Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-27 / 11. szám
fűit Ait *AHV4 A Magyar Tudományos Akadémia megtartotta idei közgyűlését. A közgyűlés — titkos szavazással — úgy döntött, hogy a kormány elé azt a javaslatot terjeszti: az Akadémia főtitkárává Köpeczi Béla akadémikust, eddigi megbízott főtitkárt nevezze ki. * Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság alakult a közelmúltban. Feladata, hogy átfogóan tanulmányozza a hazánkban élő nemzetiségek igényeit, szükségleteit, együttműködjön mindazokkal a társadalmi szervezetekkel, intézményekkel, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak velük, összehangolja és támogassa a nemzetiségek tevékenységének, az anyanyelven történő oktatásnak, a nemzetiségi kultúra megőrzésének és ápolásának ügyét. * Púja Frigyest, a külügyminiszter első helyettesét, aki Anthony Royle brit külügyi államtitkár meghívására május 8—12 között látogatást tett Londonban, fogadta Sir Alee Douglas-Home brit külügyminiszter és Sir Denis Greenhill, a külügyminiszter állandó helyettese is. * Négyoldalas magyar melléklet jelent meg a düsseldorfi Handelsblatt, a Német Szövetségi Köztársaság legnagyobb gazdaságpolitikai napilapja május 12-i számában. * Dr. Vallus Pált választotta elnökéül a 36 tagországot magába foglaló Nemzetközi Vadászati Tanács legutóbbi — a hollandiai Texel-szigeten megrendezett — kongresszusa. A vadásztársadalom nemzetközi fóruma fennállása óta először választott magyar elnököt. * A Le Monde zenekritikusa meleg hangú cikkben méltatta két ifjú művészünk, Ránki Dezső és Kocsis Zoltán párizsi hangversenyeit. „Amikor Kocsis Zoltánt és Ránki Dezsőt hallgatjuk, a gyermek Mozartra vagy a fiatal Chopinre gondolunk” — írja a többi között. * Tiszteletbeli doktorrá avatták Keszthelyen A. H. Boermát, a FAO vezérigazgatóját. Az Agrártudományi Egyetem dísztermében megrendezett ünnepségen megjelent Gerardus J. Dissevel, Hollandia magyarországi nagykövete is. * A végzet hatalma megrázó részleteivel búcsúztatták a Farkasréti temetőben Losonczy Györgyöt, az Operaház 67 éves korában elhunyt művészét. * Cranach és kora címmel nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban Lucas Cranach, a XVI. századi nagy német festő születésének 500. évfordulójára. * A bukaresti Kriteiron könyvkiadó megjelentette Kuncz Aladár „Fekete kolostor” című világhírű regényének román fordítását. A MAHART közli, hogy szárnyashajójárata Budapest—Bécs—Budapest között (vasárnap kivételével) naponta menetrend szerint közlekedik. A hajó Bécsből 13.40-kor indul Budapestre, Budapestről Bécsbe pedig reggel 7 órakor. * A magyar zenetudományi élet „nagy örege”, a 80. életévében járó dr. László Zsigmond május elején megvédte kandidátusi értekezését a Magyar Tudományos Akadémián. * Fővárosunk ismét jelentős nemzetközi tanácskozás színhelye lesz. Júniusban itt tartja kongresszusát a nemzetközi műemlékvédelmi szervezet. A közgyűlést kollokvium követi, a modern építészet és a történelmi környezet kapcsolatának témájáról. * Árpád-kori település nyomaira bukkantak Edelény határában. Ezt a falut egy 1221-ből származó oklevél említi először. Eddig 65 sírt ástak ki és megtalálták az Árpád-kori templom alapfalának maradványait. * Két perui miniszter tartózkodott hazánkban magas rangú szaktanácsadók társaságágan: Alberto de Lucio admirális, kereskedelem- és iparügyi miniszter, valamint Fernando Miro Quesa da Bahamonde tábornok, egészségügyi miniszter. Irodalmi és kulturális életünk új 60 éveseit köszöntötte: Hegedűs Géza írót, Ottlik Géza műfordítót és Várkonyi Zoltán színművészt, a Vígszínház igazgatóját. Japánban vendégszerepei a Tátrai-vonósnégyes. Műsorukról felvételeket is készít Japán legnagyobb rádió- és televíziótársasága. sk ,A MALÉV madridi járatának megindulása alkalmából magyar légiforgalmi küldöttség járt Spanyolországban. A látogatás viszonzására 21 tagú utazási és légügyi szakemberekből álló csoport érkezett hozzánk. * Petőfi Sándor élete saját és kortársai művében címmel nagylemezt ad ki a Hanglemezgyártó Vállalat. A költő legismertebb verseit, naplórészleteit, leveleit Básti Lajos, Major Tamás, Bessenyei Ferenc és más neves művészek tolmácsolják. * Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes Kínában tárgyalt a két ország műszaki-tudományos együttműködéséről, Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese a Román Szocialista Köztársaság Nemzeti Bankjának vezetőivel folytatott megbeszéléseket, dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese kül-KADAR JÁNOS hatvanéves (Vámos László felv.) döttségével részt vett az Amszterdamban megrendezett nemzetközi híd- és vasútépítési egyesület kongresszusán. >k Az Üjvidéki Rádiószínház a vajdasági színházak seregszemléjében ősbemutatót is tartott. Először került színre Deák Ferenc vajdasági magyar drámaíró Tor című műve. * Csontváry Tivadar festészetéről tartott előadást a Párizsi Magyar Intézetben Németh Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia művészettörténeti intézetének munkatársa. * Jancsó Miklós „Technika és rítus” című filmjét, melyet a rendező az olasz tévé számára készített Attiláról, a hunok királyáról, május 11-én főműsorban mutatta be az olasz televízió. Helsinkiben vendégszerepeit a Nemzeti Színház társulata. Vörösmarty Mihály Czillei és a Hunyadiak című drámáját adták elő. * Germanus Gyula professzort a londoni Institute For Cultural Research az orientalisztika területén kifejtett tudományos munkássága elismeréséül rendes tagjává választotta. & A Szabadkai Népszínház magyar társulata több magyarlakta romániai városban mutatta be az évad legsikeresebb darabjait. A romániai turnét a Marosvásárhelyi Állami Színház jugoszláviai vendégszerepléssel viszonozza: Nagy István özönvíz előtt című nagy sikerű drámáját mutatják be több vajdasági városban. László István burgenlandi megyéspüspök emléktáblát leplezett le Grősz József kalocsai érsek szülőházán, a burgenlandi Féltoronyban. * Ortutay Gyula akadémikus, akinek a néprajzkutatás területén kifejtett eredményes munkásságát ismerték el az idei Herder-díjjál, Bécsben, május 4-én átvette kitüntetését. * Először mutatják be hazánkban Verdi fiatalkori operáját, az Attilát, július 7-én, a Margitszigeten. Az operát Gian Carlo del Monaco, Mario del Monaco fia rendezi, a karmester Lamberto Gardelli lesz. *. Budapest legdélibb hídjának tervpályázata befejeződött. A pályagyőztes terv — a BVVÁTI kollektívájának munkája — hatnyílású, változó magasságú, feszített betonból készülő hídszerkezetével, újszerű kialakításával a főváros déli részének látványossága lesz. * A Belgrádban lezajlott magyar filmhétről méltató cikket közölt a Borba című lap „Magyar hullám Belgrádban — magas színvonalú filmhét az Ifjúság Házában” címmel. A cikkíró véleménye: „Megállapítható, hogy az eredmények mögött egy világosan megfogalmazott filmpolitika és biztonságot nyújtó anyagi alap áll”. * Kettős magyar siker született a Versailles-ban megrendezett Cziffra György nemzetközi zongoraversenyen. A zsűri a második díjat Jandó Jenőnek ítélte, Szelecsényi Norbert megosztott harmadik díjat kapott. Júniusi gazdag műsorával jelentkezik a Magyar Rádió Szülőföldünk rovatának rádióújságja, érdemes tallózni benne. Akik időben — remélhetőleg minél többen — kapják kézhez a lapot, előjegyezhetik például a rendkívül érdekesnek ígérkező adások közül elsősorban a június 11-i vasárnap esti magazin műsort, melynek keretében hallhatják Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós hozzászólását a budapesti Kossuth Klubban, neves tudósok közreműködésével megrendezett, „A kutatás tárgya az ember” című vitához. Június 10-én sugározzák a „Prospero búcsúja” című emlékműsort, EJray Tivadar halálának 10. évfordulója alkalmából, 17-én dokumentum műsor lesz „Szentháború — Parasztháború 1514” címmel, 23-án pedig Dózsa György alakját idézik a magyar irodalomban. Lajtha László zeneszerző születésének 80. évfordulójáról is megemlékezik a Szülőföldünk, az adás június 29-én lesz. A részletes rádióműsor mellett ezúton is közöl a lap riportokat, cikkeket, és „In memóriám" címmel vesz végső búcsút Fekete Sándortól, a Szülőföldünk korán elhunyt publicistájától. Fájdalmas veszteség érte az amerikai magyarságot a közelmúltban: Dr. Raskó Jenő főorvos szívroham következtében 69 éves korában elhunyt. A New York-1 társadalom egyik kimagasló egyénisége volt, betegei rajongtak érte. Dr. Raskó Jenő halálhíre budapesti rokonai és barátai körében is mély részvétet keltett, hiszen nem múlt el nyár, hogy ne látogatott volna haza szülőföldjére, melytől lélekben soha nem szakadt el.