Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-27 / 11. szám

/"ŐtAjOru - QttA/yny NŐNEK SZÜLETNI... Apró táska, egyetlen szem „hamuban sült pogácsa”, kis­­líendő, virág, könny, mosoly, énekszó — az alma matertől való búcsúzkodás, a ballagás elmaradhatatlan kellékei. Budapest belvárosának csöndesebb táján, a Veres Pálné ut­cában, a róla elnevezett iskolában is így volt május első he­tében, az odasiető szülők, rokonok e szép hagyomány tanúi lehettek, mint minden esztendőben, olyan sok éve már. S ha egy időgép elővarázsolhatta volna, ha ott állhatott vol­na köztük múltunk nagy asszonya is, megelégedéssel hallgat­hatta volna a ballagó kislányokat, aminthogy feltett kérdé­seire, ki milyen pályát választ, milyen hivatásnak akarja szentelni életét, történetesen ilyen válaszokat hallott volna: orvos akarok lenni... kutató mérnök leszek ... tanárnak ké­szülök ... és így tovább. Nőnek születni ma már nem hátrány. De milyen volt nőnek születni több mint száz éve? Mint vélekedtek róluk a férfiak, még a legkiválóbbak is közülük?! Lássuk csak. Erről a témáról őrzöm jó néhány hete már dr. Szakó László írását, mely a szlovákiai Űj Szó egyik vasárnapi számában je­lent meg és Veres Pálné Beniczky Herminnek, a XIX. század e sajátos asszonyának — „aki tudatosan küzdött nemének em­berméltóságáért” —, Madách Imréhez fűződő szellemi kap­csolatairól, eszmecseréiről szól. A terjedelmes és érdekes írás­ból közlünk néhány részletet. Magyarországon a nőnevelés messze elmaradt a Nyugat mögött — írja a cikkíró. — Veres Pálné eszméiért tollal a kezében szállt síkra, a nőkre hatott a nők ügyéért. A nők szövetkezésére alapítja eszméinek gyakorlati keresztülvitelét. Nagy műveltségű férje oldalán mindinkább érezte, mily hiá­nyos nevelésben részesült, s fájdalommal töltötte el az a ta­pasztalat, hogy magyar nő létére nem beszél jól magyarul — mint Eötvös József —, németül gondolkodik... ... Az ember tragédiája halhatatlan költője, Madách Imre műve első példányát is Veres Pálnénak ajánlotta 1862. január 25-én. Akkor még kevesen tudtak Madáchról, csak Veres Pál­né tisztelte a nagy költő tehetségét, mely később Arany János felfedezésében indult a világirodalom pantheonjába. Madách mély hatással volt Veres Pálnéra és a magyar nőnevelés kérdésében egyenesen döntő befolyással hatott „A nőről, különösen aesthetikai szempontból” című akadémiai székfoglalója. A költő székfoglalói tanulmányát a „Koszorú­ban” olvasta először Veres Pálné. Madách következő megál­lapításai megdöbbentették: „A nő korábban fejlődik, de tel­jes férfiúi érettségre soha nem jut, könnyebben felfog és ta­nul, de teremtő genius hiányával az emberek irányadó szel­lemei közé nem emelkedik, ö mindig csak a szenvedő, soha­sem a beható elemet képviseli s innen, még a dilettantizmus legkedvesebb contingensét szolgáltatja, soha a művészetet, és tudományt előre nem viszi... A nő alárendelt testi és lelki ereje védelmet, ápolást keres, s az erősebb férfi lelkében épp oly érzéseket kelt, mint az elhagyott gyermek, a hervadó vi­rág, a megdermedt madár ...” Méltó megdöbbenéssel olvasta Veresné Madách véleményét a nőkről. Különösen megdöbbentette az, hogy még egy olyan nagy elme is, mint Az ember tragédiájának megalkotója, ilyen véleménnyel lehet róluk. Madáchhoz írt levelében a nők védelmére kelvén kifejtette: „nem a nők hibája az, hogy el vannak maradva, hogy kevesebbet tudnak, mint a férfiak, s a tudományban és művészetben alárendeltebb sze­repük van, hanem azé a rendszeré, amely neveltetésüket kö­vetkezetesen elhanyagolja, s különösen azé az általánosan el­fogadott és vallott helytelen nézeté, mely kizárólag a férfit tekinti a komoly tudományok elsajátítására és továbbfejlesz­tésére képesnek”. 1864-ben írt levele így kezdődik: „E napokban olvastam a Koszorúban közzétett székfoglaló beszédjét. Nincs alkalmam, hogy élőszóval nyilvánítsam ön előtt fájdalmamat a fölött, hogy tudományos képzettségét, humorát éppen az emberiség elnyomott része ellen használja fel... azt a benyomást tette rám, hogyha ezen értekezés nem csupán humorisztikus, de tudományos észleleten alapuló, va­lóságos igazságot akar felmutatni: ez ellen tiltakoznunk és azt mint valótlant visszautasítanunk kell...” Az udvarias Madách válaszában töredelmesen bevallotta, hogy tévedett, sőt kijelentette, hogy abban az esetben, ha előzőleg beszélt volna a levél írójával a nőnevelés kérdésé­ről, székfoglalóját másképpen írta volna meg. Már régebben mélyen komolyan foglalkoztatták Veres Pál­jáé gondolatait a nők jobb nevelése és általánosabb művelt­sége szükségének kérdései. Madách székfoglalója volt a rugó, amely a régen lappangó nagy gondolatokat Veres Pálné elmé­jéből kipattintotta, kimondja a korszakalkotó jelszót, hogy a nők általános műveltségének emelése tovább nem halogat­ható, sőt hazafias kötelesség. Veres Pálné ez időtől fogva lángoló lelkesedéssel nemes esz­méje megvalósításáért élt és küzdött. „A nevelést úgy kell in­tézni, hogy az a legrosszabb esetekben is biztos támaszt nyújt­son a nőnek, az értelemnek azon kifejtett erejével kell őt meg­ajándékozni, mely minden vihar közt biztosan mutatja az irányt...” —h— JCertéiz Luzek JÓZSEF ATTILA VERSE (RÉSZLET) Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek, nem törődök semmi mással, csak a beojtott virággal. Minden beojtott virágom kedvesem lesz virágáron, ha csalán lesz, azt se bánom, igaz lesz majd a virágom. (Kürthy Hanna rajza) Szélcsipke Finom batiszt- vagy selyemzsebkendőket az alábbi mintával díszít­hetünk, 80-as horgolöcérnát és 13-as horgolótűt használunk hozzá. Minta: 1. sor: rövidpálcákkal körülhorgoljuk. 2. sor: minden harmadik rövidpálcába 1—1 egyráhajtásos pálcát öl­tünk, köztük 3—2 láncszemmel. 3. sor: 1 egyráhajtásos pálca, 1 láncszem, 1 háromláncszemes plkó (= láncszem után visszaöltünk az első láncszembe, s 1 ráhajtással le­horgoljuk) 1 láncszem, majd elölről ismételjük a sort. 4., 5., 0. sor: azonos a 3. sorral. A sarkokat a kép szerint képezzük ki. Bélyeg­sarok Bélyeg- és kutyakedvelő gye­rekeknek (és felnőtteknek) mu­tatjuk be az agarakat ábrázoló új bélyegsorozatot, mely 40, 60, 80 filléres, 1,20, 2,—, 4,— és 6,— forintos címletekben készült, Cziglényi Adám tervei alapján. A névértékek sorrendjében: lila keretet kapott a magyar agár mely nyulial a szájában látható, világosbarna keretes az Afghane-fej, míg az Irischer wolf hound szürkéslila hátterű; a Barsoj-fejet szürkéskék a vágtató Greyhound-ot barna ke­retbe foglalták, világoszöldbe a Whippet-fejet, és végül világos­kék keretből emelkedik ki az Afghane. A kereteken belül ter­mészetes környezetben, eredeti színekben láthatók a kutyusok. A NYÁRI DIVAT izgalmas témái a fürdőruha, strandru­ha és a campingöltözék. S hogy e téma mennyire foglalkoztatja a divatterve­zőket, azt legjobban bizonyítja, hogy „Plage-divat" címszó alatt, minden di­vatbemutatón felvonultak fürdőruhák, strandruhák és a campingmodellek. A kempingezés nálunk nagy divat. A Balaton partját szinte elözönlik a kem­pingezők, akiknek egyik fő ismertető­jele, hogy nem nagyon szeretnek öltöz­ködni. Szinte az egész napot fürdőru­hában vagy campingruhában töltik. Kedves modellt mutatunk be az első képen: jól mosható, könnyen száradó csíkos frottírból készült, kétrészes cam­­pingruhát, amelyhez frottírból tervez­ték a táskát is. Sőt, földig érő frottír­köntöst is mutattak hozzá. A frottír színösszeállítása: sárga-fehér-kakaóbar­­na csíkos. Tessék megnézni, milyen ügyesen kötötte össze a haját a manö­ken egy sárga nylonsállal. Ha vizes lesz a sál, az sem nagy baj, hiszen egykettő­re megszárad. A fürdőruha. Változik a fürdőruha divatja? Igen is, meg nem is, hiszen évek óta egyaránt divatos az egybesza­bott fürdőruha és a bikini. Az utóbbi évek nagy változása az elasztikus min­tás fürdőruhaanyag, főleg a Helenka, a nylon-jersey, a Trevira s az egyszínű lakkjersey. A második képen virágmin­tás Helenka-fürdőruhát látnak, amelyet a divatbemutató színhelyén, a Duna In­tercontinental Szállóban fényképez­tünk. A strandruha számtalan változata kö­zül háromrészes, ötletes összeállítást vá­lasztottunk ki. A harmadik kép modell­je kartonból készült forrónadrág, lum­berjack és levehető külön kis szoknya. A szoknya érdekessége, hogy az anyag a képen látható formában szövött. Színösszeállítása: tojástehér-világoskék­­élénksárga-élénkpiros. A szoknya és a forró nadrág más-más felsőrésszel is viselhető, s így egész kis nyári ruha­tárat helyettesít. A manöken a modell­hez, csatra erősített kartonvirággal fog­ta össze a haját. Csinos, ugye? (f. b.) (Komlós Lili és MTI Bara-felvételek) Receptek DIÉTÁS HŰSGOMBÖCLEVES)1. 30 deka darálthúst összegyúrunk egy egész tojással, sóval, törött­borssal és kevés olajon pirított vöröshagymával. Megtisztítunk és karikára vágunk egy csomó le­veszöldséget, 2Vi liter vízben, só­val és egy babérlevéllel fűsze­rezve felforraljuk, és ebbe a le­vesbe főzzük bele a húsvagdalé­­kot, apró gombócokat formázva belőle. A levest még kevés ecet­tel és egy csokor petrezselyem­zölddel Ízesítjük (amit tálalásnál kidobunk belőle), lassú tűzön kb. fél óra hosszat főzzük. 3 deka vaj­ból és egy evőkanálnyi Usztbűl világos rántást készítünk, és be­sűrítjük vele a rántást. Tálalás előtt még 2 deci telfölt elkeve­rünk 1 evőkanálnyi liszttel és a leveshez öntve, néhány percig forraljuk. Ha erősítő étrendben adjuk, egy tojássárgájával Is gaz­dagíthatjuk a kész levest. TAVASZI SERTÉSBORDA. 8 szelet kicsontozott, kivert, és be­sózott sertésbordát evőkanálnyi olajon, vagy 3 deka vajon ropo­gósra kisütünk. A húst kivesz­­szük és meleg tálra rakjuk: a visszamaradt zsiradékban elke­verünk egy evőkanálnyi lisztet és felengedjük zöldségkonzervből annyi lével, hogy mártás sűrű­ségűvé váljon. Néhány percig for­raljuk, majd beleadunk fél kiló leszűrt konzerv-zöldséget, ezzel már csak felmelegítjük. Bőven meghintjük petrezselyemzölddel, ha kell utána sózzuk, és a húsra öntve rizzsel körítve tálaljuk. SNITTLINGES FASIRT. Fél ki­ló darált húst összegyúrunk ke­vés zsírban pirított reszelt vörös­hagymával, belereszelünk egy nyers sárgarépát, 1 szál petre­zselyemgyökeret, hozzáadunk egy nyers tojást és egy tejben megáz­tatott, kifacsart és összemorzsolt zsemlét. Megsózzuk, törött bors­sal meghintjük és alaposan ösz­­szedolgozva, 8 lapos pogácsát for­mázunk belőle. Forró zsiradékon kisütünk 8 vékony fehérkenyér­szeletet, meleg tálra egymás mel­lé fektetjük. Ugyanebben a zsi­radékban kisütjük a morzsába mártott húspogácsákat és mind­egyik zsemleszeletre ültetünk egyet-egyet. Végül a faslrtok te­tejére tükörtojásokat fektetünk és az egészet behintjük gazdagon apróra vágott metélőhagymával. Bármilyen főzelékkel köríthetjük. RÉSZEGES CSIRKE. Egy szép, nagy (másfél kilós) csirkét fel­darabolunk. Mély, tűzálló tálat hajszálvékony szalonnaszeletek­kel klbélelünk, belefektetjük a csirkedarabokat, befedjük ugyan­csak vékony szaionnaszeletekkel, és egy pohár fehérbort aláöntve, jó puhára pároljuk. Végezetül a sütőben felső lángon addig pirít­juk, míg a szalonna ropogósra sül. Burgonyapürét adunk hozzá. TÖLTÖTT NARANCS. 4 naran­csot vásárolunk 4 személyre, te­tejüket levágva kiszedjük a bel­sejét és apróra öszevágjuk. 2 to­jássárgáját habosra keverünk 3 evőkanálnyi cukorral — ha a na­rancs savanyú, többet adunk hoz­zá —, evőkanálnyi liszttel felen­gedve sűrűre főzzük. A tűzről le­véve azon forrón hozzákeverjük a tojások habbá vert fehérjét és az összevágott narancsbelet. Ha kihűlt, a kivájt narancshéjába töltjük és jó hidegen tálaljuk. Tetejét tejszínhabbal díszítjük. Gyönyörű kiállítású kötetet Je­lentein meg az Akadémia Kiadó Magyarországi bútormüvészet a IS—19. század fordulóján címmel. A kötet szerzője, Szabolcsi Hedvig a magyarországi iparművészet egy fontos ágának, a bútormüvé­­szetnek a barokktól a klassziciz­musba való stílusváltásával fog­lalkozik. Széles európai háttér megrajzolásával, a francia, angol és német stilusváltozat elemzésé­vel és összehasonlításával világít­ja meg a szerző a korszak közép­­európai és magyarországi ipar­művészet alakulásának előzmé­nyeit. Külön fejezet szól a hazai rajziskolák korai szakaszának működéséről is. A kötetben sze­replő bútor-illusztrációk nyomán megtudjuk, hogyan alakult ki egy sajátos, a magyarországi Ízlésnek, igényeknek és szükségletnek megfelelő bútormüvészet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents