Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-15 / 8. szám
Pillanatfelvétel a Könnyűfémmű korszerű présűzeméröl. Lent: a dob váltó szerelése a televízió végszerelő üzemben (MTI felv.) részletével. Előtte kis parkban Wathay Ferenc vicekapitány szobra emlékeztet az 1602. évi török ostromnak végsőkig ellenálló magyar sereg hősiességére. A viharos századok után, Fehérvárnak csak egyetlen középkori épülete maradt meg napjainkig, az 1400-as évek derekán épült, gótikus hálóboltozatú Anna-kápolna. A középkori szerkezetét, utcarendjét mindmáig őrző zegzugos belváros ódon lakóházai, a szép arányú, finoman tagolt homlokzatú, zárt sarokerkélyes kis palotácskák hangulatos együtteséből, mint az egyik legértékesebb műemlék emelkedik ki az 1600-as évek végén épült, hullámos oromzatú Városháza. A korinthuszi félpillérekkel tagolt, füzéres szemöldökpárkányokkal díszített homlokzatú püspöki palota a barokkból leegyszerűsödött copf-stílus egyik legszebb magyarországi képviselője. A klasszicizáló homlokzatú régi váromegyeháza a magyar reformkor nemes ízlésű alkotása; előtte a teret István király lovasszobra díszíti. A város közepén kis dombon emelkedik a kéttornyú barokk székesegyház, altemplomában őrzik III. Béla és hitvese vörösmárvány sírkövét; a királyi pár holtteste a budavári Mátyás-templom egyik kápolnájában találta meg végső nyughelyét. Fehérvár történelmi városközpontjához minden oldalról újonnan épült lakónegyedek illeszkednek, magas és középmagas házak laza csoportjaival. A város rendkívül súlyos sebeket kapott a második világháborúiban; környékén nehéz tankcsaták dúltak, utcáin ütköztek meg egymással a német és a szovjet csapatok. Egész házsorok pusztultak el, égtek ki, omlottak össze; 800 épület teljesen megsemmisült, sok száz súlyosan megsérült, de a háború iszonyú nyomait nemcsak eltüntette már a lelkes építőmunka, hanem korszerű városrészek valóságos gyűrűjével vette körül a történelmi központot s a múlt századi félfalusi paraszt-polgár települést. A legmodernebb lakónegyedben az idén fogtak hozzá a város legnagyobb lakóépületének, a 234 lakásos „óriás háznak” az építéséhez. Építészeti átalakulása közben Székesfehérvár jellege is alapvető változáson megy keresztül. A Dunántúl nagy közlekedési csomópontja, a Mezőföld hagyományos piaca napjainkban mindinkább ipari várossá válik. Történelmi levegőjű ipari várossá egy erősen földművelő jellegű terület központjában. 1910-ben így írt Fehérvárról Pierre Marge francia utazó: „A város mocsarak között, horizont nélküli pusztában fekszik, unalmat izzad és búskomorságot lehel. Bizonyára évszázadok óta alszik e város, nemtörődömséggel elszundítva, mint kutya a porban..Félszázadig kellett még várnia Fehérvárnak a felébredésre. Csak az utóbbi másfél évtized lehelt életet — de annál frissebben pezsgőt — a lomha parasztvárosba, s tette a magyar könnyűfémipar központjává. Székesfehérvár mai arculatát a bauxitfeldolgozás alakítja legerőteljesebben. A Bakonynak és a Vértesnek erre a nagy természeti kincsére az 1920-as évek elején bukkantak rá Osákvár, Csákberény, Gánt környékén. A vöröses színű, földes külsejű bauxitkőzetből állítják elő korunk legfontosabb könnyűfémjét, az alumíniumot. Magyarország bauxittermelése Európában a harmadik helyen áll, s a lelőhelyek változatlanul a Bakonyban és a Vértesben vannak, Fehérvár körzetében. A két hegység bauxitkincséből nyert alumíniumot a Székesfehérvári Könnyűfémmű dolgozza fel lemezekké, félgyártmányokká. A Könnyűfémmű hatalmas ipartelepe olyan jellegzetes és olyan súlyponti szerepkörű épülete a mai Fehérvárnak, mint a történelmi városnak a kora középkorban a királyi bazilika volt. De fontos szeó kép: toronyházak a Májul 1 téren repe van a város többi nagy ipari üzemének is. A VIDEOTON villamossági, televízió- és rádiókészülékek gyára a magyar híradástechnikai ipar egyik fellegvára, gyártmányait Európa-szerte ismerik. A gépjárműgyártásnak ugyancsak jelentős telephelye Székesfehérvár; az IKARUS karosszéria- és járműgyár autóbuszai nemcsak a hazai országutakon futnak, de fontos szerepük van a környező országok közúti közlekedésében is. A lendületes iparfejlesztés az 1941. évi 41 000-ről 75 000 fölé emelte Székesfehérvár lakosságát. Ez a népességnövekedés a következő években is tovább tart, hiszen a város nehézipara a negyedik ötéves terv időszakában még jobban megizmosodik, a lakásépítés pedig a jelenleginél is nagyobb arányokat ölt. Már a negyedik és az ötödik új lakónegyed építését kezdték meg a városközponthoz csatlakozó területen, lebontott öreg földszintes házak helyén. Ugyanakkor befejezés előtt áll a történelmi városmag teljes rekonstrukciója is; műemléképületei lágy pasztellszínekre festve fogadják a millenniumi ünnepségekre érkező vendégeket. A leggyorsabb fejlődés áramában is maradandó értékének megfelelő becsben és gondos őrzésben marad fenn az ősi városközpont, hiszen Fehérvár két arca együttesen adja azt a sajátos vonzerejű összképet, melyben szervesen egybeötvözve él múlt, jelen s jövendő. Antalffy Gyula Emlékeztető hősi időkre: Wathay Ferenc vleekapltány szobra a Monostor-bástya tövében
