Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-05-26 / 11. szám
liX sA jörb - Q-ótA ori, — megegyezéssel A bírósági folyosó a megszokott képet mutatja. A bírósági termekben folynak a tárgyalások, a soron következő peres felek a folyosón várakozva tárgyalnak ügyvédjeikkel. A bontóperes bíró tárgyalóterme előtt a válni akaró házastársak csendesen beszélgetnek. Régen ez a békés egyetértés a válni akaró házastársak között elképzelhetetlen volt, amint nagyon sok országban az ma is, ahol a megegyezéses válás intézményét az ország jogrendszere nem fogadja el. ŐSZINTÉN A magyar családjogi törvény megengedi a házasság felbontását, de csak akkor, ha erre, a törvény szavai szerint a feleknek „komoly és alapos okuk” van. A korábbi bírói gyakorlat a feleknek a házasság felbontására irányuló megegyezését nem fogadta el komoly és alapos oknak. Volt olyan jogi felfogás, amely szerint az ilyen megegyezés a szocialista erkölcsbe ütközik, hiszen a szocialista állam által védett és óvott család felbomlását eredményezi. A bírói gyakorlat éppen ezért sokáig úgy alakult, hogy ha a házastársak válni akartak, a bontóperi tárgyalásokon „komoly és alapos” okokat kellett bizonyítaniuk, amelyek elegendőek voltak a házasság felbontásához. Ilyen volt a házassági hűséget sértő magatartás, ha a férj megütötte a feleséget, ha a férj nem adta haza a család eltartására keresetét, ilyen volt az iszákosság is. Ezek az okok erkölcsileg és jellemileg megbélyegzőek voltak, ezért a házassági perek elkeseredett viták közben folytak le, és a hibásnak talált házastársra súlyos következményekkel jártak: általában nem kerülhettek hozzá elhelyezésre a gyermekek, a lakásból neki kellett távoznia, gyermek- és házastársi tartásdíj fizetésére kötelezték. Érthető tehát — e következményekre tekintettel — a szenvedélyek felizzása a bontóperekben. Gyakran előfordul azonban, hogy egy házasság csupán érzelmileg hűl ki s válik tartalmatlanná. A korábbi ítélkezési gyakorlat szerint ezeknek a házastársaknak is, ha el akartak válni egymástól, „alapos és komoly okot” kellett bizonyítaniuk. így azután sokszor csupán színjáték folyt a bíróság előtt, ráadásul nem egy esetben a házastársak is végleg megharagudtak egymásra. A KEZDEMÉNYEZŐ NŐK A mai bírói gyakorlat szerint a bíróság, ha a felek közös megegyezésükre hivatkozva kérik a házasság felbontását, nem a házasság megromlására vezető okokat kutatja, hanem azt, hogy ez a megállapodás valóban „közös megegyezésen” alapul-e. Nem kényszer, zsarolás, fenyegetés hatására jött-e létre, és hogy a válni akarók elhatározása nem elhamarkodott-e. Éppen ezért ezekben a „megegyezéses bontóperekben” is megkísérli a bíróság a felek kibékítését. Az így indított perekben nagyobb a , kibékülő házaspárok aránya, mint a szokásos, egymás ellen harcot jelentő bontóperekben. A házasság felbontása esetén — minthogy a megegyezésnek lehetőleg ki kell terjednie a gyermekelhelyezés és -tartás, a lakáshasználat kérdésére, a házastársak közös vagyonának megosztására is — a váló felek kevesebb izgalommal, tárgyalással és költséggel szüntethetik meg kapcsolatukat, mint a hagyományos bontóperben. Az ilyen bontások velejárója, hogy a házastársak megőrzik egymás iránti megbecsülésüket, ami különösen a gyermekek nevelése szempontjából nagyon fontos. A gyermekek a szülők rossz családi életét, a válást mindenképpen megsínylik. Megegyezéses válás esetén a gyermekek és mindkét szülő között fennmaradhat a jóviszony. A megegyezéses válás lassan egy évtizede él a bírósági gyakorlatban és anélkül, hogy a házasságok felbontásának számára emelő hatást gyakorolt volna, elfogadott és szívesen igénybe vett válási forma lett. A bontópereknek mintegy negyven százaléka a közös megegyezésre hivatkozással történik. (A fennmaradó hatvan százaléknál, ugyanúgy, mint az egész világon, változatlanul izzó hangulatúak a bontóperi tárgyalások.) Egy a szocialista országokra jellemző érdekes jelenség hazánkban is tapasztalható: a válópert nagyrészt a nők indítják. 1972-ben a bontóperek 52 százalékában a feleség adta be a válóperi keresetet. Amennyiben a férj adott okot a házasság felbontására, a gyermekeket a bíróság az anyánál helyezi el, és az apát gyermektartásdíj fizetésére kötelezi. Egy gyermek esetén az apa keresete 20 százalékát, két gyermek esetén 40 százalékát, ennél több gyermeknél pedig keresete 50 százalékát ítéli meg a bíróság gyermektartásdíjként. A bíróság az apa munkahelyére letiltó végzést küld, és ha a munkahely elmulasztja levonni az apa keresetéből a megállapított tartásdíjat, az anya a munkahelyet perelheti. E perlése mindig sikeres lesz, mert az állami vállalatok, hivatalok kezesként felelnek a tartásdíj levonásáért. A házasság megromlásában vétkes félnek a volt közös lakást is el kell hagynia, ha az elkülönítetten nem használható. Ez még akkor is érvényes, ha a ház esetleg a férjnek a házasságkötést megelőző időből származó különvagyona volt. A házasságát felbontó feleség tehát, ha a házasság megromlását a férj idézte elő — a magyar családjogi törvények értelmében —, kivételesen védett állapotba kerül gyermekeivel együtt. A dolgozó feleségek éppen ezért ma már kevesebbet tűrnek a házasság fennmaradásáért, mint a régebbi kiszolgáltatott háztartásbeli asszonyok. A CSALÄD NINCS válságban Hazánkban meglehetősen magas a válások száma, mégsem beszélhetünk a család válságáról. A házasságukat felbontó házastársak legtöbbször új házasságot kötnek, ami azt mutatja, hogy ugyan sok házasság nem sikerül, de az állampolgárok között népszerű a házasság intézménye. Az állam is a házasságban élést részesíti előnyben, és a családosoknak sok kedvez' ményt nyújt. Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint a házasságban élő felnőtt állampolgárok száma az eddig észlelt legmagasabb szintet érte el. 1920-ban 3 millió 239 ezer, 1941-ben 4 millió 195 ezer, 1960-ban 5 millió 30 ezer magyar élt házasságban. Részleteiben ez azt jelenti, hogy a 15 évnél idősebb férfiak 76 százaléka nős, a nőknek pedig 64 százaléka férjezett. A házasságban élő felnőtt lakosság száma nálunk a legmagasabb Európában. Ami ezt a nagyon kedvező összképet rontja, az az egyedül élő nők jelentős száma. A háborút átélt korosztályhoz tartozó nők közt az özvegyek aránya 4,5-ször nagyobb, mint az özvegy férfiak száma. Még egy tényező: a nők Magyarországon is hosszabb ideig élnek mint a férfiak. A válás költségeinek megállapításánál az állam tekintettel van arra, hogy az emberek általában nem „jó kedvükből” válnak, hogy senkit sem lehet szocialista országban olyan házastárshoz láncolni, akit nem szeret, ezért á válás költségei viszonylag alacsonyak. Ez idő szerint 1000 forint a bontóper illetéke, ügyvédi költségekkel együtt az eljárás — az ügyvéd fogadása nem kötelező — mintegy 2000 forintba kerül. A gyermektartásdíj iránti perek illetékmentesek. A vagyonmegosztási perekben a kiadni kért vagyon — családi ház, öröklakás, nyaraló, telek, gépkocsi stb. — értékének 6 százaléka bírósági illeték. TUDNIVALÓK A BONTÓPERRÖL A házassági bontóperek megindítását az úgynevezett illetékes bíróságnál kell kezdeményezni, tehát ahol az alperes lakik. Ha például az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, akkor az utolsó belföldi lakóhely az irányadó. Ha az utolsó belföldi lakóhely nem állapítható meg, vagy ilyen esetleg nem is volt, mert külföldön kötöttek házasságot, a bontóper a felperes belföldi lakóhelyének bírósága előtt indítható meg. Végül ha az egyik házastársnak sem volt belföldi lakóhelyé (külföldön kötöttek házasságot; a bontás időpontjában is külföldön élnek), a bontás iránti kérelmet a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz kell küldeni. Ha netán valaki nem a megfelelő helyen kéri a házasság felbontását, nagyobb baj nincs, mert a bíróságok hivatalból teszik át a kérelmet az illetékes bírósághoz. Némi időveszteséget jelent ez csupán, de az érdemi döntésre a tévedés nem hat ki. Külföldről a házassági bontóper a legegyszerűbben úgy bonyolítható le, hogy a válni akaró fél magyar ügyvédi munkaközösségnek megbízást ad a bontóper megindítására. A megbízásnak közjegyzői okiratban kell történnie. A külföldön élő személynek tehát el kell mennie a helyi közjegyzőhöz és hitelesítenie kell személyazonosságát és kívánságát, amely szerint házassági bontóper indítására és lefolytatására felhatalmazza az általa megjelölt ügyvédi munkaközösséget. A megbízás elküldése után az ügyvédi munkaközösség a perlési engedélyt megszerzi, és a pert megindítja. A perlési engedély megszerzése többek között azt jelenti, hogy a külföldi félnek az ügy várható költségeit valutában előre letétbe kell helyeznie az erre illetékes magyar banknál. Ez az összeg magyar pénzben számolva mintegy 2500—3000 forintot tehet ki. Az első, békítő tárgyalást követően két hónap múlva kerül sor a bontó tárgyalásra. Az évek óta tartó különélés olyan ok, amelynek alapján a magyar bíróság általában a második tárgyaláson felbontja a házasságot. Az előbbiekben ügyvédi munkaközösségekről szóltunk. Magyarországon ugyanis az ügyvédek munkaközösség keretén belül működnek, és a megbízott nem egy-egy ügyvéd, hanem a munkaközösség. Az ügy gondos viteléért az egész munkaközösség felelős. Dr. Hartai László c/Ltit^cík iiapjáM NÉPDAL Serken) fel, kegyes nép, Mosolyog az hajnal, Aranyszál toliakkal Repdes, mint egy angyal. Ingó-bingó zöld fűszál Szépen felöltözik, Liliom, rózsával Meg is törülközik. Amennyi fűszál van A tarka mezőben, Annyi áldás szálljon jó anyánk fejéréi REJTVÉNY, GYERMEKEKNEK lóugrásban A hat megszámozott négyzetben egy-egy keresztnevet rejtettünk el, és azokat lóugrásban kell megfejteni. A megfejtett keresztnevek kezdőbetűi egy magyar város nevét adják eredményül. Melyik ez a város? •paü^zs : sózva v 'soziuouioa 'ez-9U0913 ‘pzBijnoo ‘»aq?szz5i ‘sp]z -m(VZ ‘«luyjajs : uaqpuajjos jjba -auzzsazaq V ispjfajSaiv SZÉP, OKOS, CÉLSZERŰ A DIVAT A városligeti Gundel nagytermében mutatta be Rotschild, Klára tavaszi—nyári kollekcióját. 1973 divatja szép, okos és célszerű — konferálta - a bemondónő. És valóban. A remekbe készült kabátok, kosztümök, ingruhák szépek, mert egyszerűek; okosak, mert nem bolondosak; és célszerűek, mert jól hordhatóak. A divatszínek 73 tavaszán és nyarán az élénksárga, a sötétkék, a smaragdzöld, a piros és a fehér. Vidám és fiatalos az első képünkön látható, kék-fehér-piros színösszeállítású tavaszi kabát. Az anyag kék alapon fehér fantázia pettyes. A paszpólozás sötétkék és piros. A keskeny sötétkék bőrövet piros csattal díszítették. A piros keretes sötétkék gombok harmonizálnak az övvel. (MTI Bara István felvételei) II A tavaszi és a nyári kosztümök harangos, részekbe szabott, vagy körben hajtásokba rakott szoknyával, klasszikus vonalú, vagy rövid kabáttal készültek. Szép a második képen bemutatott fekete alapon pipacs és margaréta mintás tisztaselyem kosztüm körben rakott szoknyával, sálas nyakmegoldással. Elegáns ötlet a hófehér nagyestélyi ingruha, a földig érő körben rakott szoknyával, beállított, magasított derékrésszel, amelyet a ruha anyagából masnira kötött öv hangsúlyoz ki. Ezt a modellt látják a harmadik képen. A Rotschild-bemutatót záró immár hagyományos menyasszonyi ruha is ingruha formában készült, áttört batisztból. (í. b.) Horgolt szőnyeg Minden fonalmaradékot felhasználhatunk ennél a szőnyegnél, csak az a lényeg, hogy egyforma vastagságú legyen, így a vékonyabban sodort fonalat duplán vagy triplán vesszük, 5-ös horgolótűt használunk. Horgolása igen egyszerű: csigavonalban haladó, egymás közé öltött félpálcák (= ráhajtunk a tűre, leöltünk, a szálat magasra emeljük és a tűn lévő összes szemet egyszerre lehurkoljuk). A színeket nem kell válogatni. Az a lényeg, hogy egyenletesen szaporítsunk, az 1—10. sorban minden 3—4. pálcát megkettőzünk, a 11—20. sorban már csak a hatodik, hetedik, nyolcadik pálcákat, a továbbiakban, ahogy nagyobbodik a kör, a pálcák kettőzése, vagyis a szaporítások száma is egyre távolabb esik egymástól. Ha kívánt nagysággal elkészültünk, béleljük alá, így sokkal tartósabb lesz, és körbe csomózzuk rojtokkal. 10
