Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-09-02 / 18. szám

tűét kit M4M&4

Zászlódíszbe öltöztek városok, falvak, az Alkotmány 23. születésnapját ünnepelte az ország, A sokrétű eseménysorozatot Székesfehérvár nyitotta, ahol az egykori országszékhely ezeréves fennállásának programjába Iktatták be az Alkotmányról való megemlékezést, s az ünnepi szónok, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára méltón idézte fel az államalapító I. István király alakját. Alkotmánynapi nagygyűléseket rendeztek Hódmezővásárhelyen, itt Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés elnöke beszélt, Szekszárdon Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára volt az ünnepi szónok. Nagygyűlés volt Mosonmagyaróváron, Hatvanban és másutt is.

Budapest a hagyományos zenés őrségváltással, tisztavatási ünnepséggel, vízi- és légiparádéval és pazar tűzijátékkal köszöntötte az ünnepet.

Jelentős esemény zajlott le a többi között Ajkán, ahol dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszterünk 555 ágyas kórházat adott át rendeltetésének, Kiskunfélegyházán pedig felavatták azt a Dózsa-szobrot, amelyet Cegléd adományozott a városnak.

A hagyománynak megfelelően több más városban nyitottak új létesítményeket, rendeztek munkás—paraszt találkozókat és nemzetiségi napokat; képzőművészeti- és fotókiállítások, hangversenyek és sportrendezvények tették emlékezetessé ezt a kissé hűvös, de szép napot.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bartha Jánost rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki és megbízta hazánk ottawai nagykövetségének vezetésével.

*

A román kultúra hetét rendezte meg a Magyar Rádió, Románia nemzeti ünnepe alkalmából, augusztus 21 és 27 között.

*

Vitéz János esztergomi érsek, a reneszánsz kiváló alkotó egyénisége, az első magyar humanista egyetem, az Academia Istrapolitana megalapítója halálának 500. évfordulóján ünnepségsorozattal adózott Esztergom város tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága és az érseki főhatóság.

*

Kínában — Tiencsinben — bemutatták a magyar járműipar és a garázsfelszereléseket gyártó vállalatok új termékeit.

*

A győri püspöki székesegyház teljes restaurálását befejezték. Az augusztus 13-i átadási ünnepségen, amelyen dr. Ijjas József kalocsai érsek, a püspöki kar elnöke és dr. Bánk József, váci megyéspüspök is megjelent, dr. Cserháti József pécsi megyéspüspök ünnepi beszédben emlékezett meg a székesegyház történetéről. Dr. Kacziba József püspök, győri apostoli kormányzó a püspökvárban fogadást adott, s ezen köszönetét mondott az állami szerveknek a székesegyház újjáépítéséhez nyújtott segítségért.

*

Kétszáz éves a szombathelyi Nagy Lajos gimnázium. Az iskola történetének feldolgozása közben megtalálták Mária Terézia alapítólevelét.

*

Ezüst Leopárd díjat nyert Bacsó Péter Jelenidő című filmje a locarnói filmfesztiválon, és megkapta a filmkritikusok díját is; Gaál István Karlovy Varyban a Don Quijote-díjat vette át a filmklubok nemzetközi szövetségének versenyében a Holt vidék című filmjéért. A díj azt jelenti, hogy alkotását minden európai filmklubban bemutatják.

Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és Szabolcsi Miklós akadémikus Cambridge-ben részt vett a modern nyelv és irodalom nemzetközi szövetségének XII. nemzetközi kongresszusán.

*

Budapesten vetélkednek á világ borai. Az első borvilágversenyen 47 szőlőtermő ország közül 34 szerepel 1378 fajta borral. A magyar bortermést 66 fajta képviseli.

*

Két vidéki templom restaurálásának befejezéséről, illetve avatásáról kaptunk hírt: Magyargencs 300 éves, kőből épült templomát Fábián Árpád püspök, apostoli kormányzó áldotta meg, Pápóc, Szent István kori hely kis templomát Winkler József segédpüspök avatta fel.

*

Az angol rádió egyik szerkesztője, Brian Matthew nyerte a Magyar Rádió könynyűzenei olimpiájának nemzetközi műsorversenyében az első díjat, kéthetes, kétszemélyes magyarországi üdülést.

*

Elkészült az őszi vadászati idény naptára. Szeptember és február között szarvasbikára, őzsutára, gidára, fogolyra lehet vadászni, októbertől kezdődik a dámbika, a dámtehén, az ünő, valamint a muflonkos és a vetési lúd vadászati idénye, novembertől mezei nyúl, decembertől nyest és egész éven át vaddisznó kerülhet puskavégre.

*

Monográfia jelent meg az ezeréves Tiszapüspökiről. A Damjanich János Múzeum gondozásában kiadott mű, Benedek Gyula munkája, 220 oldalon hat fejezetben foglalja össze Tiszapüspökd történetét

*

A turistaként hazánkban tartózkodó dr. Etienne Szöllősi, 67 éves orvos, USA állampolgár fürdés közben a margitszigeti Palatínus strand nagymedencéjébe fulladt.

*

A debreceni kórusfesztivált méltatta a Financial Times. A brit lap kiemelte a Ferencsik János vezényelte

A Szülőföldünk rádióújságjának szeptemberi száma is-, mét sok érdekes programot jelez. Egyórás műsoraiban, 11- J én a világhírű hegedűművészt, a 80 éves Szigeti Józsefet < köszönti. 16-án Móricz Zsigmond halálának 30. évforduló-' járói, 22-én pedig Tamási Áron születésének 75. évfordu-j lójáról emlékezik meg. A Zenei Üjság 21-én jelentkezik,] irodalmi folyóirata, az Alkotás 29-én. Fekete Gyula: Elünk < magunknak? című szociológiai könyvéről 20-án lesz szó, < ugyancsak ekkor zenés interjú keretében hallhatja a kö- ( zönség Majláth Júlia, a népszerű zeneszerző legszebb szer- ] zeményeit. A Művészeti Hetek eseményeiről 28-án tudósítanak és a közkedvelt kívánságműsort 30-án sugározzák. A rádióújságot egyébként minden hallgatónak díjmentesen 1 küldi el a Szülőföldünk szerkesztősége.

Kodály-programot, majd a mai magyar zeneszerző nemzedék három kiválóságának, Durkó Zsoltnak, Láng Istvánnak és Szokolay Sándornak fesztiváldarabjait elemezte.

*

Aszlányi Károly Hét pofon című ismert regényéből filmet készített a svájci televízió.

*

A Duna Bizottság negyedszázados működésének jubileumára magyar vitorlázók arra vállalkoztak, hogy egy Kalóz vitorlással Regensburgtól végighajózzák a Dunát egészen a fekete-tengeri Szulina kikötőig

*

Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Románia élelmiszergazdaságát tanulmányozta román kollégája, Angelo Miculescu miniszter meghívására.

*

Kulturális közéletünk fájó veszteségei: Gáborjánl Klára színésznő, Szabó Lőrinc leánya életének 49. évében elhunyt. 64 éves korában vettünk búcsút Bertalan Imrétől, a Nők Lapja főszerkesztő-helyettesétől. Radó István újságíró, a magyar filmújságírás úttörője és nesztora 81 éves korában távozott körünkből. Nemes Béla, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat igazgatója 60 éves korában hunyt el.

*

Tamási Áron emlékkiállításra készül a Petőfi Irodalmi Múzeum, az író születésének 75. évfordulójára. A kiállítás rendezői napilapjainkban felhívást tettek közzé, amelyben kérik mindazokat, akik Tamási Áronkéziratokkal, dedikált könyvekkel, fényképekkel és az íróra vonatkozó más dokumentumokkal rendelkeznek, értesítsék a Petőfi Irodalmi Múzeumot, címe V., Károlyi utca 16.

*

Közeledik az új színházi évad, a Nemzeti Színház ezúttal formabontó környezetben — a budai Vár királypince termében —, s formabontó darabbal, George Tábori (Tábori György) Pinkville című musicaljével nyit, amelyet Görgey Gábor fordított és Marton Endre rendez.

*

Numizmatikai kiállítás nyílt meg a pénzgyűjtők örömére Szegeden. Megtekinthetők itt az Árpád-ház s a Habsburg-ház által kiadott pénzek, a háborús szükségpénzek és az inflációs bankók.

*

Örkény István Macskajáték című tragikomédiáját Leopold Lindberg rendezésében a bécsi Josefstädter Theater közönsége is láthatja szeptember 14-től.

I gráci mapyar kolónia gyásza

Súlyos veszteség érte a gráci magyar kolóniát: Hidvéger István, a Gráci Magyar Egyesület 78 éves elnöke Grácban elhunyt. Augusztus 22-én nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára. A gyászszertartáson megjelent bécsi nagykövetségünk küldöttsége, Faragó Ferenc főkonzul és Fenyvesi Sándor irodaigazgató, a Magyarok Világszövetsége képviseletében Kárpáti József főtitkár és Lelkes Lajosné főmunkatárs.

Iskola és élet

„Non scolae séd vitae discimus” — kezdhetném a régi latin mondással, amelyet a rossz diákok ősidők óta használnak, ha meg akarják vigasztalni szüleiket a gyenge bizonyítványért. A középiskolás aforizmában mégis sok igazság van, hiszen a világ minden oktatási rendszerében mélyreható vizsgálatok folynak: mint kell tanítani a gyerekeknek, hogy megállják helyüket az életben. Ezt a vizsgálatot mi is elvégeztük, és a jövő tennivalóiról határozatot hozott az MSZMP Központi Bizottsága.

„Oktatásügyünk az elmúlt negyedszázadban történelmi jelentőségű eredményeket ért el. A kulturális forradalom szerves részeként nagymértékben hozzájárult hazánk, szociailista társadalmunk felödéséhez, népünk alkotóerejének kibontakoztatásához" — állapítja meg bevezetőben a határozat. Egyetlen jellemző adat: a 15 éves és annál idősebb népességen belül a mai általános iskolának megfelelő végzettségűek aránya a felszabadulás előtti 15 százalékról 52 százalékra, az érettségizetteké a 18 éven felüliek között 4 százalékról 16 százalékra, a felsőfokú intézményekben végzetteké pedig a 25 éves és idősebb népességen belül 1,8 százalékról 4,3 százalékra emelkedett. Mindez mutatja, hogy az elmúlt negyedszázadban jelentős lépéseket tettünk a kiművelt emberfők országának megvalósítása felé.

Az előkészítő munka során széles körű és helyenként igen heves vita bontakozott ki arról, vajon meg kell-e változtatni iskolarendszerünk egész struktúráját, vagyis azt a felépítést, amelyben az óvoda hároméves, az általános iskola nyolcéves, a középiskola négyéves. A nézetkülönbségek leginkább az általános iskolánál és a középiskolánál jelentkeztek. Ez teljes mértékben érthető, hiszen a kötelező általános iskola jelenti azt az oktatási bázist, amelyre minden egyéb felépül, a gyermekek itt nemcsak az alapismereteket sajátítják el, hanem megismerkednek a közösségi felelősségérzettel, s a műveltség közös anyanyelvét is itt sajátítják el. Voltak, akik lándzsát törtek a tíz osztályos, mások a kilenc osztályos általános iskola bevezetése mellett. Ugyanakkor azonban világosan kitűnt, pillanatnyilag a legnagyobb gond: az általános iskolák színvonalbeli különbözősége. Az általános iskola időelőtti meghosszabbítása egy vagy két évvel tovább növelte volna a minőségi szintkülönbségeket, nem is beszélve arról, hogy ez nem egyszerűen a jelenlegi oktatás kinyújtását jelentette volna, hanem gyökeres oktatási struktúra-változást. Olyan határozat született tehát, hogy az általános iskola időtartamáról több ismeret, tapasztalat és nem utolsósorban anyagi erő birtokában néhány év múlva döntsenek. A fő feladat most az általános iskolai oktatás színvonalának emelése, az oktatás korszerűsítése, az oktatás és a nevelés javítása.

A középfokú oktatás vizsgálatánál arra a következtetésre jutottunk, hogy a gimnázium nagyban és egészben betölti hivatását, megfelelő képzést ad a főiskolai továbbtanuláshoz. A fő gond a szakmunkásképző intézeteknél jelentkezett. Az általános iskola mellett a szakmunkásképzés igényli a legtöbb figyelmet. Érthető ez, hiszen a népgazdaság egészének fejlődése, a munkásosztály műveltségi, technikai szintjének további emelkedése nagyrészt a szakmunkásképzés átszervezésétől függ. A határozat kimondja, hogy a szakmunkásképző intézetekben és a szakközépiskolákban folyó képzés tartalmát és a létszámokat össze kell hangolni. A munka mellett továbbtanulni szándékozó fiatal szakmunkások számára a szakközépiskolákban hároméves, szakközépiskolai érettségi vizsgával záruló esti-levelező tagozatokat kell szervezni. A fiatal szakmunkások nevelésében, gyakorlati képzésében az üzemeknek jelentősebb szerepet kell vállalniuk. Kettős célú iskolák lesznek ezek. Felkészítenek a szakmai továbbtanulásra és ugyanakkor szakmunkás-képesítést is adnak. A határozat természetesen foglalkozik a felsőfokú oktatással is, de erre most nem térünk ki.

Minden iskolai fokozatnál a legnagyobb gond — s ez is világjelenség — a tanulók és pedagógusok túlterhelése. Mint Kádár János mondotta: „A tananyag egyszerűsítésénél gyökeres változást kell elérni, s ez az oktatás és nevelés általános követelményeit figyelembe vevő határozott és felelős döntés nélkül nem megy." Aczél György a határozat ismertetésénél foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a technikai-tudományos forradalom időszakában egyáltalán el lehet-e kerülni a diákok túlterhelését. Véleménye szerint a tantervek továbbra is rengeteg lexikális tudásanyagot tartalmaznak, holott ezeket a megfelelő kézikönyvekben mindig meg lehet találni. A temérdek részismeret oktatása helyett az alapokat kell szilárdan elsajátíttatni a tanulókkal, a gondolkozást kell fejleszteni, ki kell alakítani a munka melletti továbbképzés igényét és készségét. „A jövőre való felkészítés követelményének akkor tesz eleget az iskola, az oktatási intézmény, ha olyan önállóan gondolkodó embereket nevel, akik képesek megérteni az Újat, akik tudják követni a társadalmi, gazdasági folyamatokat, a tudományos és technikai fejlődést.’’

Egy rövid cikk keretében természetesen lehetetlen kitérni akárcsak az oktatással összefüggő legfontosabb kérdésekre. A jelen lehetőségei és a jövő követelményei ütköznek itt össze, a munkaerő- és szakember-szükséglet, a demográfiai helyzet, a szerzett tudás rendkívül gyors elavulása, az információ dömping, a szabadidő felhasználás.

Az említett feladatok végrehajtása rendkívül nagy munkát igényel. A főterhet a pedagógusok és diákok viselik majd, de a nyereség az egész nemzeté lesz.

Pethd Tibor

„Lepje meg magyarországi ismerőseit!

Megbízásait teljesíti, ajándék- és vlrágküldeményeit On helyett megvásárolja és a kért címre szállítja a BOT SZOLGÁLAT!

CÍM; BUDAPEST, V., BAJCSY-ZSILINS2KY ÜT 20. TELEFON: 123—523, 290—290

2