Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)

1973-05-26 / 11. szám

K X tkát**H Ü 4 Búcsú az iskolától (Lévai András felvétele) A Zeneakadémián újjáalakult a Liszt Ferenc Társaság, amely díszel­nökévé Mme Blandine Ollivier de Preveaux-ot, a nagy mester déduno­káját választotta. Képünkön az idős hölgy társaságában Serge Gut, a francia Liszt Ferenc Társaság főtitkára és Kovács Dénes elnök, a Zene­­művészeti Főiskola rektora (MTI felv.) Május 11-én Budapesten 48 gimnáziumban és 69 szak­­középiskolában kezdődtek meg az érettségi vizsgák. A gimnáziumokban mintegy 7300, a szakközépiskolákban pedig 7100 tanuló adott szá­mot felkészültségéről. Az idei írásbeli érettségi „kü­lönleges” jelentőségű volt. A több év óta előkészített re­formintézkedések első kísér­leteként ugyanis összevonták az érettségi és az egyetemi felvételi vizsga matematikai írásbeli dolgozatát. A másik kísérleti intézkedés: azok a tanulók, akik a második kö­zépiskolai osztálytól a negye­dikig matematikából jeles osztályzatot kaptak, csak ak­kor tettek írásbeli érettségit, ha olyan felsőfokú iskolában akarnak továbbtanulni, ahol felvételi tárgy a matemati­ka. Budapesten 2600 diák írt egyetemi felvételivel össze­vont matematikai írásbeli dolgozatot. H­Kihirdettük a Magyar Rádió zongoraversenyének eredmé­nyét: az első díjat, a Rádió 25 000 forintos jutalmát Jandó Jenő, a Zeneművészeti Főiskola negyed­éves növendéke kapta, a főisko­la által a legjobb hallgatónak felajánlott 7000 forint jutalom­mal együtt. * Dr. Szakács Ödön, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke dr. Franz Palimnak, az osztrák legfelsőbb bíróság elnökének meghívására Ausztriában tartózkodott. * Az európai egyházak kon­ferenciájának elnöksége a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának meghívására május 7-e, és 10-e között Siófokon ülése­zett. Az elnökség az európai béke és biztonság ügyének a keresztyén egyházak részé­ről történő támogatása kér­déseivel s a jövő évi nagy­gyűlés előkészítésével foglal­kozott. * Üzembe helyezték a Budapest —Pécs vasútvonal Mecseken át­vezető új szakaszát, az ország leghosszabb alagútját. Az abali­­geti vasúti alagút kevés híján hétszáz méter. * Ismét búcsúztunk egy je­les újságírótól, írótól a 67 éves korában elhunyt Kun­­szery Gyulától, a Magyar Nemzet két világháború kö­zötti harcos tollú publicistá­jától. Sírjánál Hegedűs Gé­za, Balássy László, Varannay Aurél és Vihar Béla mondott beszédet. * Üj telefonközpont alapkövét helyezték el a budapesti Petőfi Sándor utca és Városház utca közötti hatalmas telken. * A győri Kisfaludy Színház társulata nagy sikerrel adta elő Bécsben a Collegium Hungaricum színháztermé­ben Heltai Jenő Néma le­ventéjét, Perédy László ren­dezésében. A győri színház a Magyarok Világszövetségé­nek felkérésére ezúttal ti­zenegyedik alkalommal sze­repelt az osztrák fővárosban. * Bieber Károly Munkácsy­­díjas ötvösművész, vasko­vács 80 éves. Születésnapján magas kormánykitüntetést kapott. Az idős mester ma is jó egészségnek örvend, nem­rég fejezte be a vaskovács­­művészetről szóló könyvét. * Törökországba látogatott dr. Rosta Endre, a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének elnöke a török külügymi­nisztérium meghívására. Út­ja Tekirdagba (Rodostó) is elvezetett, ahol megkoszo­rúzta II. Rákóczi Ferenc egy­kori lakóházát. * A svájci könyvkiadással is­merkedett Budapesten, a Liszt Ferenc téri könyvklub közönsé­ge. A kiállított könyvek között látható József Attila kötete né­metül, Tamási Áron Ábelje, Mó­ricz Zsigmond Árvácskája és könyv Bartókról. * Az osztrák távbeszélő elő­fizetők — a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Né­met Szövetségi Köztársaság, Svájc és Svédország távbe­szélő előfizetőihez hasonlóan — május 2-ától közvetlenül hívhatják telefonon a buda­pesti és az országos magyar távhívó rendszerbe bekap, csőit városokban élő előfize­tőket. * Fiatal magyar művészeink több mint négyszáz képét, grafi­káját és szobrát mutatják be a New Yorkban megnyílt Fiatal művészek 73 elnevezésű nemzet­közi képzőművészeti kiállításon. Dr. Harmatta Jánost, az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem indoeurópai nyelv­­tudományi tanszéke vezető­jét Bécsben Herder-díjjal tüntették ki. * Féja Géza mondott emlék­beszédet Óbudán, a Dugonics Titusz téri Krúdy-ház előtt, az író halálának 40. évfor­dulóján. A pécsi ipari vásárt az idén negyedik alkalommal rendezik meg, június 6—15 között. A hazai cégek mel­lett a többi közt Jugoszlávia, Finnország, Olaszország, a Német Szövetségi Köztársa­ság, továbbá több lengyel, német demokratikus köztár­saságbeli és csehszlovák cég is kiállít. Műfordítás címmel ismét megjelent az Írószövetség műfordítói szakosztályának kiadványa. Tájékoztatja a műfordítókat a magyar iro­dalom külföldi kapcsolatai­ról, a mai világirodalom és a magyar irodalom össze­függéseiről. * Több nemzetközi tanácskozás színhelye volt ismét Budapest. A kelet-nyugati kereskedelem és termelési kooperáció fejlesztésé­ről folytatott vitát mintegy 300 külföldi vendég a Duna Inter­kontinental Szállóban. A kon­ferenciát a brüsszeli szék­helyű európai vezetőképző köz­pont (Management Centre Euro­pe) rendezte a Magyar KerÄkc­­delmi Kamara közreműködésével. — A Transfigoroute Europe, a nemzetközi hűtőfuvarozók szer­vezete is nálunk tartotta kong­resszusát. — Nemzetközi távfű­tési konferencia is volt főváro­sunkban, s az osztrák utazási irodák szövetsége közgyűlése részvevőit, 70 osztrák idegenfor­galmi vezetőt is Budapest fo­gadta. Jfl I. István király verette ér­meket mutattak be a Nem­zeti Múzeum kandalló-ter­mében. (Kiküldött tudósítónktól) Több párizsi honfitársunk kezdeményezésére megala­kult Párizsban a Magyar Nyelv és a Magyar Kultúra Barátainak Köre, vagy aho­gyan az ottani magyarok rö­viden nevezik, a Magyar Ba­ráti Kör. Mi a kör célja és programja? — erről kérdez­tük egyik szervezőjét, alapí­tóját, Gergely Ferencet. — Milyen tervek fogalmazód­tak meg az alakulást követő néhány hét alatt? — Mi, a kör alapítói és tagjai, nagy rokonszenvvel viseltetünk a mai Magyaror­szág kulturális és szellemi élete iránt. Célunk éis egy­ben programunk is, hogy megismerjük a mai Magyar­­ország kultúráját, és hogy itt élő honfitársainkat emlékez­tessük a maradandó szellemi értékekre. Szorosabbra sze­retnénk vonni továbbá a már létező kapcsolatokat az itt élő magyar és a francia értelmiségiek között, és mindezek realizálására kul­turális összejöveteleket szer­vezünk a baráti kör tagjai és azok barátai számára. — Az indulás gondja: he­lyiséget kellene szereznünk, már csak azért is, hogy könyvtárat létesíthessünk, amelyben minden franciára lefordított magyar mű meg­található lenne, és fordítva, minden olyan munka, ame­lyet franciából fordítottak magyarra. — Feladatunknak érezzük, hogy magyar nyelven ismer­tessük a francia szellemi ér­tékeket, és hogy lehetősé­geinkhez képest segítséget és támogatást nyújtsunk, nem­zetiségi különbség nélkül, azoknak az íróknak és mű­vészeknek, akik erre érde­mesek. Újabb feladatcsoport, nem is kicsiny, ha csak egy mondatban foglalom is ösz­­sze a lényegét: szeretnénk fölkarolni Franciaországban a magyar nyelv oktatását. — Első köri összejövete­lünkön Kecskeméti Károly történész tartott előadást a Petőfit megelőző magyar li­berális törekvésekről. Az est Üj gimnázium és autófor­galmi szakközépiskola nyílt a Szolnok megyei Üjszászon, 16,5 millió forint költséggel. * Különdíjat kapott a Ma­gyar Televízió Kriksz-kraksz című filmje a szórakoztató televíziós műsorok mont­­reaux-i fesztiválján. A fil­met Bednai Nándor rendez­te, operatőr: Darvas Máté. * A Holland Szakszervezeti Szö­vetség, a Holland Katolikus Szakszervezeti Szövetség a Holland Keresztyén Szakszerve­zeti Szövetség közös delegációja tett hivatalos látogatást hazánk­ba. * Másfél hónapos távoliét és 1100 kilométeres hajóút után hazaérkezett a Magyar Ifjú­ság szerkesztőségének három tagú vitorláscsónak-expedí­­ciója. A fiatalok a Tigris fo­lyón hajóztak végig, hidroló­giai vizsgálatokat, nyelvésze­ti kutatásokat és néprajzi gyűjtőmunkát végeztek. sikeres volt. s ennek titka nemcsak az előadásban rej­lett, hanem abban is, hogy ez alkalommal egymásra ta­láltak, vagy legalábbis talál­koztak a régi és az újabb emigránsok, összesen vagy százhúszan. A következő programokról is néhány szót: szeretnénk, ha ezek színvo­nalasak és egyben változato­sak lennének. Ismertetni szándékozunk például a mai magyar irodalmat és költé­szetet, a képzőművészetet és a tudományos élet új ered­ményeit. Legközelebbi ösz­­szejövetelünk Pilinszky Já­nos részvételével egy költői est lesz; a magyar költészet úgynevezett ezüstkorát — a vigiliások munkásságát — Nagy Pál ismerteti. Egy más alkalommal Gergely János a Franciaországban élő ma­gyarok magyar nyelvhaszná­latát elemzi. Azután nyári szünet következik, Párizs a kánikulában kiürül, és majd szeptemberben állítjuk össze a következő hat hónap részle­tes programtervezetét. En­nek megvalósításához hazai segítséget is remélünk, töb­bek között azt, hogy néhány hazai előadóművész is meg­jelenik majd körünkben. — Ahhoz, hogy utódaink tudják, mi az a Magyaror­szág, feltétlenül ápolnunk kell a magyar nyelvet is. El szeretnénk érni, hogy senki se nézze le azt, aki egyelő­re szorul, és senki se iri­gyelje azt, aki jól beszél ma­gyarul. A cél az, hogy vala­mennyien használjuk anya­nyelvűnket. Azt hiszem, az anyanyelvi konferencia is közelebb hoz bennünket eh­hez a célhoz. És ezt a célt nézve javaslom, hogy foglal­kozzanak a szakemberek töb­bet a magyar baráti kö­rökben folyó munkával. A kettő — az anyanyelv és a baráti kör — ugyanis egybe­tartozik, hiszen a baráti kö­rök egyik feladata az anya­nyelv ápolása. Ahol csak jár­tam, mindenütt azt tapasz­taltam, hogy a magyarok nemcsak a kultúrára de a magyar szóra is éhesek. G. L. AKADÉMIÁNK ÜJ TISZTELETBELI TAQJAI A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése tiszteletbeli taggá választotta Lotz Jánost, az Egyesült Államokban élő nyelvtudóst és Verzár Frigyest, a Svájcban működő orvos­­professzort. Megalakult Párizsban a Magyar Kultúra és a Magyar Nyelv Barátainak Köre Az akarat és a cselekvés egysége A mögöttünk álló fél esztendő a fokozott belpolitikai ak­tivitás jegyében telt el. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1972 novemberi ülése után gyorsuló mozgásba jött a gazdasági, társadalmi, kulturális élet minden szektora. Emlékeztetőül idézzük fel az elmúlt néhány hónap rövid krónikáját. A nagyüzemekben hozzáláttak a munkásság béremelését előkészítő munkához, és mivel a novemberi határozatok a to­vábblépés legfontosabb teendőiként az üzemszervezés meg­javítását, a termelés hatékonyságának fokozását jelölték meg, a szellemi és anyagi tartalékok mozgósítására is szük­ség volt, ezért az országgyűlés decemberi ülésén a határoza­tok szellemében számos kormányintézkedés született. Ja­nuárban az országos agitációs és propagandatanácskozáson a szellemi front különféle területeinek munkáját vitatták meg. Februárban ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Taná­csa s ezzel gyakorlatilag megkezdődött a tanácsválasztások előkészítése. Márciusban ismét ülésezett a parlament, az itt elhangzott kormányelnöki expozé részletesen vázolta a kor­mány távlati feladatait és a megoldások tervezett módsze­reit. Így érkeztünk el a választások napjához. Ezek után új­ból összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és részletesen elemezte a nemzetközi, a belpolitikai és a gazdaságpolitikai helyzetet. Egy ország közhangulata akkor jó, ha az emberek világo­san látják a célokat, érzik a céltudatos vezetést, és tisztában vannak feladataikkal. A Központi Bizottságnak az áprilisi ülésen már módjában állt a gyakorlati végrehajtás szaka­szában értékelni ezt a közhangulatot. A novemberi határoza­tokat ugyanis országszerte megvitatta a lakosság, és a vá­lasztás eredménye a többi között azt is bizonyította, hogy a nép egyetért a kijelölt célokkal, a kisebb-nagyobb közössé­gek, az egyének vállalják a feladatok rájuk eső részét. Novembert megelőzően tapasztalható volt néhány jelen­ség, ami kihatott a közhangulatra. Még mindig érezhető volt annak a hatása, hogy a beruházások éveken át megha­ladták a népgazdaság lehetőségeit. Zavarta az egészséges fej­lődést, túlterhelte a költségvetést az építőipari árak olykor indokolatlan emelkedése és az is, hogy a szabadáras fogyasz­tási cikkek egy részének árát indokolatlanul növelték, s ez terhelte a fogyasztókat. Mindez nem egyszerűen gazdasági, pénzügyi probléma volt, hanem hatásában társadalompoli­tikai ügy is, hiszen mindez kedvezőtlenül hatott a munkás­ság, általában a dolgozók életszínvonalára, ugyanakkor né­hány ügyeskedő — az árakkal zsonglőrködő — üzem vagy egyén indokolatlanul magas jövedelmet biztosított magának. A novemberi plénum és az azt követő tervszerű, átgondolt intézkedések bebizonyították, hogy az 1968 januárjában életbeléptetett gazdaságirányítási rendszer alkalmas és jó eszköz a szocialista építés meggyorsításé^ Bebizonyosodott, hogy az anomáliák nem az „új mechanizmusból” erednek, hanem annak ellenére nyerhettek némi teret, s ajiatározatok megszabták azt is, hogy a tervezés, az irányítás, az árpoliti­ka, a bérgazdálkodás javítása és az életszínvonal emelkedé­se érdekében milyen teendők szükségesek. Mindez nemcsak a munkásosztály közérzetét befolyásolta kedvezően, hanem megértésre talált az egész társadalomban is. A közéleti tevé­kenység erősödése közvetlenül is jelzi, hogy így van. Az in­tézkedések azonban közvetve is hatást gyakoroltak dolgo­zóink hangulatára. A munkásság anyagi helyzetének javítá­sával és politikai szerepének növelésével például megerősö­dött a szövetségi politika, a munkásság, parasztság és értel­miség összefogása, mert a két nagy társadalmi osztály és a súlyában egyre erősödő, számban is növekvő értelmiség vi­szonyát a tudati elemek mellett jelentősen motiválja az élet­­színvonal egyenletes és kiegyensúlyozott fejlődése. Tovább izmosodott a közéleti demokrácia is. A különböző munkahe­lyeken a dolgozók igényesebben vitatják meg az üzemek, in­tézmények feladatait, sok okos javaslat hangzik el és való­sul meg. A szocialista demokrácia erősítése elsősorban az állam­élet, a tanácsi önállóság fejlesztésével függ össze. A szocia­lista demokrácia nemcsak szabadságot, hanem rendet és fe­gyelmet is jelent. A továbblépés kulcskérdése éppen a kö­zösségi döntési módszerek fejlesztése, de ugyanakkor az ál­lamigazgatási munka javítása, a vezetés tökéletesítése, a fi­zikai és a szellemi munka hatékonyságának növelése, s mind­ez arra épül, hogy egységes akarat és felelős cselekvési szán­dék jellemzi hazánk lakosságának gondolkozását. Pethő Tibor Amerikai szenátorok magyarországi látogatásukról Mint már közöltük, amerikai szenátorok egy csoportja tartózkodott hazánkban, Howard Cannon demokrata párti nevadai szenátor elutazásuk előtt repülőtéri interjújában a cso­port tagjai nevében elmondta: — Nagyon hasznos volt a Magyarországon tett látogatás. Nagyra értékeljük, hogy találkozhattunk Fock Jenő minisz­terelnökkel, Nyers Rezsővel, a Központi Bizottság titkárával és más vezető személyiségekkel. Nagyon érdekes, gyümöl­csöző eszmecserét folytattunk a magyar vezetőkkel: átte­kintettük megbeszéléseinken kétoldalú kapcsolatainkat, e kapcsolatokban a közelmúltban bekövetkezett javulást, és megvitattuk a még rendezésre váró kérdéseket. Delegációnk minden tagjára mély benyomást gyakorolt a magyarországi szívélyes fogadtatás. A velünk eszmecserét folytató magyar hivatalos személyekkel együtt mi is érdekeltek vagyunk az országaink közötti kereskedelmi kapcsolatokban, amelyeknek javítására mindkét részről törekszünk. Tulajdonképpen két fő dologról van itt szó: az egyik a legnagyobb kedvezmény megadása, a másik a korlátozások alá eső cikkek listájának a csökkentése. Elmondhatom, hogy az amerikai vállalatok részéről elég élénk érdeklődés nyilvánul meg Magyarország iránt, felvetődik közös válalkozások és az együttműködés más formáinak gondolata is. 2

Next

/
Thumbnails
Contents