Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-27 / 11. szám

A magyar válogatott az Európabajnokság négyes döntőjében

\*j

A magyar és a román labdarúgók Európabajnoki negyeddöntőjének 270 perces küzdelme a budapesti (1:1) és a bukaresti (2:2) döntetlenek után Belgrádban a befejezés előtt két perccel lőtt pazar góllal, magyar győzelemmel (2:1) fejeződött be. A magyar válogatott nehezen, de megérdemelten biztosította helyét a négyes döntőben. Az előzetesen megállapított sorsolás szerint az egyik ágon a magyar és a szovjet, a másikon pedig a nyugatnémet és a belga csapat mérkőzik majd június közepén Belgiumban, s a győztesek játszanak az Európa-bajnoki címért.

A negyeddöntő első két mérkőzése vegyes érzelmeket keltett. A jó megoldásokat, biztató húszperceket bosszantó hibák, alapos visszaesések követték. A magyar játékosok képtelenek voltak kilencven perces, egyenletes teljesítményre. A harmadik találkozón a küzdelem került előtérbe. így Illovszky szövetségi kapitány csapatának feltétlenül dicséretére válik, hogy nemcsak küzdeniakarásban múlták felül ellenfeleiket, hanem ehhez kellő erejük, önbizalmuk is volt. A győztes gól mintaszerű akcióját, úgy hisszük, érdemes felidézni: Szőke a félvonal táján a jobb oldalról

hosszú keresztlabdával hozta játékba Zámbót. A balszélső néhány csel után beadott. Kű ügyesen átlépte a labdát, Bene a védők gyűrűjéből az előretörő Szőke elé játszott, s a jobbszélső a tizenhatos vonaláról az ellenkező sarokba bombázott. Szép gól volt...

Mint minden győzelem, ez a siker is nagy örömet jelentett. De ne felejtsük, a válogatott teljesítményével és labdarúgásunk egész helyzetével, a döntőbejutás ellenére sem lehetünk elégedettek. Reméljük viszont, hogy ez a siker hozzásegíthet a hibák kijavításához.

A magyar válogatott az elmúlt évek alatt alaposan kicserélődött. Ebben az esztendőben is már öt újonc (Szalai, Branikovits, Bálint, Vépi és Kű) kapott helyet a legjobbak között. A ferencvárosi Kű Lajos a magyar válogatott 559. játékosa. Időszerű tehát az új csapat bemutatása.

Képünkön a bukaresti mérkőzésen szerepelt együttes (balról) BENE Ferenc (Újpesti Dózsa, születési éve: 1944, válogatottságainak száma: 59). A tokiói olimpia ifjú gólkirályából már a csapat kapitánya lett. Ebben az évben lassan lendült formába, de a gólokkal még mindig adós. GÉCZI István (Ferencváros,

1944, 12). Tavaszi sérülése nagyon visszavetette. A románok elleni első két mérkőzésen egyaránt döntő hibákat vétett. Belgrádban ROTHERMEL Ádám (Tatabánya, 1948, 10) váltotta fel. A biztos kezű Géczi azonban még jobb nyurga tatabányai kollégájánál. PÁNCSICS Miklós (Ferencváros, 1944, 27). A tavaszi idény legjobbja, de balszerencséjére a nagy mérkőzéseken mindig vét egy-egy sorsdöntő hibát. így volt ez Bukarestben is, s a védő hibájából már gól lett. BÁLINT László (Ferencváros, 1948, 5). Kellemes meglepetés. Budapesten még Gerd Müller, a németek gólkirálya sem tudott megélni mellette. Kemény, de sportszerűen játszó védő, akinek a támadások építésére, segítésére is marad ereje. SZŰCS Lajos (Bp. Honvéd, 1943, 20). Nagy munkabírását a válogatottban is jól kamatoztatja. Belgrádban KŰ Lajos (Ferencváros, 1948, 2) kapta mezét, s a csere nagyszerűen bevált. A zöld-fehérek örökmozgó, technikás játékosa ugyancsak kivette részét a győzelem kivívásából. JUHÁSZ István (Ferencváros,

1945, 13). A megbízhatóság mintaképe. Fedezetként kiválóan szerepel, s a románok ellen már a megszerzett labdákat is mind gyakrabban továbbította jó helyre. JUHÁSZ Péter

(Újpesti Dózsa, 1948, 13). Csak névrokonok, hiszen az újpestiek játékosa a szőke fradistával szemben koromfekete fiú. Négyes mezben a balhátvéd szerepét tölti be, olykor túlzott szigorral. A hatalmas partdobások mestere. FÁBIÁN Tibor (Vasas, 1946, 8). Már jóval húszon felül került a Vasasba, s így figyeltek fel rá a válogatók is. Játéka egyszerű, de megbízható, s egy hátvéd számára ez sokat jelent. ZÁMBÓ Sándor (Újpesti Dózsa, 1944, 23). Az elmúlt év legjobb játékosa, újpesti társaihoz hasonlóan, lassan lendült formába. Rendkívül technikás, balszélen és a középpályán egyaránt használható. SZŐKE István (Ferencváros, 1947, 5). A gyors, lendületes, s nagy lövőerejű Szőkét Illovszky most tavaszszal hívta vissza. Bukarestben és Belgrádban lőtt góljaival döntő szerephez jutott. KOCSIS Lajos (Bp. Honvéd, 1947, 16). Tehetsége vitathatatlan. Talán az egyetlen, aki igazán lát a pályán, kiválóan osztogat. Igazi karmestere lehetne a csapatnak, ha erőnléte javulna. A románok ellen két gólt lőtt és Bukarestben kihagyott egy tizenegyest!... Lényegében ez a tizenhárom játékos harcolta ki a továbbjutást. Vidáts, Branikovits, Fazekas és Dunai II. sérülések miatt hiányzott...

• UÍM ?rA

TUNYOGI József. (1932. Los Angeles, 3. a szabadfogású birkózásban, nagyközépsúlyban.) Az olimpián balszerencsés sérülést szenvedett és így nem tudott jobb eredményt elérni. A korábbi világversenyeken pedig kiválóan szerepelt, Dortmundban (1929) a kótótt, majd Budapesten (1931) szabadfogásban Európa-bajnokságot nyert. Az FTC egykori birkózója a fóváros közelében, Iváncsán él, egy tüztfatelep vezetőjeként dolgozik.

TÜSKE Ferenc dr. (1964. Tokió, a 6. helyezett röplabdacsapat játékosa.) Szülővárosában, Baján a gimnáziumban Ismerkedett meg a röplabdázással és a fővárosban végzett állatorvosi tanulmányai idején a válogatottságig vitte. Megbízható előkészítő játékos volt. Diplomája megszerzése után visszatért Bajára, a legjobbakkal azonban már nem tudott lépést tartant, kimaradt a válogatottból és már csak II. osztályú csapatban játszik.

UHLYARIK Jenő dr. (1924. Párizs, a 2. helyezett kardvivó csapat tagja.) A vidéki jogász egyik tartalékja volt a Párizsban „csak” második helyezést szerzett csapatnak. A magyar kardvivó együttes 1908 és I960 között csak ezen az olimpián nem nyert aranyérmet, az olaszok végeztek az első helyen.

ÜJVARI Antal (1936. Berlin, a 4. helyezett kézilabdacsapat játékosa.) A kézilabdázást Magyarországon meghonosító egyik híres csapat, az Elektromos kapusa volt. Az Elektromos Müveknél is dolgozott, már nincs az élők sorában.

URANYI János. (1948. London, 5. a 10 000 méteres kajak kettesben, 1956. Melbourne, aranyérmes a 10 000 méteres kajak kettesben.) A magyar kajaksport első olimpiai bajnoka, s egyik legkiválóbb versenyzője. Már Londonban is érmet szerzett volna, ha az Egyesült Államokban nemrég elhunyt Blahó Kálmánnal, a későbbi ismert edzővel nem diszkvaltfikálják pályaelhagyás miatt. Helsinkiben Is indult, de nem ért el helyezést. Melbourne-ben már 32 éves volt, mikor az alig húsz esztendős Fábián társaságában olimpiai bajnok lett, majd 1958-ban a Világbajnokságot is megnyerték. Ezt követve visszavonult, az újpestiek óbudai vizitelepét vezette. A legnépszerűbb sportemberek közé tartozott, s midőn negyvenévesen gyógyíthatatlan betegség halálát okozta, mély részvét kísérte utolsó útján.

VADAS József. (1936. Berlin, a

8. helyezett 4X400 méteres futóváltó tagja.) A székesfehérvári születésű testnevelőtanár a neves MAC (Magyar Atlétikai Club) színeiben versenyzett. Az olimpia évében nyerte első magyar bajnokságát. A sporttól a mai napig sem szakadt el, az Üllői úti volt Ludovika Akadémia mellett létesített ifjúsági sportpark igazgatója.

VARASDI Géza dr. (1952. Helsinki, a 3. helyezett 4X100 méteres futóváltó tagja.) A csepeli atléta a váltó második embereként futott. Pályafutása legnagyobb sikerét Bernben, az 1954- ben rendezett Európa-bajnokságon aratta, midőn a Zarándl, Varasdl, Csányi, Goldoványi összeállítású staféta nyerte az aranyérmet. A következő olimpián azonban a villámikrek már nem

jutottak a döntőbe. A budapesti Orvostudományi Egyetemen diplomát szerzett sportember azóta a hírek szerint Ausztráliában él.

VARGA Béla dr, (1912. Stockholm, 3. a kötöttfogású birkózásban, középsúlyban, 1924. Párizs

6. a kisnehézsúlyban.) Weisz Richard olimpiai bajnok mellett az első idők legeredményesebb birkózói közé tartozott. A Kőbányai Egészségház sebész főorvosaként is sokan tisztelték, becsülték. Nyolcvanadik évét is betöltötte, mikor 1970-ben elhunyt.

VARGA Ferenc. (1952. Helsinki, 3. a 10 ooo méteres kajak kettesben.) A kajakosok között „Feró” névre hallgatott. Főleg kettesben és négyesben szerepelt eredményesen, több világversenyen képviselte sikerrel a magyar színeket. Az Üjpesti Dózsa sportolója az ötvenes évek végén vonult vissza, hivatása: tüzoltótlszt.

VARGA János. (1968. Mexikó, aranyérmes a kötöttfogású birkózásban, légsúlyban.) Az Abonyból felkerült sportember a Jelen időszak legjobb magyar birkózója. Olimpiai aranyérme mellé már két világbajnokságot Is nyert. Az elsőt még 1963-ban, a másodikat pedig 1970-ben. A néphadsereg századosa. Münchenben változatlanul a magyar birkózók egyik fő reménysége.

VARGA Zoltán. (1964. Tokio, az aranyérmes labdarúgócsapat játékosa.) A Ferencváros egykori csatára Mexikóban is tagja volt a csapatnak, de esküjét megszegve a mérkőzések kezdete előtt cserbenhagyta a magyar küldöttséget. Később, eltiltásának letöltése után Nyugat-Berlinben, a Hertha csapatában Játszott, itt viszont a nyugatnémet bajnokság, a Bundesliga vesztegetési botrányába keveredett bele, s a szövetség örökre eltiltotta.

VARHIDI Pál. (1960. Róma, a 3. helyezett labdarúgócsapat játékosa.) Az újpestiek volt kapitánya az ötvenes évek híres csapatának is többször volt tartalékja. Tíz alkalommal szerepelt a legjobbak között. Játékát a határozottság, megbízhatóság, s olykor a túlzott szigor jellemezte. A középhátvéd jelenleg az Üjpesti Dózsa csapatának másodedzője.

(Folytatjuk.)

Olimpiai bajnokok edzésben. Pólyák Imre (alul) átdobásra készül Varga Jánossal szemben. A technikás birkózó München reménységei közé tartozik.

A iakarékosságróI

VÍZSZINTES: 1. Magyar közmondás a takarékosságról (zárt betűk: I, E, N, É, A, O). 13. Januári. 14. A munka és az energia egysége. 15. Nemesített fának levágott hajtása. 16. A Duna egyik szakasza. 17. Igazság. 20. Egy nyelés ital. 21. ... Tisza vizét issza. 23. J E. 24. Takarékpénztárunk. 26. Takaros, csinos.

27. Ez a közmondás is a takarékosságról szól (folytatása a függ. 37. sz. alatt). 30. Elnyújtott indulatszó. 31. Alarm. 33. Hollandia egyik legrégibb és legszebb városa. 35. „Szent Péter esernyője” Írójának névjele. 36. Értelem. 37. E G. 39. ínyenc (Ismert idegen szó, kiejtés szerint). 40. Mely személy? 41. Állati lakások. 43. Régi magyar labdajáték. 44. S R. 45. Fizet, mint ... (szólásmondás). 47. Szintén ne. 48. Ki birtokolja? 49. Azonos mássalhangzók. 51. Talppont (névelővel). 53. Jókai regényalak. 55. Peruban használatos pénzegység. 58. Férfinév. 60. Kórházi osztály. 61. I. É. 62. Egyik megyénk. 64. Színművész (keresztnevének kezdőbetűjével). 66. Római 450 és 55. 68. R S. 70. ... Mayer Sándor (festőművész). 72. Óriáskígyó vagy nyakprém. 73. Állatgondozó teszi,

FÜGGŐLEGES: 2. Fővárosunk egyik pályaudvara. 3. Hat lábnak megfelelő hosszmérték, 4. Karddal verekszik. 5. „Vissza” — felel. 6. ... és kontra. 7. Lángol. 8. Z O. 9. Azalék egynemű betűi. 10. Kollégiumáról híres angol város. 11. Olasz filmsztár (Sophia). 12. Szemem előtt játszódott le. 13. Egy harmadik közmondás a takarékosságról (zárt betűk: A, O, E, D, E). 18. Bejárat. 19. Nyüt udvar, előcsarnok az ókori római lakóházakban. 22. Nem ezez, hanem ... 24. Orosz férfinév. 25. A bajússzal történő „művelet”. 28. Idősebb röv. 29. Létezik. 32. Iskola, a nebuló szavával. 34. Lásd a 30. sz. sort. 37. A vizsz. 27. sz. sor folytatása. 38. Szelíd madár. 41. Indítéka. 42. Szeretetre méltó, megnyerő. 44. Vágány. 46. Téli sportot űz. 48. Vidám érzelmi állapot, jó hangulat. 50. Hosszú ideig. 52. R H. 54. Szolmizációs hang. 56. Alkohol tartalmú ital az ázsiai lótenyésztő népeknél. 57. Sajtjáról ismert holland város (nálunk Így ismert neve). 59. Téli sportot űző.

63. Barna bőrű nép. 65. J E V. 66. Hüvelyk. 67. A „legerősebb” ital. 69. És a többi. 71. Tiltó szó. 72. A szobába. 74, Növény része.

(BEDNAY JÓZSEF)

A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szórakoztatás céljából közöljük.

Megfejtés a 9. számból: Díjul miért esik sokaknak vad tövis? Mert fejben keresik magát a szívet is.

DI

J

U L

H I

É

fi

T

BA L

$A

fi

0

T I

N

RA

£

H

E

L I

0N

lA B

F

CS

E

R

E Z

uü

L

S AR A

I

IT

A

L

AL

A

l

0 l

F A

S0

I

A

l

9 A

G0

P

A

l

ZN

I

00 K

AN

R

IA T

0

N

A

K

K V

T

KI

M 0

J

G1

P

E

K

A

AS

LE R

A K

A

T

L

M D

SZ

A

R AN E

T

NE

V

E T

ZI

V

£

T I

S

KI

T

É

R ö

G0

L

F

ZÉN

0

N

LE V

M0

N

I

E R

V

TI

Z

D I

AR

A

T

J A

K

L£

V

£

L

E S

fiU

T

B EN K

E

R

E

S

I

K

A LOSPORT VILÁGÁBÓL

Immer (apja: Imperiál — anyja: Margaréta) nyerte a Munka Ünnepe dijat. Az Angliában tenyésztett Junior (Ionian—Lickeen) három hosszal második, az ugyancsak Imperiál apaságéi Llbelle (anyja: Librettó) újabb három és fél hosszal harmadik volt. A győztes az 1800 méteres versenyben 1.39 mp-es kitűnő időt ért el. Immert Aperianov Zakariás készítette elő versenyére és Vas József lovagolta.

Nostradamus (apja: Ticino — anyja: Nixe) a somogysárdi ménes kiváló fedezőménje kimúlt. Ivadékai közül Nem igaz három Derbyt nyert, míg Néma kapitány az osztrák, Nótás kapitány a magyar, Norbert a magyar és a csehszlovák Derbyben győzött. Fiai közül hat máris a tenyésztést szolgálja.

A Hortobágyi Intéző Bizottság június 23—25-ig rendezi meg nyolcadszor a hortobágyi lovasnapokat. A legjobb magyar lovasok mellett olasz, osztrák és szlovák versenyzők is starthoz állnak. Huszonöt téesz és állami gazdaság küldi el a legszebb kettes, hármas, négyes és ötös fogatait.

Az amatőr-verseny győztese Story, Barna Jenővel kocsijában.

«4 lelátótól jelentjük...

Balczó András a világ legjobb öttusázója változatlanul tartja kiváló formáját. A 34 éves sportember a tavaszi versenyek során előbb Heidenheimben, majd Budapesten győzött nagyszabású nemzetközi viadalokon. Balczó Rómában és Mexikóban tagja volt az olimpiai bajnokságot nyert magyar csapatnak. A világbajnokságokon eddig összesen tíz aranyérmet nyert. Már csak az egyéni olimpiai bajnoki cím hiányzik trófeái közül. Ezért készül kettőzött erővel Münchenre.

Bravó vízilabdázók! A Rajki Béla vezette magyar vízilabdázók kettős diadalt arattak. Előbb Belgrádban, majd Pescarában végeztek a nemzetközi tornák első helyén. Ellenfeleik között mindkét alkalommal a világ legjobbnak tartott csapatai is ott voltak.

Rövid betegség után, 63 éves korában elhunyt Kulitzy Jenő volt diszkoszvető csúcstartó és sokszoros bajnok. A hatalmas termetű sportember a Kölcsey Gimnázium testnevelő tanáraként sok fiatallal kedveltette meg az atlétikát.

Ipacs László az újpestiek versenyzője bronzérmet nyert a Hollandiában megrendezett cselgáncs Európa-bajnokságon.

Figyelemre méltó eredményekkel kezdték a versenyidényt a dobóatléták. A kalapácsvető Zsivótzky (72,04), a súlylökő Varjú (19,88), a diszkoszvető Murányi (64,08), a gerelyhajító Paulányi Magda (57,94) teljesítménye nemzetközi mércével mérve is biztató.

Bozsik József a százszoros válogatott labdarúgó fújta a sípot az ismét telt ház előtt megrendezett, hagyományos színészek—újságírók mérkőzésen.

A női kosárlabda válogatott Európa-bajnoki selejtezőmérkőzésen szerepelt Halléban. Az együttes jogot szerzett az őszi várnai bajnokságon való részvételre. A férfi válogatott ezzel szemben „elbukott” az olimpiai selejtezők akadályán. A labdajátékok képviselői közül ezek szerint csak a férfi kézilabdázók és a női röplabdások lesznek ott Münchenben.

Fülöp Sándor tovább növelte a magyar fogatok és hajtok jó hírét. Négyesfogatával első helyen végzett az angol királynő jelenlétében Windsorban megrendezett nemzetközi hajtóverseny, akadályhajtó számában.

Ismét a nyugat-berliniek győztek a Budapest—Ny ugat-Berlin hajtó bajnokságon. A hiromfutamos ügetőversenyben G. Jauss jr. nagy fölénnyel győzött Menyhért Ferenc előtt. De ami nem sikerült a magyar hivatásos hajtőknek azt jóvá tette az amatőrversenyben Barna Jenő és Sebes Erzsébet Story és Pandur kocsijában az első és a második helyet szerezte meg a nyugat-berlini E. Gustke előtt. A jó eredményt elért budapesti amatőr hajtok mindketten újságírók.

Sz. L.

15