Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-27 / 11. szám

fűit Ait *AHV4 A Magyar Tudományos Akadémia megtar­totta idei közgyűlését. A közgyűlés — titkos szavazással — úgy döntött, hogy a kormány elé azt a javaslatot terjeszti: az Akadémia fő­titkárává Köpeczi Béla akadémikust, eddigi megbízott főtitkárt nevezze ki. * Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság alakult a közelmúltban. Feladata, hogy átfogóan tanul­mányozza a hazánkban élő nemzetiségek igé­nyeit, szükségleteit, együttműködjön mind­azokkal a társadalmi szervezetekkel, intéz­ményekkel, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak velük, összehangolja és támogassa a nemzetiségek tevékenységének, az anyanyel­ven történő oktatásnak, a nemzetiségi kultúra megőrzésének és ápolásának ügyét. * Púja Frigyest, a külügyminiszter első he­lyettesét, aki Anthony Royle brit külügyi ál­lamtitkár meghívására május 8—12 között lá­togatást tett Londonban, fogadta Sir Alee Douglas-Home brit külügyminiszter és Sir Denis Greenhill, a külügyminiszter állandó helyettese is. * Négyoldalas magyar melléklet jelent meg a düsseldorfi Handelsblatt, a Német Szövetségi Köztársaság legnagyobb gazdaságpolitikai na­pilapja május 12-i számában. * Dr. Vallus Pált választotta elnökéül a 36 tagországot magába foglaló Nemzetközi Va­dászati Tanács legutóbbi — a hollandiai Te­­xel-szigeten megrendezett — kongresszusa. A vadásztársadalom nemzetközi fóruma fennál­lása óta először választott magyar elnököt. * A Le Monde zenekritikusa meleg hangú cikkben méltatta két ifjú művészünk, Ránki Dezső és Kocsis Zoltán párizsi hangverse­nyeit. „Amikor Kocsis Zoltánt és Ránki De­zsőt hallgatjuk, a gyermek Mozartra vagy a fiatal Chopinre gondolunk” — írja a többi között. * Tiszteletbeli doktorrá avatták Keszthelyen A. H. Boermát, a FAO vezérigazgatóját. Az Agrártudományi Egyetem dísztermében meg­rendezett ünnepségen megjelent Gerardus J. Dissevel, Hollandia magyarországi nagyköve­te is. * A végzet hatalma megrázó részleteivel bú­csúztatták a Farkasréti temetőben Losonczy Györgyöt, az Operaház 67 éves korában el­hunyt művészét. * Cranach és kora címmel nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban Lucas Cranach, a XVI. századi nagy német festő születésének 500. évfordulójára. * A bukaresti Kriteiron könyvkiadó megje­lentette Kuncz Aladár „Fekete kolostor” cí­mű világhírű regényének román fordítását. A MAHART közli, hogy szárnyashajójára­ta Budapest—Bécs—Budapest között (vasár­nap kivételével) naponta menetrend szerint közlekedik. A hajó Bécsből 13.40-kor indul Budapestre, Budapestről Bécsbe pedig reggel 7 órakor. * A magyar zenetudományi élet „nagy öre­ge”, a 80. életévében járó dr. László Zsigmond május elején megvédte kandidátusi értekezé­sét a Magyar Tudományos Akadémián. * Fővárosunk ismét jelentős nemzetközi ta­nácskozás színhelye lesz. Júniusban itt tartja kongresszusát a nemzetközi műemlékvédel­mi szervezet. A közgyűlést kollokvium köve­ti, a modern építészet és a történelmi kör­nyezet kapcsolatának témájáról. * Árpád-kori település nyomaira bukkantak Edelény határában. Ezt a falut egy 1221-ből származó oklevél említi először. Eddig 65 sírt ástak ki és megtalálták az Árpád-kori temp­lom alapfalának maradványait. * Két perui miniszter tartózkodott hazánk­ban magas rangú szaktanácsadók társaságá­­gan: Alberto de Lucio admirális, kereskede­lem- és iparügyi miniszter, valamint Fer­nando Miro Quesa da Bahamonde tábornok, egészségügyi miniszter. Irodalmi és kulturális életünk új 60 éveseit köszöntötte: Hegedűs Géza írót, Ottlik Géza műfordítót és Várkonyi Zoltán színművészt, a Vígszínház igazgatóját. Japánban vendégszerepei a Tátrai-vonós­négyes. Műsorukról felvételeket is készít Ja­pán legnagyobb rádió- és televíziótársasága. sk ,A MALÉV madridi járatának megindulása alkalmából magyar légiforgalmi küldöttség járt Spanyolországban. A látogatás viszonzá­sára 21 tagú utazási és légügyi szakemberek­ből álló csoport érkezett hozzánk. * Petőfi Sándor élete saját és kortársai mű­vében címmel nagylemezt ad ki a Hangle­mezgyártó Vállalat. A költő legismertebb ver­seit, naplórészleteit, leveleit Básti Lajos, Ma­jor Tamás, Bessenyei Ferenc és más neves művészek tolmácsolják. * Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes Kínában tárgyalt a két ország műszaki-tudo­mányos együttműködéséről, Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese a Román Szocialista Köztársaság Nemzeti Bankjának vezetőivel folytatott megbeszélé­seket, dr. Szabó János, az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter első helyettese kül-KADAR JÁNOS hatvanéves (Vámos László felv.) döttségével részt vett az Amszterdamban megrendezett nemzetközi híd- és vasútépítési egyesület kongresszusán. >k Az Üjvidéki Rádiószínház a vajdasági szín­házak seregszemléjében ősbemutatót is tar­tott. Először került színre Deák Ferenc vaj­dasági magyar drámaíró Tor című műve. * Csontváry Tivadar festészetéről tartott elő­adást a Párizsi Magyar Intézetben Németh Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia mű­vészettörténeti intézetének munkatársa. * Jancsó Miklós „Technika és rítus” című filmjét, melyet a rendező az olasz tévé szá­mára készített Attiláról, a hunok királyáról, május 11-én főműsorban mutatta be az olasz televízió. Helsinkiben vendégszerepeit a Nemzeti Színház társulata. Vörösmarty Mihály Czillei és a Hunyadiak című drámáját adták elő. * Germanus Gyula professzort a londoni Institute For Cultural Research az orienta­lisztika területén kifejtett tudományos mun­kássága elismeréséül rendes tagjává válasz­totta. & A Szabadkai Népszínház magyar társulata több magyarlakta romániai városban mutat­ta be az évad legsikeresebb darabjait. A ro­mániai turnét a Marosvásárhelyi Állami Színház jugoszláviai vendégszerepléssel vi­szonozza: Nagy István özönvíz előtt című nagy sikerű drámáját mutatják be több vaj­dasági városban. László István burgenlandi megyéspüspök emléktáblát leplezett le Grősz József kalocsai érsek szülőházán, a burgenlandi Féltorony­ban. * Ortutay Gyula akadémikus, akinek a nép­rajzkutatás területén kifejtett eredményes munkásságát ismerték el az idei Herder-díj­­jál, Bécsben, május 4-én átvette kitüntetését. * Először mutatják be hazánkban Verdi fia­talkori operáját, az Attilát, július 7-én, a Margitszigeten. Az operát Gian Carlo del Mo­naco, Mario del Monaco fia rendezi, a kar­mester Lamberto Gardelli lesz. *. Budapest legdélibb hídjának tervpályázata befejeződött. A pályagyőztes terv — a BV­­VÁTI kollektívájának munkája — hatnyílá­sú, változó magasságú, feszített betonból ké­szülő hídszerkezetével, újszerű kialakításával a főváros déli részének látványossága lesz. * A Belgrádban lezajlott magyar filmhétről méltató cikket közölt a Borba című lap „Ma­gyar hullám Belgrádban — magas színvo­nalú filmhét az Ifjúság Házában” címmel. A cikkíró véleménye: „Megállapítható, hogy az eredmények mögött egy világosan megfogal­mazott filmpolitika és biztonságot nyújtó anyagi alap áll”. * Kettős magyar siker született a Ver­­sailles-ban megrendezett Cziffra György nemzetközi zongoraversenyen. A zsűri a má­sodik díjat Jandó Jenőnek ítélte, Szelecsényi Norbert megosztott harmadik díjat kapott. Júniusi gazdag műsorával jelentkezik a Magyar Rádió Szü­lőföldünk rovatának rádióújságja, érdemes tallózni benne. Akik időben — remélhetőleg minél többen — kapják kézhez a lapot, előjegyezhetik például a rendkívül érdekesnek ígérkező adá­sok közül elsősorban a június 11-i vasárnap esti magazin mű­sort, melynek keretében hallhatják Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós hozzászólását a budapesti Kossuth Klubban, neves tudósok közreműködésével megrendezett, „A kutatás tárgya az ember” című vitához. Június 10-én sugározzák a „Prospero búcsúja” című emlékműsort, EJray Tivadar halálá­nak 10. évfordulója alkalmából, 17-én dokumentum műsor lesz „Szentháború — Parasztháború 1514” címmel, 23-án pe­dig Dózsa György alakját idézik a magyar irodalomban. Lajtha László zeneszerző születésének 80. évfordulójáról is megemlékezik a Szülőföldünk, az adás június 29-én lesz. A rész­letes rádióműsor mellett ezúton is közöl a lap riportokat, cik­keket, és „In memóriám" címmel vesz végső búcsút Fekete Sándortól, a Szülőföldünk korán elhunyt publicistájától. Fájdalmas veszteség érte az amerikai magyarságot a közel­múltban: Dr. Raskó Jenő fő­orvos szívroham következtében 69 éves korában elhunyt. A New York-1 társadalom egyik kimagasló egyénisége volt, be­tegei rajongtak érte. Dr. Raskó Jenő halálhíre budapesti roko­nai és barátai körében is mély részvétet keltett, hiszen nem múlt el nyár, hogy ne látogatott volna haza szülőföldjére, mely­től lélekben soha nem sza­kadt el.

Next

/
Thumbnails
Contents