Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-12-23 / 26. szám
A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE UTAZÁSI ÉS TÁJÉKOZTATÓ IRODÁJÁNAK 1973. ÉVI PROGRAMJAVASLATAI Egynapos kirándulások A fejlődés meggyorsításáért BESZÉLGETÉS ERECIN JÓZSEFFEL, AZ ORSZÁGOS TERVHIVATAL ELNÖKHELYETTESÉVEL 1. PETŐFI SÁNDOR EMLÉKTORA Időpontok: július 5-e, július 24-e, augusztus 7-e, augusztus 22-e. Otvonal: Budapest — Durvavecse — Solt — Kiskőrös — Soltvadkert — Jakabszállás — Kiskunfélegyháza — Kecskemét — Budapest. Program: Dunavecse: a Petőfi édesapjának egykori mészárszékében berendezett tájmúzeum megtekintése. Kiskőrös: látogatás abban a Petőfi utcai házban, amelyben 1822 Szilveszter éjszakáján nagy költőnk született és amelynek két szobája ma Petőfi emlékmúzeum. Az iskolánál megtekintjük a költő legrégibb, 1861-ben készült mellszobrát. Ebéd: Kiskőrösön. Kiskunfélegyháza: az 1819-ben épült Hattyú-ház meglátogatása, amelyben Petőfi édesapjának mészárszéke volt, a költő Itt töltötte gyermekévei nagy részét. Az eredetileg Segesváron állt Petőfiszobor megtekintése. A börtönmúzeum bemutatása. Kecskemét: városnézés és rövid pihenő. Indulás reggel V28-kor a Magyarok Világszövetsége székháza elől. (Budapest VI., Benczúr u. 15.). Visszaérkezés az Engels téri autóbusz pályaudvarra. Részvételi díj ebéddel, belépődíjakkal együtt: 9 USA-dollár. Jelentkezési határidők: június 21-e, július 10-e. Július 24-e, augusztus 8-a. 2. BUDAPEST — HATVAN — SALGÓTARJÁN — BUDAPEST. Időpontok: Június 28-a, július 19-*, augusztus 23-a. Program: Aszód: a Petőfi-emlékhely meglátogatása. Salgótarján: látogatás az üveggyárban, ebéd és városnézés. Indulás reggel 8 órakor az MVSZ székháza elől. (Budapest, VI., Benczúr u. 15.). Visszaérkezés az Engels téri autóbusz pályaudvarra este 8 óra tájban. Részvételi díj: 9 USA-dollár. Jelentkezési határidő: június 14-e, július 5-e, augusztus 9-e. 3. BUDAPEST — CEGLÉD — BUDAPEST Időpontok: július 10-e. augusztus 14-e. Program: a ceglédi Kossuth-múzeum megtekintése, ebéddel és borkóstolóval egybekötött látogatás a termelőszövetkezetben. Indulás reggel 8 órakor az MVSZ székháza elől. (Budapest VI., Benczúr u. 15.). Visszaérkezés az Engels téri autóbusz pályaudvarra este 8 óra tájban. Részvételi díj: 9 USA-dollár. Jelentkezési határidő: Június 26-a, július 31-e. 4. BUDAPEST — SZENTENDRE — VISEGRAD — ESZTERGOM — DOBOGÓKŐ — BUDAPEST Időpontok: július 4-e, augusztus 1-e. Program: Szentendre: városnézés. Esztergom: városnézés és a bazilika megtekintése, ebéd. Dobogókő: séta. kilátás a Duna-kamyarra. Indulás reggel 8 óraikor az MVSZ székháza elől. (Budapest, VI., Benczúr u. 15.). Visszaérkezés 19 órakor az Engels téri autóbusz pályaudvarra. Részvételi díj: 7 USA-dolár. Jelentkezési határidő: június 20-a, július 18-a. 5. BUDAPEST — GYÖNGYÖS — EGER — BUDAPEST Időpontok: július 12-e, augusztus 9-e. Program: Eger történelmi emlékeinek megtekintése, ebéd. Borkóstoló az állami pincegazdaságban. Indulás reggel 8 órakor az MVSZ székháza elől. Visszaérkezés az Engels téri autóbusz pályaudvarra este 9 óra tájban. A túra ára: 9 USA-dollár. Jelentkezési határidő: június 28-a, július 26-a. 6. BUDAPEST — SZÉKESFEHÉRVÁR — SIÓFOK — TIHANY — BALATONFÜRED — BUDAPEST Időpontok: július 18-a, augusztus 8-a. Program: Székesfehérvár: városnézés. Tihany: séta, a műemlékek, múzeumok, stb. megtekintése. Balatonit:red: ebéd és fürdés. Indulás reggel 8 órakor az MVSZ székháza elől. (Budapest, VI., Benczúr u. 15.). Visszaérkezés az Engels téri autóbusz pályaudvarra este 8 óra tájban, A túra ára: 9 USA-dollár. Jelentkezési határidő: Július 4-e. július 25-e. FÉLNAPOS KIRÁNDULÁSOK BUDAPEST — TÖK — BUDAPEST Időpontok: július 27-e, augusztus 17-e. Program: a tökd Egyetértés Termelőszövetkezet megtekintése, vacsora és borkóstoló a pincészetben. Indulás 14 órakor az MVSZ székháza elöl. (Budapest, VI., Benczúr u. 15.). Visszaérkezés az Engels téri autóbusz pályaudvarra este 9 óra tájban. A túra ára: 6 USA-dollár. Jelentkezési határidő: július 13-a, augusztus 3-a. A felsorolt túrákra csak a magyar egyesületeknél lehet Jelentkezni, a megadott határidőkig. Irodánk egyéni jelentkezéseket nem fogad el. A túrák legalább 30 személy jelentkezése esetén indulnak. BUDAPESTI VÁROSNÉZŐ KÖRSÉTÁK ÉS KIRÁNDULÁSOK 1. Háromórás városnézés autóbusszal május 1-től október 14-ig naponta, délelőtt 10 órakor, délután 2 és 5 órakor. Október 15-től április 30-ig naponta délelőtt 10 órakor. Részvételi dij személyenként 2,20 USA-dollár. 2. A budai hegyvidék megtekintése május 14-től szeptember 29-ig, szerdán és szombaton 16,30-tól. Részvételi díj személyenként 2,20 USA-dollár. 3. A Parlament és a Vár megtekintése egész éven ál hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt 10,30 órakor, május 14-től szeptember 28-ig 13,30 órakor is. Részvételi díj személyenként 2,60 USA-dollár. ’ 4. Budapest by Night május 2-től szeptember 30- lg, szombat kivételével mindennap 20.30 órakor, október 1-től április 30-ig szerdán és pénteken 20,30 órakor. A részvevőket a. szállodáknál veszik fel a buszok. Részvételi dij személyenként 11 USA-dollár. 5. Goulash Party: május 11-e és október 1-e között az IBUSZ Goulash Partykat szervez a budai hegyekben, A részvevőket közvetlen autóbusz szállítja szállodájuktól a Partyra, majd visza. Részvételi díj személyenként 6,50 USA-dollár. A gazdasági élet nem ismer megállást. Az eredmények, a megvalósított tervek után új feladatok, új gondok következnek. A szüntelen változás szüntelen munkát kíván. A szocialista magyar gazdaság történetében új lapot nyitott 1968. január 1-e, amikor a reform életbe lépett. Céljaink valóra váltásához a gazdaságirányítási rendszer alkalmas és hatékony eszköznek bizonyult — mint a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 14—15-i ülésén megállapította. Ezen a tanácskozáson behatóan elemezték hazánk gazdasági helyzetét is. A mértéktartó, gondos Drecin József kutatás minden fejlődés előfeltétele, a gazdasági organizmus szakértői is csupán körültekintő előkészületek után tudják kijelölni a továbblépés útját. Nem új ösvényről van szó, mivel a gazdaságirányítási reform alkalmas és jó keret az új feladatok megoldására. A magyar gazdasági élet egyik központjában, az Országos Tervhivatalban ezekről a feladatokról. eredményeinkről és terveinkről beszélgettünk Drecin Józseffel, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesével. A Központi Bizottság határozata szerint a jövő évi népgazdasági terv előírja a nemzeti jövedelem és az ipari termelés 5—6 százalékos növekedését. Érvényesíteni kell azt a fő követelményt, hogy a termelés az eddiginél jobban megfeleljen a hazai és a külkereskedelmi szükségleteknek. Mit jelent ez a terv a magyar gazdaság jövő évi fejlődése szempontjából? — Az ipari termelés és a nemzeti jövedelem 1973-ra előirányzott 5—6 százalékos növekedése a gazdasági fejlesztés további töretlen folytatását jelzi. Ez az alapja hazánk további gazdasági és kulturális nívóemelkedésének. Az előirányzott gazdasági növekedési ütem egyébként a negyedik ötéves terv 1973. évi célkitűzéseinek teljesítését biztosítja. Ez a növekedés hazánkban már régóta a teljes foglalkoztatás körülményei között megy végbe, sőt az utóbbi két-három évben .egyre erősebben hat a munkaerőhiány. Ezért 1973-ban is — csakúgy mint az idén — a gazdasági növekedés csaknem teljes egészében a munka termelékenységének fejlődése alapján valósul meg. Ez igen nagy dolog hazánkban és a technika állandó fejlesztését, a korszerű munkaszervezés elsajátítását, a piaci szükségletekhez való pontosabb igazodást követeli meg az irányító, tervező és fizikai munka minden posztján. A világsajtó is sokat foglalkozik a beruházások hazai helyzetével. A Központi Bizottság határozatában erről is szó esett Milyen gondok foglalkoztatják a magyar gazdaságvezetést? Milyen beruházások kapnak „zöld utat”? — Az elmúlt két évben a beruházási piacot Magyarországon túlfűtöttség jellemezte. Ebben kétségtelenül szerepet játszott a fejlődés gyorsításának egészséges türelmetlensége is, hiszen évek óta megszoktuk, hogy nagyszabású beruházási politikával szívósan, fokrólfokra kell leküzdenünk az ország elmaradottságát. Mégis, 1970-ben és 1971-ben kedvezőtlennek ítéltük a beruházások mértékét, és ezt a folyamatot életszínvonalpolitikánk érdekében is le kellett fékezni. Ez 1972-ben már sikerült, és elértük, hogy a beruházások a nemzeti jövedelemmel arányosan növekedtek. A beruházási piac lefékezése nem jelent azonban egy helyben topogást, sőt, gazdaságunk fejlődésének kulcsterületein beruházásaink továbbra is igen dinamikusan növekednek. Tovább folytatjuk a gazdaságunk korszerűsítését szolgáló kormányzati programjainkat. Ennek keretében — túlnyomórészt a szovjet kőolaj, valamint a hazai és a szovjet földgáz felhasználásával — fokozatosan új alapokra helyezzük energiarendszerünket. A kőolajfeldolgozás bővítésével és a kőolajtermékek feldolgozásával kapott nyersanyagokra alapozva nagy petrolkémiai fejlesztés indult meg ebben az ötéves tervidőszakban, hogy a magyar műszál- és műselyemipar — az alumíniumipar mellé felzárkózva — iparunk, építőiparunk és mezőgazdaságunk szilárd alapanyag bázisává váljék. Űj műtrágyagyár is épül és új cementművek kezdenek termelni. Űj technikai alapokra helyezzük a könnyűipart, amely már eddig is hírnevet szerzett hazánknak. 1975-ig megoldjuk jó hírű autóbusziparunk rekonstrukcióját, és mintegy tízezer korszerű autóbuszt tudunk majd előállítani. Nagy lépést teszünk előre az elektronikában, főleg a számítógép-iparban, itt is együttműködve a szocialista országokkal. — Továbbra is nagy összegeket áldozunk a szolgáltatások fejlesztésére, a lakás- és városépítésre, az egészségügyre, az oktatásra. Az utóbbi tíz évben meggyorsult városaink fejlődése, korszerűsödött közlekedésünk. Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs, Győr, Szombathely, Eger, Nyíregyháza, Veszprém, Sopron, a Balaton-part arculata jelentősen változott. Sorolhatnám tovább annak bizonyítékait, hogy beruházásaink jó célokat szolgálnak, s a szabályozás nem jelent megtorpanást fejlődésünkben, csak ésszerű mértéktartást. Gondjaink természetesen vannak, és ezek abból adódnak, hogy évszázados lemaradás ellen küzdünk, amivel mindig együtt jár a viszonylagos tőkehiány. Ez a dinamikus fejlődésben lévő országok ismert problémája. Nem vagyunk megelégedve beruházásaink megvalósításának időszükségletével; még mindig sokáig építünk gyárakat. Elégedetlenek vagyunk a munkaszervezés színvonalával is. Ezért ezek a kérdések állandóan napirenden vannak a magyar gazdasági életben. Bér- és áremeléseket is előír a Központi Bizottság határozata, a többi között a tej árának emelését. Miképpen illeszkednek bele ezek az intézkedések az általános életszínvonal-politikába? Milyen gazdasági összefüggések teszik szükségessé a változásokat? — A Központi Bizottság novemberben gazdasági és politikai meggondolásokból haté rozatot hozott az életszínvonal-politika megerősítésére is, főként a nagyüzemi munkásság életszínvonalának emelése érdekében. Ez igen összetett kérdés. Fő vonásaiban arról van szó, hogy állami ipar és az állami építőipar mintegy 1,3 millió munkásának és művezetőjének március 1-től átlagosan 8, illetve 6 százalékkal emelkedik a bére az országos 3—4 százalékos bérnövekedésen kívül. így ezekben a szektorokban az 1973. évi bérek átlag minimálisan mintegy 8—10 százalékkal növekednek. A központi béremelési intézkedésekkel nem érintett szektorokban a növekedés mintegy 4 százalékos lesz. Az átlagos árszínvonal — egyes tervszerű árintézkedéseink és egy mérsékelt, nem tervszerű körülbelül évi 2 százalékos folyamatos árszintnövekedés következtében — emelkedik, így az érintett körben mintegy 5,5 százalékos reálbérnövekedést biztosítunk egy keresőre vetítve. Ez jelentős fejlődést jelent, nagyobbat, mint terveztük. A központi béremelési intézkedésekkel nem érintett szektorokban a reálkeresetek ennél kisebb mértékűek lesznek, ezen belül egy viszonylag szűk rétegnél pedig nem számíthatunk a reálkeresetek növekedésére. — Ami a tervszerű árintézkedéseket illeti, a tej és tejtermékek, az égetett szeszesitalok és dohányáruk árait emeltük fel, valamint a gépkocsik adóját. A tej és tejtermékek áremelését a családi pótlékban, a nyugdíjakban, az ösztöndíjakban, járadékokban, a gyermekgondozási segélyben ellensúlyoztuk, megtérítettük. így ezekben a viszonylatokban nem, vagy csak elhanyagolható mértékben lesz jövedelemcsökkenés. Az árintézkedésre a tej és tejtermékeknél azért volt szükség, mert a mezőgazdasági felvásárlási árak és feldolgozási költségek együttesen jóval magasabbak voltak, mint a kiskereskedelmi eladási árak, és a költségvetés ilyen célú támogatása egészségtelenül magas mértéket öltött, sőt a közgazdaságilag torz ár-arányok zavarták a szarvasmarha-tenyésztésben való gazdasági érdekeltséget is. Megjegyzem, hogy az áremelési intézkedések után is fenn kell tartani némi állami támogatást eme termékek forgalmában. A többi cikk áremelését egyéb költségvetési kiadások ellensúlyozása érdekében hajtottuk végre, de ezek — a cigaretta kivételével — elsősorban a magasabb jövedelmű rétegeket érintik. Már eddig is sok erőfeszítést tettünk külkereskedelmi kapcsolataink erősítéséért. Milyen irányban haladunk tovább, a gazdasági együttműködés milyen korszerű formái fontosak számunkra? — Amióta kiemelkedtünk a gazdasági elmaradottságból, hazánk egyre „nyitottabb” gazdasággá válik, vagyis nő a külkereskedelem és a nemzetközi kooperáció szerepe gazdaságunkban. Fejlődésünkkel együtt nő a jövőben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok súlya. Nem szabad elfelejteni, hogy kis ország vagyunk és tervszerű gazdálkodást folytatunk, vagyis számunkra e két okból nagyon fontos a külkereskedelmi stabilitás is. Ezt nagyobbrészt a szocialista országokkal folyó együttműködés biztosítja, amely tartós import- és exportpiacokat jelent. De elméletileg is valljuk, és gyakorlatilag is sokat teszünk annak érdekében, hogy becsületes kereskedelmi szabályok mellett fokozzuk kereskedelmi kapcsolatainkat a nem szocialista országokkal. Sőt, tartós egyezményekre, termelési kooperációra is törekszünk, az egyenjogúság alapján. Tőlünk magyaroktól sohasem indult ki semmilyen kereskedelmi embargó vagy megkülönböztetés. Nem keverjük össze a politikát a kereskedelemmel, a gazdasági közeledés hívei vagyunk, természetesen az ország szocialista arculatának megtartása mellett. Számos nem szocialista országgal javultak kapcsolataink, de még nagyobb lehetőségek is lennének, ha nem sújtanának bennünket különböző diszkriminációk. A magunk részéről igyekeztünk elhárítani a nálunk meglévő gátló tényezőket, a felesleges bürokráciát. Vállalataink önállósága, devizagazdálkodási rendszerünk rugalmassága, vámegyezményekre való hajlandóságunk, stabil gazdaságunk, az állami garanciák, tartós vásárlási készségünk, s nem utolsósorban egyre nagyobb számú versenyképes termékünk és kooperációs kapcsolatra érett kapacitásaink, mind-mind megannyi tényező, amely a mainál is fejlettebb együttműködésre vezethet a nem szocialista országok és Magyarország kapcsolatában. m. j. 1872-1972 BUDAPEST EGYESÍTÉSÉNEK CENTENÁRIUMA 1872-ben megszületett 1873-ban megvalósult Budapest egyesítésének terve A kiadók az évfordulóra a következő kiadványokat jelentették már meg: A régi Budapest erkölcse Válogatta: Siklóssy László Ez a szórakoztató, olvasmányos könyv eredetileg három kötetben jelent meg az 1920-as években. A jelenlegi új kiadást a három kötet legérdekesebb, kifejezetten budapesti részeinek összeállításával készítette elő a kiadó. Régi Budai és Pesti látképek Válogatta: Wellner József Nagyalakú mappa, 17 fekete-fehér és 7 színes korabeli metszet és akvarell reprodukciót tartalmaz, ezenkívül négy füzetet, magyar, német, angol és francia nyelvű előszóval, s a reprodukciók jegyzékével, ára 90,— Ft. Pest—Budai városképek Granasztói Pál bevezetőjével Színes, lakkozott papírkötésben, 35 oldal szöveggel, közte 14 illusztráció, ezenkívül 54 egészoldalas képtábla, közte 14 színes képpel, ára 27,— Ft. Budapest társadalma és gazdasága 1873—1973 Szerkesztette: Bernát Tivadar A kötet áttekintést ad a főváros népességi, gazdasági, közlekedési, kereskedelmi, idegenforgalmi, szociális és kulturális életében az elmúlt száz év alatt végbement változásokról Budapest enciklopédia 463 oldal, számos fotóillusztrációval, ára 110,— Ft. Megrendelhető a következő címen: KULTÜRA, Budapest 62. P. O. B. 149.
