Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)

1973-07-23 / 15. szám

AÉfc

tátM

A

H

ÍJ4

Petőli-szobron dolgozik Ktsfaludl Strobl Zslgmond Kossuthdljas szobrászművész, szövetségünk elnökségének tagja, akit július 1-én, 89. születésnapján tisztelői meleg szeretettel köszöntöttek.

*

Az osztrák nemzeti bank elnöke, dr. Hans Kloss Budapesten tárgyalt a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel, és előadást tartott az aktuális nemzetközi pénzügyi kérdésekről.

*

A magyarországi folklór tanulmányozására 10 tagú középiskolás csoport érkezett hazánkba a dániai Gladsaxéböl. A dán diákok elsőnek a sárközt és kalocsai népművészettel Ismerkedtek.

*

Jelentős, egymillió rubel értékű üzletkötéssel zárult a Technolmpex Külkereskedelmi Vállalat Brassóban megrendezett gépipari kiállítása.

*

A nizzai nemzetközi nyári akadémiára kapott meghívást a pécsi Sopiana kamarazenekar. Az együttes tagjai francia állami ösztöndíjjal négy hétig tanulnak Nizzában.

*

Németh János Zalaegerszegen élő keramikusművész kerámiába foglalja Madách művének, Az ember tragédiájának tartalmát. A tragédia egy-egy színét hatvanszőr hatvan centiméter nagyságú kerámiatáblán ábrázolja. A modern képzőművészeti alkotás első három táblája már elkészült.

*

Bányatörténeti emlékek kutatására expedíció indult a Zempléni-hegység ősi tárnájába, a hajdani Telkibánya környékén levő arany-ezüst bányászat egyik XVI. századi emlékébe, a Teréztáróba.

A Gyulai Várszínház tizedik évadját Darvas József Hunyadi című drámájával nyitották. A másik bemutató a Pathelln mester című vígjáték lesz, amelyhez Hubay Miklós irt előjátékot.

*

Az új szófiai operaház tervpályázatára húsz magyar építészkollektíva Is elküldte pályázatát.

*

A péter-páli aranyponty ünnepségek Idén is hangulatosan folytak le Baján, a halászvárosban. Evek óta ezen a napon virágból font koszorúban viszik s engedik a Dunába az „aranypontyot” s a megtermékenyülés jeléül virággal hintik a vizet.

Az osztrák—magyar Irodalmi kapcsolatokról tartott előadást a közelmúltban dr. Mádl Antal egyetemi tanár, a bécsi Magyar Intézet Igazgatója az Innsbrucki egyetemen, ahol a hallgatók egy csoportja a magyar Irodalmat Is tanulmányozza és nyelvünket tanulja.

*■

A világ első környezetvédelmi térképe készül Budapesten Domonkos Györgyné dr. Holub Mária egyetemi docens javaslata alapján, és az általa kidolgozott módszerrel. A térkép feltünteti a háztartási fűtés okozta, és az Ipari ■ létesítmények által kibocsátott szennyeződést, az épületek és kémények magasságát, az utcák, poros vagy pormentes burkolását, a beépített, beépítetlen és a zöldterületek arányát, a terület meteorológiai viszonyait, s a gépkocsiforgalom méretett.

■* ■

f

120 magyar nyelvtanár: a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia magyar tannyelvű Iskoláiban tanító pedagógusok, az Országos Pedagógiai Intézet kéthetes tanfolyamán a többi közt a magyar irodalom, zene és képzőművészet kérdéseivel foglalkoztak.

*

Az Orosháza melletti Gyopárosfürdő nagyszabású rendezésére, fejlesztésére tervpályázatot Írtak ki. Az 1999-ben mélyfúrással megnyitott, percenként háromezer liter, 94 Celsius fokos gyógyvizet adó fürdőt rövidesen jelentős idegenforgalmi gyógyhellyé kívánják kiépíteni.

' *

Halottaink: Elhunyt dr. Trócsányi György, az országgyűlési könyvtár nyugalmazott főigazgatója. — 59 éves korában meghalt Szekeres György, az Európa Könyvkiadó irodalmi vezetője, az egykori francia ellenállási mozgalom tevékeny tagja. — Kis József Sándor, aki „Klsjó” néven hosszú éveken át az Esti Hírlap író-humoristája volt, 10 éves korában halt meg.

*

Szokolay Sándor Vérnász című operáját bemutatták az Egyesült Államok Ohio államában levő Colombus városában. A sikerre való tekintettel ősszel a washingtoni Kennedy Centerben Is színre hozzák az operát, melynek bemutatójára a szerzőt is meghívták.

* .

A Vöröskereszt legmagasabb kitüntetését, a Florence Nightlngale-érdemérmet adományozta két idős magyar ápolónőnek, Sági Ferencnének és Schönfeld Ferencnének.

Magyaróra az USA Nebraska egyetemén, Völgyes Iván professzor tanszékén. Vendégelőadó Lévai professzor

A magyar könyvkiadás elmúlt évi összefoglaló felmérése szerint 1012-ben 31261 kiadvány jelent meg 101 millió 640 000 példányban. (1066-ban 66 millió

S11 ooo példány látott napvilágot).

*

„Teérted harcolók, szabadság . . .” címmel július 7-én a Román rádió és a Magyar rádió közös Petőfl-müsorát közvetítették a Kossuth-adón Bukarest bői. A műsort magyar részről Simon István Kossuth-dljas költő vezette be.

*

A várpalotai plébániatemplom felújított orgonáját szentmise keretében áldotta meg Beöthy István veszprémi nagyprépost, prelátuskanonok. Az ünnepség után felköszöntötték Beöthy Istvánt 92. születésnapja alkalmából.

*

A százéves Budapest kertészete címmel kiállítás nyílt a Vajdahunyad-vári Mezőgazdasági Múzeumban. A kiállításon értékes anyaggal mutatkozott be a főváros 14 kertészeti szövetkezete.

*

Az ausztriai stájer tartományi főnűkhelyettes, Franz Wegart Vas megyében az idegenforgalom kiszélesítéséről és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt.

Több magyar művész részesült az elmúlt hetekben nemzetközi elismerésben. Hárman — három nemzetközi énekverseny első diját hozták haza: Kováts Kolos Rió de Janelróból, Sass Szilvia Szófiából, Gáti István pedig az olaszországi Trevlsóból. A Cannes-ban lezajlott nemzetközi reklám-filmfesztiválon dr. Varasdi Dezső alkoholellenes kisfllmje kapott elismerő oklevelet, Várnában a nemzetközi vöröskeresztes filmfesztivál egyik nagydiját A vér mindenütt vörös című magyar—bolgár film rendezéséért dr. Kárpáti Györgynek nyújtották át.

*

Lamberto Gardelll és a Budapesti Szabadtéri Színpadok Igazgatósága között megegyezés jött létre. A világhírű olasz karmester öt esztendőre a Margitszigethez kötötte nyarait. Idén Verdi Regulemjét és Attila című operáját vezényelte a szigeten.

* •.

Kőműves Imre Író 70., Vayer La|os művészettörténész .60, születésnapján kormánykltüntetést kapott.

*

Munkásdaloktól volt hangos nemrég Budapest hatodik kerületének néhány utcája és a Liszt Ferenc tér. A Vándor Sándorkórusfésztlvál négyezer — hazai és külföldi — szereplője közül kétezren vettek részt a zenés felvonuláson.

Uku Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter, országgyűlési képviselő, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom régi harcosa, július 13-án szívroham következtében 61 éves korában elhunyt---———-----------------------------------------------I-I-U--J-I.-L-UWU1.T.-.

TÓTH ESZTER

KLEMPERER BACHOT VEZÉNYEL*

Benned bízhatunk, bötló óriás!

Zárt jobbkezed és pillangós balod izmába kötve csillagvolt dalok szökkentik fel a visszhangzó hívás

sugársoros sűrűjét. Csillapul az idő, mert kitöltve lyukszemü perceit, eláll, mint a szél. E mű igy tart meg minket, csupa csillagul,

i

mert mind, ki részt vesz: hangzik folyton eztán,

valahányszor a fúga felszáll, s lesz tán hívó, kitöltő... S mint új fényt teszed

a hangra, mit látunk, bármerre költözz, hogy ütemező talpad köti földhöz, és felröpíti szárnyas két kezed.

* (Az elhunyt világhírű karmester emlékére, aki 1947. és 1950. között Operaházunk főzeneigazgatója volt, sok magyar művész személyes ismerője, mestere, művészpályájának meghatározója.... A szonett A zene szava című kötetből való.

2

Hlnéz au 1 néről s inűkiai szerkes

»yula .egyik illusztrációjává zene szava” itethől. A hazai és külföldi költők 267, zeóló költeményét tartalmazó könyv a Zene-S gondozásába tesében.

Hangverseny a kastélyban

Nyaranta Magyarországon több kastélyban lehet hangversenyt hallgatni. Kastélyként a legszebb — szinte hozzátenném, természetesen — o fértődi Eszterházy-kastély, a magyar Versailles. Ennek kenyérkaréj formájú udvara félig lezárja a szabadtéri hangversenytermet, feljáró lépcsője eszményi dobogó a kórusoknak, és aki itt, a mű szülőhelyén, hallotta Haydn Évszakjait, az téli magányos éjszakákon visszaálmodja magát ide. A legjobb hangversenyek színhelye Martonvásár, az egykori Brunswick-kastély. Nem az udvara, még csak nem te a kertje, hanem a XVIII. századi ízléssel kialakított angolkert mellett, a félig-meddig vadon hagyott kis sziget, ahol Beethoven írta szonátáját a Halhatatlan Kedveshez. Míg Fertődre eljutni másfél napos — kétnapos kirándulás, addig Budapestről fél óra alatt le lehet ruccanni Martonvásárra. A szi: get közepén, egy kis tisztáson, Beethoven komor tekintetű márvány mellszobra talán megenyhül, ha zenéje hallgatóinak átszellemült arcát látja. A harmadik, a legrégibb hangversenykastély, a pesti Károlyi-palota. Ennek kertjét az épület két szárnya félig lezárja, hátulról csaknem évszázados platánok és vadgesztenyék alkotnak természetes hangfalat: ettől minden hangversenyteremnél tökéletesebb a Károlyi-kert akusztikája. Vagy: tökéletesebb volt, amíg a pesti autóforgalom nem növekedett annyira, hogy még az esti órákban is behallatszik a zúgás és a pöfögés.

Ma este a negyedik kastélyba megyünk, alhol hangversenyt lehet hallgatni: az óbudai Kiscelli kastélymúzeumba. Amerikai vendégem van, már dél óta kémleljük az eget, a Hármashatár-hegy fölött fekete felhők gyülekeznek, az időjárásjelentés is „helyenként záport, zivatart” jelzett. Ha hat óra tájban esik, még hétre kiderülhet, mondjuk egymásnak, amikor valóban lehullanak késő délután az esőcseppek. Hét órakor eláll az eső. Megkérdeznék a koncertirodát telefonon, de ez a bölcsesség másnak is eszébe jut, a vonal állandóan foglalt. Zeneművészeti hazárdot játszunk: negyed nyolckor beülünk a kocsiba, ki Óbuda felé, a helyszínen majd kiderül, felszáradt-e eléggé a belső udvar, nem nedvesedtek-e át a székek ?

A Kiscelli-kastély Budapest egyik titka. Kevesen ismerik, pedig a kései barokk és a korai empire egyik szép építőművészet! alkotása Óbudán, fél kilométernyire az egykori Amfiteátrum mögött, egy kis domboldalon. Ide építtetett Schmidt Adám, a gazdag óbudai polgár, ahogy ő mondta „családi kastélyt”, magának és övéinek. Fel lehet ugyan kocsival menni a kastély előterébe, de inkább lent hagyjuk a Bécsi útori és gyalog kapaszkodunk fel a meredek domboldalon, melynek macskaköveit még a Schmidt-család helyeztette el.

A művészeti élvezetért egy kicsit meg kell szenvedni, mindenkinek zihál a melle, miré fölér, a fiataloknak is, talán azért, mert a meredek domboldalon sem eresztik el egymás derekát egy pillanatra sem. Schmidt Ádám, vagy az építésze elleste a francia és a Duna menti osztrák kastélyok építészetének fortélyait; nem is egy udvart építettek, hanem kettőt. Szépen ívelt barokk kapu mögött a kastély két szárnya fogja közre az első udvart, a külsőt. Itt is lehetne hangversenyt tartani és amerikai vendégem keresi is a székeket, azt hiszi, itt szól majd a zene. De nem, menjünk beljebb. Az ajtóban jó hír: megtartják a hangversenyt. Még van egy negyed óránk, és ha arra nem is elegendő, hogy megnézzük a múzeumot, de egy kis ízelítőt, iparművészeti aperitifet kortyolgathatunk a zenei étrendhez.

Mert a Kiscelli-kastély ma múzeum, Budapest Főváros Történeti Múzeumának egyik fióképülete. Itt helyezték el az egykori három város: Fest, Buda és Óbuda kézműveseinek, kisiparosainak, fogadóinak és kocsmáinak megmaradt bútordarabjait, szerszámait, cégéreit, és képeket, rajzokat, metszeteket Pest-Buda történetéből is. Ahogy belépünk, egy óriási vörös rák fogad, a mennyezetről lóg le, és az amerikai vendéghölgy csodálkozva állapítja meg, hogy ekkora homárt még az észak-amerikai Maine államban sem fognak, pedig az a nagy tengeri rákok legfőbb lelőhelye. Megnyugtátom, hogy a Dunában sem voltak ilyen nagy rákok, csak annak a fogadósnak a képzeletében, aki ezzel csalogatta, vendégeit a főttrák ebédhez. Száz évvel ezelőtt — és ezt régi feljegyzésekből és történetekből is tudjuk — a rák mindennapos étel volt a magyar családok asztalán. Mára elfogyott a rák és sokan idegenkednek is tőle. A rák alatt egy életnagyságú festmény lóg: József nádor, magas, vatermörderes gallérban, égszínkék táborszernagy! zubbonyban, mellén millió kitüntetéssel, nyakában az Aranygyapjas rend, lábán hófehér nadrág és piros szattyánbőr csizma — amerikai vendégem felkiált: „Ez egy magyar király!”

Majdnem, felelem. És amíg özönlenek be a hegymászástól fújtató vendégek, amíg hallhatjuk a visszhangját saját előbbi örömteli felkiáltásunknak, hogy a hangverseny nem marad el, amíg valahonnan, egyik múzeumi szobából ide hallatszik a vonósok hangolása, addig az az öröm és kellemes kötelézettség hárul rám, hogy egy amerikai asszonynak elmagyarázzam, milyen rang és méltóság volt egykor Magyarországon a nádor, és ezek közül is a legújabb korban ez a legnevezetesebb ez a József volt. Már nem állhatom meg, hogy kis történelmi visszapillantással Bánk bánra is ki ne térjek, hiszen az ő tragédiáján és egy mondásán keresztül lehet legjobban megmagyarázni, mi volt a nádor szerepe a régi Magyarországon. Bánk, amikor felelősségre vonják, azt mondja önmagáról: „Én, a király személye”, és ezzel már elvágtam az útját annak, hogy amerikai vendégem valamiféle Spiro Agnew-hoz hasonlítsa Bánkot vagy Józsefet. Azt kérdezi, hogyan kerül ide József nádor képe, és én azt felelem, hogy ő volt a modern Pest újjáépíttetője, a városi Szépítés! Bizottmány megalapítója és elnöke, neki köszönhetjük a mai Pest kőrútjait és sugárútjait. De azután közelebb megyünk és kiderül, hogy József nádor, mint cégtábla került ebbe a múzeumba: a nádorról elnevezett nagy hírű fogadó tulajdonosa megfesttette a képét és kiakasztatta a halijában.

Még gyorsan megcsodálunk néhány régi szekrényt, tékát, almáriumot, asztalos-szerszámot, mérnöki ónt és pallérkanalat, azután átlépünk egy küszöböt, és vele a megfogható művészetek birodalmából a megfoghatatlanba, a zenébe jutunk. Ez a belső udvar. Valóban zárt, minden zeneművész és hangversenylátogató akusztikai álma: egyetlen hang sem vész el, a pianisszimók is megtalálják útjukat, a forték sem dübörögnek túlságosan, mert e hangversenyterem teteje a csillagos égbolt. És hogy érezzük a közeli természetnek nemcsak illatos leheletét, de ittlétét is, a hangversenydobogó mellett karcsú, de terebélyes szilfa áll, hátulról pedig benyújtogatják koronájuk legmerészebb ágait a környező tölgyek és vadgesztenyék.

Megkeressük helyünket, leülünk az egyszerű kerti székekre. Milyen jó, hogy egy könnyű gyapjútakarót hoztam magammal, bele lehet burkolózni és boldog ernyedtséggel várni a hangverseny kezdetét. Már fellépett a dobogóra a zenekar. Karmester nincs, Tátrai Vilmos vezényli hangversenymesterként, hegedűvel a kezében. Körülnéz, már magasba emeli a vonóját, amikor egyszerre megszólal egy hívatlan, de idevaló zenész, egy feketerigó a szilfán. Fütyül néhányat, elhallgat, Tátrai újra felemeli vonóját, de a madárnak még van mondanivalója. A művészek és a közönség türelmesen vár, a rigófütty hozzátartozik a kastélyhangversenyekhez. Most elszállt a madár. Megkezdődhetik Bach János Sebestyén Első Brandenburgi versenye,