Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-15 / 8. szám

C/f(oLgifou^

Ruffy Péter:

EGY KIS NYELV NAGY ÉRTÉKEI

Példátlan örökség jutott osztályrészünkül. A mai magyar nyelv című egyetemi tankönyv, amelyet a tudományegyetemek magyar nyelv és irodalom szakán használnak, számvetést közöl a magyar szókincsről.

A mai magyar nyelv című tankönyv szerint az akadémiai nagyszótár anyaggyűjtése alapján végzett számítások azt közlik, hogy a képzéseket, a tájszókat, a műszókat is beleszámítva, de a szépen, halkan féle halározószókat és a főnévi meghatározói igeneveket nem számítva, 800 000-re tehető a magyar nyelv szavainak száma. Ha az utóbbiakat is beszámítjuk, 1 065 000-re becsülhetjük a magyar szavak számát.

Minden madár a saját fészkét tartja a legszebbnek —, de e 'honszeretet, fészekszeretet, anyanyelvszeretet nem zárhatja ki más nyelvek megbecsülését, páratlan értékeinek az elismerését. Bérezi Géza, nyelvünk nagy tudósa sem hirdeti azt, hogy a magyar nyelv a legszebb, legérzékletesebb, a leggazdagabb, csupán azt, hogy merőben más, mint a többi nyelvek. Ez a különbözés, ez a másféleség rejti, s őrzi legnagyobb értékeit.

Ilyen, más nyelvektől különböző, nagy értéke anyanyelvűnknek páratlan tömörsége. Más nyelvek terjengősebbek, mint a magyar. A magyar szöveg más nyelvekre fordítva, sokkal hoszszabb, mint az eredeti. Ennek a jellemző tömörségnek egyik oka a birtokos személyragozás. Mi nem azt mondjuk és írjuk, domus mea (latin), mein Haus (német), ma maison (francia), my house (angol), hanem azt, hogy házam. Birtokos személyraggal jelöljük azt, amit mások a szó elé helyezett birtokos névmással fejeznek ki.

E tömörségre jellemzőek Hernádi Sándor példái. Franciául: Vous étes professeur de francais. öt szó. Magyarul: ön franciatanár. Kettő. De van ennél jobb arány is. Angolul: Flinging her arms round his neck. Hat szó. Magyarul : Nyakába borulva. Kettő.

A magyar nyelv hallatlan árnyaltsága felett érzett nemzeti büszkeség nélkül is meg kell állapítani, hogy a magyar tárgyas igeragozás a világon eléggé egyedülálló dolog. Tárgyas igeragozás a legtöbb finnugor nyelvben sincs, a kétféle ragozási mód tehát a magyar nyelv eltérő, külön fejlődésének az eredménye.

A látok, látlak, látom különbségeit más nyelvek nem tudják igeraggal kifejezni. A magyar nyelvnek külön alanyi, s külön tárgyas igeragozása van. Más ragozást alkalmazunk, ha az állítmány tárgya határozott, s mást, ha az állítmány tárgya határozatlan, vagy nincs is tárgya. Sokkal határozottabb, teljesebb az a nyelv, amely különbséget tud tenni a várok egy leányt, vagy várom a lányodat között, az esténként

olvasok valamit, vagy az esténként a regényt olvasom között.

Egyedülálló nyelvi jelenség az, sajátosan magyar állapot, hogy egy-egy szavunkban vagy csak magas hangú, vagy csak mély hangú magánhangzók foglalnak helyet. (Érzés, tudás). Eléggé egyedülálló jelensége nyelvünknek az is, hogy ragjainknak, képzőinknek több alakja van. A magánhangzóilleszkedés szabályai szerint magas hangú szavakhoz magas hangú ragok és képzők, mélyekhez mély hangú ragok és képzők járulnak. Azt mondjuk és azt írjuk, hogy kert-ben, de nem mondjuk és írjuk azt, ház-ben, hanem azt, hogy ház-ban. Állat-nak és nem állat-nek, viszont ember-nek és nem embernak.

Bárczi Géza állítja azt, hogy a magyar nyelv legnagyobb értékei a képzők. Ezek a magyar nyelv hallatlan finomságát, árnyaltságát, kifejező erejét biztosítják, s minden korban lehetővé tették egy csodálatos költői nyelv kivirágzását.

Bárczi szerint az a körülmény, hogy a magyar líra világirodalmi színvonalon áll, e páratlan gazdagságnak tulajdonítható, ö igekötőink hallatlan gazdagságát idézi fel, s ezt a példát közli: (Egy-egy igekötő milyen finom, meghatározó, eltérő, árnyalt értelmet adhat egy igének.)

Megfagy, lefagy, elfagy, befagy, kifagy, átfagy, szétfagy, fölfagy.

A magyar és más nyelvek, például a német nyelv egyik jellemző különbözősége az, hogy a magyar nem szereti a mondat végére tartogatni az igét. A magyar szereti az igét előbbre helyezni, vagy egyenesen a mondat élére. Például: Zsindelyezik a kaszárnya tetejét, Száll a madár ágról ágra.

A két szórend különbségéről írja Gárdonyi: „A német mondat abban különbözik a magyartól, hogy olyan, mint a hosszú, sötét folyosó, amelynek hátul a lámpása, az ige. Odáig csak tapogatózva botorkálsz. A magyar mondatban mindjárt az elején ott a lámpás: a kezedbe veheted, s nincs előtted homály.”

Szeretjük az igét a mondat közepére, vagy egyenesen az elejére helyezni, ugyanakkor szeretünk a szórenddel játszani, mert ez a játék, ez az elrendezés nagyon sok értelmi árnyalatot teremt. Bárczi Géza szerint a rugalmasság egyik nagy értéke, fontos tulajdonsága anyanyelvűnknek:

A vendégek megérkeztek kocsin tegnap délután. Ez nem egészen annyi, mint ez: A vendégek tegnap délután érkeztek meg kocsin. Újabb árnyalati értelmi eltérés van a következő mondatban: Tegnap délután a vendégek érkeztek meg kocsin. S újabb értelmi árnyalatot teremthetünk ezzel a szórenddel: A vendégek kocsin érkeztek meg tegnap délután.

Az Akadémia sok-sok évvel ezelőtt az akadémiai jutalom első fokozatában részesítette Zolnai Béla nyugalmazott egyetemi tanárt a Nyelv és hangulat című művéért. A nagy nyelvtudós három éve halt meg hosszas betegség után Budapesten. Zolnai Béla volt az, aki a legszebben, legérzékletesebben beszélte el nekünk azt, milyen óriási hangulati árnyaltságok, milyen megejtő zeneiségek vannak a magyar nyelvben. Zolnai magyarázta meg ennek a nemzetnek, Zolnai tárta fel a magyar olvasó előtt világirodalmi rangú líránk szépséges forrásait. A 'mély hangok hangulatteremtő komorságát, a magas hangok derűs fényét és színeit elemezve, egy páratlanul árnyalt és gazdag lírai nyelv bontakozott ki magyarázatának szövete alól.

Két versből idézek csupán e nyelvi hangulat jellemzésére. Elsőnek Kosztolányi „Iloná”-jából az első versszakot: Lenge lány / aki sző, / holdvilág mosolya: / ezt mondja / a neved, / Ilona, / Ilona”. Azután Verlaine őszi dalának egyik szakaszát idézem előbb Tóth Árpád, azután Szabó Lőrinc fordításában :

ősz húrja zsong, jajong, búsong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón.

Zokog, zokog az ősz konok hegedűje, zordul szívem, fordul szívem keserűre.

E kincsnek, e nagy nyelvi örökségnek minden magyarul beszélő ember örököse. Ha él vele. Ha meríteni képes a rá örökített páratlan gazdagságból.

MAGYAR

HANGLEMEZ

ÚJDONSÁGOK

LPX 16569 KACSÓH:

JÁNOS VITÉZ

ERVIN unucs

LPX 11526 LEÖ WEINER:

CSONGOR ÉS TÜNDE

CSOPGGRafíd TCJRDE

SUITE — Hungarian Fbik Dances

Megrendelhető

közvetlenül:

KULTÚRA, Budapest 62. P. O. B. 149.

Terjeszti az USA-ban: Hungarian Books and Records 11802 Buckeye Road Cleveland, Ohio 44120 Qualiton Records Ltd. 38—39 58th Street, Woodsside N. Y. 11377 Terjeszti Kanadában: Alexander Trading Co. 310,

Tweedsmuir Ave.

Suite 610 Toronto 10/Ont.

„Lepje meg magyarországi ismerőseit!

Megbízásait teljesíti, ajándék- és vlrágküldeményelt ön helyett megvásárolja és a kért címre szállítja a BOY SZOLGALAT!

CÍM: BUDAPEST, V., BAJCSY-ZSILINSZKY ÜT 20. TELEFON: 123—523, 290—290

Becsbe késsül a Vidám Színpad

Május 27-én és 28-án Bécsben szerepel a Vidám Színpad. Bárány Tamás: A szülő is ember című zenés vígjátékát mutatja be a Collegium Hungaricumban. Képünkön a darab fináléja (balról jobbra): Zentay Ferenc, Kabos László, Horváth Tivadar, Géczy Dorottya, Gálcsiky János, Balogh Erzsi, Kazal László, Pálfy Gabi, Zana József, Lórán Lenke és Berényi Ottó

(MTI felv.)

Budapest zenei élete világviszonylatban elismert. így aztán, ha számos hangversenyplakát közül egyet-egyet nem veszünk észre, ha a sok zenei esemény közt némelyik elkerüli figyelmünket, valóban nem lehet csodálkozni.

Azon talán már inkább, hogy az egyik — Budapesten megrendezésre kerülő — hangversenyről egy amerikai levélből szereztem tudomást. Lajos Judit zongoraművésznő egész estét betöltő Dohnányi koncertjéről van szó, s a levelet — Dohnányi özvegye írta.

Kíváncsi lettem. Vajon milyen előzményeknek köszönhető, hogy a tengeren túlról az asztalomra kerültek a hitvesi szeretet sugallta sorok, amelyekből értesültem, hogy Dohnányi-koncert lesz Budapesten? Mi volt az öszszekötő híd az élete utolsó esztendeiben külföldön élő, a több mint tíz éve halott Dohnányi, és a fiatal magyar pianista között?

Hogy mi? A zeneszerző művei. A legerősebb kötelék, amely alkotóművészt és előadóművészt összefűzhet. Ezt tudtam meg Lajos Judit zongoraművésznőtől, aki azt is elmesélte hogyan „került össze” Dohnányi műveivel.

— 1965-ben történt. Az akkor rendezett szólókoncertemen sok egyéb mellett egyetlen Dohnányi művét játszottam, a h-moll Capricco-t az Opus 2-ből. A Dohnányi-család egyik Pesten élő tagja jelen volt, s beszámolt a Dohnányi-mű előadásáról a zeneszerző húgának, Mici néninek, aki akkor még élt. Mici néni meghívott s egy csomó Dohnányilemezt tett fel, többi között a második zongoraversenyt. Akkor hallottam először Dohnányit zongorázni. A második zongoraverseny olyan mély hatást tett rám, hogy elhatároztam: megtanulom. De nemcsak a mű bonyolult. Megszerzése sem volt könnyű. Londonból kellett a kottát meghozatnom. Megtanultam, s további művek után kutattam.

— Közben Los Angelesben élő nővérem egy Dohnányi-albumot küldött — egész véletlenül. Azt írta, hátha hasznát veszem. Akkor már éreztem, különös lelki rokonság fűz a Dohnányi-művekhez. Az albumból áradó dallamvilág megerősítette ezt a csak néhány kompozíció alapján keletkezett vonzalmat. Ügy találtam, hogy Dohnányi kifejezési formája, zenei nyelve közvetlen és — magyar. Azonfelül rendkívül szellemesen tud tartalmat s formát oly módon szerves egységbe forrasztani, hogy az előadóművész felépíthesse az egyes műveken belül s az egész koncerten belül is a maga anyagát.

— Mint pedagógus tanítványaimmal is igyekszem megismertetni Dohnányit, akit alig ismertek, de nagyon hamar megszerették alkotásait. Én magam Ausztriában, Hollandiában, a Német Szövetségi Köztársaságban játszottam Dohnányi-műveket. Az előzmények után, azt hiszem, magától értetődő, hogy kedvem támadt egy teljes estét betöltő műsor összeállítására Dohnányi alkotásaiból. A legfontosabbat nem említettem: közben levelezésbe kerültem a mester özvegyével. Természetesen tudott róla, hogy Dohnányi-koncertre készülök, ismerte a teljes programot, amelyben — a múlt század végén keletkezett négy zongoradarabtól az 1951-ben írt Perpetuum mobiléig, középpontba állítva a Ruralia Hungarica-t — igyekeztem az életműről átfogó képet adni.

Hát így tudtam meg — sok különféle hangversenyt hirdető plakát mellett egy tengerentúlról érkezett levélből —, hogy Lajos Judit Liszt-díjas zongoraművésznő Dohnányi-estet ad a fővárosi tanács dísztermében.

Mindezzel a saját kíváncsiságomat, s talán az olvasók érdeklődését sikerült kielégítenem. Dohnányi özvegyének azonban még tartozom vele, hogy megírjam: a hangverseny sikeres volt, a nézőtér zsúfolásig megtelt, a közönség hosszan ünnepelte a műveket s az előadóművészt.

S. M.

Lajos Judit zongoraművésznő a Dohnányi hangversenyen

Megj

a Magyar Nyelv Baráti Köre Előkészítő Bizottságának Tájékoztatója — A magyar nyelvért és kultúráért — 5. füzete.

A bevezetőt Vas István Kossuth-díjas költőnk írta, arról a fontos élményről, amelyet anyanyelvűnk jelent az idegenben, s arról, hogy az ember ehhez a nyelvhez „hozzá van nőve menthetetlenül és szétoperálhatatlanul”. Érdekes cikket olvashatnak dr. Jakab István pozsonyi egyetemi oktató tollából. Áttekintést nyújt Csehszlovákia magyar nemzetiségű állampolgárai nyelvi és kulturális fejlődéséről, 1948 óta: iskolahálózatukról, lap- és könyvkiadásukról, s a Csemadok (a magyar kulturális egyesület) mellett újabban működő nyelvi szakbizottság munkájáról. Zagyva László, a Bécsi Magyar Iskola tanára az iskola életée I e n t

ről számol be, az Iskolaegyesület terveiről, amelyek az anyanyelvi konferencia ösztönzéséből születtek, továbbá arról, hogyan készülnek az intézmény fennállása 50. évfordulójának megünneplésére. A Szlovéniában élő magyarok nyelvi kultúráját, a kétnyelvű iskola előnyeit a Zágrábban és Üjvidéken megjelenő magyar nyelvű lapokat ismerteti dr. Rónai Béla, a maribori Pedagógiai Akadémia vendégtanára.

Izgalmas kis tanulmánynak beillő írást taláhatnak az olvasók dr. Lőrincze Lajos közismert Édes Anyanyelvűnk sorozatából „Fogalmazási zavarok, képtelen képek" címmel. A Tájékoztató tartalmát nyelvi játékok s egy népi betlehemi játék szövege és kottája teszik teljessé.

11