Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-08 / 1. szám
A borítón felhasznált fénykép Roger Graef felvétele A budapesti Köröndön, lakása előtt Egy oxfordi felvétel 1960 májusából Kodályt az egyetem díszdoktorrá avatta Kodály Zoltán, a huszadik századi magyar zene nagy mestere ebben az esztendőben töltené be 90. életévét. Ez esztendő zenei eseményei az ő nevéhez fűződnek, emlékhangversenyek s más nagyszabású Zenei rendezvények idézik korunk egyik zsenijét. Kodály Zoltán életútjáról, aki küldetésének tekintette, hogy minél több hívet szerezzen a magyar zenének, s mindvégig a korán felismert cél elérésén fáradozott, — gyönyörű emlékkönyv jelent meg a Zeneműkiadó gondozásában. Eősze László tanulmányán kívül mintegy 250, jórészt ismeretlen dokumentum tárja az olvasó elé a küzdelmekben és eredményekben gazdag életpályát, amelynek központi gondolata egy európai rangú s egyben sajátos magyar zeneművészet megteremtése volt. Jogi tanács Nagy mértékben akadályozza egyes vagyonjogi problémák megoldását, ha az érdekeltek egyike Ismeretlen helyen távollevő személy, aki már hosszabb Ideje nem adott magáról életjelt. A végleges rendezést Ilyen esetekben csakis a holtnak nyilvánítás oldja meg. ami a polgári Jogviszonyokban a halállal egyező Jogi hatásokat eredményez. Polgári Törvénykönyvünk a holtnak nyilvánítást csak abban az esetben teszi lehetővé, ha az eltűnéstől számítva legalább öt eszten. dő eltelt anélkül, hogy az eltűnt életbenlétére utaló valamilyen adat ismeretes volna. A holtnak nyilvánításra Magyarországon kizárólag az Illetékes bíróság hozhat határozatot. Magyar állampolgár holtnak nyilvánítására hozott külföldi bírósági (vagy más hatósági) határozat itthon általában nem Ismerhető el érvényesnek. E szabály alól a Magyar Népköztársaság által kötött nemzetközi szerződés kivételt tehet. A bírósági határozat — a megelőző eljárás adatai figyelembevételével — megjelöli a halál napját. Ha az erre utaló körülmények teljesen ismeretlenek, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja. A holtnak nyilvánított személyt minden hatósági eljárásban (például a hagyatéki eljárásban) halottnak tekintik. Ha azonban bebizonyosodik, hogy a holtnuk nyilvánított a bírósági határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el és a holtnak nyilvánítás feltételei nem állanak fenn, a holtnak nyilvánító bírósági határozatot hatálytalanítják. Ha a holtnak nyilvánított személy visszatér, a határozat hatálytalanná válik külön eljárás nélkül Is. A holtnak nyilvánított bírósági határozat hatálytalanná válása azt Is magával hozza, hogy n határozat alapján beállt vagyon' Jogkövetkezmények Is hatályukat vesztik. A holtnak nyilvánított bírósági határozat főképpen ar öröklési Jogi problémák rendezését segíti elő, mert a holtnak nyilvánított személy nem örökölhet. Ilyen módon nem írják át az Ingatlan tulajdonjogát a telekkönyvbe a valóságban már régen elhalt személy nevére, aki legtöbbször már az örökhagyó előtt elhalálozott. A holtnak nyilvánítással lehetőség nyülk új érvényes házasság kötésére Is. Ilyen esetekben a házasságkötést megelőző eljárás során a Jogerős magyar bírósági határozatot kell bemutatni az eljáró anyakönyvvezetőnek. Dr. M. D. Unitáriusok Magyarországon A Magyarországi Unitárius Egyház Zsinati Főtanácsa múlt évi november 22-én lezajlott ünnepségéről dr. Ferencz József püspök és Bartók Béla főgondnok beiktatásáról 1971. december 11-i számunkban már hírt adtunk. Ezúttal püspöki hivatalában kerestük fel dr. Ferencz Józsefet és megkértük, tájékoztassa lapunk olvasóit egyháza működéséről. — Ami a történelmi előzményeket illeti: 400 esztendeje annak, hogy a biblia szabad értelmezői Dávid Ferencnek, egy kolozsvári varga fiának, a magyar reformáció egyik legeredetibb gondolkodójának kezdeményezésére egyházba tömörültek és felvették az unitárius nevet. A magyar unitárius egyház tanításai rövid idő alatt elterjedtek hazánkban és megalakultak az unitárius gyülekezetek. A XIX. század második felében számos erdélyi unitárius került Budapestre is, 1806 tavaszán Ferencz József kolozsvári lelkész és teológiai tanár, aki később öt évtizeden át Kolozsvárott unitárius püspök volt — boldogult nagyapám — tartotta körükben az első istentiszteletet. Egyházunk az első világháború végéig szervezetileg a kolozsvári unitáriusok fennhatósága alá tartozott. Azt követően, hogy 1948-ban a magyarországi unitáriusok közgyűlése elsőként kötötte meg egyezményét a magyar állammal, és az erdélyi unitáriusok is új szervezeti szabályzatot alkottak — lettünk önállóak. A történelmi múlt, a közös származás, a hitelvek azonossága azonban ma is összeköt lélekben a Román Szocialista Köztársaságban élő unitáriusokkal és azokkal a magyar unitáriusokkal is, akik a nagyvilág különböző országaiban élnek. — A magyar állam képviseletében az Állami Egyházügyi Hivatal előbb önálló nyugdíjtanácsunkat ismerte el, majd 1968. augusztusában kimondtuk az önálló Magyarországi Unitárius Egyház megalakulását. Gyülekezeteink a Zsinati Főtanács és végrehajtó szerve, a Képviselő Tanács felügyelete alatt működnek. Hol élnek unitáriusok Magyarországon? — Híveink Budapesten három gyülekezethez tartoznak. Templomaink emelkednek vidéken is; Hódmezővásárhelyen, Füzesgyarmaton, Debrecenben, Kocsordon és Polgárdiban, másutt pedig az unitárius szórványok hívei részére a református és evangélikus templomokban tartjuk az istentiszteleteket. — Az unitárius hívők száma ma Magyarországon mintegy húszezer, ennek kétharmada a főváros és környéke hívőit tömöríti. Lapunk, az Unitárius Élet negyedévenként jelenik meg és tizennyolc esztendő után hamarosan ismét új kiadásban napvilágot lát a hitelveket magába foglaló Unitárius Káté is. — Ami az unitárius papság nevelését illeti: érettségi után egy évig az evangélikus teo-Templomröszlet lógián tanulnak a fiatalok, ezt követően pedig Kolozsvárott az egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézetben folytatják tanulmányaikat. A nosztrifikáló vizsga letétele után, mint lelkészek működnek valamelyik magyarországi unitárius gyülekezetben. — Itt említem meg azt a szomorú tényt, hogy önálló egyházunk kialakításán fáradozó szellemi vezetőnk R. Filep Imre püspökünk 1970 végén váratlanul elhunyt, Zsinati Főtanácsunk múlt év őszén választotta meg egyházunk legfőbb tisztségviselőit. A püspöki tisztség megtisztelő feladatát rám, a világi, elnöki teendők ellátását Bartók Bélára, az egyetemes emberi kultúra kimagasló egyéniségének nevét is viselő mémökfiára bízta, aki gyermekkora óta egyházunk tevékeny tagja és szívesen vállalta ezt a megbízatást. Milyen az unitárius egyház kapcsolata államunkkal és a többi magyar egyházzal? — Egyházunk és a magyar állam közötti kapcsolat jó és egyezményünk szellemét az élet tölti ki tartalommal. Népünk kormánya államsegéllyel támogatja egyházunkat és a lelkészek társadalombiztosításban is részesülnek. Megértéssel fogadjuk azt a más egyházaknál is szaporódó gyakorlatot, hogy kis lélekszámú gyülekezeteink lelkészei világi pályán is vállalnak szolgálatot. Ezt a gyakorlatot helyesnek tartom, hiszen aki közvetlenül részese a termelőmunkának, az egyházi szolgálata során is jobban eligazodik a jövő építésének útjain. Egyházunk mindig a nép egyháza volt, ma is, a többi hazai egyházzal együtt a népért dolgozó egyházak közé számítjuk magunkat. Ezért tudtuk kezdettől fogva támogatni a Hazafias Népfront programja alapján társadalmi fejlődésünket. Ma nem azt kell keresni, ami a vallásos embert elválaszthatná a nem-vallásos gondolkodótól, hanem azt, ami összeköti. — A béke ügyének szolgálatában egyek vagyunk azokkal, akik e munkát irányítják. Ha segítségünkre számítanak, szívesen ott vagyunk törekvéseik mellett. Örvendünk annak is, hogy a hazánkban működő sok egyházzal és felekezettel az egymás mellett élés harmonikus és építő szándékú. Egyházuk kapcsolata a külföldi unitárius és más egyházakkal és a magyar származású unitáriusokkal? — Az International Association for Religious Freedom — a Vallási Szabadság Nemzetközi Szervezete munkájában — 1900-ban történt megalakulása óta folyamatosan részt veszünk, végrehajtó bizottságában más szocialista országok — Románia és Csehszlovákia — egyházainak küldötteivel mi is képviseltetjük magunkat. Örömmel tölt el, hogy ebben az évben a Heideibergben megrendezendő nagyszabású kongresszuson jelen leszek. Mi is igyekszünk hangot adni álláspontunknak, amely a békét, a leszerelést, a helyi konfliktusok békés úton való rendezését, az európai földrész békéjének biztosítását kívánja. Mint megfigyelő ott voltam a Keresztény Békekonferencia Prágában lezajlott tanácskozásán is. Ugyanígy érdeklődéssel követjük a többi közt az Egyházak Világtanácsa és a Vatikán ökumenikus törekvéseit. Püspök úr a közelmúltban az USA-ban is járt, milyen tapasztalatokat szerzett az amerikai magyar unitáriusok körében? — Valóban, 1969-ben a Chicagói Unitárius Teológiai Fakultás vendégprofesszoraként három hónapig tartózkodtam az USA-ban, s ez idő alatt istentiszteleteket is tartottam. Mindenütt találkoztam magyar származású hívőkkel. Ami az amerikai magyar unitáriusokat illeti, nem rendelkeznek önálló egyházi szervezetekkel. Az angol nyelvet jól beszélő magyar unitáriusok az angol ajkúak gyülekezetéhez tartoznak, a nyelvi nehézséggel küzdő magyar hívők az amerikai protestáns gyülekezetekhez kapcsolódnak. Alkalmam volt eszmecserét folytatni sok magyar származású unitárius hivővei s velük közösen érdekes párhuzamokat is vonni: nevezetesen arról a lelki rokonságról esett sok szó, amely Dávid Ferenc, az unitárius vallás magyar megteremtője és W. E. Charming, az amerikai unitáriusok úttörője között tapasztalható. Dávid Ferenc tanításai a XVI. századból előre mutattak, gondolatainak egy része most van megvalósulóban. Ma már egy akarattal küzdünk azért, hogy amiként ő is hirdette a próféta nyomában: a kardokból vál janak ekevasak. H. M. Dr. Ferencz József püspök és Bartók Béla (ógondnok a beiktatási ünnepségen. Jobbra: a Nagy Ignác utcai templom kórusa, mögötte a templom egyik színes ablaka (Hűsíti Alpár és Lévai András felvételei) /I
