Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-23 / 9. szám

Az amerikai magyarság történelméből HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK HARASZTI MIHÁLY HARASZTI MIHÁLY 1948-ban született Bu­­csán. Édesanyja leánykori neve KISS Erzsé­bet. Keresik ismerősei Budapestről. WIDRA MIHÁLY (születési helye Balassa­gyarmat, anyja neve Widra Hona) 1956-ban Kanadába (Toronto, Ont.) távozott. Budapesti ismerőse keresi, akinek három éve irt utol­jára. GULYAS FERENC (született Berzencén, 1939, október 1-én, anyja neve Kocsis Kata­lin) 1956-ban Ausztráliába vándorolt, és Windsor 4010 Qld. címről Irt utoljára. Ke­resi öccse, László, Berzencéről. GALLAI SÁNDOR (született Dunafőldváron, 1925. augusztus 3-án, anyja neve Németh Ka­talin) 1956-ban Kanadába, Montreál P—Q-ba került. Keresi testvére, Anna, Kreisz Károiy­­né Budapestről, akinek 1965. márciusában irt utoljára. MADACS LÁSZLÓ (született Kisdobszán, 1931. június 27-én, anyja neve Nadrai Julianna) 1957-ben Ausztráliába vándorolt (Sydney). Keresi bátyja, József, Pécsről, akinek 1969. szep­tembere óta nem írt. BIRO PÁL (született Boldogfalván 1919-ben, anyja neve Incze Er­zsébet) 1943-ban Ausztráliában telepedett le. Keresi Budapestről test­vére, József, akinek 1968-ban irt utoljára. PARADI JÓZSEF (56 éves) 1956-ban az Egyesült Államokba, Kali­forniába távozott. Keresi barátja Biró József Budapestről, aki 1960. óta csak annyit tud róla, hogy akkor jégtáncos volt. KERENY NÁNDOR (született 1939. augusztus 23-án Budapesten, anyja neve Eisenhammer Teréz) 1957-ben Angliába került. Keresi édesanyja Csillaghegyről, 1962 óta nem kap fiától hirt. BODROGI LAJOS gépészmérnököt és hozzátartozóit keresi rokona, dr. Dani Dániel Görögországból. 1947 körül hallott utoljára a keresett­ről, akinek akkori elme: Dipl. Ing. Ludwig BODROGHY Rádió und Elektromelster, MARIA-SAAL (Kärnten) Österreich volt. VARGA ERZSÉBET és VARGA GYULA leszármazottait keresi Feke­teerdőn élő rokonuk, Varga János. VARGA Erzsébet 1914-ben, Ková­szó községből (Bereg m.), VARGA Gyula 1912 körül Szamoskézről (Szatmár m.) vándorolt ki az USA-ba és New-Brunswlckban, N. J., telepedett le. 1915—16-ban az ottani magyár református templomban házasságot kötöttek; házasságukból öt gyermek született. A keres­tető 1939-ben kapott utoljára levelet rokonaitól, azóta nem tud ró­luk. KAISER MÁTYÁST (utolsó Ismert lakhelye USA-ban Woodbridge, N. J.) keresi öccse, János, Bátáról, bátyja Bajáról és jóbarátja, Schlauch János Chicagóból (Ili.), az Egyesült Államokból. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továb­bítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVET­SÉGE Postafiók 292. BUDAPEST 62. Olvasóink fiíjijelméhe A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 Ízben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 100,— forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest, V., József nádor tér I.) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi Jelzőszámlára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hírek évi előfizetési dija az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 schilling, Franciaország: 18,40 frank, Nagy-Britannia 1 font 40 d., az új pénzegység szerint. Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM, Svájc: 14,40 svájci frank. Ezekben a dijakban a postai szállí­tás költsége benne foglaltatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési diját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Auszt­rália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Ma­rokkó, Nagy-Britannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési díj bármely országból bank útján átutalható a Ma­gyar Nemzeti Banknál vezetett 232—90171—2236 sz. folyószámlánk Ja­vára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésé­vel. Ha ez valamely olvasónk számára kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési dij fejében a fent Jelzett pénzösszegek­nek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont is, amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkal­mával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hírek külföldön előfi­zethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: The Danubia Book Company, B. I. Iványi, 78, Shaftesbu­ry Avenue, London WIV 7DG. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Bookshop, 145 Acland St., St. Ktlda, Vlc. 3182. — Globe Book Co. 694 George Street, Sydney NSW 2000. — AUSZTRIA: Rudolf Novák GmbH., K811- nerhofgasse 4., A—1011 Wien I. — BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A., Rue du Midi 162., B—100 Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livraria Bródy LTDA., Caixa Postai 6366., Sao Paulo. — Livraria D. Landy, Rua 7 de Abril, Sao Paulo. — DANIA: Hunnia Books and Music, Lange­­mosevej 37. Bagsvaerd. — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakaupna, Keskuskatu 2., SF 00100 Helsinki 10. — FRANCIAORSZAG: Société Ba­laton, 12. Rue de la Grange-Batellére, Paris 9«. — HOLLANDIA: Librex Agenturen, Pallleterstr. 57., Amstelveen. — Club Quallton, Prinsenstraat 26, Amsterdam. — IZRAEL: Alexander Fischer, Hungarian Bookimpurt, R. H. Strauss 3., Jerusalem. — Gondos Sándor, Herzl 16, Bét Hakranot, Haifa. — Hadash Kölcsönkönyvtár, Nesz Clona u. 4., Tel-Aviv. — JU­GOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1., Növi Sad. — KANADA: Délibáb Film and Record Stúdió, 19, Prince Arthur Street West, Mon­treál, 130. P. O. — Pannónia Books, 2 Spadina Road, Toronto 179. Ont. Europa Agency 501 — 38 Ave. S. W. Calgary 6. Alberta. — NORVÉGIA: A/S Narvesens Litteratur TJeneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo. — NSZK: Ojváry — Griff. Painbreltenstr. 4/0, 8022 Grünwald b München. — W. E. Saarbach GmbH., Follerstrasse 2, 5 Köln 1. — OLASZORSZÁG: Aw. Andrei Lazar, Via Monte Delle Glcie, 24, 00199 Róma. — SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szerday Sándor, Teichweg 16, CH—4142 Mün­chenstein. — SVÉDORSZÁG: A. B. Nordlska Bokhandeln, Drottning­­gatan 7—9., 10110, Stockholm L — U. S. A.: Hungarian Books and Records, 11802 Buckeye Road, Cleveland, Ohio 44120. — Center of Hungarian Literature, Inc., 1538 Second Avenue, New York, N. Y. 10028. — Hungarian Bookshop, P. O. Box 145., Passaic N. J. 07056. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia Ed Vlllorla, Apt. 21—105. C. 24. Caracas. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és elmüket NYOM­TATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan cí­mezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és elmhelyesbítések közlését is. Postacímünk: Magyar Hírek, P. O. B. 292., Budapest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hírek elme: Budapest, VI., Benczúr u. 15. A Szülőföldünk hullámhosszai Félórás adásainkat naponta a következő Időben és hullámhosszakon sugározzuk az Európában és Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 20.00-tól 20.30-ig a 25,2, 30,5, 42,2, 48.1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Eszak-Amerlkában élő honfitársaink számára a keleti partvi­déken (helyi idő szerint 19.00-tól 19.30-ig) a 19,8, 25,2, 30,5 és 48,1 méte­res rövidhullámon. A nyugati partvidéken (helyi idő szerint 16.00-tól 16.30-lg) ugyancsak az előbb említett rövidhullámokon. Ezenkívül a keleti partvidéken (helyi idő szerint 23.00-töl 23.30-ig) és a nyugati partvidéken (helyi idő szerint 20.00-tól 20.3O-lg) a 19,8, a 25,2, 30,5 és 48.1 méteres rövidhullámon. A Dél-Amerikában élő honfitársaink számára (rlól időszámítás sze­rint 20.00-tól 20.30-lg) a 16,8, 19,8, 25,2 méteres rövidhullámon. Egyórás adásainkat naponta a következő időben és hullámhossza­kon sugározzuk az Európában és a Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai Időszámítás szerlht) 21.30-tól 22.30-lg a 25,2, 30,5, 42,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Eszak-Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvidé­ken helyi idő szerint 21.00-tól 22.00-lg, a nyugati partvidéken helyi idő szerint 18.00-tól 19.00-ig a 19,8, 25,2, 30,5 és a 48,1 méteres rövid­hullámon. Vasárnap délután 15.00-tól 17.00 óráig: a műsort az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóinknak közvetítjük, minden vasárnap a 19,8, 25,2, 30,7, 12,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullá­mon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongroises Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja. P. O. B. 292. Budapest 62. A szer­kesztő bizottság elnöke: BOGNAK JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszer­kesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor igazgató. ©Athenaeum Nyomda, Budapest ,, Rotációs mélynyomás |Index: 26.506 HETVEN ÉVVEL EZELŐTT INDULT ÜTJÄRA A NÉPAKARAT Hetven évvel ezelőtt alakult meg a Munkás Betegsegélyző és önképző Szervezet, rövidesen utána pedig a Népakarat című újság, mindkettő az amerikai magyarok körében tért­hódító szocialista munkósszervezkedés jelentős eseménye. A későbbiekben ezekből ágaztak szét, fejlődtek tovább az ame­rikai magyar munkásmozgalom különböző irányzatai. A tör­téneti források már az 1890-es évekből jelzik a magyarorszá­gi ipari szakmunkások önálló szervezkedésének indulását. De az első kísérletek után hamarosan rá kellett jönniük, hogy a bevándoroltak sajátos viszonyai következtében a tartó­­sabb közösségeket az önsegélyezésre kell alapozni, mégpe­dig etnikus keretekben, mivel az amerikai Trade Union me­reven elzárkózott a frissen érkezett kelet-európai bevándor­lók elől. A betegsegélyzők voltak hosszú évtizedeken át azok a fórumok, ahol az Amerikában letelepedett magyarok tár­sadalmi és politikai, kulturális megmozdulásai is zajlottak. A szocialista munkások igyekeztek tehát helyi egyleteiket központi egyletbe tömöríteni, és 1900-ban megalakították az Általános Munkás Betegsegélyezőt, amely kialakult formá­ját 1902-ben Általános Munkás Betegsegélyező és önképző Szervezet (MBÖSZ) néven kapta meg. Hasonlóan a többi ma­gyar egylethez, ez is társadalmi önsegélyezésen alapult, másik fő célkitűzését, a munkások önképzését, azonban már nevével is hangsúlyozta. Egy sajtóbizottságot is létrehoztak, önálló munkásújságuk előkészítése céljából. Az újság Népakarat címmel, 1903. május elsején indult meg, és hamarosan hiva­talos lapja lett a betegsegélyzőnek. A szervezet és a lap fejlődése nem mept simán. Az általá­nos nehézségeket még növelte, hogy óhatatlanul belesodród­tak azokba az ideológiai és politikai vitákba, amelyek az ame­rikai munkásmozgalornban a századfordulótól kiéleződtek, és szakadásra, különálló munkáspártok és szervezetek alakítá­sára vezettek. Az amerikai munkásmozgalomnak ezek az irányzatai hamarosan híveket találtak a magyar bevándo­roltak körében is. Az irányzatok programját vallók, vagy az­zal rokonszenvezők etnikus keretekben hozták létre a maguk „szövetségeit”. Először a Socialist Labor Party-hoz (SLP) tar­tozók az Amerikai Magyar Szocialista Munkás Szövetséget, majd a Socialist Party-hoz (SP) húzók az Amerikai Magyar Szocialista Szövetséget, végül az Industrial Workers of the World, az IWW magyar csoportját. Mindegyikük társadalmi és politikai tevékenységének ke­rete az egylet és a sajtó lett. A vitáknak e fórumain az el­lentétek annyira kiéleződtek, hogy az 1905. évi konvención mind az egyletnél, mind az újságnál szakadás következett be. A Socialist Party programját vallók, Előre néven külön la­pot indítottak. A Magyar Szocialista Munkás-Szövetség tag­jai pedig kiváltak a betegsegélyzőből, és „Munkás Betegse­gélyző Szövetség” néven 1906-ban Philadelphiában külön be­­tegsegélyzőt hoztak létre. A két irányzat 1911-ben egy időre egyesült, és Testvériség néven közös újságot adtak ki, a köz­ponti titkár pedig Tárcái Lajos lett. A két betegsegélyző azon • ban többé nem egyesült. Az irányzatok ellentéteiket csak rö­vid időre tudták áthidalni, és két év múlva az Előre újra ön­álló lap formájában jelent meg. A testvérharc, a viták ellenére ezek az újságok színvona­lukkal, szervezeteik munkásönképző tevékenységükkel ki­emelkedtek az akkori magyar szervezetek sorából. Valameny­­nyi betegsegélyző arra törekedett, hogy „munkásotthonaiban” jól felszerelt könyvtárat hozzon létre. Á szocialista munkás­­egyletek nagyszerű, közkedvelt műkedvelő gárdával rendel­keztek. Az Előre Műkedvelő Kör 1909-ben Gorkij: Éjjeli mene­dékhely című drámáját adta elő. Műsoros estéiken már ebben az időben szerepeltek Ady Endre versei is. 1911-ben például „A grófi szérűn”. (Az Előre Műkedvelő Kör Gervay Andor vezetésével, 1913—18 között valóságos kulturális forradalmat indított el az amerikai magyar munkások között.) A sport is nagy szerepet játszott az aktivitásokban. A munkásszer­vezetek arra törekedtek, hogy tagjaik jó amerikai polgárok legyenek, ezért ismeretterjesztő tanfolyamokat szerveztek, hogy a tagok megszeressék új hazájukat. A szocialista munkásszervezetek kulturális tevékenységé­ről az első elismerő méltatást 1911-ben Hofmann Géza ma­gyar konzul írta, Csonka munkásosztály című könyvében. Az Előre rendszeres kapcsolatban állott a magyarországi Népszavával. Amikor az 1910-es évek elején Magyarorszá­gon az ellenzéki politikusok, mozgalmak és pártok közeled­tek egymáshoz, közeledtek az amerikai magyarok különböző szervezetei is. Ezt demonstrálta, hogy közvetlenül az első vi­lágháború előtt Károlyi Mihály és a Szociáldemokrata Párt néhány vezetője együtt látogatta meg az amerikai magyaro­kat, hogy segítségüket a közeledő választásokhoz megnyer­jék. Ennek az akciónak a sikerében közösen tevékenykedtek az Előre és köréje csoportosult szocialista munkásszervezetek az amerikai magyarság más szervezeteivel, az Amerikai Ma­gyar Népszavával és a Szabadsággal. Ezt a közeledést a ,IMa­­gyarország nemzeti függetlenségéért és az általános választó­jogért” jelszó tette lehetővé. A háború után, az 1920-as évekkel kezdődően, a munkás­­mozgalom különböző irányzatai ismét átrendeződtek, és a balszámy tömörítésével megalakult az amerikai munkáspárt. A magyar szocialisták soraiban is külön szervezkedtek azok, akik e párt programját fogadták el. Ez a csoport, amely ha­marosan az Amerikában letelepedett ifjú emigránsokkal gya­rapodott, a Munkás-Betegsegélyző és önképző Szervezet, va­lamint lapja körül tömörült. 1920 végétől az Előre, Űj Előre néven ennek a csoportnak az újságjaként jelent meg. A szer­kesztést hamarosan az ifjú emigránsok vették kézbe, Lékai János, Lehel Artúr, majd Gyetvai János. Az Üj Előre más­fél évtizedes működése alapján több volt, mint egyszerű po­litikai napilap. A politikai tájékoztatás mellett nagy figyel­met szentelt a mozgalom elméleti és gyakorlati kérdéseinek, szervezte a hozzákapcsolódó betegsegélyző sokoldalú tevé­kenységét és ápolta a tradícókat, segítette az önképzés, a mű­velődés és az anyanyelvi kultúra ügyét. Gazdag irodalmi ro­vataival, vasárnapi mellékleteivel, jól szerkesztett naptárai­val, könyvkiadási tevékenységével hamarosan a szocialista munkásirodalom egyik magyar nyelvű központjává szerve­ződött. Az amerikai magyar nyelvű újságok között pedig a harmincas évekre példányszámával a harmadik helyre küz­dötte fel magát. Az Új Előre egy sajátos amerikai magyar nyelvű proletár­­irodalom kialakítására törekedett. Munkáslevelezőinek a so­rából válogatta ki az írástehetséggel rendelkezőket. Jelentős szerepet töltött be kultúra közvetítésével is, amikor magyar fordításokban közölte a haladó irodalom számos termékét. Az Űj Előre munkássága kiterjedt a kultúra csaknem valameny­­nyi területére. Az amerikai magyar munkásszínjátszás klasszikus példá­jaként lehet említeni az Előre Műkedvelő Kör több évtize­des munkásságát. Működésének első negyedszázadában éven­ként mintegy három új darabot mutatott be. A kör tagjait elsősorban munkások közül toborozta, de sikerében szerepük volt hivatásos színészeknek is, például Lugosi Bélának, aki kivándorlása előtt hét évig volt a Nemzeti Színház művésze. Lugosi Béla nevéhez fűződik Az ember tragédiájának nagy sikerű rendezése, 1923-ban. 1932-ben került színre Bálint Im­re: Magyarok az új hazában című drámája, a mai napig ta­lán az egyetlen olyan drámai mű, amely — visszatekintve a kivándorlásra, bemutatva az amerikai magyar munkások életsorát — amerikai magyarokról szól amerikai magyarok­nak. Az Előre Műkedvelő Kör repertoárja azt is jelzi, hogy gyorsan reagált az amerikai színházi eseményekre. Műsorain Szeged új negyedének egyik új iskolája RIADJA €L@H€ napílap 5 E*ST «3ko .STREET «r rvew-YORK AZ ■ RA gyakran szerepeltek O’Neill drámái, nagy sikerrel játszották Upton Sinclair műveit is. A magyar szocialista munkásmoz­galomhoz tartozó, és ahhoz közelállók csoportja, fiatal értel­miségiek, művészek, írók, munkások, az 1930-as évek elején nem kisebb programot tűztek maguk elé, minthogy létrehoz­zák „Magyar Amerika” kulturális központját. Az 1931-ben végre megalakult Kultúr Szövetség tudományos, művészeti előadások szervezésével, műkedvelő csoportjával, kiadványai­val, tudományos szabadiskoláival (igazgatója: dr. Hollós Jó­zsef), kulturális tevékenységével ugyancsak méltánylandó ér­demeket szerzett a magyar közösségben. Az egységre való törekvés kísérhető nyomon a fasizmus el­leni összefogás érdekében is. Ennek szolgálatába állította te­vékenységét az Új Előre is, és 1938-tól a fasizmus elleni nép­front újságjává átalakult Amerikai Magyar Világ, majd Ma­gyar Jövő néven. Tevékenyen közreműködött a Magyar— Amerikai Demokratikus Tanács megalakításában (tiszteletbe­li elnök Károlyi Mihály, elnök Lugosi Béla). A Tanács erőfeszítéseket tett, hogy a magyarság etnikus közösségeit, szervezeteit világnézeti különbségre való tekin­tet nélkül összefogja, előbb a Horthy-rendszer ellen küzdő magyarországi demokratikus erők, majd pedig a lerombolt ország, a háborúban sokat szenvedett magyar nép támogatá­sa érdekében. Az amerikai magyarság történetének egyik ki­emelkedő szakasza, amikor magyar intézményei, a korábbi ellentétekre, szemléletre való különbség nélkül, egyetlen nagy szervezetben, az Amerikai Magyar Segélyakcióban munkál­kodtak az óhaza támogatásán, jelentős anyagi és erkölcsi se­gítséget nyújtva az újjáépülő demokratikus Magyarország­nak. A második világháború után az amerikai magyarság tör­ténetének ez a vonulata fokozatosan szűkült. Többen haza­tértek, sokan megöregedtek, meghaltak, másokat ideológiai nézeteltérések sodortak el. Az új generáció egy része pedig már más közösségekbe illeszkedett. Az amerikai magyar szo­cialisták tevékenysége azonban szerves része mind az ameri­kai magyarság, mind az amerikai munkásmozgalom történe­tének. P. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents