Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-07-07 / 14. szám
litÁjjTb - Q~étÁOny BESZÉLGETÉS EGY SZOCIOLÓGUSSAL: Az értelmiségi fiatalok szexuális magatartásáról Az ipari fejlettség bizonyos szintjén túljutott társadalmakban, különböző hőfokon ugyan, de mindenütt jelentkezik az ellentét a fiatalok biológiai és nemi érésének meggyorsulása és a számukra kívánatos nyugodt és rendszeres' szexuális élet anyagi-egzisztenciális feltételeinek késői kialakulása között. Ez az ellentét talán egyetlen rétegben sem okoz akkora feszültséget, mint az egyetemre járó, vagy azon éppen túljutott, pályakezdő értelmiségben. Érthető ez, hiszen a közép- és felsőfokú iskolák, egyetemek elvégzése következtében ez a réteg 6—8 évvel később válik önálló keresővé, mint az ipari szakmákban vagy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalság. Hogyan hatott és hat a fent ismertetett ellentmondás értelmiségi ifjúságunk szexuális viselkedésére? Mi a lényege a változásnak, amely — nem utolsósorban ennek az ellentmondásnak a hatására — az értelmiségi fiatalok páros kapcsolataiban, szexuális viselkedésében létrejött? — Ilyen és hasonló kérdésekre formálódtak meg a feleletek abban a beszélgetésben, amit munkatársunk Lőcsei Pál szociológussal, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézetének munkatársával folytatott. — A változás lényege — kezdte válaszát Lőcsei — a nagyobb szabadságban van: a szerelmi élet, a szexuális élet, a párválasztás, a párkapcsolódás nagyobb szabadságában. A nemek közötti viszonynak, a nemek érintkezésének talán nincs is olyan területe, ahol ez a megnövekedett szabadság kisebb-nagyobb mértékben ne éreztetné hatását. — A különböző nemű értelmiségi fiatalok ma sokkal szabadabban ismerkednek, fesztelenebből barátkoznak egymással. És nemcsak a fiúk, hanem a lányok is. Ha egy diáklány utcán, villamoson, kirándulóhelyen saját kezdeményezésére megismerkedik egy fiúval, az manapság sokkal kevesebb elítélést és szélesebb körű jóváhagyást kap a felnőttek társadalmától, mint 30 vagy 00 évvel ezelőtt. — Ugyanez vonatkozik a házasság előtti nemi életre is. Azok a nemzedékek, amelyek a harmincas években, vagy korábban jártak középiskolába, jól emlékeznek a botrányra, a kicsapásra, amivel egy-egy gimnazista fiúnak vagy leánynak fizetnie kellett diákköri szerelméért. Napjainkban viszont a középiskolák, az egyetemi kollégiumok vezetői — ha a rendtartásban nem is törvényesítik, de gyakorlatilag tudomásul veszik a diákok házasság előtti intim kapcsolatait, ha azok valóban „házasságot megelőző párkapcsolatok”. Elítélik viszont a felelőtlen nemi kicsapongást, a botrányos szexuális viselkedést. És hasonló változás ment és megy végbe a szülők magatartásában is. — vonatkozik ez a nagyobb szabadság a házastárs kiválasztására és a házasságkötésre is.' — Természetesen. Az egyetemre járó és a már pályakezdő értelmiségi fiatalok sokkal önállóbban döntenek házastársuk megválasztásáról és házasságuk időpontjáról, mint régen. Nem arról van szó, hogy a szülői ellenőrzés, a család Indirekt befolyása a párválasztás tekintetében megszűnt volna. Ez képtelenség lenne, különösen azoknak az egyetemistáknak, pályakezdő értelmiségieknek az esetében, akik számára házasságuk, otthonalapításuk anyagi feltételeit teljes egészében vagy túlnyomórészt szüleik teremtik meg. — A szabadság lényege itt a fiatalok döntési jogának kizárólagossága. Napjainkban egyre ritkábban fordul elő, hogy a szülő saját választását megpróbálja ráerőszakolni értelmiségi gyermekére. Néhány évtizeddel ezelőtt viszont az ilyen kísérletek és a velük járó tragédiák szinte mindennaposak voltak. — A szexuális szabadság növekedésének ténye aligha szorul bizonyításra. Kérdés azonban, hogy hogyan él az értelmiségi fiatalság ezzel a megnövekedett szabadsággal? — Hát... az összkép erről meglehetősen tarka. Jó és rossz dolgok, ígéretes, biztató jelenségek és ijesztő, nyugtalanító tünetek keverednek benne, örvendetesnek tartom például azt a természetességet, azt a nyíltságot és őszinteséget, ami a mai értelmiségi fiatalok, diákfiúk és diáklányok kapcsolatait áthatja. Jó dolog, hogy ebben a rétegben a nemi szerepek egyszerűbben, praktikusabban, kevesebb szenvelgés és képmutatás közepette, kevesebb rossz konvenciótól terhelten valósulnak meg, mint a mi fiatalságunk idején. Ugyanakkor ebben a rétegben is gyakran találkozik az ember megdöbbentő tudatlansággal: például a gyermekgondozás, a terhesség vagy a fogamzásgátlás elemi ismereteinek hiányával. így azután a szexuális kultúra elégtelensége, a társadalom ismeretének és az egyén önismeretének feltűnő gyengesége gyakran vezet az értelmiségi fiatalok körében is hibás, elhamarkodott, kizárólag hangulati tényezőktől irányított házasodási döntésekhez. — Emellett az összképet azért is nehéz értékelni, mert az értelmiségi fiatalság is több rétegű, erősen differenciált, s ennek megfelelően különféle a reagálása is a nemek közötti viszonyok változására. Nyilvánvaló, hogy egy kunsági parasztcsalád egyetemista gyermeke másként válaszol a megnövekedett szexuális szabadságra, mint egy kazincbarcikai munkáscsalád főiskolása, és megint másként egy több generáción át értelmiségi jellegű budapesti család egyetemi hallgatója. — Azt akarja ezzel mondani, hogy átfogó, általános érvényű Jellemzést nem lehet adni a fiatal lntellektuelek szexuális magatartásáról? — Ezt azért nem mondanám. Bizonyos szabályszerűségek, statisztikailag igazolható tendenciák itt is léteznek, s ezeket tudományos vizsgálatok segítségével meg lehetett és meg is lehet állapítani. így például számos külföldi és néhány hazai felmérés bizonyítja, hogy az értelmiségi fiatalok, különösen az egyetemet végzettek vagy végzők, később, idősebb korban hozzák létre első nemi kapcsolatukat, mint a munkásfiatalok. 1971-ben részt vettem egy hazai szexológiai felmérésben. A vizsgálatot az egyik budapesti egyetemi kollégiumban végeztem, amelynek lakói túlnyomórészt sokgyermekes vidéki családokból származtak. Az KEMPINQ 1973 nyarán a kemping divatban már nem a nadrág az egyeduralkodó. Hanem? A képek válaszolnak. „Hallgassuk meg” őket. Az első kép: hűvös nap. A modell három részes: lilás-rózsaszín velúr-műbőr nadrág, púder-rózsaszín jersey ingblúz és kétféle rózsaszín kockás, kötött mellény. Az öltözék három darabja jól variálható, más-más összeállításban is. A nadrághoz jól illik bármilyen napozóderék, batiszt blúz, hosszú kardigán, vagy a pulóver-kardigán együttes. A kis kockás mellény, estefelé „jól megy” egyszínű ruhához vagy szoknyához. A vékony jersey ingblúz akár a fürdőruha fölé is hordható. A második kép: fiatal lányoknak való, különleges hímzett, kockás kartonból készült kis ruha. A ruha húzott, bő dupla ujját, a hímzett virágokkal azonos színű paszpól díszíti. A rojtos, rafia kalap vidáman keretezi az arcot. A harmadik képen bemutatkozik az új divat, a hosszú strandszoknya, modern vonalú, rövidke boleróval. A szoknya emlékeztet az egykori, hosszú strandpongyolára. A modellt fantázia virágmintás vászonból tervezték. Az anyag színei: fehér-paprikapiros-fekete. A bolerót piros virággombok díszítik. A fejére — a motorozáshoz — piros muszlin kendőt kötött a manöken. A mutatós, elegáns hosszú szoknya és boíró, a divattervező véleménye szerint, nyársti szórakozáshoz is megfelel a kempingen. S így is van. Okos nő kevés ruhával tazik, különösen ha kempingezés a cél. Még egy mondat: a kemping-modellek, onfekcióban, készen kaphatók, a budapesti utikokban és a divatáruházakban. (f. b.) fomlós Lili és MTI Bara István felvéti eredmény a fiúk nemi aktivitása tekintetében egészen meglepő volt. A mintába bekerült 20—24 éves egyetemista diákfiúk 00 százaléka még egyáltalán nem létesített nemi kapcsolatot. — Ez persze egyetlen kollégiumi felmérés arányszáma és nem általános jellemzője a magyar egyetemisták nemi aktivitásának. De sok mindent elmond a megterhelésről, a lekötöttség Időtartamáról és intenzitásáról, a belső feszültségről, amivel az egyetemi tanulmányok, a vizsgák szellemi-idegrendszeri próbatételei együtt járnak. Mind e tényezőknek bizonyára fontos szerepük van a nemi élet elkezdésé»** késleltetésében. — Hasonló tendenciát mutat az egyetemisták és a diplomás értelmiségiek házasodási korátlaga is. Miközben a munkás- és parasztfiúk zöme 22—23 éves korban, a lányok 19— 20 évesen kötik első házasságukat, a diplomás fiatalok, különösen a férfiak túlnyomó többsége, csak az egyetem vagy a főiskola elvégzése után, 24—25 éves korban, vagy ennél is később házasodik. — Ezt persze kényszerűségből teszik, elsősorban anyagi kényszerből. Ha lakásviszonyaik, anyagi körülményeik kedveznének, ők Is korábban házasodnának. — Ebben nem vagyok egészen bizonyos. Igaz ugyan, hogy a társadalmi helyzetükkel elégedetlen, státusbizonytalanságtól szenvedő egyetemisták és fiatal diplomások panaszaik között gyakran emlegetik, hogy házasodni szeretnének, de ez lehetetlen, mert a család vagy a kollégium még egy külön szobát sem képes vagy hajlandó az ifjú pár rendelkezésére bocsátani. Én azonban úgy gondolom, hogy e panaszok mögött többnyire nem a házasodási szándék türelmetlensége dolgozik, hanem a rendszeres és zavartalan nemi élethez szükséges lakás megszerzésének — egyébként teljesen jogos — törekvése. , — Az erős hivatásszeretettől és pályaambíciótól vezetett egyetemisták amúgy sem szívesen osztanák meg magukat a tanulás és a házasság, a felkészülés és az otthonépités feladatai között. Ami pedig privát életük megalapozását illeti, meggyőződésem, hogy jó házasságuknak, családi harmóniájuknak nem feltétele, hogy az egyetemi évek alatt házasodjanak. — Ha már Itt tartunk — hiszen maga kezdte! —, mi a legfontosabb feltétele a jó házasságnak? — Mit mondjak erre? ...Talán az, hogy mindazok az értékek, örömök, javak, élmények, amiket a házasfelek egymásnak nyújtanak, legalább nagyjából egyensúlyban legyenek. Egy házasság — és ez érvényes a diákok, értelmiségiek házasságára is — addig jó, amíg a partnerek által nyújtott, legkülönbözőbb értékek: érzelmiek és intellektuálisak, szexuálisak és esztétikaiak, gazdaságiak és társadalmiak nem külön-külön, hanem összességükben egyensúlyban vannak. És akkor kezd romlani egy házasság, amikor ez az egyensúly meginog, s az egyik vagy másik fél kezdi megrövidítettnek, kihasználtnak érezni magát. — Amit mond, az érdekes és elgondolkoztató. De hová lett ebből a teóriából a szerelem? — Benne van... mert a szerelem nem más, mint a házasfelek által egymás számára nyújtott értékeknek ez a bizonyos egyensúlya. Az egyensúly maga a szerelem. L. I. lAAAAAAAAAAAA rQeeeptek FINOM CSONTLEVES. Sertés- és marhacsontot veszünk hozzá, bezöldségeljük úgy, mint a húslevest, fűszerezzük és egy marékra való bármilyen gombát főzünk bele. Kevés zsiradékon pirítunk 1 kocka cukrot, fél fej hagymát és reszelt sárgarépát, a fövő levesbe tesszük, leszűrjük tálalás előtt fél órával és daragaluskát főzünk bele. Apróra vágott snidlinget és petrezselyem zöldjét is dobjunk a VELÖSPASTÉTOM. A velőt megabáljuk, hártyájától megtisztítjuk és nagyobb darabokra felvágtuk. Egy kanál zsírt lábasban felolvasztunk, teszünk bele egy fél hagymát reszelve, azután a velőt adjuk bele és csendesen pároljuk 10—15 percig. Szitán áttörjük, megsózzuk, teszünk hozzá két kanál sűrű tejfelt, egy kiflit tejbe áztatva, két egész tojást, 16 deka apró kockára vágott főtt sonkát, kevés borst. Egy Tormát kikenünk, a keveréket beletesszük, két óráig forró vízben pároljuk, akkor hidegre tesszük és használat előtt a formát forró vízbe mártjuk és kiborítjuk egy tálra. Aszplkkal bevonjuk és zöld petrezselyemmel díszítjük. FRISS UBORKAMARTAS. A szükséghez mérten, 5—6 kisebb uborkát veszünk, meghámozzuk, megmossuk meggyaluljuk és besózzuk. Világos rántást készítünk, a kinyomott uborkát beletesszük, húslével fellazítjuk, ízlés szerint megsózzuk, tejfölt teszünk bele és kissé ecettel savanyítjuk. Szép sima tnártássá főzzük SZARDELI.AS KAPPAN. A kappant megtisztítjuk, langyos vízzel megmossuk, belsőrészét kiszedjük, s a bőrét fellazítjuk. Két szardellát szitán áttörünk, egy kávéskanálnyi irósvajjal eldörzsöljük és a kappant a fellazított bőr alatt Jól bekenjük, kívül megsózzuk és két órát állni hagyjuk, azután pirosra megsütjük. KRÉMFELFÜJT. 15 deka porcukrot öt tojás sárgájával, fél rúd vaníliával, egy evőkanál liszttel jó habosra keverünk, feleresztjük negyedliter tejjel és forró vízzel telt edényben folyamatos keverés mellett sűrűre főzzük. Ha kihűlt, belekeverjük 8 tojás kemény habját és a tálalótálat kirakjuk piskótával, erre meggyet vagy cseresznyét szórunk, és a krémet ráöntve nem nagyon forró sütőben kisütjük. FEHÉR KAVÉFAGYLALT. 10 deka finom szemeskávét megpörkölünk, azonnal porcelán tálba tesszük és 1 liter forró teile] leöntjük és befödve 2 óráig állni hagyjuk. 6 tojás sárgáját, 1 egész tojást, 36 deka cukrot habosra elkeverünk, hozzászűrjük az egy liter tejet és folytonos keverés mellett felforraljuk. Teliesen Iehűtiük és megfagvasztjuk. FAGYASZTOTT KÁVÉ. Negyedllter feketekávét ízlés szerint jól megcukrozunk, üvegbe öntjük és az üveget jég közé állítjuk, hogy kellő hideg legyen. Megfagyasztani azonban nem szabad. Fél liter tejszínből kemény habot verünk és a kávé közé keverjük, poharakba öntjük és a tetejére habot teszünk. KUrthy Hanna rajza JKut JUHÁSZ QYULA VERSE Egy világvégi házban világszép lány lakott, világ végére néztek ott mind az ablakok. Nem járt előtte senki, nem látott senkit 6, az Operenclán túl megállt a vén idő. A világszép lány nézte a csillagos eget, tavasz tá)án szivében valami reszketett. Hajába rózsát tűzött, valakit várt nagyon, de csak a csillag nézett be a kis ablakon. S a csillag oly közömbös, hideg és halovány. S hiába várt örökké a világszép leány ... VWWNAAAAAAy REJTVÉNY GYEREKEKNEK i Lóugrás A bal felső sarok C-betűjéből kiindulva lóugrásban olvassátok össze a betűket. Ha helyes útvonalon haladtok végig, egy 200 éve született magyar költő nevét kapjátok megfejtésül. i \ I ) l«U03|0S3 : s 9 } f a j 8 a w ^AAAAAAAAAAA^ 'Szalaqleriiő Hozzávalók: 60-as horgolócérna, 11-es horgolótű. A technikai ábra szerint dolgozunk. Jelmagyarázat: a szalag 4 egyráhajtásos pálca és 7 láncszem váltakozásával készül. A nyilak melletti számok a ráhajtásokat, az áthúzott nyilak ráhajtás nélküli kapcsolásokat jelentenek. A pontok láncszemeket, az erősebb pont pedig a csillagok beszövésének kiindulási helyét mutatja. A fordulásokban hármas és négyes kapcsolások vannak. Az A-val Jelzett középső szalaglv elkészítésével kezdjük a munkát. Ezt követi a B Ív, amely nyolc helyen csillaggal kapcsolódik az előzőekhez. A záró, C szalagsor két-két végén szintén kis csillagok vannak.
