Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-01-20 / 2. szám
! XXVI. évfolyam, 2. szám. 1973. január 20. Ara: 3 forint ^Petőfi Súndot: AZ APOSTOL (Részlet) Ott a magányban buzgón olvasó, Miként a hívő a koránt S mint a zsidó a bibliát, Olvasta ott buzgóaií a Világtörténetet. Világtörténet! mily csodálatos könyv! Mindenki mást olvas belőle. Egyiknek üdv, másiknak kárhozat, Egyiknek élet, másiknak halál. Egyikhez így szól s kardot ad kezébe: „Eredj és küzdj! nem küzdesz hasztalan, Az emberiségen segítve lesz.” Másikhoz így szól: „tedd le kardodat, Hiába küzdenél, Mindig boldogtalan lesz a világ, Mint ezredévek óta az.” Mit olvasott ez ifjú belőle? Mit gondolt ő, midőn e könyvet Becsukta reszkető keze?... Ezt gondolái „A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék. A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? ez belékerül Évezredek vagy tán évmiljomokba, De bizonyára meg fog érni egykor, £s azután az emberek belőle Világvégéig lakomázni fognak. A szőlő a napsugarak túl érik; Míg édes lett hány napsugár Lehelte rája élte melegét, Hány százezer, hány miljom napsugár?... A földet is sugárok érlelik, de Ezek nem nap sugórai, hanem Az embereknek lelkei. Minden nagy lélek egy ilyen sugár, de Csak a nagy lélek, s ez ritkán terem; Hogyan kívánhatnék tehát, hogy A föld hamar megérjék?... Érzem, hogy én is egy sugár vagyok, Amely segíti a földet megérni. Csak egy nap tart a sugár élete, Tudom, hogy amidőn megérkezik A nagy szüret, Akkorra én már rég lementem, S parányi művemnek nyoma Elvész az óriási munka közt, De életemnek a tudat erőt ad, Halálomnak pedig megnyúgovást, Hogy én is, én is egy sugár vagyok!” Ferenczy Béni Petőfi-szobra (Petrás István felvétele). A budapesti és a kiskőrösi Petőfi-ünnepségekröl 4—6. oldalunkon számolunk be. i
