Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-08 / 1. szám

DR. BOGNÁR JÓZSEF: GONDOLATOK AZ 1.1 ESZTENDŐ KÜSZÖBÉN Az új esztendő mindenkor az összege­ző visszapillantás és a jövőt fürké­sző előretekintés alkalma volt és marad az egyén és a közösség életében egy­aránt. Már az összegező visszatekintés is bonyolult feladatot jelent, hiszen az események időközben a nagy folyók méltóságával hömpölyögnek előre, és az ember, aki figyeli őket, nemcsak rög­zít, hanem értékítéletet is alkot, nem­csak fényképez, hanem saját érzéseit is megörökíti. A jövőt kutató előrete­kintés azonban még sokkal bonyolul­tabb és nehezebb; hiszen nem a futu­rológia ismert módszereivel haladunk előre, azaz nem egymásrahatóan össze­függő világunkból kiszakított egyes fo­lyamatokon, hanem halmozódó, emberi cselekvések sokaságán keresztül köze­lítjük meg a jövőt. Más kifejezéssel él­ve; a társadalmi eseményekre annyira jellemző összegeződő hatásokkal és az események által kiváltott ellenirányza­tokkal is számolunk. A mögöttünk elmaradó esztendőre nemcsak az események rendkívüli fel­­gyorsulása volt jellemző — e tenden­ciáról többször is szóltunk e lap hasáb­jain —, hanem e gyorsulás eredménye is, mert e példátlan lendület következ­ménye gyanánt az egyes folyamatok rövid- és középtávú irányai nem látha­tók egyértelműen előre. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyes eseményeket nem közelíthetjük meg többé a szoká­sos-hagyományos módon, mert ez csak viszonylag szilárd, néha megmerevedett helyzetekben lehetséges. Más kifejezés­sel élve: egy ideig minden valóságos probléma megvizsgálása új —: t. i. az eddigi gondolkodási mintáktól eltérő: — állásfoglalást követel. Európában megszületett a második vi­lágháború által kialakított helyze­tet tényként elfogadó szovjet—NSZK megegyezés és a két független és egyen­rangú német állam nemcsak Nyugat- Berlin kérdésében állapodott meg, ha­nem a két állam polgárainak minden­napi életét megkönnyítő szerződéseket is köt egymással. E megegyezés, vala­mint a békét szolgáló egyéb nemzetközi kezdeményezések révén az európai biz­tonsági konferencia feltartóztathatatla­nul halad a megvalósulás felé. A világ többi részében ugyancsak korszakformáló változások érlelődnek; úgy látszik, meggyorsult a fegyverkezés korlátozott csökkentéséről folyó szov­jet—amerikai tárgyalások üteme és ki­bontakozóban vannak e két hatalmas ország között a bizonyos árukra vonat­kozó tilalmi lista kihirdetésétől nap­jainkig szünetelő gazdasági-kereskedel­mi kapcsolatok. A Kínai Népköztársaság több mint két évtized után elfoglalta helyét az ENSZ-ben és bekapcsolódott a nemzet­közi politikába. Az utóbbi esemény egyelőre túlnyomóan szovjetellenes jel­leggel indult, de nagy hiba lenne lebe­csülni a kínai nép és társadalom ama egészséges erőit, amelyek képesek arra, hogy hazájuk valódi érdekeinek helyes felismerésével egy új és a haladó világ törekvéseivel harmonizáló külpolitikai felfogást alakítsanak ki. A nemzetközi politika ennyire erőtel­jes korszakaiban a régi alapon ki­alakult egyensúlyviszonyok is megbom­­lanak és a régi és új erőközpontok egy­mást is befolyásoló mozgásainak hatá­sára a nemzetek és egyének — 1971 szá­mos eseménye a példa rá — új állás­­foglalásokra kényszerülnek. Az emigrá­cióban is tapasztalhattuk a magatartás­­változásokat és fordulatokat. Az elvte­len engedmények útját a továbbiakban is elvetjük, de az eddigi magatartásu­kat őszintén megváltoztató emberekkel szemben nem lehetünk szűkkeblűek. Jó­zan emberek sohasem felejtik el azt a Dr. Bognár József (Novotta Ferenc felvétele) nagylelkűséget, amelyet a lelkiismere­tükkel való vívódás nehéz óráiban kap­nak embertársaiktól, illetve a kisebb vagy nagyobb közösségektől. Meggyő­ződésem, hogy a következő években a Magyar Népköztársasághoz lojális, vagy intézményeivel és szerveivel rendsze­resen párbeszédet folytató személyisé­gek és intézmények köre lényegesen ki­bővül. E várakozásom nem ellentétes azzal a feltételezésemmel, hogy legel­­keseredettebb ellenségeink folytathatják támadásaikat, új csoportosulásokba hátrálhatnak, új vezéreket kereshetnek, talán abban a reménytelen hitükben, hogy néhány elszánt tettel visszájára fordíthatnak egy hatalmas és egyre erő­södő világfolyamatot. Politikailag is okos és körültekintő nagylelkűségre ugyanis két öltből is van lehetőségünk. Először azért, mert a nemzetközi események menete Ma­gyarországon és a külföldi magyarság körében is azokat igazolta, akik kezdet­től fogva, a nemzetközi közeledés és együttműködés hívei voltak, vagy azzá váltak. Másodszor azért, mert a Magyar Népköztársaság kedvező nemzetközi megítélése és növekvő tekintélye meg­könnyíti ezt. E növekvő nemzetközi tekintély szo­rosan összefügg azzal a körülménnyel, hogy hazánk a meglepő fordulatokkal tarkított nemzetközi politikában olyan szilárd pont, amelyre állandóság — és rugalmas változás egysége a jellemző, a dinamika és a biztonság pedig egy­mást feltételező és kiegészítő fogalmak. A társadalmi tulajdon, az anyagi érde­keltség és az emberi egyenlőség hajtó­erőire alapozott társadalom nemcsak megszilárdulásra volt képes, hanem re­formokra, jelentős gazdasági, kulturális és tudományos eredmények kivívására is. Nehézségeink és gondjaink persze ma is akadnak szép számmal, de azok elsősorban a felgyorsult gazdasági és technikai fejlődés által okozott szerke­zeti aránytalanságokból adódnak, nem pedig pangásból, közömbösségből, vagy a politikai egység megrendüléséből. Biz­tosra vehetjük, hogy a gazdasági egyen­súlyviszonyok megjavítására irányuló kormányzati döntések meghozzák ered­ményüket és a gazdaságban erőtelje­sebb ésszerűsítési és hatékonysági tö­rekvéseket indítanak meg. Az elmúlt esztendőben a magyar kor­mány és a társadalom növekvő gon­dot fordított a külföldön élő magyarok problémáira, azok pedig egyre nagyobb számban, hatékonyabb érdeklődéssel és mind jobban felmelegedő érzésekkel fordultak a Magyar Népköztársaság fe­lé. A kölcsönös látogatások mindennapi életünk természetes alkotóelemeivé vál­tak. Sok hazai magyar keresi fel külföl­dön élő rokonait, barátait, és egyre töb­ben fordulnak meg a külföldön élő ma­gyarok közül nálunk. A Magyarok Vi­lágszövetsége vezetői is egyre több ma­gyar egyesületet látogatnak meg. Életem legszebb és legfelejthetetlenebb élmé­nyei közé számítom én is azon órákat és napokat, amelyeket kanadai magyar barátaim körében töltöttem. A velük va­ló beszélgetés, vitázgatás és tréfálko­zás újra meggyőzött arról, hogy milyen hatalmas jelentősége van annak a mun­kának, amit a Világszövetség végez. Nagy jelentősége van annak, hogy lét­rejött az anyanyelvűnk ápolását célul kitűző Védnökség és Előkészítő Bizott­ság, amelyben a külföldi magyarság ki­váló képviselői is helyet foglalnak, és. így a Tájékoztatón keresztül nyelvünk hazai és külföldi művelői, oktatói esz­méket, gondolatokat és tapasztalatokat cserélhetnek. Egyre gyakoribbak az itt­hon és külföldön élő ír >k találkozásai is. Nyelvkönyvek készülnek, munkakö­zösségeket szervezünk, hogy más orszá­gokban élő magyar gyermekek és ifjak számára az adott állam tanterveivel összhangban álló tankönyveket írjanak. Nyelvoktatással egybekötött nyaralási lehetőséget biztosítottunk külföldön élő magyarok gyermekei számára. Pezsgés, kezdeményezés és vállalko­zókedv mindenütt! És e nagy eré­nyek a második és harmadik generáció­ra is kiterjednek! Biztos vagyok abban, hogy ez a sok közös munka, önkéntes vállalkozás és kezdeményezés meghozza a gyümölcsét! Ebben a reményben kívánok a Világ­­szövetség Elnöksége és az egész hazai magyar társadalom nevében minden külföldön élő igaz honfitársunknak bol­dog új esztendőt, erőt, egészséget és sok sikert! HAZÁNK VENDÉGE: A JUGOSZLÁV KORMÁNYFŐ Fock Jenőnek, kormányunk elnökének meghívására Dzse­­mal Bijedics, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnöke 1971. december 14. és 16. között hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. Magas vendégünk elutazása előtt a magyar újságíróknak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy teljes mértékben elégedett volt magyaror­szági tárgyalásaival. — Most első ízben jártam Magyarországon —, mondotta a többi között — de ez nem jelenti azt, hogy nem ismerem or­szágukat, történelmét és népét. Benyomásaim nagyon jók, különösen a tárgyalásokról, amelyeket folytattunk. Ezek so­rán megállapítottuk, hogy további, eddig kihasználatlan lehe­tőségek vannak az együttműködés szélesítésére. Nemcsak az árucserében, amely az utóbbi években egy meghatározott és örvendetes színvonalat ért el, bár ezzel sem elégedhetünk meg, hanem szükséges bővítenünk az együttműködés minden formáját és fajtáját, így az ipari kooperációt is. — A nemzetközi kérdésekkel foglalkozva, jelentős figyelmet szenteltünk az európai biztonsági értekezletnek. Ügy vélem, itt hasonló, illetve azonos az álláspontunk, mert a béke sza­vatolása Európában része a világbékének. Ügy gondolom, ha mindnyájan erőfeszítéseket teszünk, akkor eljutunk a konfe­renciáig, s annak konkrét, pozitív eredményeiig. A jugoszláv államfő jugoszláviai látogatásra hívta meg Fock Jenő miniszterelnököt, aki a meghívást örömmel elfo­gadta. A látogatás időpontját később határozzák meg. Az anyanyelvi konferencia védnöksége és előkészítő'bizottsága együt­tes ülést tartott. Képünkön a résztvevők egy csoportja (balról Jobb­ra) : dr. Ortutay Gyula akadémikus, Kárpáti József, a Magyarok Vi­lágszövetsége főtitkára, dr. Bárczi Géza Kossuth-dljas akadémikus, dr. Lőrincze Lajos c. egyetemi tanár Tanácskozás az anyanyelv problémáiról Az anyanyelvi konferencia védnöksége és előkészítő bizott­sága együttes ülést tartott, amelyen értékelték az anyanyelvi konferencia ajánlásainak eddigi megvalósítását, és meghatá­rozták az ezzel kapcsolatos további feladatokat. A többi kö­zött határozatot hoztak arra, hogy 1972. nyarán összehívják az anyanyelvi konferencia védnöksége és előkészítő bizottsá­ga teljes ülését, amelyre a magyar és külföldi állandó tagokon kívül számos további hazai és külföldi szakembert hívnak meg. Módosították egyes pénznemek árfolyamát A nyugati valuták ismert árfolyamváltozásainak következ­tében a Magyar Nemzeti Bank is módosította az egyes érin­tett pénznemek árfolyamát. A valuták adásvételére vonat­kozó árfolyamok 1971. december 23-án léptek életbe. Ennek megfelelően ezentúl például a dollár eddigi 30 forintos árfo­lyama 27,63 forint. Az új árfolyamok az idegenforgalmi el­számolásoknál és ezen belül a magyar turisták valutavásár­lásainál is érvényesülnek. A külkereskedelmi forgalom elszá­molásáról az érintett vállalatok tájékoztatást kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents