Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-15 / 8. szám
A víz alatti „expedíció'’ együttese Kamerával és helikopterrel vizsgálják a Hévízi tavat Ha valaki repülőgépről tekint le a jó öreg Balatonra, madártávlatból úgy tűnik, mintha két apró kisgyermeke volna a hatalmas víznek: az egyik a tihanyi Belső-tó, a másik a Hévízi-tó. Az élénkzöld nádasokkal védett tihanyi tavat horgászok veszik körül és egy nagy fogásról álmodoznak. A Hévízi-tó partjáról főleg az idősebb korosztály gyógyulni vágyó tagjai ereszkednek lassan a vízbe. Hévíz természet adta kincsének, gyógyvizének és iszapjának a hírét ma már az egész világon ismerik. Hévíz is, mint az egész Bálai°*-környék, valamikor egyetlen VlZrengeteg volt. Később vulkanikus erők emelték ki a Badacsonyt, és így a Hévízi-tó elszakadt az összefüggő víztömegtől. Mint minden ilyen elzárt rész, ez a tó is hamarosan mocsaras, lápos vidékké változott, a párolgás lassan elszippantotta a nedvességet. A tó egy része mégis megmaradt, mert mintegy negyven méter mélységből forró, nagy erővel feltörő forrás fakadt a közelben. A szikkadás következtében a környező mocsaras vidék gazdag növényvilága elpusztult és maradványai bomlásnak indultak. Közben kialakult a tó állandó tükre, amelynek szintjét a forró vizű forrás biztosítja. A nagy mélységből érkező utánpótlás egészen finom pernyét, a vulkanikus tüzek hamuját is a felszínre hozza, innen ered enyhe radioaktivitása. Hévíz mai képe a múlt és jelen hangulatos egyvelege. A több száz facölöpön álló régi faépületek a hajdani balatoni fürdőház-építkezések megmaradt tanúi, a gyógykórház korszerű berendezései pedig a legújabb technika vívmányaival szolgálják a betegeket. A tó szintje alatt harmincnyolc méter mélyről feltörő melegforrás egyetlen nap alatt kicseréli a tó egész vízmennyiségét. A másodpercenként majdnem egy köbméter 38 Celsius-fokú gyógyvizet adó forrástölcsér pontos föltérképezése, a víz áramlásának és tulajdonságainak vizsgálata és meganynyi más tudományos kutatómunka indult meg az idén. A Hévízi-tó tavaszi csöndjét naponta többször búvárok csapata zavarja meg. Nyolctagú csoport: három krómsárga palackokkal, maszkokkal, fényszórókkal, rövidhullámú rádiótelefonnal és egyéb vízi készségekkel fölszerelt búvár, négy technikus és a műszaki vezető, Biró Csaba dolgozik itt. Fontos és izgalmas tudományos kutatómunkát végeznek. Kovács György, a vezető búvár kezeli a mozgó kézikamerát. Naponta kétszer merülnek a mélybe. Az „operatőr” egyenes közvetítést ad a tó fenekéről, elsősorban a forrástölcsér környékéről. A budapesti Híradástechnikai Szövetkezet által a rendelkezésükre bocsátott, Thompson márkájú berendezéssel közvetítenek és őrzik meg a felvételeket; ezek lesznek a tudományos vizsgálatok nyersanyagai. A vízbeszállás gondos ellenőrzése, a búvárok biztonsága megköveteli, hogy elsőrangú berendezésekkel segítsék őket. A parton égszínkék, cső alakú készülék csillog, a nitrogénbetegség elleni védekezés eszköze: a „túlnyomásos” kamra. A tudományos kutatómunka során geodéziai térképet készítenek, pontosan bemérik a forrástölcsért, vizsgálják a víz áramlási viszonyait, elemzik a tófenék területét. A jelentős technikai felszereléssel dolgozó apparátus nagy lendülettel végzi feladatát, hogy a nyári főidény megkezdésének idejére befejeződhessen a kísérletsorozat. Az utolsó fejezet a helikopterről készülő hőfénykép lesz. Különleges berendezéssel sorozatfelvételeket készítenek a tó felszínéről és a képeken a sötétébb és világosabb foltok és azok változásai a melegebb és hidegebb területek áramlási vonulatait mutatják majd. Vajon tényleg történt-e hideg víz betörése a Hévízi-tóba. valóban csökken-e a gyógyerejű víz hozama és milyen mennyiségben bányászhatnak még gyógyiszapot — ezekre az utóbbi időkben fölmerült kérdésekre, vagy inkább terjedő hiedelmekre is választ ad a kutatócsoport vizsgálódása. Az Egészségügyi Minisztérium, a Hévízi Altami Gyógyfürdő és Kórház, a Szombathelyi Vízügyi Igazgatóság és az Általános Épülettervező Vállalat nagyméretű közös programjában sor kerül a régi fürdőépületek belsejének átépítésére is, hogy a méltán keresett és kedvelt Hévízi-tó gyógyvizét az eddig kihasználatlan téli időszakban is élvezhessék a rászorulók ezrei. Hajduska János-0Qi tanácsok a devizaszámláról Egyre nő azoknak a külföldön élőknek a száma, akik az Országos Takarékpénztárnál devizabetétet helyeznek el, amelyet a nemzetközi bankgyakorlatnak megfelelően kezelnek. Ez a fajta takarékoskodás alkalmas arra, hogy a hazatelepülni szándékozók letelepedésének anyagi alapot szolgáltasson. A külföldi számlatulajdonosok az Országos Takarékpénztárnál megnyitott devizaszámláik felett mindenkor szabadon rendelkezhetnek. Számlájuk terhére fizetési megbízatásokat adhatnak gépkocsi, öröklakás, telek vagy családi ház vásárlására éppúgy, mint más országokban lakó hozzátartozóiknak, vagy más személyeknek átutalhatnak összegeket. Természetesen nincsen akadálya annak sem, hogy követelésüket forintra átváltsák és azt itthon felhasználják. A devizabetétek lehetnek látraszólóak és rövidebbhosszabb Időtartamra lekötött betétek. A devizaszámlán jóváírt összeg devizában kamatozik. A kamat mértéke jelenleg a látraszóló betéteknél amerikai és kanadai dollár valamint angol fontszámlákon évi 4,5 százalék, egyéb konvertibilis valutákban vezetett számlákon évi 2 száza lék. Lehetőség van a számlakövetelések három, hat, illetve tizenkét hónapra történő lekötésére is a látraszólónál magasabb kamatláb mellett. A devizaszámlák nagy előnye, hogy titkosak és adómentesek. A devizabetétek összegének az Országos Takarékpénztárhoz való eljuttatása történhet bankátutalással vagy csekk küldésével. (Ez utóbbi esetben a devizaszámlán történő jóváírást a csekk fedezetének beérkezésekor eszközük.) A devizaszámláról részletes tájékoztatást kaphatnak az érdekeltek az Országos Takarékpénztár Információs Szolgálatától (Budapest V., Miinnich Ferenc utca Ifi. sz.) Dr. M. D. 8. FEJEZETEK EQY HAJDANVOLT NYOMDÄSZATI SZEDÖLEQÉNY KÉPZELT NAPLÓJÁBÓL „Szemek, mindenható szemek! — Ne nézzetek — Reám oly hidegen, oly hidegen; — Megöltök, ez halál nekem, — Halál nekem! — Vagy, oh mindenható szemek! — Csak öljetek meg, öljetek; — Aztán mosolygjatok, mosolygjatok, — s én újólag föltámadok, — Föltámadok!" Ezen Petőfi költeményről az iskolában bizonyára elmondják a lomhán figyelő nebulóknak, miszerint a „Szerelem gyötrelme” címen közreadott s hat versből álló ciklus tagja; a benne fellelhető dramaticus fordulat az érzelmek hevének fokozását szolgálandja, s evégből poeticái rokonságban áll Vörösmarty Mihány Feledés című, ugyancsak szerelmi költeményével. Ámde, míg Vörösmarty hangütése romantikus, Petőfié népi és realisticus. Amely rokonság emlegetésében a tanárnak bizonnyal igaza van, mivel Vörösmarty szerelmi költészete a harmincas és negyvenes évek fordulóján fölöttébb hatott az ifjú Petőfire, ki Vörösmartyt azon időben, s később is, noha szembe fordult vele, mélyen tisztelte. Nem tudom, arról azonban tészen-é említést az iskola, hogy Petőfi, a republicanus Petőfi, az aristocratia tüzes ellenfele, idézett szép, s epekedő költeményét nem máshoz, mint egy valóságos Desewffy grófnőhöz intézte volt, ami még akkor is meglepő dolog, ha hozzáteszem, hogy a szőke hölgy valószínűleg mit sem sejtett a poéta lángolásáról! Igen csak nagy szamár lennék, ha én kezdeném mentegetni Petőfit, hozzá nem illő vonzalmáért, már csak azért is, mivel megítélésem szerint a szépségnek s ifjúságnak saját rangja vagyon, amely független attól, hogy grófnő, vagy pórleány bírja-e? Petőfi is a szépség iránt fogott tüzet, s jól tévé, hogy fellobbana, mert versre ihleté őt. Miként csupán ürügy vala — bevallott, vagy sem, tudott, vagy tudatlan, etekintetben mit se számít — mindazon szerelme, amely Júliát megelőzte. Cancriny Emília épp úgy, mint a debreceni tél Tóth Rózája, Matild, a „kegyetlen s hideg hölgy”, avagy a dunavecsei módos parasztlány, Nagy Zsuzsika. „Költői ábránd volt, mit eddig érzék... írta utóbb, s joggal. Nem költő, ki nem szerelmes, s önti dalba érzelmeit. Még ha olykor — mint éppen például a Zsuzsika-versek is — nem többek játékos, szűzies évődéseknél, amelyek nem hordoznak lelket kavaró érzelmi indulatokat. Egyszerű kedvességgel és közvetlenséggel szólalnak, s kitűnnek véle a cikornyás és „magasröptű” divat-versezetek közűi. Más versekkel, amelyek nem a költő igaz, vagy vélt szerelméről dalolnak, hanem csak úgy általában éneklik a szerelmet, bárki vallhatja magát egyazon húron zengőnek; Petőfi népdalai között lelhetni fel ily zengzeteket. „A virágnak megtiltani nem lehet. — Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet; — Kikelet a lyány, virág a szerelem, — Kikeletre virítani kénytelen.” Ilyenformán dalol a nép, s dalát a költő felemeli a magasabb literatúra csúcsaira. Szenved is a költő olykor, ha a hölgy hozzá kegyetlen, vagy esetleg meg sem is közelíthető. Kétség, bizonytalanság, reménytelenség csendül fel lantján a Szerelem Gyötrelmében. Egy szerencse, hogy hamar kigyógyul belőle. De aki forgatja a külhoni poéták lapjait, előbb-utóbb rálel a genie társaira is; Shelley, Puskin, Lermontov, Heine, vagy Mickiewicz tollán izzik fel a szerelmi láz oly személyes éllel, mint Petőfién, félresöpörve a régieket utánzó hideg eleganciát, vagy a sápkóros érzelmeskedést. „Szerelmem zúgó tenger ...” — kiáltotta Petőfi, hogy múltán elcsillapodjék: „De most zúgása nem ver — Örjási hánykódás közt földet és eget...” A vélt szerelmeik csúcsa, amit egy halott leányka iránt érzett. Csapó Etelkét jószerivel még alig ismeré, s vonzalma éppen csak éledezni kezdett, midőn a szerencsétlen leányt a hirtelen halál váratlan elragadd. S ekkor kap szívéhez a költő! Veszteségében döbben rá szerelmére és oly mohón kap a fájdalom ihlete után, hogy némely barátja — az így támadott versek Olvastán — még csúfolta is érte. Pedig én, ki azidőtt is nap mint nap láttam elhaladni előttünk az utcán, hitet teszek reá, hogy valóságos bánat volt az, mi arcán tükröződött, s nem mímelt fájdalom. Ha naponta kijárt Etelke sírjához, azért tévé, mert szüksége volt reá, s ha beköltözött abba a szobába, hol a leány míg élt, lakott, azért tévé, hogy ott a szeretett lány szellem-lénye megkísértse költőszellemét. Harmincnégy versből áll az így támadott ciklus, a Cipruslombok Etelke sírjáról. Felük egészen kurta, akár egy-egy dal; mégsem dalok, hanem költemények, amelyeket sorra ír, akárha feladványra írná őket. Szerelme tárgya már csak árnyalak lévén, maga sem ítélhette meg szerelme mértékét; s talán nem is akará igazán. Indulatjainak théma kellett, amelyet költeménnyé formálhat, s mert lényéhez tartozott az őszinteség, amit írt, őszintén is érzé. S olyannyira őszintén, hogy még a valóságos szándékot, a veszített szerelemnél fontosabbat se tudja eltitkolni. Barátim csak vigasztalással... a ciklus huszadik darabjának címe, amelyben a szerelemtől örökölt egyetlen kincséről, a búról írja: „E kincset el nem tékozolnám — A föld minden gyönyöréért sem, — Minden darabja dallá olvad — Lelkemnek titkos műhelyében. — S minden dal kő egy épülethez, — Mely a felhőket érni fogja; — E büszke, fényes épület lesz — Kedves halottam Pantheonja.” Nem a költő ellenében, hanem éppen javára mondom: a versért támadott e költői szerelem, s nem a szerelemből kelt ki a vers... Amely igazságot nem szükségeltetik egy magamfajta gyarló kortársnak kitalálnia, bevalló ő maga is, midőn két esztendővel később — de hajh! mi minden is történt e két esztendő alatt —, emigyen vallott a Cipruslombok tragikus kis múzsájáról: „Ha szerelem lett volna keblem hullámzása, — Időknek múltával se nyúgott volna el.” Nemsokára megtanuld, mi a valóságos szerelem. (Folytatjuk) B. P. JtliÍFt szép A Magyar Hírek pályázatot száz sor legyen, és kérjük, a san értékes könyv- és hanghirdet Petőfi-szerető, iroda- beküldő tüntesse fel a boriié- lemezjutalombán részesítjük lomkedvelő olvasói számára: kon, vagy levele elején, hogy és a legjobban sikerűiteket kérjük, írják meg, miért tart- a MIÉRT SZÉP?pályázatra részben, vagy egészben, a ják szépnek az itt közölt köl- küldi.Magyar Hírekben is leközölteményt? Milyen érzéseket A pályázatnak a fenti tér je- jük. kelt olvasása, esetleg milyen delmi korlátokon kívül nincs személyes emléket, élményt semmilyen megkötése, bárki Várjuk olvasóink válaszát; idéz fel Önökben? A Magyar pályázhat, akár minden kő- Petőfi Sándor versére: Hírek címére beküldött írás zölt vers után is.A legjobb, legalább tíz, de legfeljebb legszebb írásokat folyamata- MIÉRT SZÉP? PETŐFI SÁNDOR: 'Tőa élwjt m£jQ. nmi iá±(%gxLt±^... Ha ébren meg nem látogatsz,Ha távozám: az ablakból Jőj hozzám álmaimban,Tekintettél utánam; Jőj hozzám, meghalt életem!Vélted, hogy észre nem veszem? Sok mondanivalóm van.Óh, én mindent jól láttam. Hisz egymással mi ekkorigDe láttam temetésed is... Oly keveset beszéltünk;Csak ezt ne láttam volna! Csak egy-két gyorsan illanóAz a gödör, mely sírod lett, Tekintet volt beszédünk.Az lett szívemnek pokla. Tudod, ha hozzátok menék, Egyszerre telkemet ezer Te mindig úgy futottál; Mennykő csapása érte ... De más szobából titkosan Ekkor hullott alá a föld Rám gyakran pillantottál. Koporsód födelére. S öröm volt, látnom téged ott Ott vagy te most, szent angyalom! Félig nyílt ajtó mellett, Eljősz-e hozzám vajon? Mikéntha láttam volna az Mindenkor tárva lesz karom, Egészen megnyílt mennyet. Ha jősz, hogy átkaroljon. Csak érintsen lehellete Közelgő szellemednek: A mennybe föl,vagy sírba le, Mindenhová követlek! Pest, 1845. január II I j l l | p i i s 8
