Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-08-19 / 17. szám
Magyar könyvkiadás Pozsonyban A felvidéki várak és városok közt bolyongó Bornemisza Péter, a Magyar Elektra kiváló írója, s Balassi Bálint nevelője, magával hordozta híres nyomdáját, maga jelentette meg sok száz oldalas hatalmas könyveit, vagyis nemcsak író volt, hanem kiadó és nyomtató is. A XVI. századtól kezdve, amikor e tájon elkezdődött a magyar könyvek élete, az írók maguk jelentették meg műveiket, a legnagyobbak is, mint Pázmány Péter, majd Kazinczy, s képviselői az egész magyar felvilágosodásnak, amelynek Pozsony és Kassa volt a székhelye. Azért olyan emberi és megindító régi költőink és íróink munkássága, mert nem volt elég írói erejüket tökéletes művészként kézzel rögzíteni, hanem gondoskodni kellett nekik maguknak, hogy a kézirat könyvvé varázsolódjék. Az író tehát kiadó is maradt. így volt ez a XIX. században is, még akkor sem jutott el mindenki ahhoz, hogy írásműveit nyomdatulajdonos vállalja könyvalakban kiadásra, s gondoskodjék a könyv eladásáról is. Azoknak a könyveknek, amelyekről mint felvidéki művekről tudunk, hősi hátteret rajzolt a sors, mely az írót saját műve kiadójává kényszerítette. Igaz, akadtak a régmúlt időkben mecénások, akik kifizették a nyomdaköltséget, vagy legalább annak egy részét, főurak és városi tanácsok, de ez kivétel volt, s nagy kitüntetés. Az író legtöbbször saját keresetét fordította műve kiadására. Két idegrendszer kellett ehhez: az írói és a kiadói, ami egyúttal könyvterjesztői idegrendszer is volt. Az már rendkívüli haladásnak rémlett, amikor Kassán és Pozsonyban könyvkiadók jelentkeztek, akik elvállalták az írói munka könyvvé formálását. Könyvkiadóként szerepeltek nemcsak nyomdatulajdonosok vagy könyvkereskedők, hanem irodalmi és közművelődési társaságok is, amelyek ugyancsak a XIX. század végén jöttek létre a nevezetesebb vársokban, főként a megyeszékhelyekén. Ki ne emlékeznék például a pozsonyi Stampfel-könyvkiadóra, mely Kossuth és Jókai könyveit jelentette meg. Amikor 1918 után, Csehszlovákiában, szerveződni kezdett, új feltételek között, á magyarság szellemi élete, alig akadt könyvkiadó, aki vállalta egy-egy verskötet, vagy regény nyómdaköltségét, s az eladás és terjesztés munkáját. Jelentek meg könyvek pozsonyi, kassai, komáromi, rimaszombati, s más városbeli irodalmi társaságok kiadásában, de csupán alkalomszerűen, így például a pozsonyi Toldy Kör Űj Auróra című irodalmi évkönyve^ vagy a kassai Kazinczy Társaság évkönyve és kiadványai. Néhány évig dolgozott egy különös könyvkiadó is,, a Berlinben működő Voggenreiter Verlag, amely Farkas Gyula irodalomtörténész, akkori berlini egyetemi magyar lektor rábeszélésére kezdett el kiadni szlovákiai magyar irodalmi műveket. Mécs László, Győry Dezső első versköteteiket még maguk adták ki, a másodikat már a Voggenreiter Verlag jelentette meg, s egy pozsonyi magyar nyomdában nyomátta ki. önálló szlovákiai magyar könyvkiadót aztán a Kazinczy Társaság teremtett Kassán. 1925-ben a kassaiak 1300 tag megszervezésével létrehozták a Kazinczy Könyvbarátok Társaságát, ebből fejlődött ki a hasonló nevű könyv- és lapkiadó szövetkezet, amely sikeresen működött néhány évig, húsznál több könyvet adott ki, szlovákiai magyar írókat és olyan erdélyieket és magyarországiakat is, akiknek művére odahaza nem akadt kiadó, így jelent meg Kassán Tamási Áron, Szaoó Pál, Féja Géza, Sinka István egy-egy műve. A Kazinczy Könyvkiadónak lelke Darkó István író volt, aki vállalta a terjesztés robotját is, utazgatott a kiadványokkal, s nem eredménytelenül. De 1933-ban ez a könyvkiadó anyagi csődbe jutott, megszűnt. Adott ki aztán könyveket magyar nyelven Pozsonyban a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészi Társaság, a kassai Renaissance, majd Barta Lajos, az író, akinek érdekes szenvedélye volt, á könyvkiadás. Több kötetnyi könyvet jelentetett meg Nyitrán Dallos István újságíró, főként egy négykötetes antológiát, válogatást szlovákiai magyar írók műveiből. Fordításokat jelentetett meg 1938-ig egy politikai jellegű, haladó könyvkiadó, Práger Jenő, aki a második világháború alatt Londonban folytatta a könyvkiadást, de nem magyarul. 1937 elején létrejött Pozsonyban a Tátra Könyvkiadó, ez is kiadott néhány nevezetes könyvet. A második világháború alatt a fasiszta rendszer nem engedélyezett Pozsonyban magyar könyvkiadást. Pótlásként az említett nyitrai Dallos István és Márton völgyi László Magyar Album címen sorozatosan megjelenő évkönyvet adtak ki. A szlovákiai magyar könyvkiadás egészséges, rendszeres működése a második világháború után, az új Csehszlovákiában jött létre. Ezt már a mai idők szelleme mozgatta és moz' ' y .......... ttHYlK gatja ma is. A. budapesti könyvnapokon a Váci utcában felállított könyvsátrak egyike a pozsonyi magyar könyvkiadóé. De a magyar főváros olvasói nemcsak egyszer évente, néhány napon át, találkoznak a csehszlovákiai magyar könyvekkel. Ez a találkozás rendszeres és sűrű. mert a pozsonyi magyar kiadó szinte valamennyi könyve közös kiadásban jelent meg a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadóval, így tehát a magyarországi könyvterjesztés is felveszi és országszerte terjeszti a pozsonyi magyar könyveket. 1 A pozsonyi magyar könyv éveken át különböző könyvkiadói jelzéssel jelent meg. 1956-ig Magyar Könyvtár címen működött, 1956-tól 1967-ig, mint a szlovák szépirodalmi könyvkiadó, a Tátrán, magyar szerkesztősége, 1969 január elseje óta pedig önálló könyvkiadóként működik. Ekkor felvette a Madách nevet, a magyar irodalmi nevek egyik legkiválóbb ját, amely egy úttal jelkép is, mert Az . ember tragédiája költőjének hódol. A pozsonyi Kikötősoron, a 10. szám alatt működik a • Madách Könyvkiadó szerkesztősége. Az igazgató Dobos László, az ismert író, az Irodalmi Szemle című havi folyóirat alapítója és első főszerkesztője, az irodalmi vezető Hubik István. Az eredeti művek lektorátusát vezeti Kövesdi János, a fordításokét pedig Mayer Judit. Fiatal lektorgárdával dolgoznak, a szerkesztőségi állomány tizenhárom alkalmazottból áll. 1972 januárja óta a Madách Könyvkiadó adja ki az Irodalmi Szemlét is, amelynek külön szerkesztősége van a belvárosban, főszerkesztője Duba Gyula író. Mi a Madách Könyvkiadó feladata? Elsősorban a szlovákiai magyar írók eredeti műveinek kiadása, másodsorban a cseh és szlovák irodalom legjobb műveinek magyar fordításban való megjelentetése, ebben a munkában osztozik a budapesti Európa Könyvkiadó célkitűzéseivel. Immár évtizedek eredményére tekinthetünk vissza, amikor a pozsonyi mai magyar könyvkiadásról írunk. Semmi nyoma az anyagi vergődésnek, amely évtizedekkel előbb szomorúan jellemezte a szlovákiai magyar könyvkiadást. Az állam a nemzetiségi műveltség fenntartásának keretében biztosítja a magyar könyvkiadást is Szlovákiában. A szlovákiai magyar irodalmi élet elképzelhetetlen e könyvkiadó nélkül. Nemcsak szépirodalmi műveket jelentet meg a Madách, hanem irodalomtudományi tanulmányokat, történeti és kritikai műveket is. Fábry Zoltán egész életműve a Madách Kiadó gondozásában látott napvilágot, s terjedt el az egész magyar nyelvterületen, Csáder László grafikusművész ötletes és kellemes borítólapjaiban. Ez csak példa, az egész szlovákiai magyar írói kórust idézhetnők itt, nevek szerint. Sőt, a kiadó vállalta a régebbi, Szlovákiából elköltözött magyar írók műveinek újrakiadását vágy halott írók kallódó műveinek összegyűjtését és megelevenítését. Sellyéi József írói érvényét például* összegyűjtött paraszt-miniatűrjenek és kisregényének újrakiadása biztosította. Külön feladat és művelődéspolitikai munka a cseh és szlovák írók magyar kiadása. Rengeteg ilyen könyvet jelentetett meg a Madách Könyvkiadó, amelynek felelős munkája, kétségtelen eredményei, állandó erőfeszítései tiszteletet és elismerést érdemelnek. Szalatnai Rezső asHsssEsasaszsHsasssasBSHSHsasssBsasHSHScisHszsasasHszsHSHsasaszsasHsasEszsasasEsasssasasaszszsasasHSHSSsESHsasasssaszsasasHsasasEsasasHsasasHsasHszsHsisasasasasasasasssRsasssHsasasn Fényképezés a váci székesegyház előtt (Novotta Ferenc felvételei) „Lepje meg magyarországi ismerőseit! Megbízásait teljesíti, ajándék- és vlrágkfildeményeit ön helyett megvásárolja és a kért címre szállítja a BOY SZOLGALAT! CÍM: BUDAPEST, V., BAJCSY-ZSILINSZKY ÜT 20. TELEFON: 123—523, 290—290 Túra — kacagással Kétségtelen, hogy annak a kirándulásnak, amely július 30—31-én zajlott le Magyarország északi vidékein, legjellemzőbb vonása a vidámság, a jó hangulat volt. A detroiti magyarok egyik rokonlátogató csoportja, amely Dankó István és felesége vezetésével hetek óta hazánkban tartózkodik, elutazása előtt néhány nappal autóbuszra szállt, hogy megismerkedjen történelmünk néhány nevezetességével, bejárja északi hegyvidékünk tájait. A túra nemcsak a jó időjárás miatt, hanem a szakszerű, szellemes túravezetők révén is sikeres volt. Az első állomás Vác. A székesegyház előtti téren eskütételhez készülődtek a kiskatonák, gyakorolt a katonazenekar is, így történt, hogy a fellobogózott térre harsány induló-szóra futott be a két autóbusz. A városnézés és pihenő után Balassagyarmat, majd Szécsény következett. Szécsény négyszáz évvel ezelőtt nem volt kisebb jelentőségű város Budánál, Rákóczi fejedelem országgyűlési is tartott e helyütt. A látogatók megtekintették Rákóczi fejedelem szobáját és az épülethez tartozó kis templomot. Délutánra a kirándulás résztvevői Salgótarjánba, a megújhodott bányászvárosba érkeztek. A város modern, vasbeton-üveg főterén áll a Karancs Szálloda, itt töltötték az éjszakát. A vacsora kiváló hangulatban zajlott le. A csoporttal jött Béla Lajos is, aki „civilben” prímás az Egyesült Államokban, s az így megerősített cigányzenekar segítségével éjfélig tartó nőt ázás, mutatás kezdődött. A másnapi útirány Eger volt. Ez a barokk kisváros a magyar hazaszeretet és hősiesség szimbólumaként vonult be a köztudatba. Az egri vár Dobó-termében áll Dobó István várkapitány síremléke, s a várat védő hősök szobrai. A török elleni harcra emlékeztetnek a szerte a városban felállított emlékművek is. Eger azonban másról is nevezetes: világhírű borairól. A kirándulók a vár és a székesegyház megtekintése után harmadikként egy borpincét kerestek fel, és maguk próbálták ki, rászolgált-e az egri bor hírére. A próba eredménye egyértelmű igen volt. Rövid körséta a Mátra-múzeumban Gyöngyösön, s máris Budapest felé vette útját a két autóbusz. A túra résztvevői most sem törték meg a hagyományt: énekszó, nótázás közepette tértek vissza a magyar fővárosba. Egy nap még a csomagolásra, s á rokonlátogató csoport tagjai augusztus másodikán visszaindultak az Egyesült Államokba.-spéyp Megérkezés a salgótarjáni Karancs Hotelbe A székesegyház falai között 6
