Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-09-02 / 18. szám
ZÁRÓKÖZLEMÉNY az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének és a Magyar Nyelv Barátai Köre Előkészítő Bizottságának kibővített üléséről Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége és a Magyar Nyelv Barátai Körének Előkészítő Bizottsága 1972. augusztus 14-e és 19-e között Budapesten kibővített ülést tartott az eddigi munka értékelésére és a további feladatok kijelölésére. A jelenlevők örömmel állapították meg, hogy az első anyanyelvi konferencia megrendezése óta eltelt két esztendő bebizonyította: a konferencia megtartása helyes és időszerű volt, a külföldi és hazai szakemberek találkozása hasznosnak bizonyult. A konferencia tanácskozásainak és zárónyilatkozátának szellemében eredményesen folyt a javaslatok megvalósítása. Az eltelt két év eseményei az áldozatkész, a nehézségeket is vállaló kezdeményezőket igazolták. Ezt ma már egyre többen elismerik azok közül is, akik nem vettek részt az első anyanyelvi konferencián. Az első anyanyelvi konferencia hatására, a magyar nyelv, a magyar kultúra barátai áldozatos munkájának eredményeképpen a külföldi magyarság körében fokozódott a magyar nyelv, a magyar kultúra iránti érdeklődés; erősödtek a külföldön élő magyaroknak Magyarországhoz fűződő kapcsolatai. A külföldön folyó magyar nyelvi nevelés eredményesebbé tételéhez jelentős segítséget nyújtott az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége különféle könyvek és oktatási segédanyagok kiküldésével; a magyar nyelvkönyvek próbafüzeteinek megjelentetésével; a nyári, nyelvtanfolyammal egybekötött gyermeknyaraltatások kiszélesítésével: egyetemi ösztöndíjak juttatásával; hazai és külföldi szakemberek tapasztalatcseréjének megszervezésével, valamint a „Tájékoztató” című kiadvány negyedévenkénti megjelentetésével. A tanácskozás résztvevői — az eddig végzett munka értékelése alapján — szükségesnek tartják a további teendők kijelölését. Erre vonatkozó állásfoglalásukat az alábbiakban rögzítik. 1. Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége a Petőfi-jubileum esztendejében — 1973 nyarán, a megfelelő időpontban — hívja össze a második anyanyelvi konferenciát. A konferencia helyét, figyelembe véve a tanácskozáson elhangzottakat, a Védnökség jelölje ki. 2. A második anyanyelvi konferencia központi témája a külföldön folyó magyar nyelvi nevelés legyen. A magyar nyelvi nevelésben a magyar nyelv tanításától elválaszthatatlan a magyar kultúra megismertetése. Kívánatos tehát, hogy az ilyen jellegű tevékenység megvitatása is helyet kapjon a konferencia munkájában. A második anyanyelvi konferencia legyen méltó hozzájárulás a Magyarországon és az egész világon sorra kerülő Petőfi-megemlékezésekhez, Petőfi szellemi örökségének ápolásához. 3. A konferencián a magyar nyelvi nevelés külföldi és hazai szakemberei vegyenek részt. Kívánatos írók, költők, publicisták részvétele is. Lehetővé kell továbbá tenni, hogy mindazok az intézmények, társadalmi és egyházi szervezetek, amelyek részt kérnek az anyanyelvi konferencia munkájából, képviselőiket saját költségükön elküldhessék. 4. A második anyanyelvi konferencia eredményességének biztosítására a tanácskozás résztvevői javasolják a következőket: a) A Védnökség 1973 február végéig dolgoztassa ki a második anyanyelvi konferencia részletes programját, és véleményezésre küldje meg a Védnökség és az Előkészítő Bizottság tagjainak, és minden érdekeltnek. b) Hangozzanak el beszámolók a Védnökség és az Előkészítő Bizottság részéről az első anyanyelvi konferencia óta végzett munkáról; hasznos lenne, ha a tanácskozás hazai és külföldi résztvevői ismertetnék saját tevékenységüket. c) A Védnökség gondoskodjék arról, hogy a külföldi magyarok számára készülő nyelvkönyvek, kiegészítő segédeszközök (szemelvénytár, útmutatók, pedagógiai kézikönyvek) időre elkészüljenek, és a konferencián megvitatásra, sőt gyakorlati kipróbálásra is kerülhessenek. d) Célszerű lenne, ha a konferencia keretében módot lehetne találni bemutató tanítások tartására is. A bemutató tanításokat a konferencia idején Magyarországon nyaraló külföldi magyar származású gyerekekkel lehetne megvalósítani. e) Legyen könyvkiállítás a magyar nyelv tanítását, a magyar kultúra terjesztését és megismertetését szolgáló hazai és külföldi kiadványokból. 5. Az Előkészítő Bizottság — a mostani tanácskozás észrevételei alapján — készítse el a Magyar Nyelv Barátai Körének létrehozására vonatkozó részletes javaslatát. 6. A magyar nyelvért és kultúráért című Tájékoztató hasznosan szolgálta az anyanyelvi konferencia céljait. Ugyanakkor javasolják a szerkesztőnek, törekedjék arra, hogy a következő számokban az eddigieknél nagyobb helyet kapjanak a különböző kulturális jellegű cikkek. Megfontolásra javasolják a kiadványnak megfelelőbb, kifejezőbb cím alatt, modernebb címlappal és igényesebb kiállításban történő megjelentetését. Mindenképpen kívánatos, hogy a jövőben a külföldi szakemberek is gyakrabban közöljenek tanulmányokat, híranyagot a kiadványban. 7. A tanácskozás résztvevői javasolják, hogy a Védnökség a jövőben is segítse a külföldi magyar gyermekek és fiatalok nyári, nyelvtanulással egybekötött, magyarországi üdültetését; egyetemi ösztöndíjak adományozásával támogassa külföldi magyar nyelvoktatók, klubvezetők magyarországi tanulmányútjait, továbbképzését. * A tanácskozás résztvevői őszinte köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik az anyanyelvi konferencia céljainak eléréséért dolgoznak, a konferencia céljait támogatják. Kérik további részvételüket e nemes munkában. A tanácskozáson: dr. Böszörményi M. István és dr. Kolossváry Béla (USA) (Novotta Ferenc felv.) Kiskőrös, Petőfi szülőhelye városi rangot kér Petőfi Sándor szülőhelyét nyilvánítsák várossá: ezt kéri Kiskőrös nagyközség városi tanácsa. A megyei tanács vezetői jóváhagyták a kiskőrösiek kérelmét és azt továbbították az Elnöki Tanácshoz. A költő szülőhelye egyébként az 1800-as évek végétől 1882-ig csaknem száz éven át mezőváros volt. Akkor kizárólag nagy lélekszáma miatt kapta meg e címet, most pedig gazdasági és kulturális tevékenységével is megfelel a mai kisváros iránt támasztott követelményeknek. Egy aggastyán emléke Petőfiről Az 1849-es segesvári csatáról, Petőfi halálának körülményeiről és eltemettetésének helyéről tett közvetett „tanúvallomást” a Pécsett élő Berde Baumann Vilmos nyugalmazott tanító. A 92 esztendős pedagógus Segesvárról származik, őseit a Bethlen-család hívta be Svájcból és telepítette le Segesvár melletti keresdi birtokán. Berde Baumann Vilmos nagyapja középkorú emberként, édesapja pedig gyermekként élte át a szabadságharc eseményeit. Mint segesvári lakosok, közvetlen élményekhez, értesülésekhez juthattak az 1849. július 31-i drámai eseményekre, így Petőfi halálának körülményeire és sírjának helyére vonatkozóan. A költő születése 150. évfordulója közeledtén az agg segesvári tanító, dr. Takács József, a Hazafias Népfront pécsi titkára előtt — tanúk jelenlétében — jegyzőkönyvbe mondta azokat az emlékeit, amelyeket nagyapjától és édesapjától hallott, s amelyeket mindmáig frissen, elevenen megőrzött. Tanúvallomása több olyan mozzanatot tartalmaz a segesvári csatáról, amelyet egyéb források nem említenek. A családi hagyomány alapján azt vallotta, hogy Petőfi közös sírba került mintegy kétszáz elesett honvédtársával egyetemben. Nagyapjának és édesapjának a temetésről szerzett élményei, helyi ismeretei és hitelesnek tartott információi szerint a tömegsír helyét nagyjából ott jelöli meg, ahol az emlékoszlop áll Fehéregyháza mellett. A pécsi aggastyán visszaemlékezései természetesen vitatható értékűek, de adalékul szolgálhatnak a további Petőfl-kutatás számára. Ezeréves jubileumára készül Esztergom Esztergom 937 körül Géza fejedelem székhelye volt. Ennek alapján a városi tanács végrehajtó bizottsága az 1973-as esztendőt jubileumi évnek nyilvánította. A jubileum tiszteletére millenniumi emlékművet avatnak és szobrot állítanak a Rákóczi vezette szabadságharc legendás tábornokának, Esztergom védőjének, Vak Bottyánnak is. Megnyílik az újjáalakított Keresztény Múzeum is, ahol az ország második legnagyobb képzőművészeti gyűjteményét őrzik. Az árvízkárosultakért Hazánkat az idén sem kímélte meg a legmegrendítőbb természeti csapás, az árvíz. Ezúttal Dél-Dunántúl két legnagyobb folyója, a Mura és a Dráva ért el eddig soha nem tapasztalt magasságot. A hősies védekezés ellenére néhány falut alámosott a víz, s tetemes anyagi kár keletkezett. A társadalmi összefogás most is segített. Kétszer ad, aki gyorsan ad, tartja a magyar népi bölcsesség. Különös örömünkre szolgál, hogy egy Amerikából indult segítségről számolhatunk be. Papp Miklós (Ohio) a Hungarian Workers Federation Club nevében 500 dolláros csekket küldött a Magyar Vöröskeresztnek, az árvízkárosultak megsegítésére. Az összeget a Vöröskereszt már átutalta az árvízkárosultak számlájára. Folyik a tanácskozás (Novotta Ferenc felv.) Dr. Bárczi Géza referátumát tartja. Mellette dr. Si nor Dénes egyetemi tanár (USA), dr. Szabolcsi Miklós akadémikus, dr. Lórlncze Lajos egyetemi tanár és dr. Kálmán Béla egyetemi tanár Í9/J-PETŐFI ESZMÉINEK JEGYÉBEN: II. ANYANYELVI KONFERENCIA !
