Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-15 / 8. szám
Savüzemi elnyelető tornyok, gíztartó gömbök a Tiszai Vegyikombinátban A Budapesti Műszaki Egyetem tanulmányi célokat szolgáló atomreaktora egyedülálló oktatási intézmény Közép-Európában. Lent: A tatabányai versenyuszodát graboplan felfújható sátorral fedték be. Jobbra: Nyelvi laboratóriumokban modern audiovizuális módszerekkel tanulnak a gyerekek mÁNif: * Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság bonyolult feladatairól Különös „üzem” ez, ahová elkalauzoljuk az olvasót. Termékei: az ország műszaki fejlődésére — s ezáltal az egész népgazdaság fejlődésére is — alapvető jelentőségűek. A műszaki fejlődés országos célkitűzéseire vonatkozó koncepciókat és tanulmányokat „gyártó” intézményben dr. Osztrovszki György, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese, a Tudományos Akadémia levelező tagja, a műszaki tudományok doktora válaszolt kérdéseinkre. Milyen feladatot tölt be hazánkban az OMFB? — Az OMFB a magyar kormány számára a tanácsadó szerepét tölti be, a magyar műszaki közvéleményben és a tárcaközi szervekben kialakult közös nézetek alapján. Mármost mi ad nálunk különös súlyt és jelentőséget a tervszerű műszaki fejlesztésnek? Az a tény, hogy hazánk fűtő és ipari nyersanyagokban igen szegény, ezért csak feldolgozott termékek exportjával lehetséges a nyersanyagellátás biztosítása. Tehát mind a szocialista, mind a tőkés világpiacon, feldolgozott, lehetőleg kész termékekkel kell jelentkeznünk, márpedig a minőségi igények a világpiacon egyre magasabbak. Népgazdaságunk idegrendszerének ezért hiperérzékeny pontja a műszaki fejlesztés. Ha nem tudunk lépést tartani a világ technikai haladásával, akkor ez a lemaradás az ország egész gazdasági, külkereskedelmi egyensúlyát veszélyezteti. Az ipari minisztériumok ágazati jellegű műszaki fejlesztési szervezetei mellett szükség van tehát egy olyan intézményre, amely a tudományos-technikai fejlődést világviszonylatban áttekinti, azt időben előre látja és társadalmi-gazdaságpolitikai célkitűzéseinknek megfelelően kidolgozza a megoldandó — elsősorban több ágazatot érintő — komplex országos műszaki-fejlesztési feladatokat. Működik-e hasonló áttekintő és „előrelátó” intézmény a tőkés és más szocialista országokban? — A műszaki fejlesztés központi szervezése először a szocialista országokban jött létre, s ez természetes, ez a társadalmi tulajdonból következik. A kapitalizmusban csak egyes kiemelt témák területén, mint a repülőtechnika, rakétatechnika alakultak ki állami programok. A tőkés országokban később épülteik ki a központi műszaki-fejlesztési szervezetek, mert — jóllehet magas szintű a műszaki fejlettség — hordozói az egyes nagyvállalatok, monopóliumok. Mégis mind több ilyen jellegű intézmény létesül a tőkés országokban is, főként ott, ahol az államosított iparágak miatt az állam nagyobb területek műszaki fejlesztéséért felel, vagy pedig, ha az illető tőkés országnak ugyanolyan kritikus fejlesztési területei vannak, mint nekünk. Hasonló intézmény Svédországban a Technikai Fejlesztés Svéd Bizottsága, Angliában a technikai minisztérium, amely nemrég alakult át szélesebb hatáskörrel, a Német Szövetségi Köztársaságban és Ausztriában műszaki-tudományos minisztérium, Franciaországban „A műszaki és tudományos kutatások nemzeti központja”. A szocialista országok az 1950—60-as évek között szervezték meg a műszaki fejlesztés távlati tervezését s munkálták ki módszereit. Először a tervhivatalok voltak a teendők gazdái, majd a 60-as évek utón önálló minisztériumi vagy főhatósági formában keltek életre s általában a Minisztertanács mellett működnek. Miben különbözik ezektől a magyar OMFB? — Magyar sajátosság, hogy az OMFB nem funkcionális szerv és nem miniszteriális felépítettségű. S noha részt vesz a rendszerint több minisztériumot érintő, országos horderejű témák műszaki-gazdasági kidolgozásában, más szocialista országokhoz képest az apparátus viszonylag kisebb, viszont mintegy négyezer fős szakértői hálózattal, teammunkában dolgozik. E teamek, csoportok összetétele természetesen problémák szerint változik. Az imént nagy horderejű témákat említett. Milyen témákkal foglalkozik az OMFB? — A fejlesztés ez idő szerint mintegy húsz tématerületre terjed ki. Nem mondom, hogy csak a legfontosabbakat említem, mert végeredményben valamennyi fontos. Azt hiszem, ez az olyan példákból kiviláglik, mint: szénbányászat, gáz, olajipari nyersanyagok, villamosenergia ipar, vas- és fémkohászat és a vegyipar tekintélyes része. A feldolgozó iparágak közül a gépgyártás, a könnyűipar, az élelmiszeripar. Az utóbbi években egyre erősebb az a törekvésünk, hogy társadalmi célcsoportok figyelembevételével alakítsuk ki munkaterveinket, például a gépesítés-automatizálás, a villamosítás, a kemizálás, a közlekedés, az anyagmozgatás, a mély- és magasépítés területén. Persze, a témák kiválasztását az dönti el, hogy hazai szempontból melyik területen érdemes és szükséges az ország anyagi eszközeit a fejlesztés érdekében koncentrálni. A villamosítási problémákat megoldó összefoglaló tanulmány például mintegy húsz részlettanulmány alapján készült. A népgazdaság kemizálását mintegy száz tanulmány alapozta meg. Az első években részmunkákkal foglalkoztunk, most a nagy szintézisek, átfogó témák kerülnek sorra. Széles szakértői hálózatról volt szó az imént. Hogyan fogja össze az intézmény e csoportokat, s mi a munkamódszerük? — Mindenekelőtt munkamódszerünk demokratizmusát szeretném hangsúlyozni. Amikor egy-kétéves munkával a szakértő csoport valamely problémát feldolgozott, az erre vonatkozó tanulmányt elkészítette, akkor az ország legjobb szakértőinek szélesebb köre vitatja meg, tehát a tanulmány zsűri elé kerül. Csak a szakértői szinten jóváhagyott tanulmányt kapják meg az országosan érdekelt főhatóságok (minisztériumok), majd közös szakértői és minisztériumi tanácskozáson azt másodszor is megvitatják. Az így elfogadott anyag olyan fejlesztési koncepció, amelynek figyelembevétele az állami tervezés számára kötelező. E munkamódszer tehát széles demokratizmusra épül, első fokon a szakértők, másodfokon a minisztériumok döntik el a téma sorsát. Lehetőséget nyújtunk azonban szinte az egész műszaki értelmiség hozzászólására: az elfogadott tanulmányokból rövidített anyagok készülnek, s ezek a Műszaki Élet című szakfolyóirat mellékleteként kerülnek nyilvánosság elé. Az eddig elkészült több mint kétezer tanulmány igen hasznos alapja a népgazdasági tervek kialakításának. Milyen típusú emberek dolgoznak a fejlesztés irányát „gyártó” intézményben? — Általában olyan szakemberek dolgoznak itt, akiknek széles körű kutatási, tervezési, termelési és szervezési gyakorlatuk van. Olyan műszaki-gazdasági fejlesztéssel kell foglalkozniuk, amelyek hazánkban még nincsenek megoldva, de bevezetésük szükségessége fennáll. Ezek lehetőségeit és feltételeit munkatársainknak rendkívül alaposan kell ismerniük technikai, társadalmi és gazdasági vonatkozásaikban. Ezenkívül tudniuk kell, hogy a szóban forgó fejlesztési probléma hol tart világviszonylatban, tehát munkájuk nemzetközi áttekintést, nyelvismeretet, rendszeres nemzetközi, szakmai kapcsolattartást igényel. Mit jelentenek a műszaki fejlesztés tekintetében a nemzetközi kapcsolatok? — A műszaki fejlesztésben a nemzetközi kapcsolatok alapvető jelentőségűek mind a világ tudományos-technikai eredményeiről való informáltságunk biztosítása, mind a kutatásban, fejlesztésben való együttműködés tekintetében. — A szocialista országok között a kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) keretében, de két- és több oldalú együttműködés formájában is intenzív kutatási, műszaki, sőt termelési kapcsolatok fejlődtek ki, amelyek komoly segítséget nyújtottak és nyújtanak az egyes országok — így hazánk — műszaki fejlődéséhez. Így például az egységes számítógéprendszer kialakításában a magyar adottságoknak megfelelően mi a kis számítógépek és perifériák fejlesztését és gyártását végezzük. Folyamatban van a szocialista országok tudományos és műszaki információ-rendszerének kialakítása. A hazai alumíniumipar fejlesztését a szovjet—magyar gazdasági együttműködés keretében sikerült biztosítani, feloldva azt a sok évtizedes ellentmondást, ami a magyar bauxitgazdagság és energiaszegénységünk között fennáll. Tudományos, műszaki és gazdasági kapcsolataink fejlesztése a tőkés és a fejlődő országokkal is számottevő: mind több országgal van tudományos-műszaki együttműködési megállapodásunk. A külföldi licenciák és know-how-k alkalmazása is növekvő ütemben segíti műszaki fejlődésünket, mintegy húsz fejlett iparral rendelkező ország vállalataival vannak ilyen kapcsolataink. Magyarországon egyre több nemzetközi tudományos és műszaki konferencia, szimpozion, bemutató stb. kerül megrendezésre, szakembereink nagy számban vesznek részt hasonló külföldi rendezvényeken; ezek a nemzetközi tapasztalatcsere kiváló fórumai. Az OMFB közreműködik a nemzetközi tudományos és műszaki kapcsolatok fejlesztésében, s munkájában közvetlenül is hasznosítja ezek eredményeit. Személy szerint mi a kedves témája? — Kedves témám?... Az ipar nyersanyag- és energiabázisának problematikája... az alumíniumipar, amely Volgográd vízerőmű- és kohászati bázisán hosszú távra megoldódott és mindaz, ami hazánk nyersanyaggondjain enyhíthet. Soós Magda
