feleség. Az pedig nem volna méltányos. Nincs típus-válóok Dr. Pap Tibor hangsúlyozta, hogy bár társadalmunk védi a házasságot, a családot, de ha a házastársak között nincs összhang, és gyűlölet mérgezi a légkört, akkor mind a szülők, mind a gyerekek érdeke a házasság felbontása. A felszabadulás előtt a törvény tételesen felsorolta a válóokokat. A válópert úgy indították, hogy az egyik fél, aki magát ártatlannak minősítette, megvádolta a másikat, hogy bűnös a házasság feldúlásában. Többnyire a férfiak nyújtottak be váiókeresetet, mert az asszonyok anyagi függőségük miatt sokat eltűrtek. A bíróság nemegyszer koholt vádak és hamis bizonyítékok alapján bontotta fel a házasságot. Ma alapos ok esetén választja el a házastársakat és bármelyikük kérheti a bontást. Általában férj és feleség fele-fele arányban fordul a bírósághoz. Típusválóokok, mint említettem, nincsenek, minden egyes esetben fel kell deríteni az okok láncolatát, amelyek lehetetlenné teszik a házasság fenntartását. Ha azonban a házastársak közös megegyezéssel kívánnak válni, a bíróság nem kutatja, hogy miért jutottak el idáig. Ha a gyermek elhelyezéséről dönt, nem a nemét és korát, hanem érdekeit nézi. Gyakran eltekint attól, hogy kinek a kötelességsértő magatartása bomlasztotta fel a házasságot. Mert megtörténhet, hogy egy asszony elhagyja részeges férjét egy másik férfi kedvéért, de jó anya és gyerekek nevelésére alkalmas. A bíróság amikor odaítéli a gyereket, a szülők életkörülményeit, életmódját, erkölcsi tulajdonságait, gyermekszeretetét és nevelési képességeit mérlegeli. Amikor a szülők a válás előtt egyezkednek, a gyerek nem lehet alku tárgya. Egyik házastárs sem zsarolhatja a másikat, hogy nem járul a váláshoz, ha nem kapja meg a gyereket, illetőleg csak anyagi ellenszolgáltatás fejében mond le róla. A bíróság az esetek többségében az anyának ítéli a gyerekeket. Ha az asszony keres, tartásdíjat nem kap, a gyerek neveltetési költségeit azonban a férjével közösen fedezi. Ma a bíróság a tartásdíj mértékét, ha egy gyerek van, a tartásra kötelezett átlagkeresete 20 százalékának, ha kettő, 40 százalékának, s ha több, 50 százalékának megfelelő fix összegben állapítja meg. A Magyar Nők Országos Tanácsa helyeselné, ha a jogszabályt akként módosítanák, hogy a tartásdíj a jövedelem arányában növekedjék. Az az összeg, amely egy kétéves gyermeknek elegendő volt, egy kamasz felneveléséhez már édeskevés. S arról se feledkezzünk meg, hogy aki fizeti, tíz esztendővel ezelőtt még kezdő volt, ma beérkezett ember, s az összeg esetleg átlagkeresetének 10 százalékára sem rúg. Igaz, hogy a százalékos „részesedésre” ráfizethet is a gyermek, például, ha a tartásra kötelezett jövedelme ingadozó. Ezért az összes körülmények mérlegelésével a bíróság döntse el, hogy ki fix összegben, ki keresete meghatározott százalékában járuljon hozzá gyereke neveléséhez, eltartásához. Dr. Pap Tibor gondolatgazdag tanulmányából csak néhány részletet ismertettünk, hozzáfűzve, a Nőtanács egy-két javaslatát, amely éppen jogalkotásunk szellemében figyelembe veszi az idők változását. K. J. ESTÉLYIBEN RECEPTEK Divatrovatunk ezúttal estétélyibe öltözött. Jön a farsang, most kezdődik a kis- és nagyestélyi ruhák szezonja. A divat egyik érdekessége, hogy a kis- és nagyestélyi ruha egyaránt divatos. Éppen olyan elegáns lehet valaki rövid kisestélyiben, mint földet seprő nagyestélyiben. A fiatalok inkább a rövid ruhát, de méginkább a pantalló« estélyi összeállítást szeretik. 1973 estélyi ruha divatja nemcsak szép és mutatós, hanem mind a szalonokban, mind a konfekcióban rendkívül változatos. A textilboltok kirakataiban is nagy a választék. A legdivatosabb anyagok a bársony, a brokát, a lurex és a selyem. A bársony egyike a legmutatósabb anyagoknak, szeretik a nők, mert „hízelgő". Tojásáé jfehér-óarany-falevélbarna mintás bársonyból tervezte Ökrös Zsuzsa az első képen látható modellt. A ruha empire szabású, de amint a tükörben látják, hátul az empire vonalig kivágott. A szoknya része enyhén bővül. A varrás vonalát a saját anyagából készült rollni öv takarja. Nagy divat a bársony maxi estélyi szoknya is. Muszlin, lurex, vagy organza romantikus pliszírozott, fodros blúzzal. A brokát a klasszikus alkalmi anyagok közé tartozik. A színes, fémszálas, nyomott mintás és romantikus rajzú egyaránt divatos. A második képen különleges barnaarany színösszeállítású, francia brokát nagyestélyit látnak, amelyet Rotschild Klára tervezett. A modell különlegessége, hogy az elején a brokát virágmintáját gyönggyel körülhímezték. A kiegészítő az anyag alapszínével egyező marabutoll boleró. A brokát is divatos estélyi maxi szoknyára. A brokát maxi szoknyához, bársony, düsessz, csipke vagy selyem jersey blúz illik a divat tervezői szerint. A harmadik képen hófehér selyemklokéból készült sima vonalú kisestélyi ruha szerepel, amelynek egyetlen dísze a teil színes gyöngyhímzése. A finom és elegáns modellt Hiczkó Katalin tervezte. (t. b.) (MTI Bara István és Komlós Lili felvételei) OKORUSZALYLEVES. öt deka vajat megolvasztunk. majd megforgatunk benne egy kis zellert, 1 sárgarépát és egy kis fej vöröshagymát. Hozzáadunk egy szép, jól megmosott, íelvagdalt ökörfarkat, majd törött borssal és apróra vágott zöldpetrezselyemmel együtt kissé megpirítjuk. Két evőkanálnyi liszttel meghintjük, felengedjük két liter vízzel, megsózzuk, s állandó kevergetés mellett felforraljuk. Adunk hozzá még két szél babérlevelet és lassú tűzön addig főzzük, amíg a hús leválik a csontról. Tálalásnál a húst kiszedjük a tányérokba, a leveshez 1—2 deci száraz fehér bort keverünk, és átszűrve merjük a tányérokba. Pirított zsemlekockákat adunk hozzá. VAGDALT HÜS PARADICSOMMARTASSAL. Tíz deka füstölt szalonnát apróra összevágunk és kiolvasztunk. Amikor üveges lesz, beledobunk egy kis fej, apróra vágott vöröshagymát, s együtt pároljuk, amíg a hagyma megfonnyad, összegyúrjuk 50 deka darált hússal, 5 deka zsemlemorzsával, egy nyers tojással, sóval és törött borssal, egy-két órát állni hagyjuk. majd kis pogácsákat formálunk belőle, és forró zsírban ropogósra sütjük. Közben meghámozunk és karikára vágunk 3 vöröshagymát, és ha a faslrtok kisültek, a visszamaradt zsírban ezt is megpároljuk, felengedjük paradicsompürével és vízzel, sóval és törött borssal. Egy gerezd összetört fokhagymával, és egy babérlevéllel Ízesítjük. Ebbe a mártásba helyezzük vissza a húsgombócokat, és lefedve, 25—40 percig lassan pároljuk. Sós vízben főtt burgonyával körltjük. SAJTOS HALFILE. Vékony hosszúkás szalonnaszeleteket vágunk, és mindegyikre 1—1 tonhalszeletet helyezünk. A halra kevés reszelt hagymát kenünk, majd reszelt sajtot hintünk rá, és a szalonnával összegöngyöljük, megtűzzük, vagy átkötjük a tekercseket és kivajazott tűzálló tálba egymás mellé ültetve, a sütőben 15—20 percig sütjük, amíg a szalonna ropogós lesz. Burgonyapürével tálaljuk. NARANCSOS MADARTEJ. 4 tojássárgáját keverjük habosra 20 deka cukorral, 2 evőkanálnyi liszttel, és átszűrve adjuk hozzá a narancsos levet, amelyhez lereszeljük 3 narancs sárga héját, és 2 deci vízben puhára főzzük. Közben forraljunk fel 7 deci tejet, főzzük ki benne a tojások kemény habbá vert, megédesített fehérjét, és a habgaluskákat szitára téve csorgassuk le. A visszamaradt tejet átszűrve öntsük a mártáshoz és az egészet gőz felett főzzük krémsűrűségűre. A tűzről levéve, kevés narancslikőr aromával, és két narancs kicsavart levével Ízesítjük. Tálalásnál a tál aljára öntjük a narancsizű krémet, erre ültetjük egymás mellé a kifőtt habgaluskákat, és mindegyik galuska tetejére 1—1 naraneskarlkát borltunk. Jól behűtve adjuk asztalra, babapiskótával vagy keksszel. Kürthy Hanna rajza cÁ ku ty a-tár WEÖRES SÁNDOR VERSE Harap-utca három alatt Megnyílott a kutya-tár, Sippal-dobbal megnyitotta Kutyafülü Aladár. Kutya-tárt Kutya-tárt Kutyafülü Aladárt Húsz forintért tarka kutya, Tízért fehér kutya jár, Törzs-vevOknek öt forintért Kapható a kutya már. Kutya-tárt Kutya-tárt Kutyafülü Aladárt PETŐFI VERS Ma az ábra betűit az egyik A-betÜből kiindulva lóugrásban összeolvassátok, Petőfi Sándor egyik szép versének címét kapjátok eredményül. PIQJIV ZV :8?iC3ßdVi Angora kabátka Hozzávalók: 45 deka világos angorafonal, 3-as horgolótű, S fagomb. Pontos szabásmintát készítünk a rajz alapján, s e szerint horgoljuk meg a darabokat. MINTA: 1. sor: a megfelelő hosszúságú láncszemsorra rövid pálcákat horgolunk. 2. sor: 4 láncszemmel fordulunk, * 1—1 ráhajtással kétszer leöltünk a második szembe, felhúzzuk a fonalat, s a hurkokat egyszerre horgoljuk le, 2 láncszem, majd ugyanabba a szembe kétszer leöltünk, egyszerre horgoljuk le a hurkokat. Ezután láncszemek nélkül *-tól ismételünk minden 3. szembe öltve. A következő sorokban ugyanezt a mintát ismételjük, de ezeket a kétszer kéttagú mintacsoportokat nem az ívekbe, hanem mindig abba a szembe öltjük, ahol a minta 2 szára öszszeér. Ha a darabok elkészültek, összeállítjuk őket, s körülhorgoljuk 5 tagú legyezősorral (—1 rövidpálca, majd a 4. szembe 5 laza egyráhajtásos pálca, a 4. szembe kezdjük elölről.) A fagombokat rövidpálcákkal horgoljuk be.
