Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-08-04 / 16. szám
!~Ö tÄ jjrb--Q ttÄ 0 ny M Önnek mennyi a vérnyomása? A vérnyomás napjainkban társadalmi probléma lett. Az emberek ma már nem azt kérdik egymástól, hogy mint szolgál a kedves egészsége, hanem azt: mennyi a vérnyomása? A vérnyomást tulajdonképpen csak a századforduló óta mérik rendszeresen. Ennek köszönhető, hogy az azelőtt rejtve maradt vérnyomás-emelkedések is felszínre kerültek. Kiderült, hogy a vérnyomás-emelkedések elég gyakoriak napjainkban. A normális vérnyomás nem abszolút érték, hanem kor, nem, fajta, testalkat és klíma szerint változik. Nők, gyermekek vérnyomása alacsonyabb, más a vérnyomás magaslaton és más a síkságon, más a tevékeny embernél és más a tunya életmódot folytatónál. A kínaiak vérnyomása alacsonyabb, mint az európaiaké, az Amerikában élő négereké magasabb, mint az afrikaiaké. A vérnyomás továbbá függ a barométer állásától is, ha a barométer emelkedik, emelkedik a vérnyomás, és fordítva. A vérnyomás azonban ugyanazon egyénnél is változik a különböző napszakokban, legalacsonyabb az éjszakai alvásnál. Miután az ember vérnyomása számtalan tényezőtől függ, máris adódik az a megállapítás, hogy egyetlen vérnyomás mérése csak tájékozódás, amelynél kiderülhet, hogy a vérkeringés házatáján valami nincsen rendben. A vérnyomásról tudni kell, hogy azt a szív és az erek állandó működése tartja fenn. A normális, egészséges embernél a vérnyomás 20 évesnél 120/80, 40 évesnél 135/85, 60 évesnél 140/90 Hg. mm. Az első szám jelenti a szisztolés, a másik a diasztolés nyomást. A sziszotés nyomás a szív összehúzódásakor keletkezik, a diasztolés nyomás az erek összehúzódásának eredménye. Régi és kissé elavult forma szerint a szisztolés nyomás férfiaknál 100 + az évek száma, nőknél 90 + az évek száma. Ezek az értékek azonban nem pontosak, ingadozásuk felfelé és lefelé lehetséges anélkül, hogy ez kóros állapotot jelentene. Azt, hogy egy meghatározott vérnyomás egyben betegség tünete-e, kiegészítő vizsgálatok segítségével az orvos dönti el. A magas vérnyomás Magas vérnyomásról akkor beszélhetünk, ha a vérnyomásérték az életkornak megfelelő határértéknél jóval magasabb, eléri vagy meghaladja a 200 Hg. mm értéket. Kezdetben a magas vérnyomás nem ásandó, hanem csak időnként jelentkezik, ilyenkor beszélünk ingadozó vérnyomásról. Ilyen körülmények között elegendő kisebb-nagyobb izgalom ahhoz, hogy a vérnyomás megemelkedjék, bár pihenés alatt még viszsza-visszatér normális szintjére. A baj csak akkor kezdődik, ha a pihenés sem segít, és a vérnyomás szinte állandóan magasabb szinten marad. Ilyenkor kialakul a hypertonia, a magas vérnyomás kórképe. Ha az eddig csak ritkábban jelentkező panaszok később állandósulnak, gyakori főleg a tarkótáji fájdalom, az ingerlékenység, az idegesség, az enyhe szédülés. Ha a magas vérnyomás hosszabb ideig áll fenn, megterheli a szívet, a szív megnagyobbodik, és bizonyos idő után munkáját már egyre nehezebben végzi el. A magas vérnyomás következtében az erek elmeszesednek, keményebbekké válnak, rugalmasságukat elveszítik és megrepednek. Így. keletkezhetnek a különböző vérzések, amelyek közül a legveszélyesebb az a vérzés, amely az agyban következik be. A magas vérnyomást létrehozó okok sokfélék. A hajlam öröklődik is, ez magyarázza, hogy egyes családokban a magas vérnyomás feltűnően gyakori. Az alkati betegségek közül az elhízás, a köszvény, a cukorbetegség és a vesebaj szerepel, mint kiváltó ok. A vesemegbetegedés oka lehet fertőzés, angina, grippe, hűlés, amely vesetáji fájdalmakkal kezdődik. Hiba, ha a beteg ilyenkor valami háziszerrel kísérletezik, és értékes időt veszít. A magas vérnyomás oka lehet különböző belső elválasztású mirigyek (pajzsmirigy) megbetegedése is. Közismert a normális klimaxot kísérő hypertonia. Van aztán olyan magas vérnyomás is, amelynek okát ma még nem ismerjük. Gyógyítás Az utóbbi években a magas vérnyomás kezelésében nagy eredményeket ért el az orvostudomány. Jobbnál jobb gyógyszerek állanak rendelkezésre, amelyekkel a magas vérnyomás alacsonyabb szintre nyomható. Ezáltal nemcsak a beteg panaszai csökkennek, hanem a szövődmények is elkerülhetőkké válnak. A gyógyszeres kezelés azonban, bármenynyire kényelmes eljárás is, egymagában kevés. Itt kell megemlítenünk, hogy egyes betegek szenvedélyesen ajánlanak betegtársaiknak olyan gyógyszereket, amelyek az ő esetükben beváltak. Előfordul, hogy ezek a gyógyszerek másoknál éppen ellentétes hatást válthatnak ki. Az orvos; amikor megfelelő gyógyszert rendel, figyelembe veszi az egyéni alkati tényezőket is. A magas vérnyomás gyógyításában fontosabb az orvos által előírt életmód következetes és szigorú betartása. Igaz, ez az életmód olykor sok lemondással jár, de a várható eredmény kárpótolja a beteget a „szenvedésekért”. Az elhízás káros voltát ma már mindenki ismeri, a diéta előírásait azonban kevesebben. Elterjedt téves nézet az, hogy a magas vérnyomásos betegnek tartózkodnia kell a húsételektől. Nos, a húsétel fogyasztása nem befolyásolja a magas vérnyomást, a zsírfogyasztás azonban annál inkább. Szigorú szabály azonban a sószegény étrend betartása, az ételeket só nélkül, vagy kevés sóval készítsük el. Óvakodjunk a puffasztó ételektől, és hetenként legalább egyszer — kellő pihenés mellett — tartsunk gyümölcsnapot vagy gyümölcslé-napot. A diétában a só megszorítása az esetek nagy részében a vérnyomás normalizálódásához vagy a magas vérnyomás csökkenéséhez vezet. Naponta egy-két fekete fogyasztható, mert a koffein tágítja a szív, az agy és a bőr ereit. Kerüljük, amenynyire lehet az izgalmakat, mert a magas vérnyomásban szenvedő betegre egy nagyobb megrázkódtatás végzetes lehet. Hasenfeld professzor szerint a magas vérnyomás nem zárja ki a magas kor elérését. Magas vérnyomással is szépen meg lehet öregedni, csak éppen be kell tartani az egészséges élet szabályait: a rendszeres életmódot, a kellő pihenést, a mértékletességet a szeszes italok fogyasztásában, a dohányzásban, az enyhe testedzést és az izgalmaktól való óvakodást. Jó hatással van a magas vérnyomásos betegre a környezetváltozás, de a hely megválasztását feltétlenül beszéljük meg kezelőorvosunkkal. Dr. Marék Antal KIS TÁSKA, NAGY TÁSKA... A francia szóból meghonosodott „ridicule” (nevetséges) hol piciny doboz formájúvá zsugorodva, hol meg utazótáskává hatalmasodva, mindig jelentős szerepet kap öltözködésünkben. Fontos és nélkülözhetetlen kellék, amelyet már a középkori várúrnők is ismertek. (Vajon, mit tartottak benne, hiszen a zsebkendőt még nem ismerték, a nyilvános arcfestés pedig tabu volt?). A múlt század végén az angol kosztüm a hozzá készült börtáskával vonult be a divatba, s nyert teljes polgárjogot. Azóta, ha gondos, jó ízléssel választjuk ki, elegáns kiegészítője kabátnak, kosztümnek, ruhának, sőt a nagyestélyinek is. A magyar bőripar és a bőrdíszműipari tervezők évről évre a Budapesti Nemzetközi Vásár könnyűipari pavilonjában rendezik meg legújabb termékeik bemutatóját. Az idei kiállításon fényképeztük a sötétkék, fehér pettyes, a győri Graboplaszt Gyár újfajta, könnyű, habosított anyagából készült táskát és a fehér-kék pettyes szegekkel kivert övét. (1. kép). A kiállításon nagy sikere volt a valódi bőrből, borjúszőrmével kombinált három táskamodellnek, amelyek sportos vonalúak, de rendkívül dekoratívak. A kétzsebes, téglalap alakú táska pedig irattartónak készült, férfiak és nők egyaránt viselhetik. (2. kép). Valódi bőrből különleges, tűpettyes hímzéssel kombinált anyagból készültek azok a szép vonalú, egyedi táskák, amelyeket a Fővárosi Kézműipari Vállalat állított ki. (3. kép) P. J. (Bohanek Miklós felv.) Az aratás, a termésbetakarítás talán a legnagyobb ünnepe a földművelő népnek. Bemutatják a termés legszebbjét, amikor a legdúsabb búzakalászokat fonják az aratókoszorúba, ünnepük a jó termést és áldomást tartanak. Mindezt körülfonja az ének, a rigmus és a tánc, kíséri a muzsika. A lányok szalaggal díszítik a gereblyét és a sarlót, a legények befonják véle a kaszát, és a feldíszített munkaeszközöket viszik vállukon. A népviseletbe öltözött lányok és legények előtt lépked az aratógazda, és verbunkos tánccal vezeti a menetet. Lábujjon lépked a zenére, kurjongat, jobbra-balra fordul, kulacsából borral kínálja a nézőket. Zenekísérettel, vagy anélkül énekelnek ismert csárdásdallamra: Búza, búza, de szép tábla búza, Kihajlott a kisfaludi útra. Aratja egy kökényszemű kislány, Kislány, kislány, szeretsz-e igazán?! Már minálunk végezték az aratást Hátrafelé fújja a szél a pelyvát, Hátrafelé fújja a szél a pelyvát, Mit tagadod, én is jártam tehozzád! Tágas félkörben megállnak, szemben a nézőkkel. Az aratógazda rigmust mond, kissé éneklő hangon szaval: „Behoztuk a földnek termését, termésének legszebb gyümölcsét. Óh, ki az eget-földet alkottad, az emberiséget tápláltad, Tehozzád fordulunk, munkánk végeztével!” Két leány jobbról-balról tartja a jókora aratókoszorút. Együtt mondják a rigmust: „Adjon Isten bő csizmát, kis kalapot, nagy bundát! Bort, búzát, barackot, hegyesfüíű malacot!” Az aratókoszorút leteszik, rendszerint a falra kerül, vagy lámpadísz lesz, amely ott függ a következő évi aratásig és díszíti a termet. Az aratók pedig leteszik a díszes szerszámaikat, és táncolnak. Legények kezdik a verbunkost, ezalatt a lányok karikáznak. A verbunk végeztével a legények táncra kérik a lányokat, és lassú páros tánc következik, majd friss, előbb párban, azután egyetlen nagy körben forognak gyorsan, középen táncol az aratógazda, egyedül, szalagos botját forgatva. Végezetül ismét felveszik a díszes munkaeszközeiket és — ahogy jöttek —, tánclépésben távoznak, énekelnek: Kisfaludon nincs több kislány csak három, Az is elment részt aratni a nyáron. Kék pántlika van a karcsú derekán, Jaj de szépen hajlik a marok után. Kisfaludon nincs több legény csak három, Az Is elment részt aratni a nyáron. Majd mikor az aratásnak vége lesz, A legszebbik az én vőlegényem lesz! A falunevek változnak a dalokban, a dalok mindig a legkedveltebb csárdásdallamok, amelyek azon a nyáron sűrűbben hangzanak, úgy nevezik ezeket: „aratási nóták”. Az aratóünnepnek van egy régi-régi „termésvarázsló” szokása is. A menet élén haladó aratógazdát valakinek le kell önteni nagy vödör vízzel. Igen ám, de a fürge aratógazda jobbra-balra figyel, és ha valaki vödörrel közeledik, kitér, elugrik, a víz nem rá, hanem a földre ömlik. Többen is próbálkoznak a nyakonöntéssel, ami sok humorral, virtuskodással jár, a nézőknek nagy öröme, ha mégis sikerül. Egy alkalommal a fa tetejére mászott föl egy gyerkőc a vödör vízzel. Az aratógazda jobbra-balra figyelt, de az égre nem gondolt, pedig onnan kapta az áldást a nyaka közé teli vödörből! Ha sikerült a vízzel leöntés. az volt a hiedelem, hogy: „jól ereszt majd a búza, mert sok víz hullott az aratógazdára”. Volly István Elmenteni a piacid N ÉPDAL Elmentem a piacra, Elmentem a piacra, racra, Piacra, racra piacra. Megvettem én a búzát, Megvettem én a búzát, búzát A búzát, búzát, a búzát. Elvittem a malomba, Elvittem a malomba, lomba, Malomba, lomba, malomba. Fölöntém a garatra, Fölöntém a garatra, ratra, Garatra, ratra, garatra. Hazavittem a lisztet, Hazavittem a lisztet, lisztet, A lisztet, lisztet a lisztet. Sütöttem én perecet. Sütöttem én perecet, récét, Perecet, récét, perecet. Kürthy Hanna rajza Megették a gyerekek, Megették a gyerekek, rekek, Gyerekek, rekek, gyerekek. REJTVÉNY, GYERMEKEKNEK Közmondás A dominókockákat rakjátok egymás mellé úgy, hogy a betűk folyamatosan olvasva egy közmondást adjanak eredményül. ‘Igáé Aän ‘*dA uhui jm Horgolt ruha Hozzávalók: 75 deka piros, 5 deka sötétkék — és egy kevés fehér gyapjúfonal, 3‘/j-es horgolótű, 18 cm-es cipzár, 60 cm bélés a szoknyához, 2 fehér gomb, 70 cm övszalag. A szabásminta kettős számozása két méret értékeit Jelenti, a kisebb szám 84—86, a nagyobb szám 82—94-es mellbőséghez alkalmazandó. MINTA 1. sor: a láncszemsor után fordulunk, s a 6. szembe 1 ráhajtással pálcát öltünk, *2 láncszem után ugyanabba a szembe öltünk 1 ráhajtással, l ráhajtást lehorgolunk, majd újra ráhajtunk a tűre, s a 3. szembe öltünk, itt 2 szemen keresztülhúzzuk, majd még 1 ráhajtással áthúzzuk a tűn levő szemeket. A ‘-tói ismételünk. A következő sorokban a 2 lábat mindig a kétláncszemes ívekbe öltjük. Ha a darabok elkészültek, összeállítjuk, karöltő,jét, nyakát előbb a fehér fonallal horgoljuk körül 2 sor rövidpálcával, majd ugyanígy a sötétkék fonallal is. övét is horgolunk a sötétkék fonalból, a mérettől függően 54, illetve 60 cm-t, 8 sor szélességben oda-vissza haladó rövidpálcákkal. 2 fehér gombbal erősítjük a blúzhoz. A szoknyát kibéleljük. (M-11-W) (5J-I1-85) í
