Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-02-03 / 3. szám
Az a vadonatúj cukrászda, melynek teraszán ülünk Szombathely centrumában, egyetlen hatalmas üvegkocka, igazi érdekessége azonban mégsem szép vonalú modernsége, hanem épp ellenkezőleg az, hogy egy II. századbeli mézeskalácsos műhely megőrzött maradványai fölé épült, vagyis mondhatni egy rómaikori „cukrászda” üzemét folytatja. S aki leül ezen a teraszon, maga előtt látja a város latin ősének a központját, a hajdani fórum maradványait, a Romkertet. Ebben a képben benne van a magyarországi városfejleszromkerti fórumon kívül a másik római kori műemlékközpont az Isis-templom kerülete. Az ókori Savaria századokon át Felső-Pannónia provincia vallási központja volt. A II. században épült Isis-templom márvány borítású szentélyének maradványait az utóbbi másfél évtizedben bontották ki a föld alól, s a rekonstruált kultusztér sajátos hangulatú operaestek színhelye, természetes antik díszletek közt. Az Isisszentély a környezetében létrehozott - intézményekkel együtt tökéletes egységet alkot, valóságos zenei alközvits Gyuláról elnevezett lakónegyed, amelyben ma már tízezer ember él. A házgyári módszerrel készült épületek általában hatemeletesek, most az újabb tízszintesek sorakoznak fel egymás mögött szép ritmusban, nagyobb tömegük ellenére is könnyeden. Az egyes épülettömböket nagy zöldterületek tagolják, bennük helyezkednek el a járulékos létesítmények, köztük a gyermeknevelési központ A történelmi városmaghoz ugyancsak egyre szervesebben kapcsolódik a Hunyadi úti lakónegyed, valamint a A barokk városközpont részlete; szemben a megyeháza, Jobbról a püspöki palota tés egyik rendkívül érdekes típusának a lényege: a múlt szerves beépítése a jelenbe. Akik emlékeznek a régi Szombathelyre, a csendes kisváros öreg földszintes házaira a kedves barokk központ körül, a nyolc-tízemeletes lakóházakból kialakult új negyedek gyűrűjében ma alig ismernék fel hirtelenjében. Mégis a fejlődés rohamos tempója nemhogy megsemmisítette volna a régi város történelmi részeit, ellenkezőleg kiteljesítette őket. A római romok felé nyúló teraszról nemcsak az I. század végén kialakult Savaria nagy középületeinek maradványai tekintenek ránk, de az őskeresztény bazilika s a kora középkori magyar vár alapfalai is, mindezek fölé pedig a barokk székesegyház emeli tornyai gúla alakú kettős sisakját. Az egymás anyagából egymásra települt történelem tizenkilenc évszázada van előttünk, míg mögöttünk ritmikus rendben sorakoznak fel a jelen jegyei, a magas- és középmagas lakóházak színes vonulatai. Ami a múltból feltárható és megőrzésre érdemes, azt mind beleillesztik a most kialakuló modern városba. A pontot. Itt épült fel a város új zeneiskolája is. Az antik emlékekhez hasonló megbecsülésben van része a XVIII. századból való barokk városközpontnak, amelynek a székesegyház, a püspöki palota, az egykori papnevelde és a nagypréposti palota műemlék-együtteséből kialakított tér a súlypontja. Távolabbról csatlakozik a későbarokk e rangos alkotásaihoz eklektikussá formált pasztelzöld homlokzatával a nagytömegű megyeháza. Mellette — a második világháborúban lebombázott városháza helyén — a teljesen modern, műkő- és üveglapokból összeszerelt irodaház zárja le a barokk teret. Mintegy hangsúlyozva a magyar műemlékvédelemnek azt az alapelvét, hogy a történelmi értékű együttesek megőrzésére irányuló terveknek alkalmazkodniuk kell a korszerű fejlődés kívánalmaihoz. A régi belváros Szombathelyen továbbra is fontos igazgatási, kulturális és kereskedelmi funkciókat lát el. A történelmi mag körül négy új városrész van kialakulóban. A legnagyobb a város kiváló művészfiáról, Derko-Ságvári-negyed. Ez utóbbi nagyobbrészt a leendő tulajdonosok kétkezi közreműködésével épült. A jelenlegi tervidőszakban mintegy kétmilliárd forintot fordítanak Szombathely fejlesztésére, ebből egyebek között 5300 lakás épül meg 1975-ig. Az utóbbi évtized hozta létre az üdülőnegyedet, nagy gyepmezeivel, ligetes erdeivel. egymásba kapcsolódó tavaival, fürdőmedencéivel, sporttelepeivel. A Kőszegihegységet folytató dombvonulat Szombathelyig nyúló halomsora aljában, az Aranypatak mentén tíz évvel ezelőtt még téglagyári gödrök és sivár lakások sorakoztak; azóta hatalmas parkká vált az egész terület, több mint százezer fát ültettek el, az agyaggödrökből pedig három tavat formáltak, s töltöttek fel az Aranypatak vízével. Ma már húsz hektárnyi vízterület nyújt változatos szórakozási lehetőséget a csónakázóknak, kajakozóknak, horgászoknak, fürdőzőknek. A tófürdő mellett van a nemzetközi kemping, ahhoz a lovaspálya csatlakozik. Odább a termálfürdő vize gőzölög, ide épül idén a fedettuszoda. A legnagyobb mesterséges tó A most épült Claudius Szálló a csónakázótóról partján emelkedik a városalapító római császár nevét viselő Claudius Szálló, Szombathely legújabb építészeti attrakciója. Csipkézetten áttört homlokzata olyan játékos, mintha vizek hullámzását tükrözné. A fürdőszobák harmadik csapjából gyógyító termálvíz folyik. Rendkívül érdekes része a szombathelyi rekonstrukciós munkának a népi építészeti hagyaték felhasználása. A város tágabb környéke, mindenekelőtt az őrség, a faépítkezés ősi területe. A kontyos szalmafödelű, faragott, festett homlokzatú faházak, az eléjük toldott kicsiny tornácok oszlopfőinek faragásai, a galériás fatornyok, emeletes pajták sajátos érdekességet adnak a vasi tájnak. Itt, a megyében fejezték be először a népi műemlékek öszszeírását. Az eredeti helyükön meg nem őrizhető, tehát veszélyben forgó népi építészeti emlékeket a szombathelyi üdülőnegyedben most kialakuló falumúzeumban gyűjtik össze. Az értékes népi hagyaték egyes elemeit érdemes felhasználni a mai városépítészetben is, hiszen „hagyomány nélkül nincs korszerűség” — ezt vallják a legjelesebb magyar építészek. Szombathely gyors felnövéséhez, modern várossá alakulásához a településfejlesztés demokratizmusára volt szükség. A város fejlődésének fő kérdései fölött kezdettől fogva széles körű vita folyt, a városrendezési tervet nyomban elkészülte után kiállításon mutatták be a lakosságnak, s ezrek nyilvánítottak felőle véleményt. Az építők, a tervezők, a kivitelezők a legmegbecsültebb emberek Szombathelyen. A „szombathelyi műhely” — ez a lelkes alkotóközösség — méltán dicsekedhet azzal, hogy a műemlékvédelem és a városrekonstrukció összehangolását a legkorszerűbb módon oldotta meg; s miközben megőriztek a múltból mindent, ami értékes, a többszintes építkezéssel lényegesen megemelték, a térben plasztikusabbá tették a települést. Antalffy Gyula MEGHALT SZABOLCSI BENCE * Szabolcsi Bence, kétszeres t Kossuth-díjas zenetudós, a J Magyarok Világszövetsége el- i nökségének tagja rövid szen- J védés után, életének 74. évé- J ben elhunyt. 1 A budapesti Zeneművészeit ti Főiskolán Kodálynál ta- J nult zeneszerzést. A budat pesti egyetemen a jogi és J bölcsészeti fakultás előadá* sait hallgatta, majd tanulmát nyait a lipcsei egyetemen fe- J jezte be. Pályakezdése idején t a korszerű magyar zene és J zenei műveltség megterem* téséért folyó küzdelem élén t Bartók és Kodály mellé állt. 2 Céljaikat magáénak vallotta, * s magára vállalta a megválóit sításukhoz szükséges zenetu- J dományi teendők java részét, t Munkássága 1946 óta széles 2 körű közéleti és pedagógiai * tevékenységgel gazdagodott: t a Zeneművészeti Főiskola ta- J nára, a Magyar Zeneművé> szék Szövetsége vezetésében 1 kezdettől részt vett. A Mat gyár Tudományos Akadé- J miának 1948 óta levelező, * 1955-től rendes tagja volt, az 2 Akadémia Bartók Archivu- J mának létrehozója, melynek t 1961 óta volt igazgatója. Mester volt — a szó eredet ti, magasztos értelmében, f Maximális tudás és maximá- J lis képesség ilyen kivételes és t szerencsés együttállása egye- J di ritkaság. Lelkesítő és egy* ben zavarbaejtö egyéniség. , Pedig soha senkit sem akart J zavarba ejteni. Tudása vég* telenül természetesen áradt { szét a körülötte levőkre, hall* gatóira, olvasóira. Sohasem ( lehetett volna eltéríteni őt at- J tói a meggyőződéstől, hogy * mindezt mindenki tudja. J Bűvöletesen írt, de mégis J közvetlen előadásai jelentett tek a legtöbbet annak, aki- J nek része lehetett bennük. A t nagy mester éppen azért nagy ( mester, mert világteremtő J géniusz. Ezt a világot tapot gáttá körül és adta át hallga- 2 tóinak. A forma és az alkalom sohasem játszott nagy szerepet nála: a Zeneakadémia előcsarnokában éppoly szívesen és lelkesen beszélt a témáról, melyről megkérdezték, mint bármikor és bárhol, ha alkalma nyílt rá. És ha őt hallgatta az ember, valami rejtélyes módon erőt és lelkesedést nyert szavaiból. Ez a közvetlen hatóerő tölti fel és teszi szuggesztivvá zenei írásait is. Szabolcsi Bence olyan stílusalapító, klasszikus mester a zenetörténetben, mint az irodalmi nyelvet kialakító nagy költők bármelyike a maga területén. A magyar zenetörténet egészére vonatkozó ismereteink döntő többsége tőle származik. Zenetörténeti koncepcióját a „Népzene és történelem” című tanulmánykötetében rögzítette klasszikus tisztasággal, „A válaszút" című kötetében pedig példát mutatott arra, miként kell szembesítenünk a zenetörténeti múltat a jelen élő valóságával. Mindezek a művek klasszikus értékeink között maradnak. élnek és hatnak. Pernye András 9
