Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-12-09 / 25. szám

Rakaca könyvtára ÉPÜLT 1972-BEN iffi&ICK JANOS, A KÖZSÉG SZÜLÖTTE ÍEZÜEMÉNYEZÉSÉRE ÉS ANYAGI TÁMOGA­TÁSÁVAL. AKI EZZEL ÉDESANYJÁNAK. BORBÁLÁNAK ÉS A FASIZMUS ELLENI HARCBAN ELESETT ERNŐ FIÁNAK ÁLLÍTOTT EMLÉKET. Márványt&bla a bejáratnál A könyvtár olvasói a megnyitó ünnepségen Az egyik sarokban miniatűr néprajzi múzeum kapott helyet (Novotta Ferenc felvételei) Rakaca. Kis falu a Csereháton. Ha az ember Miskolc felől utazik, szelíd dombok, vízmosások között kanyarog az útja. Aztán egy völgy nagyságú tó, a Rakaca patak mesterségesen felduzzasztott víztárolója fogadja. Mindenfelé vadonatúj üdü­lőházak. És az üdülőházak után a hegyek, dombok között megbújva — Rakaca. Innen indult el több mint hatvan évvel ezelőtt egy fiatal­ember, Hlebick János, szerencsét próbálni. S végül szinte a föld másik oldalán, az Egyesült Államokban, Baltimore­­ban telepedett le. De mi^rt említjük a nevét? Idézzük Slezsák Imrét, a járási könyvtár vezetőjét, aki szorgalmasan feljegyezte a rakacai könyvtár krónikáját. „Hlebick János, aki az edelényi járás Rakaca községében 1894. május 4-én született, 1910-ben kivándorolt Amerikába. Meglátogatva szülőfaluját, úgy határozott, hogy Itt egy könyv­tár építésével állít emléket édesanyjának, aki Rakacán nyug­szik, valamint Ernő fiának, aki a második világháborúban, a németek elleni hadviselés során, mint pilóta vesztette életét. Erre a célra 5000 VSA-dollárt küldött 1968-ban.” A régi, üres telek helyén ma már Rakaca legszebb épülete áll. A Hlebick János kezdeményezésére épült könyvtárat no­vember 25-én használatba vették olvasói. 1968 óta persze sok minden történt. Többek között az. hogy Hlebick János Baltimore-ból, megduplázta eredeti felaján­lását. A magyar szervek is istápolták a kezdeményezést: a Művelődésügyi Minisztérium 200 ezer,-a járási tanács 50 ezer, a megyei tanács több mint 150 ezer forintot áldozott a ne­mes célra. Egy új épület avatása minden kis faluban nevezetes ese­mény. Egy új közkönyvtár gyökeresen megváltoztathatja a község szellemi arculatát. Hiszen nem csupán a kötetek köl­csönzésével foglalkozik. Múzeum, klub, kulturális központ is. Ide járnak a gyerekek és a megfáradt öregek. Műsoros es­tek. vitadélutónok, ismeretterjesztő előadások lelnek otthonra az új könyvtárban. Hlebick János, az adakozó lelkű amerikás magyar nevét márványtábla hirdeti a bejáratnál. Ügymond, édesanyja és fia emlékére kezdeményezte a könyvtárépítést — ám ez a gesztus többet sejtet. Elhunyt rokonainkra emlékezve első gondolatunk általában egy díszesebb sírhely, de Hlebick Já­nos ennél sokkal többre gondolt. Nem a temetőjárókat akar­ta emlékeztetni, az élők hasznára kívánt cselekedni. Nem csupán áldozatkész gyermek és édesapa, több annál. Cselekvő hazafi. A hazáért tett szolgálatot nem úgy kell értékelni, hogy ki­csi, avagy nagy. így vagy úgy, a haza üdvére cselekedni, ez a mérce. A könyvtár, amely tudást ad, a béke, az embersze­retet eszméjét hirdeti Rakacán, örök emlékeztetője Hlebick János patrióta hitének, tettrekészségének. Fejkendős öreg parasztasszonyok és sok vihart megért ko­mótos férfiak gyülekeztek a könyvtárban a megnyitó ünnen­­ségre. Böngészték a könyveket, a kiállított gyermekjáté­kokat és a múzeumsarok rokkáját, szövőszékét. Ügy nyúltak hozzájuk, mint a sajátjukhoz. Jogosan tették, az övék. Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, a járás ország­­gyűlési képviselője nyitotta meg a könyvtárat. Arról beszélt, kissé meghatva, hogy itthon, e néhány száz lakosú falu egyik legnagyobb gondja, a járás, a megye, a minisztérium egyik fontos feladata az lett, hogy siettessék, sürgessék az építést: álljon mielőbb a könyvtár. S ez a jót akaró türelmetlenség köti össze az egyszerű embereket. Baltimore-ban és Rakacán. Varga Gáborné, a * országgyűlés alelnöke megnyitó beszédét mondja A könyvtár előtt Pató Róza alkotása áll A kisiskolások műsorral szórakoztatják az egybegyűlteket A könyvtár előtt szobor, a Képzőművészeti Alap ajándéka. Pató Róza szobrász alkotása: gyermekét tápláló paraszt­asszony. Körülötte még frissen ásott föld — virágágyás. A megnyitó ünnepély egyetlen szorongó résztvevője Ob­­bágy Jánosné könyvtáros volt. Eddig a tanácsháza egyik el­dugott kis szobájában kölcsönözte a könyveket, most hatod­fél ezer könyv gazdája. Meg a felelősségé, hogy az új épület valóban betöltse hivatását. Hlebick János, sajnos, nem lehetett jelen a megnyitón, őt rokona, Vőneki Gyula képviselte. De az ünnepségről, a hely­béli általános Iskola műsoráról magnetofonfelvétel készült, hogy elvigye Baltimore-ba a szülőfalu lakóinak örömét. A krónikás feljegyezte, mit tartalmazott az az üzenet, ame­lyet a könyvtár alapköve mellé helyeztek. Ezt: „A mai ünnep­ségen résztvevők és a község lakói valamennyien azt kíván­ják, hogy e sorokat és a mellékleteként elhelyezett dokumen­tumokat a község továbbfejlődése során végzendő építkezés alkalmával találják meg. Éljenek békében, boldogságban. Munkájuk nyomán a község a mainál még szebb legyen. Polgárai sohase érezzenek semmiben hiányt." — spé — FOLYÓIRATOK MAGYARORSZÁGRÓL KEDVES HONFITÁRSUNK! Egy új kiadványra, az első magyar „reader digest "-re hívjuk fel szives figyelmét, mely 1972 decemberében jelenik meg először, LÁTÓHATÁR elmen és havonta tájékoztatja önt a szülőföld legfris­sebb kulturális eseményeiről. A LATÖHATÄR 240 oldalon válogatást ad a magyar sajtóban megjelent legsikeresebb, legújabb versekből, elbeszélésekből, re­gényrészletekből, kritikákból, és tanulmányokat közöl az alábbi témakörökben t szépirodalom Irodalomtörténet pedagógia közművelődés színházművészet filmművészet Évi előfizetést ára: $ 10,— nyelvészet szociológia történelem zeneművészet képzőművészet 6

Next

/
Thumbnails
Contents