Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-12-23 / 26. szám

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanácsa az egyetem tiszteletbeli doktorává avatta dr. Marcolino G. Candau-t, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatóját. Képünkön dr. Zoltán Imre rektor átadja az oklevelet

(MTI felv.)

A'útkit#áHV4

Másfél hónapos egyesült államokbeli turnéjáról hazaérkezett az Állami Hangversenyzenekar, amely első alkalommal vendégszerepeit az USA-ban. Huszonhét városban, 29 koncertet adott, s mint Ferencsik János Kossuth-díjas karmester elmondotta, Bartók és Kodály műveivel mindenütt sikert aratott.

*

keletkező népgazdasági kár évente 2,3 milliárd forintra tehető.

*

Sikerrel zárult a hetedik bélyegaukció, magas áron vették meg az 1925-ből származó első magyar sportsorozatot, az 1927-es repülősorozatot és az 1945-ös felszabadulás sorozat bélyegeit.

*

Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1887. november 28-án indult meg az első közúti villamos Budapesten. A három kocsiból álló próbavasút a Nagykörúton, a Nyugati pályaudvar és a Király utca között járt.

*

Magyar—jugoszláv írószövetségi megállapodás született az irodalmi kapcsolatok elmélyítésére, a könyvkiadás és a műfordítás magasabb szintre emelése, az írók és műfordítók kölcsönös látogatásai érdekében.

*

Kitűzték a magyar zászlót a szovjetunióbeli Hersonban elkészült Ady óceánjáróra. A 13 600 tonnás hajó olyan távol-keleti kikötőkbe is eljut majd, ahol magyar tengerjáró még nem hajózott.

*

Felújították a Liliomot, Molnár Ferenc szép legendáját, amelyet a szerző 65 évvel ezelőtt örökáron, 1400 koronáért adott el egy színházi ügynökségnek. A Vígszínház most fiatal művészekre bízta a főszerepeket.

*

A SAS, a Skandináv Légiforgalmi Társaság keleteurópai igazgatóinak tanácskozását Budapesten rendezte meg. Első ízben történt, hogy nem skandináv államokban tartották megbeszélésüket.

*

Komlós Aladár irodalomtörténész 80 éves. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tűntette ki.

*

Megkezdődött hazánkban a tizenöt éves környezetvédelmi terv kidolgozása. A munka első lépéseként megközelítő pontossággal felméréseket folytatnak a levegő, a víz, a talaj szennyeződéséről, az Ipari termelés és az urbanizációs ártalmak által keletkezett népgazdasági károk felmérésére. A levegő szennyeződésével

A miskolci Lévay József Könyvtár megkezdte kéziratritkaságainak fakszimile kiadását. A Miskolci Kódex első, most megjelent kiadása a latin szöveg magyar nyelvű fordításán kívül magában foglalja az orosz, angol, francia, német nyelvű fordítást és az eredeti kézirat másolatát. Az idén még mejelentetik a krakkói egyetemen- 1492 és 1556 között tanult borsodi diákok névsorát és azt a miskolci céhkönyvet, amely a XVII. és a XVIII. században Miskolcon mestervizsgát tett legények adatait közli.

*

90 éves a zomborl színház — olvastuk az újvidéki Magyar Szóban. „1882. november 22-én, egy már télbe forduló estén gyűlt össze nemcsak a zomborl, hanem a környező helységekből Is berándult közönség. Előadás előtt egy fiatal tanár, dr Margallts Ede (később budapesti egyetemi tanár) lépett a díszes függöny elé, s egy zomborl költő, Dömötör Pál költeményét mondta el...”

*

Pármában november végén megnyílt Czinke Ferenc festőművész kiállítása. A tárlatot a római Magyar Akadémia és a helyi tanács rendezte.

*

A belgrádi operaház igazgatósága november végén telefonon kért segítséget a budapesti Operaháztól; tenoristájuk, aki Crown-t énekelte volna a Porgy and Bess című Gershwin-operában, váratlanul megbetegedett. Csányi János — Budapesten énékli ezt a szerepet — nyomban vonatra ült, és másnap sikerrel lépett fel.

*

Régi néptáncok összegyűjtésére érdekes kezdeményezés született Borsodban. Pályázatot hirdetnek felkutatásukra, koreográfiájuk és zenéjük leírására, s a legjobb pályamunkákat 1974- ben könyvben kiadják.

„Lepje meg magyarországi ismerőseit!

Megbízásait teljesíti, ajándék- és vlrágküldeményeit On helyett megvásárolja és a kért címre szállítja a BOY SZOLGALAT!

CÍM: BUDAPEST, V„ BAJCSY-ZSILINSZKY ÜT 30. TELEFON: .183—523, 290—290

Jáspismezőre bukkantak a Mátrában, Gyöngyösoroszi környékén az ércbányászok. A ritka ásványt a féldrágakövek sorában tartják számon.

*

A Magyar Írók Szövetségének emlékérmét nyújtották át Toivo Lyy finn íróműfordítónak, aki a Kulturális Kapcsolatok Intézete vendégeként tartózkodott hazánkban. Finn íróbarátunk a magyar irodalom fordítása és megismertetése érdekében végzett munkájáért kapta az elismerést.

*

A Világkiállítások Nemzetközi Irodájának 72. közgyűlése Párizsban magyar aielnököt választott: Földes Lászlót, a Hungexpo vezérigazgatóját.

*

Bódy Pálnak Eötvös Józsefről szóló monográfiáját Philadelphiában kiadta az Amerikai Filozófiai Társaság Transactions of the American Philosophical Society című sorozatában.

*

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara — Lehel György vezényletével — ismét külföldön turnézott. A Német Szövetségi Köztársaságban tíz nap alatt kilenc hangversenyt adott. A stuttgarti Liederhalle-ban elhangzott december 7-i koncertjüket a Magyar Rádió egyenes adásban közvetítette.

*

Az Ének a galaktikáról elmü magyar tévéfilmet meghívták a hollywoodi filmfesztiválra. Rajnai András és Jánosi Antal tévékölteménye a zsűri különdlját kapta az év elején, a trieszti fesztiválon.

*

Kuruc témájú képzőművészeti alkotásokkal gazdagodott a vajai múzeum. Kisfaludi Strobl Zsigmond a múzeumnak ajándékozta a millenniumi emlékmű II. Rákóczi Ferenc szobrának terrakotta modelljét, s a múzeum tulajdonába került a szobor alatt látható „Esze Tamás fogadja a hazatérő Rákóczit” feliratú relief másolata is.

*

A nyolcvanesztendős Závodszky Zoltán, az Állami Operaház egykori hőstenorja Schubert Téli utazás című dalciklusát énekelte, saját fordításában, magyarul, a Zeneakadémia közönségének. Egyik kritikusa megjegyezte, hogy hangja minimálisan másfél évtizeddel haladta túl a tenorhang élettartamát.

*

Szabó Magda Mondják meg Zsófikénak című könyvét megjelentette a prágai Svoboda kiadó.

*

A Kertészeti Kutatóintézet szentesi állomásán nemesített zöldségnövények sikerrel szerepeltek külföldi kiállításokon. Erfurtban a nemzetközi zsűri ismét aranyéremmel jutalmazta a szentesi paradicsompaprikát, ugyancsak arannyal a szentesi fehér étkezési zöldpaprikát. Almapaprikájuk bronzérmet nyert. Hollandiában az amszterdami zsűri a magyar zöldségkultúra termékeit öszszesen két első díjjal jutalmazta, ebből az egyiket a szentesi kutatóállomás hozta el.

TANÁCSKOZOTT AZ ORSZAQQYŰLÉS

rßltet Qóhoj. txpAzÁfák&J: „JtUy. kíixáttfuk könm/ítmi az óhazához. (nzMA kap-ei.»latűk áfboJáwí’

AMIKOR az országgyűlés a jövő évi költségvetésről tárgyalt, arról, hogy milyen pénzügyi feltételek mellett gazdálkodhat az új esztendőben az ország, nem csupán az alkotmányos élet törvényszerű aktusa zajlott le, nemcsak az, hogy a kormány számot adott a népképviselet legfőbb testületének, jól sáfárkodott-e a rábízott javákkal, és hogy felhatalmazást nyert további tevékenységéhez. Persze ez sem kevés, hiszen a demokrácia alapvető feltétele jut e ténnyel is érvényre. Mégis, ez az aktus önmagában formális is lehetne. Hogy formalitásról szó sincs, hadd bizonyítsa legalább három tényező. Az egyik, hogy a téli ülésszak tanácskozása csak betetőzése volt egy heteken át tartó folyamatnak, amelynek során az országgyűlés valamennyi munkabizottsága részt vett a költségvetés formálásában. Több mint száz képviselő mondta el véleményét, és miniszterek, főhatóságok felelős vezetői, szakemberek tárgyalták beható részletességgel, együtt a képviselőkkel, a költségvetés, a terv legfontosabb tételeit. A másik bizonyító érv a parlament elé terjesztett törvényjavaslat, a pénzügyminiszteri expozé pontossága, nyíltsága, őszintesége. Nem egyszerű pénzügyi öszszefoglalás, száraz adathalmaz, hanem az eredmények és a problémák megvitatására módot adó számadás és munkaprogram, amely az országgyűlés, az ország elé tárja a gondokat, amely a nép közéleti érzékenységére apellál, az ország háztartása és a családi háztartások közös érdekeit elemzi, és cselekedetekre késztet. Végül a harmadik bizonyíték: a parlamenti tanácskozás szakszerűsége, nívója, sokoldalú vitája, és a vitában is megnyilvánuló felelősségérzet.

A gazdasági építőmunka 1973-ra érvényes fő követelményeit a miniszteri expozé három pontban jelölte meg:

1. A fejlődés járjon együtt a termelékenység és a hatékonyság további jelentős növekedésével; folytatódjék a gazdaság szerkezetének korszerűsítése.

2. A nemzeti jövedelem felhasználásában érjük el az ötéves tervben körvonalazott fő arányokat, ezért a felhalmozási alap még mindig csak mérsékeltebben növekedjék. A fogyasztás bővülése adjon módot életszínvonal-politikai céljaink valóra váltásához, mindenekelőtt ahhoz, hogy az állami ipar és az építőipar munkásainak reálbére és reáljövedelme az átlagosnál gyorsabban emelkedjék.

3. Tovább erősödjék az ország gazdasági, külkereskedelmi és pénzügyi egyensúlya.

E három követelményben lényegileg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a gazdasági építőmunkát elemző és a célokat megjelölő, a közelmúltban hozott határozata jut érvényre. A megvitatott és törvényerőre emelkedő javaslat, mintegy a kormány intézkedési terve azután gondosan és részletekben tartalmazza a teendőket a népgazdasági tervezésben, a gazdasági szabályozás terén, a termelés szférájában, a nemzetközi gazdasági munkában, a beruházásoknál, az életszínvonalat érintő bér- és árpolitikai, valamint szociálpolitikai intézkedéseknél, a lakásprogram végrehajtásánál, és egyéb területeken. Vagyis — látható —, nemcsak a reálisan megvalósítható célokat tűzi ki, hanem e célok eléréséhez' szükséges eszközöket is megmutatja.

A JELENLEGI HELYZET legfontosabb gazdasági céljai közé tartozik — és ezt a vita szenvedélyesen és sokoldalúan bizonyította — a népgazdaság termelési és forgalmi hatékonyságának fokozása, az egyensúly további szilárdítása. Ez mintegy archimédeszi pontja fejlődésünk mostani szakaszának, azaz olyan cél, amelynek optimális valóra váltása nagyszerű emelőnek, eszköznek bizonyulhat gazdasági helytállásunk fokozásához, a nemzetközi kooperációban való részvételünkhöz, a népjólét emeléséhez. A vita egyik felszólalója, Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese különös súllyal emelte ki a vállalati hatékonyság szerepét, az üzemszervezési módszerek magasabb szintre emelésének, a vállalatok felelősebb öntevékenységének fontosságát, ugyanakkor a minisztériumok jelentőségét az ágazatok koordinációjában, és egy magasabb nívójú, a gazdaságpolitika nagy céljait szem elől sosem tévesztő tervszerűség valóra váltását. (Ezt szolgálta egyébként a népgazdasági tervezés korszerűsítéséről szóló javaslat is, amelyet ugyancsak a téli ülésszak emelt törvényre.) Ellentmondás? Egyáltalán nem. A magyar népgazdaság — a szocialista országok együttműködése, a dolgozó milliók helytállása, s nem utolsósorban a gazdasági reform révén —„magasabb iskolába” lépett. Miként Vályi Péter is hangsúlyozta, éppen a gazdasápi reform segített pontosan felismerni a termelési struktúra problematikus voltát, s van erőnk levonni a megfelelő következtetéseket, és eszközeink is vannak ahhoz, hogy javítsunk munkánkon, hogy országunk stabilitása, életereje, nemzetközi hitele tovább erősödjék.

AZ ORSZÁGGYŰLÉS vitájában felszólalt külügyminiszterünk, Péter János is. A tanácskozáson, amely az állami költségvetést, a népgazdaság tervezéséről szóló törvényt tárgyalta ? Igen. E tény és a külügyminiszter beszédének tartalma is azt bizonyítja: a kormány egypercig sem feledi és a nemzetet sem felejti el figyelmeztetni, milyen nemzetközi politikai közegben végezzük mindennapi munkánkat. A külügyminiszter joggal hivatkozott hazánk megnövekedett nemzetközi szerepére, súlyára. Leonyid Brezsnyev budapesti látogatását, úgymond, a nemzetközi viszonyokra kedvezően ható eseményként tárgyalta a világsajtó, mindenki tudja, hogy Budapesten hangzott el a felhívás, legyen európai biztonsági konferencia, és azt is, milyen diplomáciai erőfeszítést tett és tesz hazánk, hogy a béke, s mindenekelőtt az európai stabilitás és együttműködés megerősödjék.

Volt a külügyminiszter beszédének egy számunkra különösen fontos szakasza, a határainkon kívül élő magyarokhoz szólt benne,

imigyen:

„Nem fejezhetem be külpolitikai beszámolómat úgy, hogy a külföldön élő magyarokhoz fűződd kapcsolatainkról is ne szóljak. Magyarország — úgy lehet mondani — a világ egyetlen olyan országa, amelynek határain kívül az országot alkotó nemzetből eredően annyian élnek, amennyi eléri az ország saját lakosságának 30, sőt 40 százalékát is. Ez Közép-Európa sajátságos történelmi következménye és egyúttal sajátságos problémája. Határainkon túl, itt, a szomszédos országokban és a világ távolabbi tájain élő magyarokhoz fűződő kapcsolatainkról ebben az új és nagymértékben változó világhelyzetben a következőket mondhatom:

Itt, a szomszédos országok kormányaival közösen, azokkal egyetértve és együtt is működve, kölcsönösen arra törekszünk, hogy a nemzetiségek ne elválasztó tényezők, hanem összekötő kapcsok legyenek a szomszédos országok között. A világ más tájain élő magyarokkal kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy a Magyar Népköztársasághoz fűződő kapcsolataikkal javítóan hathatnak a nemzetközi légkörre. Azt kívánjuk, hogy új otthonunkban boldogan és környezetük megbecsülésével övezetten élhessenek. Mi azzal, ahogyan országunk dolgait intézzük és ahogyan a szomszédos országokkal és népekkel együttműködve közös dolgaink rendezésére törekszünk, a más rendszerű országokban élő magyaroknak is meg kívánjuk könnyíteni az óhazához és a szülőföldhöz fűződő kapcsolataik ápolását.”

PÉTER JÁNOS expozéja szerves része volt a költségvetési vitának. Arról volt szó, mit tesz kormányunk azért, hogy a nemzetközi feltételek, országunk ereje révén is, kedvezőbbek legyenek a szocializmust építő Magyar Népköztársaság számára.

A Miért szép? pályázat újabb nyertesei

Több mint két hónap telt el azóta, hogy a Magyar Hírek Miért szép? pályázatának utolsó verse is megjelent. A szerkesztőség szándéka az volt, hogy karácsonyi számunkban lezárja a pályázatot és egyben összefoglalja eredményeit. A beérkező levelek, pályaművek száma azonban nem apad, sőt, az utóbbi hetekben még növekedett is. Mivel pályázatunkat minden megkötöttség nélkül irtuk ki, nem lenne méltányos, idő előtt befejezni. Ezért, közölve a már elolvasott és elbírált pályázatok nyerteseinek névsorát, megnyugtatjuk olvasóinkat, hogy mindaddig, amíg az érdeklődés nem lankad, és a világ legtávolibb sarkában élő pályázók írásai el nem jutnak hozzánk, a Miért szép? pályázatot nem zárjuk le.

. *

Hamburger Reinhardt — Német Szövetségi Köztársaság, Peres László — Német Szövetségi Köztársaság, Szili Ilona — Német Szövetségi Köztársaság, Schneider Gyulai Mária — Berlin (West), Hacker Elisabeth — Ausztria, Neukam Helene — Ausztria, Welser Rosalia — Ausztria, Csortos Mária — Olaszország, Czako M. Magdolna — Marokkó, Löwy Mordechaj — Izrael, Fischer Maria — Izrael, Bálint Estevan — Brazília, Rado Georges — Brazília, dr. Albertlné — Brazila, Abjanich Mary — USA, Kovach I. J. — USA, Vajánl Tóth Gyula — USA, Nody Louis M. D. — USA, Papp Ilona — USA, Firth Zsófia — USA, Rayna Ilona — USA, Pápay Ferdlnánd Vilmos — USA, Rosemberg Keller Sári — Franciaország, Edelstein Edit — Franciaország, Sarkadl Stefan — Franciaország, Farkas Jean — Franciaország, dr. Emil von Popovlcs — Norvégia, Balassa László — Ausztrália.

November 25-1 számunkban a nemrég elhunyt Lengyel Menyhértné leánykori neve Gergő Lídiaként volt olvasható, s néhai édesapjáé Is Gergő Károly gyanánt. A helyes név: Cerő Lídia, Illetve Gerő Károly.