Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-04-28 / 9. szám
/ft S S Petőfi Sándor költeménye és a Pannónia Filmstúdióban készülő rajzfilm nyomán. A figuraterveket készítette és a filmet rendezte Jankovics Marcell. A filmkockákat Marsovszky Emőke, Petőfi költeményének részleteit Garami László válogatta. 91 — Nem hozok aranyat, nem hozok kincseket, De meghozom régi hűséges szivemet. — A falu hosszában ekképen haladott A ház felé, ahol Iluskája lakott. A pitvarajtónál be reszketett keze, S mellében csakhogy el nem állt lélekzete; Benyitott végtére — de Iluska helyett Látott a pitvarban idegen népeket. 92 — Kit keres kegyelmed? — nyájasan kérdezte János vitézt egy kis takaros menyecske. — Jőjön be már no, hogy az isten áldja meg, Odabenn majd aztán többet is beszélek. Szavaiba vágott kérdezőleg János, A menyecske szeme könnytől lett homályos. — Hol van Iluska, hol? — felelt a menyecske, — Szegény Jancsi bácsi I . . . hát el van temetve. 93 Kifáradt végre öt kínozni fájdalma, Mintha munkájában elszenderült volna, — Hogy halt meg galambom? mi baj lett halála? — Kérdé, s a menyecske ezt felelte rája: — Sok baja volt biz a szegény teremtésnek; Kivált mostohája kínzása tőré meg, De meg is lakolt ám érte a rossz pára, Mert jutott ínséges koldusok botjára. 94 Kérelemszavára a szíves menyecske Jánost Iluskája sírjához vezette; Ottan vezetője őt magára hagyta, Lankadtan borult a kedves sirhalomra. 95 Végiggondolta a régi szép időket, Mikor még Iluska tiszta szive égett, Szíve és orcája — s most a hideg földben Hervadton, hidegen vannak mind a ketten. Leáldozott a nap piros verőfénye, Halovány hold lépett a napnak helyébe, Szomorún nézett ki az őszi homályból, János eltántorgott kedvese hantjától. 96 Még egyszer visszatért. A sirhalom felett Egyszerű kis rózsabokor nevelkedett. Leszakította a virágszálat róla, Elindult s mentében magában így szála: — Ki porából nőttél, árva kis virágszál, Légy hűséges társam vándorlásaimnál; Vándorlók, vándorlók, a világ végéig, Mig kívánt halálom napja megérkezik. tftjQUjifcufi /rtéga XIV. cMúí Ittuj ('sillaii a flap watt... Kell-e hozzátenni valamit egy olyan írói képhez, amelyről mindenki tud, aki valaha magyarnak született? Mit kellene még elmondani Jókai Mórról, akit a magyar nemzet nagy mesemondójaként ismertek, és aki ma is, csaknem hét évtizeddel halála után, a legolvasottabb írók közé tartozik? Mit is mondhatnánk róla többet és nagyobbat, mint azt, hogy íróelődeinek küzdelmei után ő tette valóban olvasó nemzetté a magyarságot. A néhány adat, a vázlatos ismertetés nem magyarázza, csak jelezheti varázslatos hatását. Komáromban született, 1825-ben, nemesi, kálvinista ügyvédi családban, amelynek élete inkább az értelmiségiek életmódja volt, mint a nemeseké. A gyenge, beteges kisfiú szelíd kék szemével, szőke hajával szeretetet keltett mindenkiben. Tízéves korában csodagyereknek tekintették: versei jelentek meg a Társalkodó-ban. Szülővárosának nyüzsgő élete, az iparos és kereskedő polgárság, a mozgalmas kikötő eltörölhetetlen nyomokat hagyott benne, amelyekkel később legjobb regényeiben lehet találkozni. Életének későbbi színhelyei — iskoláinak városai Pozsony, Pápa — nem váltak jelentőssé. Kecskemét, ahol jogot hallgatott és ahol a pápai megismerkedés után Petőfi Sándorral barátságuk kialakult, inkább megihlette. Az alföldi tájak, a nép élete ragadta meg. Első regényét, a Hétköznapok-at, huszonegy éves korában írta, és bár a kezdő író gyakorlatlansága érződik rajta, mégis sikert ért el. Az igazi nagy siker ugyan csak néhány évvel később bontakozik ki, életét mégis ez az első regény határozza meg; lemond gyermekkori álmáról, a festésről, a tanult pályáról, az ügyvédeskedésről, és elhatározza, hogy íróvá lesz. De előbb mozgalmas évek következnek. Petőfivel együtt küzd 1848-ban a szabadságjogokért, mellette áll március 15-én, este a Nemzeti Színház színpadán ismerkedik meg leendő feleségével, Laborfalvy Rózával, a nagy tragikával. A barátság Petőfivel — részben e házasság, részben politikai viták miatt — megszakad, s a megbékülésre már nincs mód, mert a halhatatlan barát eltűnik a segesvári harcmezőn. Számos Jókai-mű őrzi a megszakadt, de meg nem szűnt barátság emlékét. A forradalom és a szabadságharc nagy kérdésében Jókai sem tud teljesen következetes maradni, de mégis kitart Kossuthék mellett. A világosi fegyverletétel után bujdosnia kell, míg barátai és felesége megszervezik biztonságát. Az 1850-es években áradóan bontakozik ki sokoldalú képessége, és rövidesen teljes népszerűséget élvezhet. Hírlapokat szerkeszt, élclapokat ad ki Nagy Tükör, Üstökös címen, amelyeknek rajzait is maga készíti. Ezek mellett egymásután íijja regényeit. frásaival, nem titkoltan, vigasztalni akarja a nemzetet. Történelmi témájú regényei szinte azt sugallják, hogy sok nehéz korszakot élt túl a nemzet, most is új erőre fog kapni. Szerb Antal szerint „különösen humora, ez az ezerszínű, kifogyhatatlan istenáldás az, ami az Üstökös szerkesztőjét képessé tette, hogy legyen egy személyben, ami valaha Kazinczy volt és a két Kisfaludy és Vörösmarty, a pusztában zarándokolok vezére. Ha Dickensről azt mondhatta Petőfi, hogy az emberiség jótevője, akkor Jókai a magyarság jótevője volt.” 1853—-54-ben folytatásos regényként újságban jelenik meg az első nagy regény, az Egy magyar nábob. Állítólag napról napra írta, s talán ezért egy-egy fejezete szinte önálló, kerek egész. A fogadtatás példátlan: az olvasók követelik a folytatást. így jön létre a Kárpáthy Zoltán. A 60-as esztendőket és a 70-es évek elejét joggal nevezzük az író aranykorának. A legnagyobb romantikus magyar író Jókai, de mégis kora eseményeihez kapcsolódik. Ahogy az Egy magyar nábob a reformkor kezdeteit tükrözi, úgy jelenik meg A kőszívű ember fiai-ban a kiegyezés bizonyos bírálata a nemzeti hadsereg középpontba állításával, a szabadságharc dicsőítésével. Három évvel később az És mégis mozog a föld á nemzeti kultúra hőskorát állítja szembe saját korának gazdagodó, de nemzeti öntudatban szegényedő polgárságával. A főszereplő, Jenőy Kálmán vonásaiban Kisfaludy Károly, Katona József életének és küzdelmeinek hatása ismerhető fel. Romantikus keretben, félisteni tökéletességű szereplőkkel az iparosodás, a pénzgazdálkodás kapitalista sajátosságai rajzolódnak ki a Fekete gyémántok, Az aranyember meseszövetében. Foglalkoztatják a házasság erkölcsi és társadalmi kérdései, főleg a nem egyenlő rangúak közötti szerelem. Megpróbál a jövőbe is tekinteni. A jövő század regénye bizonyítja természettudományos érdeklődését éppúgy, mint fantáziáját: mesél az alumíniumról, a repülőgépről, és még sok másról, amelyet a XX. század valóban megteremtett. 1865-től nemzetgyűlési képviselő, és népszerűségére jellemző, hogy amikor a kormányzópárt színeiben fogadja el ezt a tisztséget, olvasói nem fordulnak el tőle. Egyetlen lépése, amiért neheztelnek rá, második házassága, 74 éves korában kötötte az egészen fiatal színésznővel, Nagy Bellával. 1904-ben bekövetkezett halála azonban szinte az egész országot megmozdította. Óriási tömegek vonultak ki a temetésére, s a síremlékéhez közadakozásból sokkal több gyűlt össze, mint Deák Ferencéhez. Azt mondhatnánk, hogy megihlette olvasóit. Még szereplőinek neve is népszerűvé válik. Az aranyember és a Fekete gyémántok nyomán a Noémi és az Iván név a századforduló névadási statisztikájában előkelő helyre került. Hatása kétségtelen nemcsak a kortársi, hanem a következő írói nemzedékre is. Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond — a tőle nagyon különböző írói alkatuk ellenére — nem vonhatták ki magukat varázsa alól. Móricz így vall erről: „Nem tagadom, nem tehetek róla, ahol fény csillan a papíron, ott van Jókai.. Jelentősége messze túlterjed a határokon. Szinte fel sem sorolható, hány nyelven jelentek meg művei (egyedül csupán Angliában ötven kötetét fordították le.) Mikszáth Kálmán ezt írja a fordításokról: „Jókai a fülével írt, az ő nyelvezete muzsika, de csak a magyar idiómából hangzik ki. Mint a villanyáram, nem megy keresztül a selymen és az üvegen, nyelvének zengzetessége nem vihető át idegen nyelvekre ... Csak gyengeségei jutnak ki teljesen, a szerkezet, mely sokszor pongyola, a mese, mely valószínűtlen, a jellemek, melyek se nem mindig igazak, se nem mindig következetesek. Egy gyengeségeiből összeállított Jókait ösmer a külföld. S még így is nagy írónak tudja. Mit szólna, ha nagy tulajdonait is ösmerhetné?” Jókai színműveket is írt, amelyek azonban mögötte maradtak regényeinek. A közelmúlt időben azonban nem egy regényét vitték sikerrel színpadra, és főleg a film merített hatalmas életművéből. Regényeinek egész sora került filmre, nagy közönségsikerrel. M. Kállai Magda Jókai Mór
