Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-05 / 3. szám
Tj A Köztisztasági Hivatal főműhelye !•_> "nL -v íKa * Így készül az út közepe A „SEPRŐS EMB Ha megkérdezünk egy kommunális szakembert a világ bármely táján, hogy a nagyvárosokban mi okozza a legtöbb gondot, alighanem habozás nélkül ezt vágná rá: a takarítás. Korunk civilizációs betegségei között előkelő hely jut a szemétnek; egy váratlan hóesés, vagy, mint Párizsban, Londonban, New York-ban is előfordult, a köztisztasági alkalmazottak sztrájkja, közlekedési és köztisztasági válsághelyzetet teremt. A csomagolóanyagok szaporodása, a műanyagok terjedése — seregnyi ok, amely már tudományos eszközökkel is nehezen megoldható gondot okoz a nagyvárosok vezetőinek. Budapest sem kivétel. pesi (ma: Rákóczi) úton versenyseprést rendeztek a gép és a kézi úttisztítók között, de a verseny eredménye nem maradt fenn. Ha csak közel száz esztendő eredményét nem tekintjük annak: seprő, mosó, locsoló, porszívó, stb. gépek hadosztályai járják az utcákat, de a parkírozó gépkocsik közül, az aluljárók lépcsőiről, az úttest szegleteiből ma is a sárga-fehér védőruhás seprős-emberek takarítják el az oda nem valót. Gép nélkül lehetetlen, de a géptől sem kívánhatunk lehetetlent. Eljött a millennium éve, készült a főváros rá, a többi között azzal is, hogy tisztán fogadja az idetóduló vendége-A múlt század elején rabokkal söpörtették az utcát Már másfélszáz esztendővel ezelőtt, így írt gróf Széchenyi István: ,Jíázam igen jó fekvésű, de nem győzzük portól őrizni... mindig ellepi bútorainkat, könyveinket... Egy pár derék lóban igen gyönyörködöm, de oly kövezeten, mint a mienk, oly sár, oly por közt nincs nagy öröm lóban, kocsiban...” 1830-ban annyira ellepte a szemét a várost, hogy a pesti tanács Eichholtz János városkapitányt megbízta a rendcsinálással. Szemétlerakodó helyeket jelöltek ki és testi fenyítéstől sem riadtak vissza, ha valaki máshol rakta le a szemetet. Tíz esztendővel később már vállalkozók végezték az utcai és háziszemét elhordását. Ámbár Budavár visszafoglalása után Kossuth Lajosnak kellett felkérnie a belügyminisztert, hogy utasítsa a városi tanácsot az ostrom alatt az utcára és a várfalakhoz kidobált hulladék eltakarítására. 1856-ban átfogó rendeletekkel szabályozták a köztisztasági feladatokat. A szemételhordók a hét végén járták végig a várost és minden háznál csengettyűvel adtak jelt. A rendeletből a csengetytyüszó élt legtovább — 1957-ig szólt. A kiegyezést követő esztendőben már 253 pesti utcát takarított 85 úttisztító, egy napra 27 utca jutott. 1873-ban született amaz háziasszony-keserítő rendelet, amely megtiltotta, hogy a porrongyot az utcára rázzák ki... Ma már korszerű technika nélkül a közt sem lehet tisztán tartani. A múlt század elején olykor még rabokkal söpörtették az utcát, 1879-ben azonban a Rottenbiller utcában megjelent az első, lóvontatású seprőgép. A Kereket. A fővárosi tanács határozata alapján, 1895. szeptember 9-én kelt belügyminiszteri jóváhagyással megalakult a Köztisztasági Hivatal. Budapest Székesfőváros költségvetésébe bekerültek a köztisztasági munkák költségei is. A háziszemét fuvarozását például a „házbérkrajcárok”-ból származó bevételből fedezték. Az elnevezés még a harmincas évek költségvetéseiben is felbukkan. A „tovább élő” fogalmak közé tartozik ifj. Cséri Lajos szemétfuvarozó vállalkozó neve is; telepeit a főváros már régen megváltotta, amikor a város terjeszkedése miatt mind meszszebb kerülő lerakodóhelyeket még mindig „Cséri-telep”nek mondta a köznyelv. A főváros tisztán tartása 1903 körül másfél millió koronába került, de a Köztisztasági Hivatal akkori igazgatója büszkén jelenthette: „Oly jó hírnévre tettünk szert a művelt világ nagyvárosai előtt, hogy kikérik tanácsainkat, követik példáinkat.” Az első világháború, majd az ezt követő gazdasági válság lassította a fejlődést, de „seprős-embernek”, alkalmazottnak lenni a Köztisztasági Hivatalnál rangot, mert biztos jövedelmet jelentett. Budapest felszabadulása után a járványveszély elhárítása és a mérhetetlen mennyiségű törmelék, rom, szemét elhordása elsőrendű feladattá lépett elő. 1945. január 21-én már a Köztisztasági Hivatal kétszáz embere dolgozott. A főváros a takarítás meggyorsítására 59 millió pengőt utalt ki, amelyből lovakat, teherautókat vásároltak. 1946-ban az újjáépítési keretből négy és fél millió forint jutott a köztisztaság gépesítésére. íme, hová lesz a Városliget hangulatos őszi lombja. Nagytakarítás a Hősök-terén « » Végűi a hóemberek Is ide jutnak
