Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-04-14 / 8. szám
életműve és életének emlékei szerte a világon ma is foglalkoztatják a magyar tudomány és kultúra művelőit és híveit. Ezt bizonyítják a szerkesztőségünkbe befutó legkülönfélébb anyagok, könyvek, képek, nem egyszer éppen külföldön élő honfitársaink küldeményei is. A Londonban élő dr. Tömsz Cellérttől (153 Southwood Lane) kaptuk nemrég a következő sorokat: „Mint o lop sok éves olvasója, mellékelten küldök néhány dia-felvételt a híres Körösi Csorna Sándor sírjáról. A felvételeket magam készítettem, mikor a múlt télen Darjeelingben jártam. Néhány közülük talán használható lesz a lapban, nagyon örülnék, ha segítségükre lehettem volna!” Íme a sírt ábrázoló felvétel, s a rajta olvasható egyik emléktábla szövege: .SZÉKELY HE8YEXB0L MESSZE AZSIABA az Őshazába vándorolt ki 5 * FEJE FELETT A YEN SZENT HIMALAJA OLYAN ŐRÖK MINT MA3A AZ BO.“ KOROS) CSOMA SÁNDOR EMLEKEZETERE ‘ BODÓ J. FERENC ’ ÍS NEJE . :; K BESENYI BORBÁLA \ A Romániában megjelenő Utunk című irodalmi folyóirat februári száma részleten méltatást közöl az ottani Kriterion kiadó Téka sorozatának új kötetéről, amely nem más, mint Körösi Csorna Sándor Buddha élete és bolyongásai című munkája, Bodor András bevezetőjével és jegyzeteivel. A kötet felfedezése és kiadásának kezdeményezése is Bodor András érdeme. Végül bemutatjuk Csorba Géza Körösi Csorna szobrát a budapesti Kelet-ázsiai Múzeum kertjéből. Mintha vándorútján látnánk a nagy magyar utazót, aki egy teheránból küldött levelében így ír. „Azért indultam útnak, hogy betöltsem saját vágyaimat, és hogy bebizonyítsam hálámat és szeretetemet fajom iránt.” (A szobor Gábor Viktor felvétele) Olimpiai bélyegsor és blokk ij# montreol7ó Olimpiai érmesek elnevezésű, hét címletből — 40, 60 filléres, 1,—, 1,20, 1,80, 4,—, 6,— forintos — ólló bélyegsor jelent meg, és egy 10 forintos blokk. A címletek sorrendjében: aranyéremmel öttusa lovaglás, aranyéremmel súlyemelés, ezüstéremmel kenus, ezüstéremmel női úszó, aranyéremmel ökölvívó,' aranyéremmel birkózó, aranyéremmel párbajtőröző látható. A blokkon helyezkedik el a többi közt az olimpiai játékokat közvetítő Intelsat IV. távközlési mesterséges hold, a „München 72” felirat, a montreali olimpia emblémája a „Montreal 76” felirat, a kanadai zászló és a földgömb kiterített képe München és Montreal földrajzi helyével. A blokk bal oldalán elhelyezett bélyeg egy női alakot mutat be, amint meggyújtja az olimpiai lángol. A bélyegek négyszínűek, a blokk kilenc színű mélynyomással készült, Dudás László tervezőművész tervei alapján. „Lepje meg magyarországi ismerőseit! Megbízásait teljesíti, ajándék- és virágküldeményeit ön helyett megvásárolja és a kért címre szállítja a BOY SZOLGALAT! CÍM: BUDAPEST V., BAJCSY-ZSILINSZKY ÜT 20. TELEFON: 123—523, 290—290 /V \ If ■©* f m 7 í'J 1 v . W-'jB Ijr 6 /ff/ * ír Dr. Ijjas József, kalocsai érsek bevonulása a pannonhalmi apátság kápolnájába BEIKTATTÁK TISZTSÉGÉBE DR. SZENNAY ANDRÁST PANNONHALMA FŐAPÁTJÁT Március 21-én, tavasz első napján bensőséges ünnepség színhelye volt az ősi Pannonhalma. Ezen a napon iktatták be tisztségébe dr. Szennay András Benedek-rendi pannonhalmi főapátot. Néhány perccel 11 óra előtt a monostor templomát már megtöltötték a hívek. A győri és pannonhalmi bencés gimnázium, növendékei a szentély körül helyezkedtek el, a főoltár fölötti széksorokban hazai és külföldi vendégek, köztük Rembert Weakland, a bencés rend „abbas primas”-a és Paulus Cordan titkár Rómából, Kolomán Holzinger ausztriai admonti apát, Bonifaz Sellinger bécsi apát, a münsterschwarzachi apátság képviseletében Othmar Amtmann, Bukhart Schweikl és Harald Kalamala. Az ünnepségen megjelent dr. Ijjas József kalocsai érsek és a Püspöki Kar tagjai, a szerzetesrendek tartományfőnökei, valamint a magyar katolikus egyházi élet vezető személyiségei. A beiktatási szertartáson részt vett Miklós Imre államtitkár az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Harangzúgás és orgonaszó közepette vonult be a főpásztor, dr. Ijjas József kalocsai érsek, a beiktatandó főapát és a főpapi misénél asszisztáló papság a szentélybe. A beiktatás mise keretében történt, e monostor fala között a történelem során először magyar nyelven. Az ősi beiktatási szertartás szerint az érsek a szerzetesekhez intézte kérdéseit: — Ügy tudjátok, hogy szabályszerűen választották meg őt? — Tudom és tanúsítom — hangzott a válasz. — Van-e apostoli megerősítésetek? — Van. — És ezek után felolvasták a Rómából érkezett megerősítő levelet, majd a főpásztor „Istennek legyen hála” köszöntése után megkezdődött az apát-szentelés. A szerzetesek és a gimnazisták kórusa latinul énekelte a sequentiát. Az ének végeztével az érsek megáldotta az új főapátot és imában kérte, hogy András apát annak bizonyuljon, aminek nevezik, vagyis atyának. A főpásztori mise végén dr. Szennay András, az új pannonhalmi főapát rövid beszédben szólt a szerzetestársaihoz, növendékeihez és a hívekhez, segítségüket kérve felelősségteljes hivatalának maradéktalan betöltéséhez. A beiktatási ünnepség a pápai és a magyar himnusz hangjával ért véget. Dr. Szennay András pannonhalmi főapát a beiktatást követően ebéden látta vendégül a megjelenteket, ahol pohárköszöntőt mondott: — Benső tavaszi megújulásra van szükség életünkben is — kezdte a főapát. Megújuló lendülettel kell azon feladatok felé fordulnunk, melyeket egyházunk, rendi hagyományaink, de ugyanakkor a jelen követelményei is előírnak. Kifelé — s e munka nem választható szét a belső törekvésektől — azon kell munkálkodnunk, í ' j 1 ' lí v - 4 M rtp \ ^ \ i Y'fSWÜ ! \ ii [1 V \ MLA • ■ yáf Dr. Szennay András, pannonhalmi főapát (középen) főpapi miséjét pontifikái ja, dr. Ijjas József kalocsai érsek segédletével (Kertész Ottó felv.) hogy hűségesen teljesítsük feladatunkat, amely tanító és nevelő munkánkkal összefüggően hazánk és népünk iránt jelent kötelezettséget. Az, hogy Pannonhalmán és Győrött változatlanul folyik a tanító és nevelő munka, nemcsak örömünknek lehet forrása, de napról napra elkötelezettséget jelent hazánk és népünk iránt. Hivatkozhatnék XXIII. János vagy VI. Pál pápa számos megnyilatkozására, a hivatalos vatikáni politikának a szocialista országokkal való kapcsolatteremtéssel és elmélyítéssel összefüggő alapelveire és gyakorlatára, de mindenek előtt a hitünkből is fakadó meggyőződésre, miszerint együtt kell működnünk minden jó és nemes ügyben szocializmust építő hazánk felelős vezetőivel. Ennek az együttműködésnek számos lehető területei közül kétségtelenül az a legfontosabb számunkra, hogy tanítványainkat egyházunk hivő tagjaivá, hazánk becsületes polgáraivá neveljük. Nem megalkuvásból, esetleg taktikából, hanem lelkiismereti kötelességből és keresztényi feladatként kell dolgoznunk más világnézetet valló magyar testvéreink, országunk vezetőinek oldalán, népünk további szellemi, anyagi felemelkedéséért. Nem feledhetjük, hogy nem légüres térben, még kevésbé egyfajta rezervátumban, hanem ebben a társadalomban, ott is nem idegen testként, hanem annak szerves részeként dolgozunk. Hitünket őrizve és megvallva végezzük e világi feladatainkat és erre tanítjuk a reánk bízott ifjúságot is. Szívből kívánom „Vivat, crescat, floerat”, éljen, gyarapodjék és virágozzék magyar népünk, és ehhez az élethez és virágzáshoz minél többet tudjon nyújtani a magyar bencés kongregáció, annak minden tagja. A főapát szavai után Miklós Imre államtitkár szólt az egybegyűltekhez. Jókívánságait tolmácsolva visszapillantott az elmúlt másfél évtizedre, amely az előző és a mostani főapáti benedikálás között eltelt. Szólt a nemzetközi életben végbement nagyarányú változásokról, a béke erőinek sikereiről, a hazánkban végbement gazdasági, politikai, kulturális fejlődésről, a szocialista társadalom megerősödéséről és előrehaladásáról, valamint a szocialista állam és az egyházak között kialakult tartós jóviszony megerősödéséről. A Magyar Népköztársaság és a Szentszék közötti kapcsolatról szólva rámutatott arra, hogy az állam és a katolikus egyház viszonyát érintő konkrét kérdéseken túl az emberiség békéjét érintő kérdésekben is fontos és konstruktív megbeszélésekre került sor. Nagyra értékelte azt a kölcsönös bizalmon alapult viszonyt, amely lehetővé tette — egymás érdekeinek tiszteletbentartásával — fontos kérdések megoldását. Pohárköszöntőjének befejező részében az államtitkár rámutatott arra, hogy a mai ünnepi eseményekre kedvező körülmények között került sor. A bencés rend most új vezetőt kapott és ezzel az objektív körülmények mellett a szubjektív körülmények is megjavultak ahhoz, hogy a rend szellemi értékeit megőrizve, azokat továbbfejlesztve, a mai kor követelményeihez igazítsa tevékenységét. A magyarországi bencés rend a magyar katolikus egyház része és a mai magyar szocialista társadalom keretei között él. Ez azt jelenti, hogy tevékenységét nem különítheti el az egésztől. Megvan a szükséges bizalom, türelem, elvi következetesség és nyíltság részünkről. Reméljük, hogy a bencés rend részéről is tapasztalni fogjuk ugyanezt — fejezte be felszólalását Miklós Imre államtitkár. Fikár László 7 *
